Kelet-Magyarország, 1998. december (55. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-05 / 285. szám
1998. december 5., szombat Keleké háttér 3. oldal Üzlet a téren Angyal Sándor Kötözködő ismerősöm most sem mulasztja el a fanyalgást: „Nézd, megint bazárt csináltak a belvárosból!". Arra utal — követve az utóbbi évek hagyományait —, ismét forog az ünnepi forgatag székhelyvárosunk szívében. Neki sokkal inkább tetszik a szomszédvárbeli megoldás: ott az új városvezetés kitiltotta a belvárosból ezeket a toldozott-fol- dozott sátrakat s most diszkrét fehér világítás adja az ünnepi hangulatot az arra járókelőknek. A viszont választ — hogy tudniillik, itt a mi városunkban sem ütött-kopott, toldozott-foldozott sátrak sorakoznak az impozáns téren, hanem szigorú előírásoknak megfelelő külleműek ezek, a pályázat útján elnyert alkalmi boltok — már meg sem hallgatja, elsiet savanyú sértődöttségével. Gondolom, nincs egyedül a méltatlankodó, azt viszont biztosan tudom, sokkal többen vagyunk, akik semmi kivetnivalót nem találunk abban: ilyen formában is éli életét. egy rangos város. Megadatott, hogy szétnézhettem ilyen tájt nyugati városokban, s csodák-csodája, ott nem „szólták le" az utcára kirakodó kereskedőket, a kesztyűs kézben forralt bort tartókat s azokat a széltől, hidegtől egészségesre csípett arcokat, melyekről sugárzott az ünnep előtti, adventi öröm. Ez az egyik része a dolognak. A másik, az ország egyik legnagyobb KGST-piacának a jelenléte Nyíregyházán — „kétes dicsőség ez kisapáml". Persze, hogy összegyűlnek itt mindenféle népek, különböző, nem mindig tisztességes szándékú és a törvények szerint működő árusok. Mégis kár volna vitatni, hogy itt nagyon sokan pénztárcájukhoz mérten találnak nélkülözhetetlen holmikat. Innen nagyon sokan raknak majd a fenyőfa alá a csillogó áruházakéhoz képest negyed áron vásárolt (de minőségben azoktól nem sokkal elmaradó) ajándékokat. _lön az ezüst, meg az arany vasárnap, tele a belváros jobbára kispénzű, de ünnepelni vágyó emberekkel. Aligha szeplő ilyenkor a térre költözött üzlet, sokkal inkább jelzése annak, hogy a város azokért van, akik belakják. Apának is valamit Remélem az idén már nagyobb sikerünk lesz... az apukáknál is... Ferter János karikatúrája IHIREÍT - ■ □ Nyílt nap a Kossuthban Az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium december 7- én tartja a pályaválasztási nyílt napot. Az érdeklődő tanulókat és szülőket 8 órától várják tanítási órákra, 17 órától tájékoztatóra. □ Karácsonyi ajándékakció Az Országos Gyermekvédő Liga Regionális Központja szeretné karácsonyra megajándékozni a szűkös anyagi körülmények között élő gyerekeket. Várják a használt játékokat, ruhákat az Ifjúsági Centrumban 12-16 óra között. □ Gazdaköri foglalkozás December 7-én 18 órától a Gergelyiugornyai ÁMK-ban gazdaköri foglalkozáson a termőföld tulajdonjogának bejegyzéséről tart előadást Veres János, a Vásárosnaményi Földhivatal vezetője. Filmklub a Technika Házában A tulajdonostársakkal egyeztetve komoly változásokat terveznek az épületben Balogh Géza Nyíregyháza (KM) — Néhány hete a portán még ócska, bálás ruhát árultak, most azonban már ízlésesen berendezett hall fogadja a Tudomány és Technika Házába lépő vendéget. Losonczi László szívében! A tekintélyes méretű házon az MTESZ, a TIT és a Közgazdasági Társaság osztozik, a legnagyobb tulajdonrészszel a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége rendelkezik, a ház felét jegyzi. — Luxus volna kihasználatlanul hagyni a házban rejlő lehetőségeket — mondja Losonczi László, a szövetség nemrég megválasztott megyei ügyvezető igazgatója. — A tulajdonostársakkal egyeztetve komoly változásokat tervezünk, ennek egyik része a bejáratnál kialakított információs pult, amit sok más újdonság is követ majd a terveink szerint. Minden készen az új mozi indulásához Az információs pult r— egy nyírbogdányi káefté támogatásával készült — hamarosan egy mini tájékoztató központtá bővül, ahol a vendég megkap minden, MTESZ-szel kapcsolatos információt, de lesz itt számítógépes szolgáltatás és pályázati tanácsadás is. Itt kapna majd helyet egy európai uniós információs pont, ehhez kétmillió forintos támogatást remélnek egyik pályázatuk nyomán. E helyen a csatlakozással kapcsolatos tudnivalókhoz jutnának az érdeklődők. A székház talán legismertebb része az úgynevezett nagyterem, amelyik számtalan jelentős konferenciának, gyűlésnek adott otthont az elmúlt évtizedben. Tudomásul kellett azonban venni, hogy lejárt a nagy tömegeket megmozgató konferenciák ideje, de azt sem engedheti meg magáinak a három szervezet, hogy üresen ásítson a terem. Tudjuk, Nyíregyházán manapság csupán egyetlen mozi működik rendszeresen, ezért úgy döntöttek, hogy a székház nagytermében mozit rendeznek be. Száz- nyolcvan személyt tudnak majd Maga a ház a nyíregyházi belváros egyik legjellegzetesebb épülete, aminek a nagyobbik részét lakások foglalják el ugyan, de nem lebecsülendő a közösségi célokat szolgáló épületrész nagysága sem. Kétezer négyzet- méterről van szó, s a belváros Luxus volna kihasználatlanul hagyni a a ház lehetőségeit. Balázs Attila felvételei együtt fogadni, s a vetítőgépek már meg is érkeztek. Közönségfilmekre, filmklubra, ismeretterjesztő alkotásokra számíthatunk, s ha minden igaz, már január elsején. Harmadik nagy tervük: bekapcsolódni az iskolán kívüli szakképzésbe. — Talán érdemes még néhány szót szólni a jelenről — folytatja az igazgató. — A TITÁSZ, a Nyirtávhő és a Nyíregyházi Erőmű finanszírozásával már működik egy energia-tanácsadó irodánk, ahol szívesen látunk közü- leteket, magánszemélyeket, szóval mindenkit. Rendelő Berencsen Rétközberencs (KM) — Rendelés van, igazi rendelő nincs. Nem sokáig kell már azonban áhítozniuk a rétközberencsiek- nek egy korszerű orvosi rendelőre, hiszen a megyei területfejlesztési tanácstól nemrég hatmillió forintot kaptak céljuk megvalósítására. Az új rendelőt a régi iskola helyén építik fel, az alapozást még az idén szeretnék elkezdeni. Szükség van természetesen a saját erőre is. A rétközi falu ugyan évente mintegy nyolcvan- millió forintból gazdálkodik csupán, de a hiányzó ötmilliót előteremtik. *i|j'; fi !h»!vf*V ’ f \ if MB ’'4 irs2|Rokon Kanadából Ha tehetné, és nem választaná el több ezer kilométer, mellékesen az óceán a kanadai kisvárost a távoli Magyarországtól, talán a fél város útra kelne és ellátogatna Dani bácsi, azaz Miszter Dani hazájába. Valóságos eldorádó ez a kis ország, ahol Dani bácsi elbeszélése szerint már-már kolbászból fonják a kerítést. Egyébként a negyven éve Kanadában élő Dani Dániel hiába is igyekezne megértetni a kisváros többnyire angol lakóival, milyen különleges hely is az ő óhazája, valószínű ez reménytelen erőlködés lenne. Még azt az egyszerű dolgot se értik, csak a fejüket ingatják, amikor a nevéről faggatják. Nem értik, milyen nyelv vagy ország az, ahol a vezetéknév azonos a keresztnévvel, azaz a vezetéknév a keresztnév becézéséből alakult, ezért lett Dani Dániel. Sok más dolgot sem értenek az ottani barátok, szomszédok. Nem értik egyebek mellett, miért veszi fel Miszter Dani a leg- kopottabb ruháját, cipőjét, miért kelti a már-már ágrólsza- kadt rokon képzetét, amikor hazaindul Magyarországra. Mások inkább szeretik éreztetni az otthoniakkal, milyen jól megy a soruk az új hazában. Teleaggatják magukat ékszerekkel, a legjobb ruhákat veszik fel, vagy viszik magukkal. Dani bácsi ennek az ellenkezőjét teszi. Talán így akarja kivédeni a rokonság ostromát. Persze az így vélekedők jócskán tévednek. Dani bácsi nem akarja magát sajnáltatni, nem kíván a szegény kanadai rokon mezében tetszelegni. Ha egyáltalán ez a szerep bárkinek is hiteles lehetne. Egyszerűen megszokta, még az itthoni szűkös években ivódott bele, vagy talán az őseitől örökölte a puritán öltözködést. ^\mikor az óhazából hazatér és csupa új holmit látnak rajta, csak csodálkoznak a kanadai rokonai, szomszédai, barátai. Külsőre mintha kicserélték volna. És amikor elkezdi mesélni, mi mennyibe került, a kanadai kisváros csak álmélkodik. Ilyen olcsóság van abban a kis országban? Majdnem annyiba kerül mondjuk egy pár cipő, mint nálunk egy újság. És Dani bácsi büszke a hazájára, ahol ilyen jól élnek az emberek. Titokzatosan csak annyit mond: KGST. A kanadaiak persze nem értik mit takar a négy betű, azt gondolják, ez az a híres áruház, ahol az öreg vásárol... Pénz a konzervbe Nyíregyháza (KM) — Milyen megoldást ajánl a tárca az oroszországi válság miatt nehéz helyzetbe került konzervgyárak megsegítésére? — intézte kérdését Simon Miklós szabolcsi parlamenti képviselő (FKgP) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez az országgyűlés e heti ülésszakán. Négy csoportba sorolható az orvoslásra hozott intézkedéscsomag — mondta válaszában Torgyán József. Egyrészt: felemelték az exporttámogatásokat a csemegeuborka, csemegekukorica és zöldborsó esetében kilogrammonként 15-ről 20 forintra, sűrített paradicsomnál pedig 17-ről 25 forintra. A csomag másik részeként egy olyan 7 milliárd forintos állami hitelkeretet hoztak létre, amelynek 50 százalékát garantál a magyar állam. A harmadik intézkedési körbe tartozik, hogy az 1998. május 1-jétől augusztus 31-ig kiszállított, de az orosz fél által ki nem fizetett árukra, termékféleségekre is kifizetik az exporttámogatást, noha az összes többi termékre nézve eddig az volt az állami előírás, hogy először az orosz fél fizetésének kellett megérkezni. A csomag negyedik, most útjára indított elemének lényege, hogy az FÁK országaiba szállított exportszubvenciós termékek teljes körére — sertés-, és baromfihúsra, s egyéb termékekre — kiterjeszti az FVM a támogatást. — Ennek következtében, bár 1 milliárd forinttal túlhaladta az FVM a költségvetés adta kereteit, ám annak érdekében, hogy ne omoljanak össze azok a termelők, akik a konzervgyáraknak szállítottak és ezek az üzemek is talpon maradhassanak, vállaltuk ezt a rizikót — vélekedett a miniszter. Sok az ukrán, a lengyel A vendégek többsége panziókban szállt meg Nyíregyháza (KSH - Szabó Sán- dorné) — Szabolcs-Szatmár- Bereg megye kereskedelmi szálláshelyein 1998.1—III. negyedévében 66 ezren szálltak meg, 9 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A belföldiek száma alig 2 százalékkal, a külföldieké 29 százalékkal emelkedett, így ez utóbbiak aránya a vendégkörön belül egyharmad lett. Az átlagos tartózkodási idő (2,4 éjszaka) — mind a külföldi, mind a belföldi vendégek esetében 10 százalékkal mérséklődött. A külföldiek 14 százalékkal több, a belföldiek 9 százalékkal kevesebb éjszakát töltöttek szálláshelyeiken. A külföldi vendégek 49 százaléka, a belföldiek 38 százaléka szállodában szállt meg. A növekvő külföldi vendég többsége a szállodákon kívül leginkább a panziók, kihasználtságát javította. A külföldi vendégforgalom csaknem felét Ukrajnából és Lengyelországból érkezettek adták. Az ukrán vendégek száma 1,8-szeresére emelkedett, a szlovákoké megkétszereződött, míg a lengyeleké szinte változatlan maradt. Egy vendégéjszakáért átlagban 1413 forintot kellett fizetni, ezen. belül a szállodákban 2582 forintot, 32 százalékkal, illetve 19 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.
