Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-18 / 14. szám

1999. január 18., hétfő 3. oldal Kelet« HÁTTÉR Balogh József Beköszöntött az új esztendő, s menetrend szerint érkezett az új bankbotrányügy. Ezúttal a Reálbank vált fizetőképtelenné, s most izgulhatnak a befektetők: visszakapják- e pénzüket. A hírek szerint a helyrehozha­tatlan helyzetbe került bank helyett az Or­szágos Betétbiztosítási Alap kezdi el az ügy­felek kártalanítását. Megnyugodni azonban e hírtől sem lehet, hiszen csak a kisbetétesi kör (egymillióig) remélheti, hogy visszakapja amit a Reálbankba vitt, a kötvény- és rész­vényjegyzők azonban nem alhatnak nyu­godtan. Veszélyben a pénzük, a hírek sze­rint a teljes tőkéjénél majd' kétmilliárddal több a Reálbank vesztesége. Hát itt tartunk! Vége sincs a Postabank­botránynak, az ott történtek (ki tudja mi lesz majd a pénzeltüntetés bírósági minősí­tése) még naponta irritálják a közvéle­ményt, s már jön a hír a másik bankról. Pe­dig mennyi volt már! Szabó Iván pénzügy­minisztersége alatt 360 milliárdot fizetett a költségvetés bankkonszolidációra, aztán jött az Agrobank, a Budapest Bank, egymást követték a brókerházak — igazából ma sem tudjuk hány ment tönkre az elmúlt évek alatt —, s hány tíz- és százezer kisbefektető vesztette el egy életen át összekuporgatott pénzét. A utca embere nem érti, hogy van az, hogy miközben a banki vezetők mesés — szerintük az európai színvonalnak megfele­lő — összegeket vihetnek haza havonta, bankjuk biztonsága és megbízhatósága a balkáni szinttel vetekszik. Más oldalról meg­közelítve: miközben a kisember nem, vagy csak hatalmas biztosítékok mellett tud 10-, 50-, 100 ezer forintos kölcsönhöz jutni, a 10, 50, 100 milliók egészen könnyen meg­szerezhetők. S míg a visszafizetés ezres téte­lű elmaradása súlyos következményekkel jár, a milliós tételek következményei egy kivétellel — homályban maradnak. Végeze­tül az sem egészen világos, milyen jogköre lehet a Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnek, ha eddig még egyszer sem sikerült megelőzni a bajt. Jóslat Hm... Valami újfajta rendőrség is nyomozni fog a jövedelme után, uram Ferter János rajza □ Szobortárlat Kiállítást nyitnak január 22-én 17 órától a mátészalkai művelődési központban Sirpa Ihanus és Biró Lajos szob­rászművész alkotásaiból. Tárlatvezető lesz Prokai Gábor művészettörténész. □ Fejlesztések Kéken Az év kezdetén, a végleges költségvetés ismerete nélkül se­hol sem könnyű tervezni a fejlesztéseket, fel­újításokat. Kéken annyi bizonyos, hogy az évente szokásos intézményfelújításokra ki­szorítanak bizonyos összeget, miként a jár­daépítésre és a külterületi utak rendbehozá­sára is. □ Véradókat várnak Ma. január 18-án 9-13 óráig Tarpán az általános iskolában várják az önkéntes véradókat. Hét gyermekkel fedél nélkül Seres Gyulánénak elege lett a sorozatos megaláztatásokból • Megoldásra várnak Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Seres Gyuláné hirdetési szel­vényen értesítette szerkesz­tőségünket kilátástalannak tűnő helyzetéről. „Hét kiskorú gyermekem egye­dül nevelem — Írja —, lassan már az utcán leszünk, vagy az intézetben, amit nem akarok. Csak életem árán vehetnék el tő­lem a gyerekeket. Pénzem nincs albérletre, és nem is fogok talál­ni. Nagyon el vagyok szánva mindenre. Kérem, segítsenek.” Ózdon laktak Az a napnál világosabb, hogy nem hirdetésről, hanem inkább SOS-jelzésről van szó. Seresné négy hónappal ezelőtt szánta el magát arra végképp, hogy gyer­mekeivel együtt otthagyja férjét. — Az anyósoméknál laktunk Ózdon, embertelen körülmények között — mondja. Már négyszer el akart jönni, mert férje ivott és rendszeresen bántalmazta, de nem volt hová menekülni. Anyja már tizenhá­rom éve meghalt, az apjával pe­dig soha nem volt igazán jó a kapcsolatuk. Amikor megtudta, hogy Nyíregyházán van egy ott­hon, ahová a hozzá hasonló sor­sú anyákat gyermekeikkel együtt befogadják, nem habozott. Csak hát az a bökkenő, hogy a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete által működtetett anya-gyermekotthon átmeneti jellegű. Tehát hat hónapig lak­hatnak itt, ez alatt az idő alatt meg kell találni a megoldást a hogyan továbbra. (Ezért is fog­lalkoztatnak pszichológust, jo­gászt.) — Még nem tudom, mi lesz ve­lünk, ha kitelik az időnk — ahogy fél attól is, hogy férje erő­szakkal visszaviszi őket. — Az is gondot jelent — teszi még hozzá Seresné —, hogy a gyerekek nem nagyon szeretnek iskolába járni. Számukra nem is annyira a pénzhiány a legnagyobb problé­ma. A családi pótlékkal, a gyer­mekvédelmi támogatással együtt — ha igen szerényen is — a meg­élhetésre és olcsó albérletre talán futná. Az előítéletekkel azonban sokkal nehezebb megbirkózni. Kétségtelen, Seresné segélyké­résében benne lappang az önbi­zalomhiány is. Valószínűleg ha találna olyan albérletet, amit meg is tud fizetni — hisz az ott­A szerző felvétele honban sem ingyen laknak —, ha bármiféle megoldást látna ar­ra, hogy együtt tudja tartani a családot, önbizalmát is vissza­nyerhetné. Hiszen, ahogy mond­ta, munkát is szívesen vállalna. Hajlék, gondoskodás Az is megoldás lehetne, ha olyan idős emberekhez költözhetné­nek, akiket cserébe gondozná­nak, esetleg a lakás rezsiköltsé­gét fizetnék lakbér helyett, eset­leg megosztanák a költségeket, így az önhibájukon kívül utcára került családok hajlékot, az idős emberek pedig gondoskodást kaphatnának egymástól cseré­be. A Seres család mondja rezignáltan az asszony. — Vissza semmiképp nem aka­rok menni, szeretném együtt tar­tani a családot. Albérlet kellene, de hát hét gyerekkel... Olcsó albérlet Tímea, a legnagyobb, magánta­nuló, Éva, Samu, Józsika általá­nos iskolába jár, Gyuszika azon­ban kisegítőbe, mert „alvajáró”, enyhe értelmi fogyatékos, Mari­anna négy-, Katika pedig kété­ves. Bár Seresné rokkantnyugdí­jas, szeretne emellett félnapos munkát vállalni. De — ahogy mondja — a Gyuszi mindenütt „megfogja”. Fél, hogy elcsava­rog, valami baja esik. Mint Előéletünk titkai Hány évesek is vagyunk tu­lajdonképpen? Annyi, ameny- nyit a személyi irataink tartal­maznak? Vagy ez csak egy ön­kényesen elfogadott világmére­tű susmus? így egyszerűbb a születés pillanatától mérni az ember világrajöttét, nem pedig a valóságos életkezdet pillana­tától. Amikor két csodálatos sejt megalkotta életünket, azaz az életcsírát, amely az első léte­ző formánk? De valós, élő és létező forma, sőt több is ennél. Életünk már ekkor elkezdődik, és nyolc-kilenc hónapig bár otthonunk az anyaméh, ez az aprócska embrió mi vagyunk. Nem hitelesebb lenne hát ettől az időponttól, a megfogant új élet pillanatától számítani az életünk induló pontját? Elképzelhető, milyen káoszt, vitát és tengernyi félreértést okozna, ha ez a szemlélet, vagy nevezhetjük egy kis túl­zással felfedezésnek is, világ­méretekben zöld utat kapna. Szorgos tisztviselők hada látna munkához, hogy kiigazítsák a személyi igazolványunk és egyéb személyi irataink adata­it. S az öt és fél milliárdra tehe­tő emberi tömeg azon venné észre magát, hogy hipp-hopp idősebb lett nem egészen egy szűk évvel. De mit nyernénk vagy mit veszítenénk e korszakalkotó korrekcióval? Először is előbb kellene iskolába menni, előbb érne véget a gyermekkor, ko­rábban lennénk felnőttek, nagykorúak, de szavazásra jo­gosult állampolgárok is, minisz­terek, vezérigazgatók és persze munkanélküliek. Viszont hama­rabb lennénk jogosultak a nyugdíjra is, előbb juthatnánk be az idősek otthonába, utaz­hatnánk ingyen a vonaton, bu­szon. Még bizonyosan más elő­nyei is lennének az új időszá­mításnak, ha a világ országai elfogadnák e tősgyökeres ma­gyar felfedezést, mint ahogyan számolni kellene a hátrányaival is. Az emberiség hirtelen elöre­gedése miatt korábban kellene leköszönni posztjukról az ál­lamfőknek, miniszterelnökök­nek és még sok ilyen vagy olyan rangú vezetőnek. Kérdé­ses, vajon ők is tapsolnának a tudományos alapokra helye­zett születés számításnak, ha szépen ívelő pályafutásuk a vártnál hamarabb érne véget. De bennünket átlagembereket is érhetnének kínos meglepeté­sek. A gondos és mindig kéznél lévő szakemberek képesek len­nének bebizonyítani, mivel már a világrajöttünk előtt, ab­ban a bizonyos anyai burok­ban elfogadtuk a társadalom juttatásait, ezért embriótámo­gatás címén visszamenőleg egyfajta adópótlékot vagy effé­lét akaszthatnánk a nyakunk­ba. Elvégre ha az életünk már attól a másodperctől számít, amikor a két sejt... Hány évesek is vagyunk ak­kor tulajdonképpen? Beleszá­mít-e életünkbe á születés előt­ti életünk? Vajon a papírjaink­nak higgyünk vagy inkább a valóságnak? Alighanem a meg­nyugtató válaszra még várni kell. Ezért bármennyire is ke­csegtető, még nem kellene a világszervezetek asztalára tenni a világot alapjaiban megren­getni képes javaslatot. Elvégre az eddig is köztudott volt, hogy létezett egy kis előéle­tünk, mielőtt elkezdtünk sírni, rugdalni, így a papírjaink egy kicsit mindig is megszépítették a valóságot. Dé hát már ennyi örömünk se legyen? Előny az ipari park Fehérgyarmat (M. K.) — Janu­ár közepén a Felső-Tisza-vi- déki Területfejlesztési Ön- kormányzat Társulás elnöke. Nemes István fehérgyarmati polgármester vállalkozói es­tet szervezett a hivatal nagytermében. A meghívottak között a város legtöbb munkást foglalkoztató gazdasági egységeinek irányítói, de a kisvállalkozók is megjelen­tek. A kora esti összejövetelen a megyei Területfejlesztési Tanács 1999. évi fejlesztési prioritásai, a kormány mikro, kis- és közép- vállalkozásai, fejlesztési- támoga­tásai jelentették a közös gondol­kodás alapját. Ahhoz, hogy eredmény szület­hessen, nélkülözhetetlen a saját erő hozzátétele. Az csak előnyt jelenthet, ha az azonos témában gondolkodó vállalkozók össze­fognak. Fehérgyarmatnak van ipari parkja, ahol lehetőség nyí­lik zöldmezős beruházásra, ugyanakkor rendelkezésre áll az alapvető infrastruktúra. A mun­kahelymegtartás, bővítés ugyan­csak meghatározó tennivaló. A szatmári térségben továbbra is a mezőgazdaság jelenti a fő megélhetési forrást. A Mezőgaz­dasági és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium pályázatai között ál­lattenyésztéssel, növény- és zöld­ségtermesztéssel kapcsolatosan ugyancsak sok lehetőség van a kis- és nagyvállalkozókat illető­en, gondolva a gépvásárlásra, il­letve lízingelésre. A szaktárcák február második felére ki kell ír­ják pályázataikat. Ezzel össze­függésben várhatóan március­ban a Fejlesztési Tanács is kiírja a megyére vonatkozó lehetősége­ket. Erre időben fel kell készülni, ehhez segített a vállalkozói est. pÉZŐPONT (ír)Reál bankügyek Vízmérő-hitelesítés Bátran támaszkodhatnak a szakemberekre, a műszaki értelmiség munkájára a MOM Má­tészalkai Vízméréstechnika Rt.-ben. Saját fejlesztésben és ki­vitelezésben készítették el azt az ipari vízmérő-hitelesítő be­rendezést, amellyel Bojer György hitelesíti az ötven millimé­teres vízmérő Órákat Elek Emil felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents