Kelet-Magyarország, 1998. december (55. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-08 / 287. szám
1998. december 8., kedd 3. oldal Keleti HÁTTÉR i'lBZÖPDilí Gyógyszer és pénz Kovács Éva ^Jyógyszerellátás. Igen sokat emlegetett fogalom lett mostanában, hirtelen. Szakmai viták, politikai csatározások tárgya a téma, s nem véletlenül. Csak a közgyógyellátás! jogcímen és csak Szabolcs-Szatmár-Beregben ebben az évben több mint egymilliárd forintot fizetett ki az egészségbiztosító. El lehet képzelni, mennyire rúg a szám, ha országos adatot veszünk alapul. Kár szépíteni, gyógyszerevő nemzet vagyunk. Ajelenség nem új. Újnak legfeljebb az számít, hogy hosszú évek csöndje után most kezdünk beszélni arról, hogy a patikaszerek nemcsak használni, ártani is tudnak, a mértéktelen gyógyszerevés önmagában is káros, s az öngyógyítás egyfajta önámítás is, aminek az árát az érintetten kívül az állam, a társadalombiztosítás fizeti meg. Ha hihetünk a számoknak, akkor hazánkban évről évre jelentős mértékben nő a gyógyszerfogyasztás mértéke. Amíg 1992- ben a lakosság 9,3, a tb, tehát az állam 40,2 milliárd, addig ebben az évben előző kategória 54,9, az utóbbi pedig 101,7 milliárd forintot költött patikaszerekre. I 992- ben 49,5, idén már 151,4 milliárd forint volt hazánkban a gyógyszerforgalom. Ráadásul a társadalombiztosítás a beteggel, a gyógyszergyártók az állammal kénytelenek ütközni és vitatkozni. A beteg joggal ragaszkodik megszokott gyógyszereihez, mondván, éppen elég járulékot fizet, a tb — ugyancsak joggal — szigorításra kötelezett, ezért szeretné csökkenteni az orvosságokra kiutalt forintokat. Az állam az árak mérséklésre kéri a gyárakat, azok pedig a piaci viszonyokra, a növekvő költségekre hivatkozva utasítják vissza a kívánságokat. C3rdögi kör, patthelyzet van tehát. Olyan szituáció, melyben minden szereplő kényelmetlenül érzi magát. A megoldást két dolog egyszerre nehezíti. Egyik a hosszú idő alatt kialakult, rossz gyógyszerfogyasztási szokás, másik az általános pénztelenség. Nem tudom, melyik „orvosolható" hamarabb, s ki lehet, ki lesz a legjobb doktor... Téli tátogó Csak tudnám, hogy mit esznek rajta, mikor csak tátogni tud... Ferter János karikatúrája liaMHHÍ □ Advent idejére — A Piccoli Archi Gyermekzenekar és a Piccoli Archi Ifjúsági Zenekar adventi koncertet tart december 12-én, délután öt órától Nyíregyházán, a kertvárosi görögkatolikus templomban. □ Miniszínházi bemutató — A nagykál- lói városi művelődési központba látogatók a Szegedi Miniszínház előadását élvezhetik december 16-án, délelőtt fél tizenegytől. A társulat a Karácsony az erdei iskolában című mesefeldolgozást mutatja be. □ Az építész útirajzai Tárlat nyílik december 10-én — délután három órakor — Nyíregyházán, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal városi kirendeltségén. A kiállítóteremben helyet kapott bemutatón K. Pintér Tamás építész teszi közszemlére grafikáit. Kukorica jegbe fagyva Nincs fertőzésveszély az árvíz borította települések határában Eszmecsere a milotai főutcán Balogh Géza Milota, Tiszacsécse (KM) — Néhány héttel ezelőtt Szat- márra, Beregre figyelt az ország. Az évszázad legnagyobb árvize fenyegette a kis falvakat Az árvíz azóta elvonult, komolyabb károk se keletkeztek, és a vidék szép fokozatosan kikerült a média érdeklődésének középpontjából. Az újságírók új szenzációk után néztek. És fellélegeztek a becsiek, milotaiak, csé- cseiek, tiszakóródiak is. Nem csupán azért, mert lekerültek a címlapokról, hanem azért, hogy megúszták. Az árvízre azonban még emlékeztetnek a homokzsákok. Még mindig ott kígyóznak hosszú sorban a gátak tetején, pedig a víz már régen visszahúzódott a medrébe. Az árterekben természetesen sok helyen még víz csillog, de az már mókára is csábítja az embert. Milota határában például, a Vész nevű kanyarban egy zetor karikázik a vízben, hatalmas hullámokat hajszol a partnak. Most jött a gép a fahordásból, Így mossa le a sártól a vezető. Milotán azonban nem mindenki ily víg. A főutcán például két férfi kesereg. Elek József és Fóri Bertalan szerint régen jártak ilyen rossz idők a milotai gazdákra. — A milotai határnak egy jelentős része bent van az ártérben — mondják. — Vagy háromszáz hektárról van szó, aminek jelentős részén tengerit vetettünk. Törni azonban már nem tudtunk, mert előbb jött a rengeteg eső, utána meg az ár. Egyszerűen meg se lehetett közelíteni a földeket a sár, a víz miatt. És mára sem sokat változott, javult a helyzet. Nemcsak a sár, a víz jelent azonban gondot a tiszaháti gazdáknak. A szomszédos Tiszacsé- csén például egy rendkívül sajátos gondra hívták fel a figyelmet a helybéliek. — Mint ahogy nagyon sok szatmári faluban, a kukorica jó Okucaniból a Tisza mellé Tarpa (M. K.) — Az elmúlt hét végén, a havas-jeges időben 26 órát utazva, egyenesen Okucaniból érkezett Tarpára az SFOR ajándéka. Szabó György százados, tábori lelkész, Deák István és Linczer Gyula zászlósok a Magyar Műszaki Kontingens 286 katonájának megtakarított pénzével érkeztek. A pontonos-hidász század katonái az ottani áradó folyókon építették a hidat, amikor hallottak a Felső-Tisza-vidéki helyzetről. Deák István nyír- madai, Linczer Gyula tisza- dobi zászlósokra esett a választás, hozzák el az adományt. Egy-egy család 90 ezer 500 forintot kapott. Ezzel segíteni kívántak olyanokon, akik megvívták harcukat a Tiszával. A kaposvári polgári védelem parancsnokságtól kértek segítséget, illetve egy település nevét. A somogyiak Tarpát javasolták. Azt már Kovács Béla, Tarpa polgármestere mondta el, hogy telefonon keresték meg az SFOR-osok kérésükkel. A kurucfaluban azt javasolták, hogy egy hétgyermekes, jö- vedelempótlós, illetve egy nyolcgyermekes munkanélküli apa és gyesen lévő mama nevelte család kapja ezt a támogatást. Eredetileg december 4-én délután 5 órakor szándékoztak átadni a pénzt. A nagy hóesésben azonban nem tudtak ekkorra megérkezni. A polgármesteri hivatalban végül december 5-én délelőtt vették át a családok a pénzt. Mint elmondták, tüzelőt, meleg ruhát, élelmiszert, és némi édességet vásárolnak. Közmeghallgatás Nyíregyháza (KM) — Megyei közgyűlésünk az intézményei által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdésekről, közérdekű témákról december 11-én, 12 órától — a testületi ülést követően — közmeghallgatást tart a megyeháza nagytermében. Segély a károsultaknak Férfi virággal \/asárnap reggelenként ha valaki Nyíregyházán a belvárosban jár, láthatja, hogy egy férfi pár szál virágot vásárol mindig a megszokott virágárusánál. Az árus is már előre köszönti, s a legszebb virágokat csomagolja be részére. Ha valaki rákérdez, miért éppen szegfű, mosolyogva mondja, hogy nem pártelkötelezettségből, még meg sem volt az a párt, amelyiknek szimbóluma szegfű, amikor már ezzel a virággal kedveskedett annak a kislánynak, majd menyasszonyának, aki mára meg már a felesége is. A virágot gondosan becsomagolják, hogy meg ne fagyjon, meg ne ázzon, vagy mint a legutóbb mégis megtörtént vele, le ne szakadjon a száráról. Bosszankodott is miatta, hiszen már csak otthon vette észre a bajt. S ez a vásárlás így megy lassan három évtizede már. Akkor is, ha tervszerűen süt a nap, vagy sárgára sápadva hever már a haldokló nyár. Még most is, amikor kedvetlenné vált az idő, mert egybeolvadó szürkeség lett úrrá mindenen, így lesz ez, mert így volt mindig, a legcsikorgóbb télben is. Egyszer rövidebb ideig beteg volt, majd hosszabb időre külföldre utazott, a virág akkor is megérkezett. Mert gondoskodott róla, hogy megérkezzen. Mire tíz óra körül hazaér, már várja a gőzölgő kávé, a szokásos reggeli és az újság. A gázon már fő az ilyenkor elmaradhatatlan húsleves és az unoka kedvenc étele is, amit már előzőleg kialkudott. Míg fő az ebéd, felesége melléül. Mi újság a városban, találkoztál-e ismerőssel, kérdezi, de választ sem vár, csak azért kérdezte, hogy szóljon valamit. Észre sem veszik, a könyökük összeér. Az idő átszőtte szerelmüket, azóta egyek mindenben, jóban, rosszban. Olyanok, mint a vasbeton szerkezet, mindegyik tartja a másikat, s így együtt óriás terheket is elbírnak. Az újságot szétnyltja, de nincs ideje bosszankodni a szaporodó rossz híreken, mert megszólal a csengő. A kis unoka már az ajtóból újságolja, hogy elromlott a zseblámpája, s a papára vár, hogy azt megcsinálja. A virágot még biztonságos helyre teszi, hogy le ne verje a kis lurkó, aztán valami szerszám után néz. /\ vázában a virágot ő gondozza, szárait vagdossa, a vizet cseréli alóla, még a hőmérsékletre is gondja van. így kitart a virág a következő vasárnapig. S akkor majd megint láthatják a férfit, amint siet haza a virággal. Nyírmada (KM — B. I.) — Közel 15 mázsa ruhát és a pedagógusok egynapi bérüket ajánlották fel a nyírmadai általános iskolában a kárpátaljai árvízkárosultaknak. A helyi önkormányzat és egyházak is részt vettek a segélyezésben. Mivel a településnek Técső községgel van kapcsolata, oda juttatták el a segélyt. A hét végén a técsői iskolások csoportját látták vendégül a nyírmadai iskolában, ahol Mikulás-napot rendeztek a kis vendégeknek. Ünnepi fények Nyírbátorban Nyírbátor (KM) — Történelmi dátum az idei Mikulás-nap Nyírbátor életében: ettől a naptól ünnepi díszkivilágítás köszönti a Mikulást és az advent kezdetét, a karácsonyt a település főterén. A polgármesteri hivatal, a Szabadság tér, valamint az ide torkolló utcák elejét ünnepi fények világítják meg. Petróczki Ferenc polgármester kezdeményezésére a helyi vállalkozók és polgárok adakozásából, összefogásából valósulhatott meg a kitűnő ötlet. A kivitelezés a helyi szakmunkásképző intézet diákjainak, tanárainak köszönhető. Szűcs Róbert felvétele része még nálunk is szedetlen — kesereg Kiss Árpád. — Az ártéren rekedt tengerinek pedig végképp nem tudjuk mi lesz a sorsa. Szükségünk volna minden fillére, de nem merünk a táblákra menni. A csécsiek, de a becsiek, s a másik két falu gazdái is fertőzéstől félnek. Attól, hogy a Kárpátalját elöntő, s halálos áldozatokat is követelő Tisza valami fertőző betegségeket is hozhatott magával. Lerakodott az ártéren nőtt tengerire, s az bejutva az állatok szervezetébe megbetegíthe- tik az embert is. ▼ T T Az Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás megyei központjában dr. Magyar József elmondta, eddig semmi jelét nem tapasztalták az esetleges fertőzéseknek, vagy a fertőzésveszélynek. Ez biztató, hiszen ha egyes esetekben hosszú is a lap- pangási idő, az árvíz óta már több mint egy hónap telt el, és a kemény fagyok is a mi oldalunkon állnak