Kelet-Magyarország, 1998. december (55. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-07 / 286. szám

1998. december 7., hétfő 7. oldal iJte-si: 8 □ Lakók és számok Bujon jelenleg 2552- en élnek, az aktív korúak száma nem éri el az 50 százalékot. Közel 700 nyugdíjas és min­tegy 660 gyermek lakik a községben. □ A köz biztonsága Búj sosem volt bűn- ügyileg fertőzött terület, a jelenlegi körzeti megbízott munkába állása óta még kevésbé. A tolvajok zöme nem helybeli. Évek óta mű­ködik eredményesen a közel 80 aktív tagot számláló polgárőrség. □ Harminc közmunkás A munkaügyi központ támogatásával folyamatosan 30 közmunkást foglalkoztatnak, az intézmények és környezetük, a közterületek szebbé tétele elsődleges feladatuk. Múltidéző Búj első említése 1327-re vezethető vissza, „poss Bully” elnevezéssel, amikor Olaszi János buji birtokrészét utódai kapták meg. Egy másik forrás alapján a község neve tö­rök eredetű személynév, ugyanettől a dá­tumtól ered. Egy 1896-os emlékirat szerint a település 1512-ben alakult meg, Bulyi Mi­hály által. A jobbágyfelszabadítás idején tipikus nemesi, középbirtokosi falu, 25 földbirto­kosa volt, lakóinak száma 1728. Az 1900-as években 415 házban 2514-en laktak, 1910-re a lakosság száma 3151-re nőtt. Jellemzően a földművelésből éltek lako­sai, a művelt területek nagysága a mocsa­rak lecsapolása, a csatornahálózat megépí­tése után nőtt meg. (Forrás: Czomba Ferenc: Búj község tör­ténete) Margitka, a cukrász A kapun lévő felirat okán nyitottunk be Bojtos Jözsefnéhez, azt olvashat­tuk: a cukrász már nem tud megren­delést felvenni a karácsonyi ünne­pekre. Igaz, már hallottunk arról, hogy messziről is járnak hozzá lakodalmi, ballagási és egyéb tortákért, süteményekért. Margit néni és művei Jó kedélyű asszony Margit néni, aki szinte véletlenül lett cukrász. Varrónőként dolgozott, s mikor húsz esztendeje betért kolléganőjével egy nyíregyházi cukrászdá­ba, az ott dolgozóval beszélgetve megemlí­tette, nagyon érdekli ez a munka. Hamar előkerült a főnök, aki kapott az alkalmon, mondván: máris mondjon fel munkahe­lyén, s álljon be hozzá. — Nem bántam meg a váltást — emléke­zett —, hiszen mindig szerettem sütni, főz­ni. Talán érzékem is van hozzá, hiszen ott ragadtam, majd megszereztem a képesí­tést. Hat éve beteg anyósom miatt kellett otthagyni munkahelyemet, mert betegsége miatt állandó ápolásra szorult, azóta vál­lalkozóként itthon készítem a hagyomá­nyos módon készülő házi tortákat, sütemé­nyeket, a magam által kikísérletezett tech­nológiával. Talán nem véletlen, hogy ősz­szel már gyűlni kezdenek a karácsonyi megrendelések az előjegyzési füzetben, azután már a húsvéti listát kell megkezde­ni. A hagyományosak mellett különleges kívánságok is akadnak: készített már szü­nnapra számítógép-, focipálya- és sünitor­tát. — Szabad idő? Az bizony nem sok van. Egyedül élek, de csodálatos leányom, vöm. s két unokám sok örömet szereznek, aki­kért érdemes élni. Rendszeresen járok templomba, egyházi összejövetelekre — szóval nem unatkozom. Az oldalt szerkesztette Kováts Dénes, irta Fullajtár András és Kováts Dénes, fotók Fullajtár András. Elkezdték a legnagyobb beruházást Tíz esztendeje áll Búj élén, s hite szerint a lakosság szol­gálatában Frank Sándor pol­gármester, aki 22 éve dolgo­zik az államigazgatásban. A meglévő gondok mellett sze­rencsére eredményeket is fel tudnak mutatni. A Nyíregyházától negyedórás autózásra lévő Búj busszal és kisvonattal is elérhető. Iskola, óvoda, bölcsőde és idősek klubja jelenti az intézményhálózatot, két körzetben folyik a gyógyító­megelőző munka, anya-csecse- mő-gyermekvédelmi tanácsadás­sal. A gyógyszertár vállalkozás­ban üzemel, az iskola könyvtára a községé is. Takarékszövetke­w ........ Igyekszünk kihasználni a pályázati lehetőségeket. Frank Sándor — A 187 milliós költségveté­sünkből közel 130 milliót fordí­Együttérzők Több, mint 44 millió forin­tot irányoztak elő ez évre szociálpolitikai kiadásokra. Ebből 14 millió a gyermek- védelmi támogatás, melyre 426-an jogosultak, 17 millió a 82 jövedelempótlós támo­gatása, 29-en kapnak rend­szeres szociális segélyt, hú­szán gyermeknevelési tá­mogatást, 17-en jogosultak ápolási díjra, 456 köz- gyógyellátási igazolványt adtak ki. Az önkormányzat részese az iskolatej akció­nak; de szívesen áldozna a kiegészítő péksüteményre is. Hozzájárulnak a gyerme­kek és idősek élelmezésé­hez, támogattak kirándulá­sokat. Az idén két életve­szélyes fát kellett közterü­letről kivágatni, háromszor irtatni a már az állatokat is támadó szúnyogokat. zet, posta, három templom, s va­lóságos bolthálózat található a faluban. tunk a működési kiadásokra, melynek 34 százaléka szociális célokat szolgál — sorolt néhány Buji pillanatkép jellemző adatot a polgármester. — Sajnos fejlesztésre nem sok jut, de igyekszünk kihasználni a pályázatok adta lehetőségeket, így futja felújításra, beruházásra is. Az elmúlt időszakban sor ke­rült az iskola tetőszerkezetének részleges felújítására, az egész­ségház, az óvoda és a bölcsőde belső rendbetételére, korszerűsí­tettük a közvüágítást. Bár az úthálózat 80 százaléka portalanított, azért e téren lenne mit javítani. A 90-es évek elején kiépült a gáz- és a telefonhálózat, most Búj létének legnagyobb fej­lesztése folyik: a szennyvízháló­zat kiépítése, ami a pályázatok eredményeként a lakosságnak szerencsére nem jelent majd megterhelést. A Tiszabercellel közös beruházás 900 millió fo­rintba kerül, a víztisztítóra Pa- szab is ráköt. A szennyvízzel párhuzamosán folyik a kábelte­levíziós hálózat kiépítése — ha ezek befejeződnek, következhet az út. Több lábon állni Az aktív mezőgazdasági sze­zonnak ugyan vége, de To­rna László mezőgazdasági vállalkozónak egyáltalán nem simultak ki homlokán az év során felgyülemlett ráncok. Az általa vezetett betéti társaság több hektáron gazdálkodik. A térségben hagyományos paradi­csom, paprika és kalászoson kí­vül négy éve kordonos uborká­val is próbálkoznak, több-keve­sebb sikerrel. Az utóbbi termesz­tése még nem sokat hozott a konyhára, mert eddig még min­dig fejlesztettek valamit. Legu­tóbb jelentős összeget költöttek az öntözés bővítésére. Felvásár­lással is foglalkoznak, ez koráb­ban fő profilja volt a cégnek. Ve­gyesboltot és egy tápboltot is üzemeltetnek. — Sajnos rákényszerültünk arra, hogy sokféle tevékenységet végezzünk. Ha nem jön be az egyik, akkor talán a másik ága­zat jobban profitál. így a több lábon állásnak köszönhetjük, hogy legalább nem veszteséges a gazdálkodásunk, de nem dicse­kedhetünk haszonnal sem — halljuk a gazdát. — Sajnos to­vábbra is fejetlenség van a ter­meltetésben és felvásárlásban. Csak egy példa: tavaly a papri­kának kilójáért 70 forintot ad­tak, míg az idén tizenötöt! Vala­kinek biztosan megérte, de nem a termelőnek. Nem tudjuk, hogy mit termeljünk, amit tisztessé­ges haszonnal el is tudunk adni. Ezt fentről kellene megmondani. Sajnos továbbra is hiányzik a kormányszintű irányítás, így bi­zonytalanul nézünk a követke­ző év felé. Ráadásul az árvíz mi­att a kukorica nagy része még nincs betakarítva, hiányosan van elvetve a jövő évi kenyérnek való is. Ha nem lesz változás, akkor még ez a kevés termelési kedv is elmegy az emberektől és még több lesz a munkanélküli. A ne­hézségeink mellett mi legalább azzal tudunk segíteni a helyi la­kosságon, hogy 10-12 embert fog­lalkoztatunk. Bölcsi még van Ebéd utáni szieszta Kevés kis település dicseked­het azzal, hogy még bölcsődét üzemeltet. Több helyen lenne rá igény, de nincs rá pénz. Nos Bujon ezt megoldották. Az önkormányzat szívesen ál­doz arra, hogy ezt az igényt is kielégítse. Frank Sándorné vezető elmondta: olyannyira igényli a lakosság a legkiseb­bek intézményét, hogy a je­lenlegi 20 férőhelyen 26 csöpp­ség tölti el vidáman á napot. Sőt a nyári munkák idején még több szülő él a lehetőség­gel. A két csoportban küenc szakavatott gondozó vigyáz a kicsikre. agyon jól érzem magam, meg vagyok elégedve a faluval. Itt születtem, itt nőttem fel, itt mentem férjhez, és legnagyobb örömöm­re az egész család Bu­jon lakik. Jó a kereske­delmi ellátás, amire szükségünk van min­dent meg lehet venni, csak pénz legyen. Ab­ból meg sajnos egyre kevesebb van. Sajnos a segély összege sem nö­vekszik. Az önkor­mányzat adna többet, de a falu kasszája is so­vány. Ebben a nehéz helyzetben jobban ösz- sze kéne fogni az embe­reknek. Pető Lászlóné rokkantnyugdíjas Gyerekkorom óta Bujon lakom a nagy- szüleimmel, akiket az utóbbi években ápol­nom kell. Szegények vagyunk, nagyon kevés pénzből élünk. Aztán most hallottam, hogy megszűnik Bujon az or­vosi ellátás, ez nagyon felháborító. Kérdezem: Hová vigyem a cukor­beteg nagymamámat, ha bekómázik? Két fo­gyatékos testvérem is én gondozom, de sem­milyen járadékot nem kapnak. Kérvényeztem, de azt mondták a pol­gármesteri hivatalban, hogy nem adnak, for­duljak bírósághoz. Ilku Mónika háztartásbeli A férjem után kerül­tem Bujra. Három kis­korú gyereket nevelek. A legidősebb 9, a legki­sebb 2 éves. A férjem munkanélküli villany- szerelő és jövedelem- pótló támogatást kap, én meg a gyerekek utá­ni járadékokat. Ezek mind aprópénzek, eb­ből kell fizetnem havi 20 ezer forint összegű OTP-törlesztést. Néha alkalmi munka segít a gondjainkon. Nehezen élünk, de bizakodunk: egyszer jobbra fordul minden. Szeretem ezt a vidéket, remélem a gyerekeinknek már könnyebb lesz. Szunyogné Márton Irén kismama Ide jöttem férjhez, majd elváltam, a há­rom kiskorú gyereket egyedül nevelem. Nem vagyok megelégedve a polgármesteri hivatal­lal. A polgármester elengedi az orvosokat, mert a mozgáskorláto­zottaknak járó támoga­tást sok embernek kiadták. Többek között én is közéjük tartozom. Bár az is igaz, sokan jogtalanul kaptak segít­séget. Nevelési segélyt, családi pótlékot és gye­rektartást kapok, együtt is nagyon kevés. Munkát sem nagyon tudok vállalni, mert ge­rincsérvem van. Horváth Istvánná háztartásbeli Rejtelmek A tanév elejétől azzal dicseked­het a buji általános iskola, hogy minden tanulónak lehetősége van elsajátítani a számítástech­nika alapismereteit — tudtuk meg Császár István szaktanártól. — 1992-től indítottunk be isko­lánkban a tagozatot a 3. osztály­tól a nyolcadikig. A gyerekek heti két órában is­merkedtek a fejlett technika rej­telmeivel. Arra külön büszkék vagyunk, hogy diákjaink évek óta ott vannak az országos verse­nyeken, rendszerint dobogós he­lyen végeznek. Egyre több tehet­séges gyerek bukkan fel isko­lánkban, ahol három szaktanár foglalkozik velük. Dr.-vihar Faluszerte beszédtéma az orvo­sok helyzete, egyesek azt rebes­getik, hogy doktor nélkül marad a település. Ezt a hírt cáfolta a polgármester, mondván: az igaz, hogy az önkormányzat felmond­ta a két orvos vállalkozási szer­ződését, de kiírják a pályázatot, nem marad a lakosság ellátatla­nul. A döntésben közrejátszhatott, hogy többirányú vizsgálat fo­lyik, hiszen Bujon rendkívül sok, 900 (!) embert minősítettek mozgáskorlátozottnak, számuk az idén jelentősen megnőtt... ■~JM BŰI ÚIDOHSflGfll Öj.ní íi Q.CÍ 'I ÉíiZÍ MA(AÁ‘A‘ huj o£fy

Next

/
Thumbnails
Contents