Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-09 / 7. szám

1999. január 9., szombat 3. oldal Angyal Sándor M, is elsiklottunk fölötte, pedig ama bizo­nyos „tízszázalékos"-ügy nagyobb figyelmet érdemel. Most, hogy téli szünetet tart a par­lament, talán nyugodtabban is végiggon­dolhatjuk, milyen fontos a régió életében az összefogás, az együttes föllépés. Történt ugyanis, hogy a költségvetés leg­utóbbi vitája, majd az azt követő szavazás során a kormányjavaslattal szemben fogad­ta el a Tisztelt Ház azt a korábban törvényi­leg szabályozott megoldást, hogy a min­denkori területfejlesztési pénzek 10 százalé­kát az egyébként járandón felül a két legel­maradottabb megye: Nógrád és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye kapja meg. A szán­dék nyilvánvaló: mindaddig csupán szólam, mézesmadzag és legfeljebb jó választási fo­gás, hogy gyorsabb léptekkel kell az elma­radott térségeket felzárkóztatni, — ha erre nem teremtik meg az anyagi fedezetet. Ezúttal a szűkebb haza választópolgárainak teljes megelégedésére, pártállástól függetle­nül fogtak össze megyénk országgyűlési képviselői és nemcsak szavazatukkal, ha­nem meggyőző véleménynyilvánításokkal is sikerre segítették a plusz 10 százalékos ja­vaslatot, amely 10 milliárdnál is nagyobb összeget jelent az említett területeknek. rendszerváltást követő lassan egy évti­zed során hányszor, de hányszor hangzott el az igény a megyebeli képviselők összefo­gására, — hiába. Voltak ugyan fellángolá­sok, de jobbára külön utakon jártak a kor­mányzó illetve az ellenzéki képviselőink. Pe­dig mi, az őket megválasztó polgárok nem azt kérjük tőlük, hogy adják fel elveiket, sza­kítsanak nézeteikkel, csupán azt, döntéseik­ben mindig a szűkebb haza legyen előbbre való. Most ez történt. Várjuk a folytatást. Hátsó gondolat Remélem kisasz- szony, hogy nincsenek hátsó gondolatai a vacsorameghívásommal Ferter János rajza □ Szünetelő ügyfélfogadás A Mozgás- korlátozottak Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Egyesülete február 16-ig szünetelteti az ügyfélfogadást a megyei egyesület székhá­zában (Nyíregyháza, Körte u. 21.). □ Véradás Jósaváros lakóit várja önkéntes véradásra a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete szombaton Nyíregyházán az új görögkatolikus templom mögötti közösség házban. A véradásra 9 órától 17 óráig van lehetőség. □ Tündér a Kölyökvárban Ismét báb­színház szórakoztatja a kicsinyeket Nyíregy­házán a Kölyökvárban január 10-én. A gyer­mekek örömére az Elvarázsolt tündér című mesejátékot a Pillangó Bábszínház mutatja be. A matiné 10 órakor kezdődik. Integráció kérdőjelekkel A főiskolák összevonása nagy körültekintést igényel A DOTE nyíregyházi főiskolai karán a legmagasabb szinten folyik a képzés Elek Emil felvétele Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Az uni- versitasok létesítése, külön­féle felsőfokú intézmények összevonása jó ideje van na­pirenden. A szándék érthető és jogos, néha mégis hiba csúszik eredményes meg­valósításába. A DOTE nyíregyházi főiskolai kara ügyét e kategóriába sorol­hatjuk. — Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a kormány intézkedése ar­ra tesz javaslatot, hogy a Debre­ceni Orvostudományi Egyetem két karának egységét az egészség- ügyi főiskolai kar leválasztásá­val megbontsa, s iskolánkat a Nyíregyházi Főiskola elnevezésű formációhoz csatolja, melyhez a tanárképző főiskolán kívül a me­zőgazdasági főiskola is hozzátar­tozik. — mondja Lukácskó Zsolt, a nyíregyházi egészségügyi főis­kola igazgatója. — Ebben a kör­nyezetben az egészségügyi főis­kolai képzés teljességgel idegen. Nem beszélve arról, hogy ha az ilyen integráció megvalósul, fő­iskolai karunk semmiféle egész­ségügyi, szakmai támogatást nem remélhet, miközben elveszí­ti jelenlegi orvosegyetemi tudo­mányos bázisát, önkormányzati, kórházi, más egészségügyi szol­gáltatások lojális támogatását a nélkülözhetetlen gyakorlati kép­zésben is. A kormánynak az integráció­ra vonatkozó indokai érthetőek, de érthetőek az egészségügyi fő­iskola igazgatójának aggodalmai is, hiszen az egészségügyi képzés speciális elvárásokat jelent, a be­teg nem munkadarab. Itt olyan különleges, máshol nem megsze­rezhető tudást és információt ok­tatnak a hallgatóknak, melyek más iskolai kötelékben nem sze­rezhetők meg. A tervezett integráció ugyan­akkor ellenkezik azzal a koráb­ban oly sokat hangoztatott elvá­rással is, mely a régiók fejleszté­sét, az elmaradott térségek fel­zárkóztatását, Szabolcs-Szatmár- Bereg egészségügyi lemaradásá­nak csökkentését szolgálják. Mi­vel a mostani szándék szerint nem csak az orvostudományi egyetem, hanem a „debreceni egyetem” egységéből is kiszakí­tanák a kart, kútbaesnének mind­azon közös elképzelések, kutatá­si és fejlesztési projektek, melye­ket eddig az intézmények ko­moly anyagi és szellemi erők összefogásával megfogalmaztak. Ez pedig azért is szomorú, mert például a Nyíregyházán folyó ok­tatás az egészségügy és szociál­politika olyan új szakjaival a jö­vőnek szóló elképzeléseivel segí­tette az oktatást, mely nemhogy a hazai berkekben, de nemzetkö­zileg is elismerést váltott ki. A nyíregyházi iskola működé­sét komoly anyagi és erkölcsi se­gítségével példamutató módon támogatta Szabolcs-Szatmár-Be­reg közgyűlése, valamint Nyír­egyháza önkormányzata is. A szakok irányítói a DOTE pro­fesszorai, a megyei kórház főor­vosai, akik olyan szellemi hátte­ret dolgoztak ki a főiskolai sza­kok munkájához, melyek egy új struktúrában nehezen képzelhe- tőek el. — Az integrációval, a kor­mány szándékaival mi teljes mértékben egyetértünk. Gon­dunk csak az, hogy a most terve­zett elképzelés szerintünk nem szolgálja az egészségügy érdeke­it. Kérdéses, hogy a szakmai kö­vetelményeket tudja-e vállalni ez a fajta integráció. Ezért is remél­jük, hogy indokainkat figyelem­be véve az illetékesek támogat­ják azon törekvésünket, hogy a továbbiakban is a debreceni egyetem keretén belül, az orvos­képzéssel együtt folytathassuk munkánkat, s eleget tehessünk annak az elvárásnak, mely isko­lánk iránt a múltban és a jelen­ben is megfogalmazódik: olyan szakembereket neveljünk, akik szakmai tudásukkal és embersé­gükkel képesek a legmagasabb színvonalon megvalósítani a kormányzat elképzeléseit. Lebukott az adócsaló Nyíregyháza (KM — K. D.) — A héten is több sza­bálysértőt buktattak le megyénkben a vám- és pénzügyőrök, rajtavesz­tett egy adócsaló is. Záhonynál egy teherautó so­főrje három MTZ traktor be­szállításakor egy 18 900 dol­lárról szóló számlát mutatott a vámosoknak, ám a tételes vizsgálat során előkerült egy 34 992 dollárról szóló is. A 7,4 milliót forintot érő traktoro­kat lefoglalták, a sofőr ellen csempészet miatt feljelentést tettek. Felderítettek itt több vámszabálysértést is, 25 al­kalommal összesen 375 ezer forint értékű árut koboztak el: cigaretta, színesfémhulla­dék, dióbél, aszalt szilva és üzemanyag gyarapítja a rak­tár készletét. Beregsuránynál húsz, Csengersimán 14 személy el­len indítottak vámszabály­sértés miatt eljárást, a két helyen összesen 650 ezer fo­rint értékű áru került a vámraktárakba. Egy kisvárdai udvaron az őrbódé alá elásott fémtartály­ban, s további tárolókban 3750 liter igazolatlan eredetű gázolajat találtak a pénzügy­őrök, s egy, a kényelmes „tankoláshoz” szükséges szi­vattyút, valamint gázolajtöl­tő pisztollyal ellátott gumi­csövet. A jövedéki terméket lefoglalták, s feljelentést tet­tek adócsalás miatt. Az év első hetében me­gyénk, s Hajdú-Bihar megye vámhivatalai közel kétmillió forint értékű árut foglaltak le jövedéki eljárások kereté­ben: üzemanyagot, alkoholt és cigarettát. Ezek után jöve­déki és mulasztási bírság­ként több, mint 3 millió fo­rintot szabtak ki. Mesék világa IVIint sokszoros nagyapa, a la­posan kivettem részemet a nagyszülők egyik fontos tenni­valójából, a mesélésből. Har­minc évvel ezelőtt kezdtem. Hanem azóta apává csepere­dett első unokám kisgyermek korában is konkurálni kezdett velem a televízió. Csakhogy ak­kor én ezt nem is nagyon bán­tam. Esténként a bemondónő selymes hangon ecsetelte a Fa- nyűvő csodálatos kalandjait, szólt Kacor király csalafintasá­gáról vagy egy-egy tündérszép rajzfilm, bábjelenet került a ké­pernyőre: Böbe babáról. Ma­zsoláról szólt. Magam is szíve­sen megosztottam nézésének örömét a kis lurkóval. De sajnos, mai kis leszárma- zottaimnak ebből a mulatságá­ból már nem tudom kivenni a részemet, habár megpróbál­tam én is odaülni velük a ké­pernyő elé. Rajzfilmek és rajzfil­mek, a tengeren túlról érkezet­tek. Beleszédülök a szereplő ál­landó rohangálásába, cseng a fülem az ütéseik csattanásától. Ez a történet: perceken át ül- dözik-csépelik egymást. Most meg egy futballcsata megy, jel­mezes állatokkal. Walt Disney sorozat. Rugdossák egymásnak szé­dületes iramban a labdát, tüle- kednek-dulakodnak, a riporter közben egzaltáltan kommen­tál. Ez a mese. Tartalom sem­mi. Szegény Miki egér és egy­kori bájos társai, de messzire elkanyarodott tőlük egykori ki- fundálójuk vállalata. Ma a film szorgalmasan oktatja a gyer­mekeknek az erőszakot, rászok­tatja őket az értelem nélküli handabandázásra. S a kicsi­nyek nézik. Már elfogadják, hogy ilyen a világ. Nekem meg az jut az eszem­be, hogy annak idején első unokámból még az én mesé­imben előforduló erőszak is til­takozást váltott ki. Merthogy sorra került az a szörnyű mese is a kannibál farkasról, akinek nagymamát és Piroskát egy fa­latra bereggelizni csak ennyit tett: „Hamm". Aggályainak a kíslegény először csak azzal adott kifejezést, hogy megkér­dezte: és hol volt a nagyapa? Micsoda botrány, hogy nem védte meg a nagymamát és unokáját. Erre nekem gyorsan nagyapák becsületét mentő pótmesét kellett kieszelni a de­rék öregúr akadályoztatásáról, de unokámat ez a megoldás nem elégítette ki, s a háromé­ves kisember azzal az ajánlattal jött: — Tudod mit, nagyapa? Most én mesélek neked! — Halljuk! — Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy farkas, és az nagyon derék farkas volt, nem ette meg a nagymamát sem a Piroskát és a vadász bá­csi sem vágta fel a farkas ha­sát, nem rakta tele kővel, és a farkas nem esett bele a folyóba és nem fulladt meg. Na szép mese volt nagyapa? Persze, megdicsértem ezt az ostobácska kis történetet, ma­gamban pedig megmosolyog­tam, de most már egy kis nosz­talgiával gondolok rá vissza. Is­tenem, hol vagyunk már ettől? Az is eszembe jut: milyen jó volna ma egy ilyen kis mese­mondót dramaturgként odaül­tetni a rajzfilmgyártók nyakára. Képviselet kisvállalkozóknak Ülést tartott az Ipartestület elnöksége Nyíregyháza (KM) — Új me­gyei iparos érdekvédelmi szervezet létrehozásának előrehaladott előkészületei­ről is beszámolt a Nyíregyhá­zi Ipari és Szolgáltató Ipar­testület elnöke a szervezet éves küldöttgyűlésén csütör­tökön az Ipartestületi Szék­házban. A múlt évet záró iparos gyűlésen Gyekis Árpád a szervezet gazda­sági-vagyoni helyzetét stabilnak, a tagság díjfizetési kézségét jó­nak ítélte beszámolójában, így továbbra is képesnek tartotta ar­ra, hogy tagjainak bármilyen szolgáltatást el tudjon végezni. A szervezeti munkával kap­csolatban az elnök hangsúlyozta azokat az erőfeszítéseket, ame­lyeket az önkormányzati válasz­tások idején tettek annak érde­kében, hogy iparosok is bejussa­nak a döntéshozó testületbe. Az ipartestület továbbra is fontosnak tartja az akkor kije­lölt, teljesületlen célokat és olyan helyzetbe igyekszik kerül­ni, hogy a vállalkozókat érintő adózási vagy támogatási kérdé­sekben meghallgattassék a véle­ménye. Az iparosok készülő új, me­gyei szintű szervezetével kapcso­latban a küldöttgyűlésen elhang­zott, hogy a megalakítására el­kezdett munka — így az alapsza­bály szövegezése is — lázasan fo­lyik, kinevezett szervezője Gére- si József, az ipartestület alelnöke irányításával. Minél hamarabbi, valószínűleg még januári mega­lakításnak kifejezett célja — azon túl, hogy a továbbra is mos­toha kisvállalkozók megfelelő képviseletet kapjanak — az, hogy létrejöjjön megyénkben is az a szervezeti bázis, amelyre alapozható az itteni kisvállalko­zók európai felzárkóztatására alakult német-magyar iparos együttműködés. A megújulással kapcsolatban elhangzott hozzászólások egyiké­ben Bárdi Margit kisiparos sür­gette az ipartestület klubjellegé­nek erősítését, a tagság közössé­gi életének felerősítését. Rakamaz új arca Az egészségügyi központ Rakamaz legújabb közintézménye Elek Emil felvétele m'ZÖ^Oi'SÍ Milliárdos döntés Keleti HATTER

Next

/
Thumbnails
Contents