Kelet-Magyarország, 1998. december (55. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-09 / 288. szám
1998. december 9., szerda 9. oldal íJÍ^sj- | Cl Lelkigyakorlat A hagyományokhoz híven ezen az adventon is megtartják a lelki- gyakorlatokat a katolikus templomokban, hogy a hívek felkészüljenek lélekben az Úr eljövetelére. A nyíregyházi társszékesegyházban ezúttal Ladocsi Gáspár tábornok, tábori lelkész lesz a lelkigyakorlat vezetője. December 1 7-18-19-én az esti (öt órakor kezdődő) szentmisét végzi, s mond szentbeszédet. □ Adventi sorozat A nyíregyházi evangélikus gyülekezet december 14-18 között este 17 órától tartja az adventi sorozatot a Kis- templomban. □ Gyermekkarácsony December 20-án, advent 4. vasárnapján fél 1 1-kor a kálmán- házi evangélikus templomban a nyíregyházi énekkar szolgál, 15 órától a Kossuth gimnázium dísztermében a gyermekbibliakörösök karácsonyi műsorát mutatják be. Kaszap István 63 éve halt meg Kaszap István halálának 63. évfordulójára emlékezik a katolikus egyház december 17-én. Ki volt ő? Isten szolgája szeretett volna lenni, de sorozatos betegségektől sújtva fiatalon, 1 9 éves korában visszaadta lelkét Terem- tőjének. István Székesfehérvárott 1916. március 25- én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén született. Mélyen vallásos és kitűnő tanuló volt. Sokat imádkozott és több imát már kívülről tudott. Kilencéves korában járult az első szentáldozáshoz. Öten voltak testvérek, István a harmadik gyermek volt. Szülei vallásosan nevelték, a család együtt ment a vasárnapi, és ünnepi szentmisére. A cisztereknél végezte középiskoláit, több idegen nyelvet tanult, sok tudományos könyvet olvasott. Már korai gyermekéveiben elhatározta, hogy Istennek szenteli életét, de ezt betegsége miatt nem tudta megvalósítani. Halála után 1941. október 11-én megkezdték boldoggá avatási eljárását, majd földi maradványait áthelyezték a sóstói temetőből a székesfehérvári Vasútvidé- ki Prohászka Emléktemplom külső árkádjai alá. Azóta ott nyugszik. A sok imameghallgatás tényét bizonyítja több hálatábla, amit sírja körül elhelyeztek és az a több ezer imameghallgatást bizonyító levél. A hívek 1996. és 1997 évi adományaiból felújították Kaszap István sírját, s ma már méltó külsővel rendelkezik a sír. Az oszlopokat márványlapokkal látták el, a falon egy nagy fakereszt áll és két fényszóró világítja meg István sírját. Kaszap István sírját az évek folyamán több csoport látogatja meg, ezért a csoportoknak — előzetes bejelentés alapján (06- 22/316-254) szívesen biztosítanak szakembert, aki megadja a szükséges történelmi tájékoztatást. Az 1941. évi boldoggá avatási eljárás megkezdése óta 57 év telt el. Szülővárosa vágya, hogy mielőbb a boldogok, majd később a szentek közé jusson Kaszap István. Kodra Péter Érdektől függetlenül Szent Miklós püspök, akit a világ nem tud elfeledni Nyiregyházánteret neveztek el róla, s itt áll szobra is Balázs Attila felvétele Vannak emberek, akiket a világ nem tud elfeledni többnyire valami kirívó érdemük miatt. Kopernikusz a geocentrikus világképpel, Michelangelo mesteri müveivel, Darwin az evolúcióval elindított dinamikus gondolkodással vált feledhetetlenné. Szent Miklós püspök is feledhetetlen. Bár a régi kultúrák legendákba csomagolták a maiak jópofa öregúrrá degradálják, vagy krampuszok társaságában lassan meseszerű, csak a gyerekeknek való Télapóként jelenítik meg, a világnak mégis évről évre szüksége van erre a megemlékezésre. Ki volt Szent Miklós és miért feledhetetlen? Nem mesehős, nem a téli világából érkező Télapó. Délen, Kis Ázsiában született Kr. u. 272-ben, a keresztség- ben a Nikolaosz nevet kapta, ami annyit jelent: a népek győzője. Szerzetesként egy kolostor elöljárója volt, majd Müra városában püspökként igazgatta egyházmegyéjét. Szülei halála után nagy vagyont örökölt, mindenét a szegények megsegítésére fordította. Szenvedélyesen védte a kereszténység igaz tanításait az eretnekekkel szemben, ezért élete végén száműzetést szenvedett, majd 340 körül halt meg. A szentéletű püspök nem valami egyszer, kirívó, különleges tette miatt vált feledhetetlenné, hanem egyszerűen: jóságos volt. Jóságos volt mindenkivel érdektől és érdemtől függetlenül. Pont ez ütötte örökre szíven a világot, mert ő nem nézte a maga érdekeit, vagy a másik ember érdemeit, hanem mindig ott segített, ahol szükség volt rá. A sokszor titokban űzött jóságát már életében is legendák övezték. A legismertebb szerint egy apának — aki a lányait szerette volna férjhez adni — úgy segített, hogy éjjel a ház nyitott ablakán bedobott három arannyal teli erszényt, és azok pont a lányok cipőibe, papucsaiba estek. Azóta készítgetjük ki csizmáinkat a minket is váratlanul meglátogató Jóságosságnak. Bár többnyire gyermekünnepség lett a Mikulás-napból, mégis a felnőtteknek is megvan a maga üzenete. Szent Miklós püspök nem a saját gyerekeinek adott, hanem ismerősnek, ismeretlennek egyaránt. Nem egyszer adott nagy nyilvánosság előtt, ami örökre feledhetetlenné tette, hanem folyamatosan, sokszor és titokban. Nem puszta jópofaság- ból, hanem komoly, imádságos lelkülettel. Aki már megpróbált jóságosnak lenni, adni a sajátjából, segíteni a segítséget sokszor követelő vagy elfogadni képtelen embereken, az tudja, hogy pusztán bohócos emberi vidámságból nem lehet egy életen át adni, segíteni. Isteni mélység kell hozzá. Mindezt megfontolva, az elkövetkező években talán nem fogunk olyan Mikulást megjeleníteni, aki nézi az érdemeket, aki csak akkor ad, ha jó volt az illető, egyébként mindenki más féljen tőle. Talán sikerül önzetlenül a másikat csak önmagáért szerető, a világ teljesítmény centrikussága ellenére feltétlenül megajándékozó Mikulást ünnepelni. Talán nemcsak a saját gyermekeinkre gondolunk, hanem azokra is, akiknek fájdalmas ez a nap. Talán nem csak kis csomagocskákat ajándékoz- gatunk, hanem fontos, drága, életet, becsületet mentő dolgokat is. Talán nemcsak emberi vidámságból fogunk adni, hanem abból a mély szeretetből, ami mindannyiunk mélyén ott sóhajtozik. így lesz az ünneplésünk hiteles, így járulunk Szent Miklós feledhetetlenségéhez, így készülünk igazán a karácsonyra, amikor a szeretet végérvényesen megjelent a világban. Papp Miklós görögkatolikus lelkész Hétszázmillió A kormánnyal kötött megállapodás értelmében a jövő évtől évente 700 millió forint járadékot kap egykori ingatlanjai után, valamint közfeladat-átvállalásának elismeréseként a Magyarországi Evangélikus Egyház — hangzott el a szerződés aláírásakor hétfőn, a kulturális minisztériumban. Az egyezményt a kormány részéről Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője, az egyház képviseletében Harmati Béla püspök-elnök, Szebik Imre püspök, valamint Frenkl Róbert országos felügyelő látta el kézjegyével. A nem természetben visszaigényelt ingatlanok értéke alapján a járadék induló összege a megállapított 4,2702 milliárd forint 4,5 százaléka, majd 2001-től 5 százaléka. Az egyház idén összesen 192 millió 159 ezer forint összegű járadékban részesül. A kormány ezt a jövő évtől — a közfeladat-átvállalás mértékét figyelembe véve — 700 millió forintra egészíti ki. Pályázat lelkészeknek Nyíregyháza (KM) — Az Accor- dia Kiadó pályázatot hirdet papok, lelkészek számára felekezet- től függetlenül „vallomások” témakörben (prédikáció, meditáció, emlékezés, glossza, irodalmi alkotás, tanulmány stb.) max. 15 gépelt oldal terjedelemben. A zsűri tagjai teológus professzorok, írószövetségi tagok. A legjobb írásokat a kiadó antológiában megjelenteti 1999 Ünnepi Könyvhetére, a díjazottak egyenként 20 000 forint értékű könyv- jutalomban részesülnek. A pályázat jeligés, mellékelt, lezárt borítékban kérik a pályázó nevét és lakcímét. Felbélyegzett válaszboríték mellékelése esetén mindenkinek válaszol a Kiadó. Beküldési határidő 1998. december 30. Cím: Accordia Kiadó, 1062 Bp., Lehel út 3/b., tel.: 322- 32-49. A nyolc gyertyaláng ünnepe KM-illusztráció A zsidóság ünnepeinek egyik jellegzetessége, hogy többnyire valamilyen történelmi eseményhez kapcsolódnak. Ezért az ünnepi megemlékezéseknek mindig egy kis történelemóra íze van. A babiloni fogságból visszatért zsidóság felépítette a jeruzsálemi templomot, újra beindította az ott folyó istentiszteleteket, és egy viszonylag törékeny zsidó államot hozott létre, ami etnikailag sem volt egységes, lévén, hogy a szamaritánusok ott éltek Júda és Galilea között. Ezekben az évszázadokban világbirodalmak váltogatták egymást. A babiloni birodalom után a méd-perzsa uralom, majd a görög impérium következett. Nagy Sándor halálát követően birodalmát több részre osztották fel, amik közül az egyikben Izrael földje is helyet kapott. Bár Nagy Sándor barátságos volt a zsidók iránt — ezt jelzi, hogy akkoriban sok zsidó kisfiú kapta az Alexander nevet — egyik utóda, IV. Antiókhoz Epiphanesz nem folytatta ezt a hagyományt. Erőszakos hellenizáló programjának természetesen útjában állt a zsidó hit, a zsidó nemzeti és vallási öntudat. Az izraeliták elképzelni sem tudták, hogy feladják az Egy Istenbe vetett hitüket a görög istenekért, hogy eltérjenek a Tízparancsolat azon tilalmától, hogy szobrokat ne imádjanak, a görög szobrászművészet kiemelkedő istenszobraiért, hogy elfelejtsék gyönyörű hangzású héber nyelvüket a görögért. Ugyanezt mondhatjuk a körülmetélésről, a sábesz és az ünnepek megtartásáról és természetesen a Tóra és a prófétai könyveknek a zsidó gondolkodást teljesen meghatározó jelentőségéről. IV. Antiokhosz látva ezt, az ellenállást erőszakkal kívánta letörni. Megtiltotta a Tóra olvasását, a körülmetélkedést, és a szombat megtartását. A zsidó hit meggyalázása akkor tetőzött, amikor a jeruzsálemi Templom égőáldozatai oltárára egy istenszobrot állítottak. Ez az esemény volt a makka- beus forradalom gyújtópontja. Júda Makkabinak sikerült az idegen uralmat megtörnie az ország felett és ideiglenesen egy független királyságot alapítani Izraelben. A Chanukka ünnepe a Templom újraszenteléséhez kapcsolódik. A meggyalázott oltár a salamoni Szentély bejárata előtt foglalt helyet. Aki belépett a Szentélybe, bal kéz felől egy hatalmas arany, hétágú menórát látott, ennek a menórának folyamatosan, szüntelen égnie kellett, éjjel-nappal. A menórába olyan olajat töltöttek, ami szigorú vallási követelményeknek kellett, hogy megfeleljen és csak akkor használták fel, ha a főpap a teli olajos korsót megjelölte pecsétjével. Természetesen Antiokhosz zsidótlanító akciója a templomi menórát sem hagyta érintetlenül, a lángok kialudtak. Amikor a szabadságharcosok olajat kerestek, hogy újra meggyújtsák a menóra lángjait, csak egy olyan korsót találtak, ami a főpap pecsétjével volt ellátva, és ez az egy korsó csak egy napra volt elég. Új olaj készítéséhez azonban nyolc napra volt szükség. A papok mégis kitöltötték az olajat a gyertyatartókba, és itt csoda történt: az egy napra elegendő olaj nyolc napon keresztül égett. Ennek az emlékére gyújtjuk meg a nyolcágú channuka- menórát. A nyolc ág a nyolc napot jelenti. Napról napra mindig eggyel több gyertyán lobban fel a láng. Hozzá kell tenni, hogy az ünnep eredetéhez közelebb állnak azok a menórák, amik olajjal működnek. A legtöbb chan- nuka-menora kilenc ágú, hiszen a nyolc lángot egy kilencedik segítségével a sámesz (szolga) lánggal gyújtjuk meg — idén az elsőt december 13-án, vasárnap este. Tóth Péter Nyíregyháza lí'ilAm fl HIT VILÁGA ___
