Kelet-Magyarország, 1998. december (55. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-31 / 305. szám
1998. december 31., csütörtök 4. oldal □ Üzletek az év végén A nyíregyházi Renomé Rt. üzletei december 31-én 9-től 12 óráig tartanak nyitva. Január 1-2-3-án viszont mindegyik zárva lesz. □ Matematikusok versenye A 30 éves nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium matematikaversenyt hirdet az általános iskolák hatodikos diákjainak. Jelentkezni január 10-ig lehet, a verseny január 15-én 15 órakor kezdődik a gimnáziumban. □ Piaci A nyíregyházi Búza téri piac december 31 -én reggel 6-tól 13 óráig nyitva tart, s ugyancsak nyitva lesz a Vásártéren a „KGST"- piac. Január 1-jén, pénteken viszont mindkét piac zárva lesz. Mire vágyik ^ és mire nem ■ CSERVENYÁK KATALIN Amikor ma éjjel összecsendülnek a pezsgőspoharak, gondolatban vagy hangosan kívánunk valamit az új évtől. Mi most találomra, telefonon hívtunk fel néhány olvasónkat. Egyik részüktől azt kérdeztük: mit kíván 1999-től, másik részüktől pedig azt: mit nem szeretne. Íme: Amit nem szeretnének: Iglai Ferencné (Kemecse): Először is: betegséget nem. Aztán azt sem, hogy ne leljem örömömet a munkámban. Vitát sem szeretnék. A laptól pedig azt kérem: ne a magánéletről, hanem inkább a közösségekről szóljanak az írások. Hriczu Józsefné (Nagyhalász): Mi már nyugdíjasok vagyunk, úgyhogy betegséget nem szeretnénk. Azonkívül azt sem, hogy ne legyen pénzünk. Éliás Csaba (Nyíregyháza): Áremelkedés úgyis lesz, hiába nem szeretném... Tóth Gyula (Tiszadada): Betegséget feltétlen nem. Az ideihez hasonló áradást sem. Mindent nem, ami a békesség ellen van. Jantász Bélámé (Nyírjákó): Ne legyen háború, ne legyen szegénység, és ne legyen az, hogy nincs munkahely. Amit szeretnének: Mészáros Györgyné (Géberjén): Nyugodt, békés évet, jó egészséget a családnak, a rokonságnak. Semmi rosszat nem szeretnék. Toldi Andrea (Jánd): Szeretnék jobban tanulni, hogy még jobb bizonyítványt hozzak haza. Bacskó Sándor (Nyírkáta): Nyugalmat a családban, az országban. Jó egészséget, és az árvíz sújtotta területeken mielőbbi felépülést. Garanciát arra, hogy amit a kormány meghirdetett, meg is valósítsa. Kollár Jánosné (Nyírbogát): Kívánom, hogy a jó Isten adjon erős hitet, szeretetet, békességet az egész magyar népnek, a családunknak, az unokáknak, a dédunokáknak, az egész vüágnak. Cselepákné Ötvös Andrea (Kisvárda): Legnagyobb vágyam, hogy beköltözhessünk az új lakásba. Már csak apróságok hiányoznak, ezért remélem, hamarosan kész. És szeretnék még egy kisbabát — ha nem túl nagy kérés. Uszticsné Hornyák Éva (Nyírbátor): Elsősorban egészséget szeretnénk, főleg hároméves kisfiúnknak, aki a legfontosabb a világon. És még azt, hogy a következő év az ideitől jobb legyen. Gyurikám CSERVENYÁK KATALIN Már meg nem mondom, melyik faluban történt: a vasútállomás melletti kis portán férfiak lóval szántottak. Gondoltam, lekat- tintom őket. Kiszálltam a kocsiból, köszöntem és elmondtam, mit szeretnék. Egyre nem számítottam: kora délutánra — a lovat kivéve — már mindenki kissé kapatos volt. Kénytelen-kelletlen végighallgattam hát az állítólag Csernobilből „átdobott” paci életének igaz történetét. Hiába magyarázkodtam, hogy ez a kép szempontjából elhanyagolható, nem volt menekvés. Bö tíz perc után sikerült végre megértetnem: szeretném, ha folytatnák a szántást, még mielőtt rájuk esteledik. A gazda erre vigyázzba vágta magát, megfogta az istrángot, és így szólt kedvesen lovához: — Gyurikám! Ha volnál olyan szíves... És a ló nagy kegyesen elindult. Ide jöhet a tőke Februárban Nyíregyházán irodát nyitnak az amerikai befektetésekért Kováts Dénes Novemberben kezdődtek meg a tárgyalások, majd az Egyesült Államok budapesti nagykövetének, Peter Tufónak nyíregyházi látogatásán bejelentették létrehozását, februárban pedig meg is nyílik megyénk székhelyén az az iroda, amelyik a kelet-magyarországi befektetéseket igyekszik elősegíteni. Edward Kemp, az USA budapesti nagykövetségének sajtóattaséja hétfőn azért kért találkozót a megyei sajtó képviselőitől, hogy az ügy állásáról tájékoztatást adjon, s megismerje az itteniek véleményét. Ekkor beszélgettünk. □ Magyarul folyt a beszélgetés, s meglepve tapasztaltuk: egészen jól beszéli nyelvünket. Pedig állítólag nem könnyű megtanulni. Önnek hogyan sikerült? — Mielőtt nyáron a budapesti nagykövetségre kerültem, egy évig Washingtonban tanultam a nyelvüket, magyar nyelvi tanárok segítségével. Igyekszem itt is gyakorolni. □ Ön szakmabeli, mint említette. Hogyan lesz egy amerikai újságíróból a budapesti nagykövetség sajtóattaséja? — Riporterként és szerkesztőként dolgoztam Új-Angliában, majd Massachusetts államban voltam egy gazdasági lap tudósítója. Kellemes munka volt, de behatárolt lehetőségekkel. Szerettem volna külföldön dolgozni, igy megpróbálkoztam a kormányzati-diplomáciai munkával, s lehetőségem adódott arra, hogy Líbiában, Dél-Afrikában és más afrikai országokban dolgozzak. Később visszatértem Washingtonba, majd 1998 nyarán érkeztem Budapestre. O A jelek azt mutatják, hogy bizonyos — tapasztalatokon alapuló — kétségekkel ellentétben komolyan gondolják a befektetési Edward Kemp iroda működtetését. Mit várnak ettől? — Valóban, az elhatározást tettek követték. Tudjuk, hogy a magyar kormány azt nyilatkozta, kiemelten fogja kezelni e térség fejlesztését, s az Egyesült Államok társ kíván lenni e kezdeményezésben. Igaz, előre nem látni tisztán, milyen eredmények születnek majd. Az első tervek között egy, regionális iroda nyitása szerepelt Észak-Kelet- Magyarországon, de a térségben tett látogatásunk tapasztalatai azt erősítették meg, Szabolcs, Hajdú és Borsod megye is fogadókész, így mindhárom megye székhelyén irodát nyitunk. Egy, általunk megbízott koordinátor lesz a program menedzsere, a helyi irodákban felkészült helyi asszisztensek segítik majd munkáját. Jó tárgyaló- és kapcsolatteremtő készséggel, menedzseri múlttal rendelkező, agüis személyt szeretnénk pályázat útján Martyn Péter felvétele megtalálni, aki februárban már munkához látna. Vele közösen választjuk majd ki a helyi irodák munkatársait. Az Egyesült Államok kongresszusa már megszavazott háromszázezer dollárt az irodák jövő évi működtetésére. □ Utalt arra is a sajtóbeszélgetésen, hogy újszerű kezdeményezés ez. — Az 1999. év a kísérlet éve, a tapasztalatok alapján születik majd döntés arról, érdemes-e folytatni. Mi bízunk abban, hogy a koordinátor hatékonyan ellátja majd az elvárt feladatokat, sikerül feltárnia, s kiközvetítenie a befektetési lehetőségeket. Ilyen típusú iroda sehol sincs Európában, ezért is várjuk nagy érdeklődéssel, milyen eredményt hoz majd az új kezdeményezés. Bizakodással tölt el a helyiek pozitív hozzáállása, hiszen irodahelyiséggel, infrastruktúrával és a fenntartási költségekkel is támogatják az iroda működését. Autót nyert a főiskolás (Folytatás az 1. oldalról.) Nagy érdeklődés közepette — közjegyző jelenlétében kisorsoltuk a Kelet-Ma- gyarország és a Suzuki Spéciéi Forma Kft. közös nyereményét, egy SUZUKI SWIFT személygépkocsit. A határidőig 5236 helyes megfejtés érkezett, s a helyszínen is telt ház mellett zajlott a sorsolás. A fődíjat, a személygépkocsit Paulik Brigitta főiskolai hallgató (Nyíregyháza, Fazekas J. tér 23. 10/83) nyerte. A nyertes hölgy édesanyjával és húgával él. A család egy 11 éves Trabanttal rendelkezik, édesapjukat ez év nyarán vesztették el. A fődíj mellé a nyertes lapunk negyedéves előfizetését is megkapta. A fődíj átadásának pillanatait a városi televízió is megörökítette, melyet az érdeklődők a szüveszteri műsorban tekinthetnek meg. Az autót január első napjaiban adják át, a Kelet-Ma- gyarország ajándékcsomagjait pedig a nyertesek január 4-től vehetik át a szerkesztőségünkben. Kelet-Ma- gyarország ajándékcsomagot nyertek: Szász Károly (Tarpa, József Attila u. 9.), Asztalos Istvánná (Nyírpa- zony, Kossuth u. 39.), Sziklai Jánosné (Nyíregyháza, Űjszőlő u. 85.), Özv. Gombos Balázsné (Dombrád, Kossuth u. 71.), Bállá László (Kisvárda, Attila u. 58.), Migróczi Nóra (Rakamaz, Szent. I. u. 55.), Vadonné Vida Györgyi (Hodász, Ady E. u. 13.), Ling Károly (Ófe- hértó, Vasút u. 20.), Dugmo- nics Ferencné (Nyíregyháza, Tükör u. 16.), Bódi Gabriella (Búj, Kossuth u. 38.). A nyerteseknek gratulálunk, köszönjük minden játékosnak a részvételt. Kérjük, jövőre is maradjanak hűséges olvasóink! MEGKÉRDEZTÜK: ÖNNEK MILYEN VOLT AZ 1998-AS ÉV? X_Jgy gondolom, számomra jól sikerült az 1998-as esztendő. Egy diszkontáruház pénztárosaként lehetőség adódott nyári munkára a Balatonra menni. így májustól szeptemberig Zamár- diban, egy nagy forgalmú csemege főkasszájában dolgoztam. A munka eléggé kimerítő volt, de kárpótolt a magasabb kereset és a Balaton közelsége. A Balcsi szerintem nem alkalmas párkapcsolatok kiépítésére, arra viszont igen, hogy az ember jól érezze magát, s az ott szerzett élményeket megtartsa. Az év utolsó hónapjában viszont munkahelyet változtattam, egy másik, éppen az ünnepekre megnyílt üzletben dolgozom. A barátommal egy házibulin szilveszterezek. Ru ff Szilvia, bolti pénztáros A munkát illetően sikeres évet tudhatok magam mögött, holott életem egyik, ha nem a legnagyobb feladatával kellett megbirkóznom, megbirkóznunk, merthogy csapatmunka volt ez a javából. Minden idők legnagyobb árvízveszedelmét a gátak között tudtuk tartani, s ebből jócskán kivették a részüket a polgárvédelmiek is. Az igazi siker, hogy nem maradt senki emberfia hajlék nélkül. Mindemellett is előbbre léptünk, például a kutyás csapat megszervezése is csak segített ismertségünkön. Ami a családot illeti: a nagyobbik fiam hivatásos tűzoltó őrmester lett, a kisebbik pedig a PB-tévénél bontogatja szárnyait. Jó év volt. Tasnádi János, körzeti pv-parancsnok A férjemmel együtt egy büfét vezetünk a megyeszékhelyen, s úgy gondolom, olyan közepesnek mondom magamban az elmúló évet a szilveszteri pezsgőkoccintás előtt, míg egy másodperc múlva már egy sokkal eredményesebbre koccintok. Vállalkozóként így teszek, családanyaként pedig elégedett lehetek, hiszen szép év volt ez nekünk, a kétéves Kristóf szépen, egészségben gyarapodott. Igyekeztünk minden telhetőt megadni neki, s ez nemcsak ruhát, játékot jelent. A karácsonyt is négy generáció töltötte együtt, a dé- diék 60. házassági évfordulóját is ünnepelve. Mi egy családi házat szeretnénk az új évtől. Virányi Pál né és Kristóf anyuka, s egy talpig legény / Kérdezett és a felvételeket készítette: Lefler György Ha a gazdasági részét nézem a lassan már elmúlt évnek, akkor az eredményt nagyon tömören, nagyon magyarosan azzal a négybetűs szóval fogalmazhatnám meg, ami ugyan sz-szel kezdődik, de nem ép-pel folytatódik. Bár némi „melegség” abból is kiérződhet. Komolyra fordítva a szót, a gazdasági szabályozók kevésbé engedték a vállalkozói szellem kibontakozását. Az ember persze azért ember, hogy reméljen, így magam is azt teszem. A család vonatkozásában viszont örömteljesebb volt ez az ezredfordulóhoz közeli év. A fiamat felvették az egyetemre, komoly pár- kapcsolatban él, a lányo- mék pedig gyönyörű lányunokával örvendeztettek meg. Iván István, ügyvezető igazgató Örök optimista vagyok, de ez az optimizmusom egy picinykét rámijesztett az idén. Mi tagadás, az 1997-es év eredményesebb volt, mint az 1998-as, úgy tűnik, hogy a számsor végén szereplő nyolcas miatt nyolcast kapott ez az egész év. De nem panaszkodom, és nem is csüggedek, mert másképp nem is lehetnék vállalkozó. Meg aztán nem is tragikus a helyzet, csak éppen nem a tervek szerint alakult az esztendő. Szilveszter késő délutánig nyitva a divatüzletünk, de pillanatnyilag még magamban sem dőlt el, hogy az óévet milyen körben is búcsúztatom majd. A kétezredik évet köszöntő szilvesztert várom, az talán már jobbat hoz mindenkinek. Sallai Tamásné, ügyvezető igazgató ___lÚbXm Éli VÉGE