Kelet-Magyarország, 1998. december (55. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-08 / 287. szám

1998. december 8., kedd 3. oldal Keleti HÁTTÉR i'lBZÖPDilí Gyógyszer és pénz Kovács Éva ^Jyógyszerellátás. Igen sokat emlegetett fogalom lett mostanában, hirtelen. Szakmai viták, politikai csatározások tárgya a téma, s nem véletlenül. Csak a közgyógyellátás! jog­címen és csak Szabolcs-Szatmár-Beregben ebben az évben több mint egymilliárd fo­rintot fizetett ki az egészségbiztosító. El le­het képzelni, mennyire rúg a szám, ha or­szágos adatot veszünk alapul. Kár szépíteni, gyógyszerevő nemzet va­gyunk. Ajelenség nem új. Újnak legfeljebb az számít, hogy hosszú évek csöndje után most kezdünk beszélni arról, hogy a patika­szerek nemcsak használni, ártani is tudnak, a mértéktelen gyógyszerevés önmagában is káros, s az öngyógyítás egyfajta önámítás is, aminek az árát az érintetten kívül az ál­lam, a társadalombiztosítás fizeti meg. Ha hihetünk a számoknak, akkor hazánk­ban évről évre jelentős mértékben nő a gyógyszerfogyasztás mértéke. Amíg 1992- ben a lakosság 9,3, a tb, tehát az állam 40,2 milliárd, addig ebben az évben előző kategória 54,9, az utóbbi pedig 101,7 mil­liárd forintot költött patikaszerekre. I 992- ben 49,5, idén már 151,4 milliárd forint volt hazánkban a gyógyszerforgalom. Ráadásul a társadalombiztosítás a beteg­gel, a gyógyszergyártók az állammal kény­telenek ütközni és vitatkozni. A beteg jog­gal ragaszkodik megszokott gyógyszerei­hez, mondván, éppen elég járulékot fizet, a tb — ugyancsak joggal — szigorításra köte­lezett, ezért szeretné csökkenteni az orvos­ságokra kiutalt forintokat. Az állam az árak mérséklésre kéri a gyárakat, azok pedig a piaci viszonyokra, a növekvő költségekre hi­vatkozva utasítják vissza a kívánságokat. C3rdögi kör, patthelyzet van tehát. Olyan szituáció, melyben minden szereplő kényel­metlenül érzi magát. A megoldást két dolog egyszerre nehezíti. Egyik a hosszú idő alatt kialakult, rossz gyógyszerfogyasztási szokás, másik az általános pénztelenség. Nem tudom, melyik „orvosolható" hama­rabb, s ki lehet, ki lesz a legjobb doktor... Téli tátogó Csak tudnám, hogy mit esznek rajta, mikor csak tátogni tud... Ferter János karikatúrája liaMHHÍ □ Advent idejére — A Piccoli Archi Gyer­mekzenekar és a Piccoli Archi Ifjúsági Zene­kar adventi koncertet tart december 12-én, délután öt órától Nyíregyházán, a kertvárosi görögkatolikus templomban. □ Miniszínházi bemutató — A nagykál- lói városi művelődési központba látogatók a Szegedi Miniszínház előadását élvezhetik de­cember 16-án, délelőtt fél tizenegytől. A tár­sulat a Karácsony az erdei iskolában című mesefeldolgozást mutatja be. □ Az építész útirajzai Tárlat nyílik de­cember 10-én — délután három órakor — Nyíregyházán, az Országos Műemlékvédel­mi Hivatal városi kirendeltségén. A kiállítóte­remben helyet kapott bemutatón K. Pintér Tamás építész teszi közszemlére grafikáit. Kukorica jegbe fagyva Nincs fertőzésveszély az árvíz borította települések határában Eszmecsere a milotai főutcán Balogh Géza Milota, Tiszacsécse (KM) — Néhány héttel ezelőtt Szat- márra, Beregre figyelt az or­szág. Az évszázad legna­gyobb árvize fenyegette a kis falvakat Az árvíz azóta elvonult, komo­lyabb károk se keletkeztek, és a vidék szép fokozatosan kikerült a média érdeklődésének közép­pontjából. Az újságírók új szen­zációk után néztek. És fellélegez­tek a becsiek, milotaiak, csé- cseiek, tiszakóródiak is. Nem csupán azért, mert lekerültek a címlapokról, hanem azért, hogy megúszták. Az árvízre azonban még emlé­keztetnek a homokzsákok. Még mindig ott kígyóznak hosszú sorban a gátak tetején, pedig a víz már régen visszahúzódott a medrébe. Az árterekben termé­szetesen sok helyen még víz csil­log, de az már mókára is csábít­ja az embert. Milota határában például, a Vész nevű kanyarban egy zetor karikázik a vízben, ha­talmas hullámokat hajszol a partnak. Most jött a gép a fahor­dásból, Így mossa le a sártól a vezető. Milotán azonban nem minden­ki ily víg. A főutcán például két férfi kesereg. Elek József és Fóri Bertalan szerint régen jártak ilyen rossz idők a milotai gaz­dákra. — A milotai határnak egy je­lentős része bent van az ártérben — mondják. — Vagy háromszáz hektárról van szó, aminek jelen­tős részén tengerit vetettünk. Törni azonban már nem tud­tunk, mert előbb jött a rengeteg eső, utána meg az ár. Egysze­rűen meg se lehetett közelíteni a földeket a sár, a víz miatt. És mára sem sokat változott, javult a helyzet. Nemcsak a sár, a víz jelent azonban gondot a tiszaháti gaz­dáknak. A szomszédos Tiszacsé- csén például egy rendkívül sajá­tos gondra hívták fel a figyelmet a helybéliek. — Mint ahogy nagyon sok szatmári faluban, a kukorica jó Okucaniból a Tisza mellé Tarpa (M. K.) — Az elmúlt hét végén, a havas-jeges időben 26 órát utazva, egyenesen Okucaniból érkezett Tarpára az SFOR ajándéka. Szabó György százados, tá­bori lelkész, Deák István és Linczer Gyula zászlósok a Magyar Műszaki Kontin­gens 286 katonájának megta­karított pénzével érkeztek. A pontonos-hidász század katonái az ottani áradó folyó­kon építették a hidat, amikor hallottak a Felső-Tisza-vidéki helyzetről. Deák István nyír- madai, Linczer Gyula tisza- dobi zászlósokra esett a vá­lasztás, hozzák el az ado­mányt. Egy-egy család 90 ezer 500 forintot kapott. Ezzel segíteni kívántak olyanokon, akik megvívták harcukat a Tiszával. A kaposvári polgá­ri védelem parancsnokságtól kértek segítséget, illetve egy település nevét. A somogyiak Tarpát javasolták. Azt már Kovács Béla, Tar­pa polgármestere mondta el, hogy telefonon keresték meg az SFOR-osok kérésükkel. A kurucfaluban azt javasolták, hogy egy hétgyermekes, jö- vedelempótlós, illetve egy nyolcgyermekes munkanél­küli apa és gyesen lévő ma­ma nevelte család kapja ezt a támogatást. Eredetileg de­cember 4-én délután 5 óra­kor szándékoztak átadni a pénzt. A nagy hóesésben azonban nem tudtak ekkor­ra megérkezni. A polgármes­teri hivatalban végül decem­ber 5-én délelőtt vették át a családok a pénzt. Mint el­mondták, tüzelőt, meleg ru­hát, élelmiszert, és némi édességet vásárolnak. Közmeghallgatás Nyíregyháza (KM) — Megyei közgyűlésünk az intézményei ál­tal nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdésekről, közér­dekű témákról december 11-én, 12 órától — a testületi ülést kö­vetően — közmeghallgatást tart a megyeháza nagytermében. Segély a károsultaknak Férfi virággal \/asárnap reggelenként ha valaki Nyíregyházán a belvá­rosban jár, láthatja, hogy egy férfi pár szál virágot vásárol mindig a megszokott virágáru­sánál. Az árus is már előre kö­szönti, s a legszebb virágokat csomagolja be részére. Ha va­laki rákérdez, miért éppen szegfű, mosolyogva mondja, hogy nem pártelkötelezettség­ből, még meg sem volt az a párt, amelyiknek szimbóluma szegfű, amikor már ezzel a vi­rággal kedveskedett annak a kislánynak, majd menyasszo­nyának, aki mára meg már a felesége is. A virágot gondo­san becsomagolják, hogy meg ne fagyjon, meg ne áz­zon, vagy mint a legutóbb mégis megtörtént vele, le ne szakadjon a száráról. Bosszan­kodott is miatta, hiszen már csak otthon vette észre a bajt. S ez a vásárlás így megy lassan három évtizede már. Akkor is, ha tervszerűen süt a nap, vagy sárgára sápadva hever már a haldokló nyár. Még most is, amikor kedvetlenné vált az idő, mert egybeolvadó szürkeség lett úrrá mindenen, így lesz ez, mert így volt min­dig, a legcsikorgóbb télben is. Egyszer rövidebb ideig be­teg volt, majd hosszabb időre külföldre utazott, a virág akkor is megérkezett. Mert gondos­kodott róla, hogy megérkez­zen. Mire tíz óra körül hazaér, már várja a gőzölgő kávé, a szokásos reggeli és az újság. A gázon már fő az ilyenkor elma­radhatatlan húsleves és az unoka kedvenc étele is, amit már előzőleg kialkudott. Míg fő az ebéd, felesége melléül. Mi újság a városban, találkoztál-e ismerőssel, kérdezi, de választ sem vár, csak azért kérdezte, hogy szóljon valamit. Észre sem veszik, a könyökük össze­ér. Az idő átszőtte szerelmüket, azóta egyek mindenben, jó­ban, rosszban. Olyanok, mint a vasbeton szerkezet, minde­gyik tartja a másikat, s így együtt óriás terheket is elbír­nak. Az újságot szétnyltja, de nincs ideje bosszankodni a sza­porodó rossz híreken, mert megszólal a csengő. A kis unoka már az ajtóból újságol­ja, hogy elromlott a zseblám­pája, s a papára vár, hogy azt megcsinálja. A virágot még biztonságos helyre teszi, hogy le ne verje a kis lurkó, aztán valami szerszám után néz. /\ vázában a virágot ő gon­dozza, szárait vagdossa, a vizet cseréli alóla, még a hőmérsék­letre is gondja van. így kitart a virág a következő vasárnapig. S akkor majd megint láthatják a férfit, amint siet haza a virággal. Nyírmada (KM — B. I.) — Közel 15 mázsa ruhát és a pedagógusok egynapi bérüket ajánlották fel a nyírmadai általános iskolában a kárpátaljai árvízkárosultaknak. A helyi önkormányzat és egyhá­zak is részt vettek a segélyezés­ben. Mivel a településnek Técső községgel van kapcsolata, oda juttatták el a segélyt. A hét vé­gén a técsői iskolások csoportját látták vendégül a nyírmadai is­kolában, ahol Mikulás-napot rendeztek a kis vendégeknek. Ünnepi fények Nyírbátorban Nyírbátor (KM) — Történelmi dátum az idei Mikulás-nap Nyír­bátor életében: ettől a naptól ünnepi díszkivilágítás köszönti a Mikulást és az advent kezde­tét, a karácsonyt a település főte­rén. A polgármesteri hivatal, a Szabadság tér, valamint az ide torkolló utcák elejét ünnepi fé­nyek világítják meg. Petróczki Ferenc polgármester kezdemé­nyezésére a helyi vállalkozók és polgárok adakozásából, összefo­gásából valósulhatott meg a ki­tűnő ötlet. A kivitelezés a helyi szakmunkásképző intézet diákja­inak, tanárainak köszönhető. Szűcs Róbert felvétele része még nálunk is szedetlen — kesereg Kiss Árpád. — Az árté­ren rekedt tengerinek pedig vég­képp nem tudjuk mi lesz a sorsa. Szükségünk volna minden fillé­re, de nem merünk a táblákra menni. A csécsiek, de a becsiek, s a másik két falu gazdái is fertőzés­től félnek. Attól, hogy a Kárpát­alját elöntő, s halálos áldozato­kat is követelő Tisza valami fer­tőző betegségeket is hozhatott magával. Lerakodott az ártéren nőtt tengerire, s az bejutva az ál­latok szervezetébe megbetegíthe- tik az embert is. ▼ T T Az Állat-egészségügyi és Élelmi­szer-ellenőrző Állomás megyei központjában dr. Magyar József elmondta, eddig semmi jelét nem tapasztalták az esetleges fertőzéseknek, vagy a fertőzésve­szélynek. Ez biztató, hiszen ha egyes esetekben hosszú is a lap- pangási idő, az árvíz óta már több mint egy hónap telt el, és a kemény fagyok is a mi oldalun­kon állnak

Next

/
Thumbnails
Contents