Kelet-Magyarország, 1998. december (55. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-09 / 288. szám

1998. december 9., szerda 9. oldal íJÍ^sj- | Cl Lelkigyakorlat A hagyományokhoz hí­ven ezen az adventon is megtartják a lelki- gyakorlatokat a katolikus templomokban, hogy a hívek felkészüljenek lélekben az Úr eljövetelére. A nyíregyházi társszékesegy­házban ezúttal Ladocsi Gáspár tábornok, tá­bori lelkész lesz a lelkigyakorlat vezetője. De­cember 1 7-18-19-én az esti (öt órakor kezdő­dő) szentmisét végzi, s mond szentbeszédet. □ Adventi sorozat A nyíregyházi evangé­likus gyülekezet december 14-18 között este 17 órától tartja az adventi sorozatot a Kis- templomban. □ Gyermekkarácsony December 20-án, advent 4. vasárnapján fél 1 1-kor a kálmán- házi evangélikus templomban a nyíregyházi énekkar szolgál, 15 órától a Kossuth gimná­zium dísztermében a gyermekbibliakörösök karácsonyi műsorát mutatják be. Kaszap István 63 éve halt meg Kaszap István halálának 63. évfordu­lójára emlékezik a katolikus egyház december 17-én. Ki volt ő? Isten szol­gája szeretett volna lenni, de soroza­tos betegségektől sújtva fiatalon, 1 9 éves korában visszaadta lelkét Terem- tőjének. István Székesfehérvárott 1916. március 25- én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén született. Mélyen vallásos és kitűnő tanuló volt. Sokat imádkozott és több imát már kívülről tudott. Kilencéves korában járult az első szentáldozáshoz. Öten voltak test­vérek, István a harmadik gyermek volt. Szülei vallásosan nevelték, a család együtt ment a vasárnapi, és ünnepi szentmisére. A cisztereknél végezte középiskoláit, több idegen nyelvet tanult, sok tudományos könyvet olvasott. Már korai gyermekévei­ben elhatározta, hogy Istennek szenteli éle­tét, de ezt betegsége miatt nem tudta meg­valósítani. Halála után 1941. október 11-én megkezdték boldoggá avatási eljárását, majd földi maradványait áthelyezték a sós­tói temetőből a székesfehérvári Vasútvidé- ki Prohászka Emléktemplom külső árkád­jai alá. Azóta ott nyugszik. A sok imameghallgatás tényét bizonyít­ja több hálatábla, amit sírja körül elhelyez­tek és az a több ezer imameghallgatást bi­zonyító levél. A hívek 1996. és 1997 évi ado­mányaiból felújították Kaszap István sír­ját, s ma már méltó külsővel rendelkezik a sír. Az oszlopokat márványlapokkal látták el, a falon egy nagy fakereszt áll és két fényszóró világítja meg István sírját. Kaszap István sírját az évek folyamán több csoport látogatja meg, ezért a csopor­toknak — előzetes bejelentés alapján (06- 22/316-254) szívesen biztosítanak szakem­bert, aki megadja a szükséges történelmi tájékoztatást. Az 1941. évi boldoggá avatási eljárás megkezdése óta 57 év telt el. Szülővárosa vágya, hogy mielőbb a boldogok, majd ké­sőbb a szentek közé jusson Kaszap István. Kodra Péter Érdektől függetlenül Szent Miklós püspök, akit a világ nem tud elfeledni Nyiregyházánteret neveztek el róla, s itt áll szobra is Balázs Attila felvétele Vannak emberek, akiket a világ nem tud elfeledni többnyire valami kirívó érde­mük miatt. Kopernikusz a geocentrikus vi­lágképpel, Michelangelo mesteri müveivel, Darwin az evolúcióval elindított dinamikus gondolko­dással vált feledhetetlenné. Szent Miklós püspök is feledhe­tetlen. Bár a régi kultúrák legen­dákba csomagolták a maiak jó­pofa öregúrrá degradálják, vagy krampuszok társaságában las­san meseszerű, csak a gyerekek­nek való Télapóként jelenítik meg, a világnak mégis évről év­re szüksége van erre a megemlé­kezésre. Ki volt Szent Miklós és miért feledhetetlen? Nem mesehős, nem a téli világából érkező Tél­apó. Délen, Kis Ázsiában szüle­tett Kr. u. 272-ben, a keresztség- ben a Nikolaosz nevet kapta, ami annyit jelent: a népek győző­je. Szerzetesként egy kolostor elöljárója volt, majd Müra váro­sában püspökként igazgatta egy­házmegyéjét. Szülei halála után nagy vagyont örökölt, mindenét a szegények megsegítésére fordí­totta. Szenvedélyesen védte a ke­reszténység igaz tanításait az eretnekekkel szemben, ezért éle­te végén száműzetést szenvedett, majd 340 körül halt meg. A szentéletű püspök nem vala­mi egyszer, kirívó, különleges tette miatt vált feledhetetlenné, hanem egyszerűen: jóságos volt. Jóságos volt mindenkivel érdek­től és érdemtől függetlenül. Pont ez ütötte örökre szíven a világot, mert ő nem nézte a maga érde­keit, vagy a másik ember érde­meit, hanem mindig ott segített, ahol szükség volt rá. A sokszor titokban űzött jóságát már életé­ben is legendák övezték. A legis­mertebb szerint egy apának — aki a lányait szerette volna férj­hez adni — úgy segített, hogy éj­jel a ház nyitott ablakán bedo­bott három arannyal teli er­szényt, és azok pont a lányok ci­pőibe, papucsaiba estek. Azóta készítgetjük ki csizmáinkat a minket is váratlanul meglátoga­tó Jóságosságnak. Bár többnyire gyermekünnep­ség lett a Mikulás-napból, mégis a felnőtteknek is megvan a maga üzenete. Szent Miklós püspök nem a saját gyerekeinek adott, hanem ismerősnek, ismeretlen­nek egyaránt. Nem egyszer adott nagy nyilvánosság előtt, ami örökre feledhetetlenné tette, ha­nem folyamatosan, sokszor és ti­tokban. Nem puszta jópofaság- ból, hanem komoly, imádságos lelkülettel. Aki már megpróbált jóságosnak lenni, adni a sajátjá­ból, segíteni a segítséget sokszor követelő vagy elfogadni képtelen embereken, az tudja, hogy pusz­tán bohócos emberi vidámságból nem lehet egy életen át adni, se­gíteni. Isteni mélység kell hozzá. Mindezt megfontolva, az elkö­vetkező években talán nem fo­gunk olyan Mikulást megjelení­teni, aki nézi az érdemeket, aki csak akkor ad, ha jó volt az ille­tő, egyébként mindenki más fél­jen tőle. Talán sikerül önzetle­nül a másikat csak önmagáért szerető, a világ teljesítmény centrikussága ellenére feltétle­nül megajándékozó Mikulást ün­nepelni. Talán nemcsak a saját gyermekeinkre gondolunk, ha­nem azokra is, akiknek fájdal­mas ez a nap. Talán nem csak kis csomagocskákat ajándékoz- gatunk, hanem fontos, drága, életet, becsületet mentő dolgokat is. Talán nemcsak emberi vi­dámságból fogunk adni, hanem abból a mély szeretetből, ami mindannyiunk mélyén ott sóhaj­tozik. így lesz az ünneplésünk hiteles, így járulunk Szent Mik­lós feledhetetlenségéhez, így ké­szülünk igazán a karácsonyra, amikor a szeretet végérvényesen megjelent a világban. Papp Miklós görögkatolikus lelkész Hétszáz­millió A kormánnyal kötött megál­lapodás értelmében a jövő évtől évente 700 millió forint járadékot kap egykori ingat­lanjai után, valamint köz­feladat-átvállalásának elis­meréseként a Magyarországi Evangélikus Egyház — hangzott el a szerződés aláírásakor hétfőn, a kultu­rális minisztériumban. Az egyezményt a kor­mány részéről Hámori Jó­zsef, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője, az egyház képvise­letében Harmati Béla püs­pök-elnök, Szebik Imre püs­pök, valamint Frenkl Róbert országos felügyelő látta el kézjegyével. A nem természetben visszaigényelt ingatlanok ér­téke alapján a járadék indu­ló összege a megállapított 4,2702 milliárd forint 4,5 szá­zaléka, majd 2001-től 5 száza­léka. Az egyház idén össze­sen 192 millió 159 ezer forint összegű járadékban részesül. A kormány ezt a jövő évtől — a közfeladat-átvállalás mértékét figyelembe véve — 700 millió forintra egészíti ki. Pályázat lelkészeknek Nyíregyháza (KM) — Az Accor- dia Kiadó pályázatot hirdet pa­pok, lelkészek számára felekezet- től függetlenül „vallomások” té­makörben (prédikáció, meditá­ció, emlékezés, glossza, irodalmi alkotás, tanulmány stb.) max. 15 gépelt oldal terjedelemben. A zsűri tagjai teológus professzo­rok, írószövetségi tagok. A leg­jobb írásokat a kiadó antológiá­ban megjelenteti 1999 Ünnepi Könyvhetére, a díjazottak egyen­ként 20 000 forint értékű könyv- jutalomban részesülnek. A pá­lyázat jeligés, mellékelt, lezárt borítékban kérik a pályázó nevét és lakcímét. Felbélyegzett vá­laszboríték mellékelése esetén mindenkinek válaszol a Kiadó. Beküldési határidő 1998. decem­ber 30. Cím: Accordia Kiadó, 1062 Bp., Lehel út 3/b., tel.: 322- 32-49. A nyolc gyertyaláng ünnepe KM-illusztráció A zsidóság ünnepeinek egyik jellegzetessége, hogy többnyire valamilyen törté­nelmi eseményhez kapcso­lódnak. Ezért az ünnepi megemlékezéseknek mindig egy kis történelemóra íze van. A babiloni fogságból visszatért zsidóság felépítette a jeruzsálemi templomot, újra beindította az ott folyó istentiszteleteket, és egy viszonylag törékeny zsidó ál­lamot hozott létre, ami etnikai­lag sem volt egységes, lévén, hogy a szamaritánusok ott éltek Júda és Galilea között. Ezekben az évszázadokban vi­lágbirodalmak váltogatták egy­mást. A babiloni birodalom után a méd-perzsa uralom, majd a gö­rög impérium következett. Nagy Sándor halálát követően birodal­mát több részre osztották fel, amik közül az egyikben Izrael földje is helyet kapott. Bár Nagy Sándor barátságos volt a zsidók iránt — ezt jelzi, hogy akkoriban sok zsidó kisfiú kapta az Alexan­der nevet — egyik utóda, IV. Antiókhoz Epiphanesz nem foly­tatta ezt a hagyományt. Erősza­kos hellenizáló programjának természetesen útjában állt a zsi­dó hit, a zsidó nemzeti és vallási öntudat. Az izraeliták elképzelni sem tudták, hogy feladják az Egy Is­tenbe vetett hitüket a görög iste­nekért, hogy eltérjenek a Tízpa­rancsolat azon tilalmától, hogy szobrokat ne imádjanak, a görög szobrászművészet kiemelkedő is­tenszobraiért, hogy elfelejtsék gyönyörű hangzású héber nyel­vüket a görögért. Ugyanezt mondhatjuk a körülmetélésről, a sábesz és az ünnepek megtartá­sáról és természetesen a Tóra és a prófétai könyveknek a zsidó gondolkodást teljesen meghatá­rozó jelentőségéről. IV. Antiokhosz látva ezt, az el­lenállást erőszakkal kívánta le­törni. Megtiltotta a Tóra olvasá­sát, a körülmetélkedést, és a szombat megtartását. A zsidó hit meggyalázása akkor tetőzött, amikor a jeruzsálemi Templom égőáldozatai oltárára egy isten­szobrot állítottak. Ez az esemény volt a makka- beus forradalom gyújtópontja. Júda Makkabinak sikerült az idegen uralmat megtörnie az or­szág felett és ideiglenesen egy független királyságot alapítani Izraelben. A Chanukka ünnepe a Temp­lom újraszenteléséhez kapcsoló­dik. A meggyalázott oltár a sala­moni Szentély bejárata előtt fog­lalt helyet. Aki belépett a Szen­télybe, bal kéz felől egy hatalmas arany, hétágú menórát látott, en­nek a menórának folyamatosan, szüntelen égnie kellett, éjjel-nap­pal. A menórába olyan olajat töl­töttek, ami szigorú vallási köve­telményeknek kellett, hogy meg­feleljen és csak akkor használták fel, ha a főpap a teli olajos korsót megjelölte pecsétjével. Természetesen Antiokhosz zsidótlanító akciója a templomi menórát sem hagyta érintetle­nül, a lángok kialudtak. Amikor a szabadságharcosok olajat ke­restek, hogy újra meggyújtsák a menóra lángjait, csak egy olyan korsót találtak, ami a főpap pe­csétjével volt ellátva, és ez az egy korsó csak egy napra volt elég. Új olaj készítéséhez azon­ban nyolc napra volt szükség. A papok mégis kitöltötték az ola­jat a gyertyatartókba, és itt cso­da történt: az egy napra elegen­dő olaj nyolc napon keresztül égett. Ennek az emlékére gyújtjuk meg a nyolcágú channuka- menórát. A nyolc ág a nyolc na­pot jelenti. Napról napra mindig eggyel több gyertyán lobban fel a láng. Hozzá kell tenni, hogy az ünnep eredetéhez közelebb áll­nak azok a menórák, amik olaj­jal működnek. A legtöbb chan- nuka-menora kilenc ágú, hiszen a nyolc lángot egy kilencedik se­gítségével a sámesz (szolga) lánggal gyújtjuk meg — idén az elsőt december 13-án, vasárnap este. Tóth Péter Nyíregyháza lí'ilAm fl HIT VILÁGA ___

Next

/
Thumbnails
Contents