Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-13 / 10. szám

1999. január 13., szerda Keitel«» HÁTTÉR 3. olaaí Tavaly 450 millió amerikai dollárt fektettek be külföldiek Magyarországon az ITD Hun­gary, azaz a Magyar Befektetési és Kereske­delemfejlesztő Közhasznú Társaság közre­működésével — hangzott el a szervezet saj­tótájékoztatóján —, ebből százmilliót ha­zánk keleti részében. Mindez országosan több, mint 8600 munkahely teremtését tet­te lehetővé. Az ITDH törekvése a regionális kiegyenlí­tődés, azaz hangsúlyosan törekedtek arra, hogy a keleti régiókba is eljusson a külföldi tőke. Ennek jegyében folytatták tanácsadói tevékenységüket, s szerveztek üzletember­találkozókat, főként a határmenti régiókban — fogalmazott Melega Tibor vezérigazgató. Bár a szándékok és az eredmények nem mindig állnak azonos szinten, hiszen térsé­günkben is okkal szeretnénk még több, tő­keerős befektetőt látni, az eredmények mel­lett nem szabad kézlegyintve elmenni. Két-, ségtelen, hogy jelentős, és folyamatos munka, kapcsolattartás kell ahhoz, hogy a tőke megmozduljon, de az erőfeszítések előbb-utóbb hoznak eredményt. Némi elő­relépés érzékelhető megyénkben is, bár még nem a szükséges mértékben. Persze látni kell, hogy az összefogás elen­gedhetetlen, hiszen önmagában egy-egy szervezet nem képes igazi áttörést elérni. Ha az illetékes minisztériumok, kamarák, az ITDH, s az önkormányzatok olykor nem el­lenérdekű partnert látnak egymásban, ha­nem társat a közös cél érdekében, talán még jobb lenne a hatás. Jó példákat látunk vásárok és kiállítások mellett üzletember-ta­lálkozókon, de olykor a rivalizálás jelei is fel­fedezhetők. A cél nyilvánvaló: a felzárkózás érdeké­ben mind több tőkeerős céget kell hazánk keleti felébe, s — kicsit hazabeszélve — me­gyénkbe hozni. A szándékkal nincs is baj. A megvalósításnál azonban akad még javíta­nivaló. Összhang, közlekedési viszonyok... Télidőben Egy kis melegfürdő Ferter János karikatúrája □ Ingyenes tanácsadás Az Országos Gyermekvédő Liga több ingyenes szolgálta­tással várja Nyíregyházán, a Szabadság tér 9. szám alatt, vagy a 411-822/204-es telefo­non az érdeklődő fiatalokat. Kérhetnek jogi és pszichológiai tanácsokat, megismerhet­nek tanulást segítő technikákat és hallhatnak a drogok veszélyeiről. □ Est az árvízkárosultakért Jótékony- sági estet rendeznek január 21-én a nyíregy­házi Váci Mihály Művelődési Központ hang­versenytermében. Közreműködik a Cross Ro­ad jazz-blues-rock együttes. A bevételt Tisza- kóród és Tiszacsécse árvízkárosultjai javára ajánlják fel a szervezők. □ Képek a selymen A nyíregyházi Szé­chenyi István Közgazdasági Szakközépiskolá­ban január 18-áig tekinthető meg a Bu Györgyi selyemre festett képeiből rendezett kiállítás. Ami a kamfajrában megtalálható A vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatban ötezer ügyet intéztek fél év alatt Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — Ma már egy megyei szintű gazdaság- fejlesztésnél is illik sűrű pil­lantásokat vetni Európa tér­képére. Az újkori történel­mének ötödik évét kezdő ke­reskedelmi és iparkamara programjával tartja magát az intelemhez. Természetesen a kamarai mun­ka első és legfontosabb mércéje továbbra is az, hogy milyen ha­tékonysággal segíti a helyi gaz­daság fejlődését. A legnagyobb érdeklődés a közvetlen beavatko­zásokat kíséri, szerencsére ezek­ből sem volt hiány az elmúlt év­ben. A Szabolcs-Szatmár-Bereg- ben működő három gazdasági kamara (kézműves, agrár- vala­mint kereskedelmi és iparkama­ra) konzorciuma a saját alapo­kon túl tavaly 20 millió forintot nyert az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottságtól. — Ezt az összeget tizennégy kis- és középvállalkozás kutatás- fejlesztési tevékenységének tá­mogatására fordítottuk. Szerény, de a pályázati nyertesek szerint mégis jelentős ösztönző volt ez, többek között új termékek meg­jelenésében, önálló piacok meg­szerzésében vagy éppen marke­ting munka javításában — em­líti a jótékony hatásokat Ja­kab Imre, Szabolcs-Szatmár-Be­Még jobb mi­nőségű termé­kekre és szol­gáltatásokra lesz szükség a jövőben. Jakab Imre Nagyobb lett az ügyfélforgalom reg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára. A közvetett segítség listája jóval hosszabb, ide tartozik a kereskedelmi kap­csolatokat élénkítő, hazai és kül­a kamaránál földi üzletember-találkozók szer­vezése is. Ezek jó alkalmat te­remtettek a tagok számára, hogy román, ukrán, szlovák, orosz, osztrák, angol és több EU-tag­Balázs Attila felvétele állambeli partnerekkel teremt­sék meg az együttműködés felté­teleit. — Pénzről volt szó azokon a szemináriumokon is, amelyek az adó-, a társadalombiztosítás, il­letve a vámszabályokat érintet­ték, de az export hitelbiztosítás és finanszírozás, a hitelgarancia és a külkereskedelem aktuális híreire is sokan voltak kíváncsi­ak — sorblja a folytatandó mun­kákat a titkár. — Tagjaink álta­lános gazdasági érdekképvisele­tét látjuk el akkor is — teszi hoz­zá —, amikor véleményezzük a területfejlesztési koncepciókat, az állami, önkormányzati intéz­mények, társadalmi szervezetek programjait. Jó pontot kapott a vállalkozóktól a kamara akkor is, amikor az orosz válság nyo­mán megyénkben jelentkező problémák megoldására elsőként juttatta el javaslatait a kormány­hoz. Szakmai vizsgák A közigazgatási és szolgáltatá­si tevékenység bővülésével 1998. július 1-től a kamara vég­zi az egyéni vállalkozói igazol­ványokkal kapcsolatos ügyin­tézést — fél év alatt közel hate­zer esetben került erre sor. Új „szerzemény” az utazási szol­gáltatások ellenőrzése, az ide­genvezetői igazolványt igénylő tevékenységek koordinálása s a taxiengedélyek rendezése is. A pillanatnyi feladatokon túl a jövőt meghatározó területeken is akad bőven tennivaló, ilyen a szakképzés felügyelete. Ta­valy az iskolarendszerű kép­zésben 250, azon kívüliben pe­dig 100 szakmai vizsgát tartot­tak a kamara közreműködésé­vel. A feladatok köre ezzel kö­zel sem teljes, ezek elvégzése mellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni az európai integráció­val járó kihívások tudatosítá­sára, vagyis a gazdasági élet szereplőit fel kell készíteni a várható hatásokra, mindene­kelőtt a keményebb verseny­helyzetre. Tor a borospincében temetés után a közeli isme­rős borospincébe mentünk me­legedni, egy kicsit tort ülni, meg halott barátunkra emlé­kezve saját fiatalságunkat is si­ratni. Az első asztaloknál zajos társaság hangoskodott, bizto­san „bemértek" már kétszer két decit, négyszer. Amikor a má­mor már egyre jobban meg­rugdosta az agyukat, csende­sebb helyet kerestünk, a pince hátsó részébe mentünk. Kez­detben a szavak nálunk is megugráltak, mint hegyi falu­ban a pisztráng. Emlékszel, emlékszem, vágtunk egymás szavába. A most elment közös barátunkról jutott eszünkbe újabb és újabb történet. Amikor kifogytunk a történe­tekből, egy időre elcsendesed­tünk, hallgattunk, mert úgy is lehet emlékezni. S mert vannak olyan emlékek is, amelyek csak ránk tartoznak. Ha valaki járt már borospincében, tanúsíthat­ja, milyen nagy bölcsességek születnek ott. Különösen két pohár bor után. Egy pohárral kevés, mert az is mint sok min­den más, párosával jó. Két po­hár bor már megoldja a nyel­vet. A harmadikat legfeljebb búcsúzásnál, elmenőnek illik meginni. Többet nem, mert ha az ember nem vigyáz, köny- nyen keresheti a fejét az árká­dos főbejáratnál. S ha itt meg is ússza a búbot, megkaphatja otthon a feleségétől. A jó bor mellé kell jó társaság és igazi pincemester is. Akit én régóta ismerek ez ilyen. Kínál és anek- dotázik. Nincs régi vendége, akiről legalább egy történetet ne tudna, vagy azok tudomá­nyát ne raktározná el. Borban az igazság, szokta mondogat­ni, itt két pohár bor után min­denki megnyilvánul, legyen a föld felett akármilyen titulusa. Ha valaki mulatni akar, bátorít­ja — carpe diem — ébreszd a napot, s ha gyászol, vigasztalja — memento móri — ne fe­lejtsd, hogy meg kell halni. Ezeket a kifejezéseket egy ta­nártól hallotta. Azt meg, hogy jár a bor mindenkor, de külö­nösen bármikor, egy székelytől. Bámulatosan tájékozódott a szőlőről, a borral kapcsolatban mindenről. Panaszolja, hogy alig van már a Hegyalján ma­gyar kézben szőlő, megvették vagy bérlik az írek, a franciák, meg a spanyolok, ugyanakkor elismeri, hogy a külföldiek leg­alább megművelhetik. Megtud­juk tőle azt is, hogy régen mi­ért volt szüret után az esküvő, s hogyan járt az a vendége, aki egy emelettel lejjebb csen- gettetett be, amikor hazament. Vagy a másik, akit földig ivott a felesége, pedig csak az asz- szonyt akarták megleckéztetni. Természetesen politizálgattunk is egy keveset. A vitát lezárva még elmondja a húsz meg a tíz évvel ezelőtt is hallott szentenciát, hogy ne felejtsék el, előbb-utóbb a nagykutyákra is ráteszik a száj­kosarakat. Ezen megint elgon­dolkodtunk, nagy ravatalos csend következett. Mígnem elölről egy-egy régi nagy nóta kezdte felforrósítani a pincét. A bor, az örök dac nótába csa­pott át. Ha nem a barátunkat gyászoljuk, talán mi is csatla­koztunk volna hozzájuk. Ecset után könyv Baktán befejezik az épület felújítását Baktalórántháza (KM) — Várhatóan két héten belül a korongecsetek helyett ismét a könyveké lesz a főszerep Bak­talórántháza könyvtárában. Lassan befejezik az épület teljes belső felújítását, friss festést kapnak a falak, meg­szépülnek a nyílászárók, így igényesebb, kulturáltabb kör­nyezetben várja a sok olvasni­való az érdeklődőket. Más ese­ményre is készülnek a város­ban: a Baktalórántházai Nő­szövetség a nyugdíjasok szá­mára szervez bált január 23- ára, a helyszín a helyi általá­nos iskola ebédlője lesz. A kezdeményező hölgyek igé­nyes és szórakoztató prog­ramról igyekeznek gondos­kodni. Ajándék Demjénnek Az óévbúcsúztató budapesti Demjén-koncerten az ismert énekes és amerikai felesége, Rebec ca ajándékul a Várda-Drink Rt. szatmári szilvapálinkás kula­csát kapta Péchy Melinda (jobbra) marketingmenedzsertől, (x) Kelet felé Kováts Dénes

Next

/
Thumbnails
Contents