Kelet-Magyarország, 1998. december (55. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-02 / 282. szám
1998. december 2., szerda lelete ÉLETÜNK ŐSZÉN 9. oldal Vidáman A Városmajori Művelődési házban jól érzik magukat az idősek, szemmel láthatóan kitűnő a hangulat... Martyn Péter felvétele — • - V . .Ili HIRDETÉS Szeretetvendégség A nagykallói Őszi Napfény nyugdíjasklub énekkara október 20-án meglátogatta a nyíregyházi Szent Katalin Szeretetotthon lakóit. Nagy István tisztelendő űr igazgató szeretetteljes köszöntőjében szólt azokról a lélekgazdagító, embernemesítő érzésekről is, melyeket felebarátink megajándékozása által kapunk. Vajda Albertné klubtag virágátadással fejezte ki tiszteletét és jókívánságait e nemes célú intézmény vezetőinek és lakóinak. Vajda Albert klubvezető mindnyájunk örömét adta közre, hogy itt lehetnek, kis műsorukkal színesebbé tehetik az itt lakók csendes napjait. A nagy gonddal összeválogatott népdalcsokrok előadását élvezettel hallgatták, s tetszésük kifejezése, tapsuk sem maradt el. Az énekesek kedves dalukkal, a klubindulóval mindnyájunk szemét elpárásították. A Vajda Albertné és Jeszenszky Mihályné szavalatait értő és érző figyelemmel hallgatták. A szeretetotthon lakóiból néhány hete alakult Kniznerné Szabó Erika ügyes, hozzáértő szervezésével kis népdalkórus, melynek tagjai is szerepeltek. Éneklésüket nagy meghatódott- sággal, az őszinte szeretet és tisztelet érzéseivel fogadtuk. Andrássy Józsefné szavalatot adott elő. A két csoport közös dalolga- tása szívet melengető érzés marad számunkra. Szeretetvendégeléssel ért véget a látogatás, mely ezt a napot feledhetetlenné teszi. Hodásziné Makár Irén, Nagykálló Rendőrnyugdíj Nyugdíjas rendőrök találkozóját tartották a múlt héten Nyíregyházán. A műsoros ebéden a régi idők emlékeit elevenítették fel a résztvevők. Képünkön Takács Miklós nyugdíjas főhadnagy egy szavalattal köszönti társait Elek Emil felvétele Jól jön a segítség a bajban A baleseti járadék a munkaképesség-csökkenés tartamára időbeli korlátozás nélkül jár Nyíregyháza (KM) — Baleseti járadékra az jogosult, akinek munkaképessége üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében 1 5 százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg. A baleseti járadék szolgálati időre tekintet nélkül jár. Ez azt jelenti, hogy a szolgálati idő tartama nem befolyásolja sem a járadékra való jogosultságot, sem a járadék összegét. Nincs jelentősége a baleseti járadékra jogosultságnál annak sem, hogy a baleseti sérültnek van-e anyagi kára, csökkent-e a jövedelme. A baleseti járadék a munkaké- pesség-csökkenés tartamára időbeli korlátozás nélkül jár. Ha azonban a munkaképesség-csökkenés mértéke a 25 százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át jár. Szilikózisból és azbesztózisból eredő 25 százalékot meg nem haladó munkaképesség-csökkenés esetén időbeli korlátozás nélkül jár a baleseti járadék. Baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő munkaképesség-csökkenése az orvosi bizottság véleménye szerint a 15 százalékot meghaladja. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesült, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg. A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta munkaképesség-csökkenés fokától és a havi átlagkereset összegétől függ. Az 1-es baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképességcsökkenése 16-25 százalék; a 2-be akinek a munkaképesség-csökkenése 26-35; a 3-ba a 36-49; a 4- be az 50-66 százalékos munkaképességcsökkent. A baleseti járadék összege az l-es fokozatban a havi átlagkereset 8 százaléka, a 2-ben a 10, a 3- ban a 15, a 4-ben pedig a 30 százalék. A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadékot a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben elért utolsó egy évi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Ha az igénylő a baleseti járadék megállapítását megelőző 5 éven belül ilyen munkakörben, munkahelyen egy évnél rövidebb időn át dolgozott, e rövidebb időre kapott kereset havi átlagát kell alapul venni. Üzemi baleseten alapuló baleseti járadék esetében egy évnél korábbi keresetek nem vehetők figyelembe, foglalkozási betegségnél 5 éven belül kell egy évi keresetet, vagy ennek hiányában ennél rövidebb időre kapott keresetet figyelembe venni. A szilikózis vagy azbesztózis alapján járó baleseti járadék megállapításánál a veszélynek kitett munkakörben az öt évnél korábban elért keresetet is figyelembe kell venni, ha az igénylő az öt éven belül egy évnél rövidebb ideig dolgozott a veszélyesnek minősített munkakörben és a kereset igy megállapított átlaga kedvezőbb. Ha a baleseti járadékot nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset alapján állapítják meg, a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni. A baleseti járadékra jogosultság megszűnik, ha a munkaképesség csökkenés a 15 százalékot már nem haladja meg. A baleseti járadék újbóli megállapításánál azt a havi átlagkeresetet kell figyelembe venni, amely alapján a baleseti járadékot újból megállapították. Érdekvédelem Az elmúlt évek figyelmeztető tapasztalata, hogy egységesebb érdekképviselet nélkül Hátrányok érik a nyugdíjas korosztályt. Az új gazdasági feltételek között új stílusú és új tartalmú érdekvédelmet kell megvalósítani, amely kezdeményezőbb, s a nyugdíjasokat érintő hátrányos intézkedések megakadályozásával határozott fellépésre és gyors reagálásra képes. Mozgalmunk nem politikai alapon, hanem az elkötelezett időskori érdekvédelem szolgálatában szervezi munkáját és építi kapcsolatait. Nem a konfrontáció, hanem a vállalható együttműködések eredményeképpen szeretnénk tagságunkat szolgálni. Nyugdíjunk elveszett reálértékének további fokozatos visszapótlását várjuk most, amikor a gazdaság ütemes fejlődéséhez a helyzet alapot teremt. Nem fogadható el az olyan nyugdíjemelés, amely az idősek különböző rétegeit egymással szembeállítja, az eltérő szolgálati idők és járulékfizetések alapján megállapított eltérő nyugdíjaknak az egyenlősdi irányában való torzításához vezet. A nyugdíjreformot nem tekintjük befejezettnek, további átalakítását várjuk. Meggyőződésünk, hogy a polgári Magyarország megteremtésén munkálkodó kormány a társadalmi párbeszéd, a meghatározó intézményeiben nem nélkülözheti az időskori szervezetek képviseletét. Nyugdíjasok Országos Képviselete, Nyugdíjasok Országos Szövetsége Bálozó ecsediek A nagyecsedi nyugdíjasklub a Rákóczi Ferenc Művelődési Házban működik. Decemberben ismét bált rendeznek az öregek, akiket képünkön egy korábbi táncos partin láthatunk Szűcs Róbert felvétele DANKO MIHÁLY TARCAJA Az élet értelme Hideg december köszöntött rájuk. A határt a feketetollú varjak, a kicsapott kóborkutyák, és az útjára siető vándorok uralták. Hol van már a tavasz, a virágos nyár, a gyümölcsérlelő ősz... Csak az illata maradt meg az elrohanó évszakoknak. A tiszta szoba sarkában mosolygó piros almák például magukban hordozzák a lélekmelengető augusztust és szeptembert. A veremben lévő krumpli mély földillata az októberi szeleket idézi. A tűzhelyben pattogó szőlő- venyigék nemcsak a befurakodó hideget űzik el, de a szív körüli, megszokásból eredő mindennapi ridegséget is feloldják. Mint tavasszal az eresz jégcsapja, úgy olvad a kéreg és lesz érzékelhető a fájdalom. Az idős házaspár évek óta változatlan élete ilyenkor valahogy nehezebb lesz. A kevesebb munka, a hosszú esték feszülté teszi őket. Alig beszélnek, elég egy-egy mozdulat, abból már értik, mit is akar a másik. Valami nagyon hiányzik. A gyerekzsivaj, az élet értelme. S most, túl a hatvanadikon, még jobban felerősödik mindez. — Csak el kellene menni a hivatalba — szakítja meg a csendet az ősz hajú férfi, miközben gyöngéden arrébb tessékeli a macskát. — Ők biztosan tudnak segíteni. Az asszony hallgat. Félelem és zavarodottság tartja béklyóban gondolatait: — Mit mondanak? Vén fejjel megbolondultunk. Most akarunk egy nyűgöt a nyakunkba venni. Sosem volt gyermekünk... Igen. Hányszor elhatározták már, hányszor elindultak. Csak éppen amikor cselekedni kellett, mindig megijedtek. Fiatalabb korukban nem érezték annyira a hiányt. De most nagyon szeretnének maguk mellett tudni valakit. Fiú vagy lány legyen? Ezen is elrágódtak néhány évet. Érveltek, kire lehet később jobban támaszkodni. A fiúk vadabbak, rakoncátlanabbak. Megbírnak majd vele? A lányok nehezebben szoknak, hamar el is repülnek. Aztán mégis egy kislányra voksoltak. Egyszerűbb, s már a földön sem kell annyira a segítség. Hallották, örökbe lehet fogadni. Már érdeklődtek. Beszéltek is az egyik falubelivel. Szerinte egy rokon gyereke lenne a legmegfelelőbb. Szétnéztek, de nem találtak olyat, aki ideköltözne hozzájuk. Volt, aki ajánlotta, írassák rá a vagyonukat, és ő majd eltartja őket. Nem, nekik nem eltartóra van szükségük. Valami más hiányzik, szeretnének értelmet adni hátralévő éveiknek. Mindig csak ketten voltak, egymásra „pazarolták el" legszebb éveiket. Az összegyűjtött tapasztalatot, szeretetet, földi javakat nem akarják közprédára dobni. Egy gyerekre vágynak, akin segíthetnek, aki nekik is segít. Támaszuk lesz, aki kimondja a varázsszót: mama, papa.-Jó, holnap bemegyek a városba — zárja le a beszélgetést a férfi. —Aztán majd meglátjuk.... — Persze ő már látja is, amint itt szaladgál a fekete copfos kislány az udvaron. Ölelésre tárja karját, s megsimogatja képzeletbeli gyermeke haját.
