Kelet-Magyarország, 1998. december (55. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-10 / 289. szám
1998. december 10., csütörtök Kelet?*» HÁTTÉR 3. oldal ii&iääüilä&M Emberi jogok Angyal Sándor A történelem eddigi legszörnyűbb pusztítása, a II. világháború után elemi erővel fogalmazódott meg, hogy az emberi jogok az egyes államok belügyéből nemzetközivé váljanak. így lett az ENSZ az elidegeníthetetlen emberi jogok gazdája. Ötven évvel ezelőtt, 1948. december 10-én az ENSZ- közgyűlés ülésszakán foglalták keretbe az úgynevezett klasszikus, polgári államok alkotmányaiból ismert politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturálisjogok bizonyos körét, s látták el a dokumentumot az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata címmel. Jelkép értékű, hogy egy nappal e fontos döntés előtt nemzetközi egyezmény született a népirtás bűntettének megakadályozásáról és büntetéséről, amely úgyszintén áthatja a most fél évszázados nyilatkozatot. A történelem során tíz- és százmilliók méltatlan elpusztítása, likvidálása, a legelemibb jogok figyelmen kívül hagyása késztette a nagy világégéstől megrendült országok képviselőit a Nyilatkozat formába öntésére. Ezzel kezdetét vette egy olyan egyezménysorozat kidolgozása, amely azóta is mértékadó iránytűként igyekszik szabályozni nyughatatlan világunk mindennapjait. Elég, ha utalunk az emberkereskedelem, a prostitúció megfékezésére, a menekültek helyzetére, a nők politikai jogaira, a kényszermunka megszüntetésére, a gyermekek jogainak rögzítésére, vagy a faji különbségtétel megszüntetésére, illetve a háborús bűnök és az emberiség elleni bűnök elévülhetetlenségé- re. Kiemelkedő nap e történetsorban 1975. augusztus 1., amikor Helsinkiben az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záró okmányát aláíró államok — köztük hazánk — kötelezik magukat a humanitárius területen történő együttműködésre, az emberi és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására. Nem váltotta meg a világot az elmúlt ötven év alatt az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata, mégis okkal állíthatjuk: jelentős szerepe van abban, hogy — a fel-fellángoló helyi konfliktusok ellenére — viszonylagos béke honol glóbuszunkon. Nekünk, a tájékoztatás munkásainak a 19. cikkely ad biztatást, amely szerint „Minden személynek joga van a vélemény- és a kifejezés szabadságához..." Ez, mint a demokrácia alappillére és az említett egyezmények segítenek bennünket itt Közép-Kelet-Európában egy jobb, emberibb társadalom megvalósításában. Technika Mit szól a kanyartechnikámhoz vizsgabiztos úr? Ferter János rajza Gazdaesték Nagykálló (KM) — Folytatódik a nagykál- lói művelődési központban a Gazdaesték előadás-sorozata. A kalászosok és a kukorica termesztéséről fog szólni Kerezsi Antal agrármérnök december 14-én, este hat órától. Legények voltak a gáton A dráma egyetlen mozzanata • Bandi bácsi, a higgadt szakember Amatőr felvétel Tarpa-Beregsurány (KM - Gy. L.j — Bár már elmúlt a veszély, most tudjuk igazán, mit jelentett annak a maroknyi határőrnek és két vízügyi szakembernek a tette, ami megakadályozta, hogy átszakadjon a gát Tarpánál. Az eseményeket Juhász Zoltán határőr őrnagy, a Nyírbátori Határőr Igazgatóság bűnügyi felderítő szolgálatának vezetője eleveníti fel. — November 5-én háromnegyed ötkor jöttem el Tiszabecs- ről, akkor ott már igen fent volt a víz. A határőr-igazgatóságnál létrehozták az operativ törzset, a beregsurányi kirendeltségen is megalakultak a csoportok. A térségben lakó határőrök szabadnapjukon civilben önkéntesként kimentek a gátakra. — November 6-án hajnalban jelentettem Nyírbátornak, hogy kritikus a helyzet. Óriási volt a sár-viz, a gépek elakadtak. Volt két honvédségi kétéltű jármű, de az egyiknek a generátorával voltak gondok, a másik sem akart először beindulni. Azok kedvéért, akik nem ismerik a terepet, elmondom: a Tisza Tarpa közelében, a 149-es határjelnél lép be teljes „terjedelmében” Magyar- országra. A jobb parti töltésnek ezt a szakaszát csak a gát tetején gyalog lehet megközelíteni, járművel, munkagéppel csak Bada- ló felől, ami ugye, már Ukrajna. Itt, az úgynevezett Badalói-szög- ben vált rendkívül kritikussá a helyzet. A töltés alja — ahol a határvonal húzódik — erősen szivárgott, járhatatlan volt a terep a járművek, munkagépek számára itt is. Este hét óra tájban a gát megcsúszott, mintegy 30 centiméternyi réteg elvált egy hosszú szakaszon. A badalóiak a gáton voltak, adott esetben nem érdekelte őket, hogy átlépik az országhatárt. A helybeli vízügyi műszaki irányítók akkor még nem tudták meggyőzni a gáton lévő nem kevés badalóit, hogy a saját elképzelésük helyett a szakmai beavatkozást végezzék el közösen. Ahol szivárgott, oda tették a hoA töltésoldal november 6-án mokzsákot. Ez volt a baj. Mikor ezt Sípos Imre és Berki András (akit mindenki csak Bandi bácsinak szólított), a KÖVIZIG szakemberei meglátták, tudták: ha rövid időn belül nem korrigálják a hibát, igen nagy baj lesz. A feladat a szakemberek számára világos volt: a homokzsákokat úgy kell villámgyorsan átrendezni, hogy bordás megtámasztással szabad elfolyást biztosítsanak a töltésben lévő víznek. — Este hét körül érkezett meg Miskolcról az odavezényelt hetven, fél tízkor pedig Pécsről a huszonkilenc határőr. — Fél tizenegy. A Badalói- szögből rádión kaptuk az értesítést: katasztrófa fenyeget. Erősítés kell sürgősen. Közben egy honvéd őrnagy visszajött embereivel a gátról azzal, hogy tragikus a helyzet, életveszélyesen mozog a töltés. Mit tegyünk? Körbemenni hosszú. Nekivágtunk hát gyalog a tarpai gátőrháztól a töltésen végig az öt kilométeres útnak a huszonküenc pécsivel. Éjszaka egy óra lehetett, mire kiértünk a Badalói- szögbe. Három társunk már korábban kint volt, Bandi bácsi pedig addig is rendezkedett a bada- lóiakkal. Együtt aztán már gyorsabban ment. Fenyegetett a gátszakadás veszélye, de Bandi bácsi bölcs nyugalmából erőt és bátorságot merítettünk. Azt mondta: akkor van igazán nagy baj, ha átcsap fejünk fölött a hullám. — November 7-én reggel nagy volt a nyüzsgés. Újabb vízügyi szakemberek jöttek, megvolt a miniszterelnöki szemle, erősítés is érkezett. Akkor tetőzött. Sipos Imre megjegyezte: ha fél métert apad a nap folyamán, akkor kibírja az átázott gát. Kibírta. — Meggyőződésem: ha nincs Bandi bácsi higgadtsága, a gát átszakad a Badalói-szögben azon a borzasztó éjszakán. — Tudja — mondta végezetül Juhász Zoltán —, még élénken él bennem a hetvenes katasztrófa. Hatéves voltam akkor. Ötször több telefon Nyíregyháza (KSH-Kissné Majtényi Mónika) — 1990- ben mindössze 19 037 távbeszélő-fővonalat tartottak nyilván Szabolcs- Szatmár-Beregben. 1997-re már több mint 5 és félszeresére (109 513-re) bővült a fővonalak száma, az előző évihez képest pedig 28 százalékos a növekedés. 1996 óta valamennyi fővonalon távhívás is kezdeményezhető, 7 évvel ezelőtt még csak 68 százalékán, 1995-ben már 96 százalékán, 1997-ben 1426 nyilvános telefonállomás állt a lakosság rendelkezésére. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakásállományának telefonellátottsága 47 százalékos, 7 évvel korábban a lakásoknak még csak tizede, 1995-ben valamivel több mint negyede (28 százaléka) rendelkezett fővonallal. 1997 év végén a megye 1000 lakosára 191 távbeszélő-fővonal jutott, 27,3 százalékkal több, mint az előző évben. Gazdaságtörténet Kisvárda (KM) — Diner István (aki nagy szerepet játszott a város ipari és pénzügyi helyzetének fellendítésében) halálának 50. évfordulója tiszteletére december 10- én a kisvárdai városi könyvtárban — délután fél háromtól — gazdaságtörténeti versenyt rendeznek. A megmérettetésre a várdai középiskolákból hat csapat nevezett be. MEGKÉRDEZTÜK: ÖNNEK MI A VÉLEMÉNYE AZ ADÓRENDŐRSÉGRŐL? Lejegyezte és fényképezte: Györke László Szerintem teljesen fölösleges, hogy egy újabb állami apparátust hozzanak létre, egy újabb hatalmi szervezetet állítsanak fel, hisz ez önmagában még nem old meg semmit, nem jelent garanciát arra, hogy az úgynevezett „nagyhalak” horogra is akadnak. Mindamellett, hogy az új kormány eddigi működésével elégedett vagyok, ezt a kérdést véleményem szerint másféle intézkedések meghozatalával kellene megoldani. Többféle ötletem is lenne, de most csak a lényeget: olyan, normális adórendszert kellene bevezetni, amely egyrészt nem játszható ki, másrészt arányos közteherviselést garantál. ^Tagy dilemmában vagyok. Ha azt a célt, amit deklarálnak, elérik, azaz az államtól elvont adó- milliárdokat sikerül behajtani, akkor azt mondom, hogy szükség van rá. Ellenben, ha a kis- és középvállalkozók apró adóügyein lovagolnak majd, akkor azt mondom: fölöslegesek, s a közpénzeket hasznosabb dologra is fordíthatnák. Például az esélyegyenlőség megteremtésére. Hiszen ma akkora szakadék van az egyes társadalmi rétegek között, hogy a bérből, fizetésből élők alig tudnak megélni. Mire kifizetjük a rezsit, alig marad pénzünk. És akkor jövedelmi igazolást kérnek a gyermek- védelmi támogatáshoz... éleményem szerint, ameddig az elvégzett munkát nem fizetik meg, addig nem látom jogosultságát ennek az egésznek. Ameddig képesítés nélküli, illetve nem az adott tevékenységi kör ellátáshoz szükséges képesítéssel bíró emberek olyan hivatali beosztásba kerülhetnek, amilyenbe kerülnek, addig nem látom értelmét az adórendőrség létrehozásának. Nagy a valószínűsége, hogy az új szervezet is azokon fog majd példát statuálni, akik esetleg eltitkolnak néhány ezer, tízezer forintot, az úgynevezett „nagyhalak” pedig továbbra is élik vüágu- kat, a súlyos milliárdok pedig továbbra sem folynak be az államkasszába. Bárhogyan is nevezzék a felállítandó hivatalt, hatóságot, szervezetet, szerintem nem fog nekik sikerülni lebuktatni a „nagyhalakat”, nem fog nekik sikerülni behajtani az államtól elvont mil- liárdokat. Már pedig, ha éppen azt nem tudják végrehajtani, amire létrehozzák őket, akkor önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán van-e ilyen intézményre, szervezetre szükség. Nem véletlen, hogy komoly vita alakult ki körülötte. Annak meg aztán végképp nem sok értelmét látom, hogy az új adóhatóság-rendőrség azokon statuáljon példát, akik esetleg — nem is szándékosan — valami apró hibát vétenek. N ézzen rám: több mint négy évtizedes szolgálat után egy ócska biciklin járok. Vajon miért? Vagy nézze meg a többi nyugdíjast, aki végigdolgozta az életét! Vannak aztán emberek, akik szinte az egyik percről a másikra meggazdagodnak, Merce- desen járnak. Vajon miből? Csak a vak nem látja, hogy valami nem tisztességes a dologban. Én azt mondom, igenis kell egy olyan szervezet, hatóság, amelyik leleplezi az adócsalókat, behajtja azokat a milliárdokat, amiről eddig csak beszéltek. Igenis, nézzenek utána, az újgazdagok egyi- kének-másikának miből vannak a milliárdjai. De mindezt ne a mi nyugdíjunk rovására tegyék! Márton Sándor ügyvezető igazgató Dankó Ágnes jelenleg munkanélküli Németh Mihály tanár és kereskedő Csernyikné Tisza Mária kereskedő Podlovics Péter nyugdíjas
