Kelet-Magyarország, 1998. november (55. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-07 / 261. szám
1998. november 7., szombat 19. oldal Betlehem Porkoláb Lászlóné tűzzománcai nyíregyházi Siphay Barna Szakközépiskola aulájában kapott helyet az a tárlat, melyen az intézmény öt, egykori és jelenlegi művésztanára tette közszemlére alkotásait. A bemutatkozók között találjuk Porkoláb Lászlónét, aki gyönyörű színekben pompázó tűzzománcaival lépett a nagyközönség elé. A „zománcozás" alapjait a Kossuth gimnázium szakkörében sajátította el, majd megszerzett tudását a nyírbátori alkotóház és képzőművészeti stúdióban fejlesztette tovább. Két alkalommal a pedagógusoknak szervezett alkotótáborban is részt vett. Magáról és művészetéről így vall: „Mögöttem a tűz, előttem a létezés öröme, az elérhető csoda. Miért csinálom? Egyszerű: örömet akarok szerezni mindenkinek, mert a mindenki öröme, az enyém is. Szeretek utazni. Ahol járok, egy-egy kép, benyomás megragad, visszaszól, hogy tolmácsolja az élet teljességét. ” Nos, ezt a teljességet érzékelhetjük, szemlélve a tűzben született kompozíciókat. Meditáció Elek Emil felvételei Jeruzsálem A népi kultúra Nemzeti Színháza Vannak más nyelvek is, amelyek nehezebben elsajátíthatók, mert illékonyak Nagy István Attila A Móricz Zsigmond Színház új bemutatójának szövegkönyvét Szabó Tünde állította össze Petőfi Sándor A hóhér kötele című művéből. A szövegkönyvet megkapta Sebő Ferenc zeneszerző is, akinek megtetszett az anyag. — Van benne néhány Petöfi- vers is, olyanok, amelyeket a nép már magáénak érzett, és népdalokként énekelte őket. Az anyag jelentős hányadát még mezőségi népdalgyűjtő munkámból ismertem. Az az ötletem támadt, hogy vegyük elő ezeket a dalokat, hiszen bennük Petőfi még él. A mezőségi parasztok régi stílusú dallamaikra ráhúzták a költő szövegét, alakították, formálták. Martyn Péter felvétele a beszélt nyelv. A múlt században azért (is) épül fel a Nemzeti Színház, hogy legyen hely a magyar szó hallgatására, az egyetemes kultúra értékei szólalhassanak meg magyar nyelven is. A mi századunk felfedezése, hogy vannak más nyelvek is, amelyek nehezebben elsajátíthatók, mert illékonyak, nehezebben megőrizhetők. Ilyenek a zene és a tánc, de a kommunikáció néhány más formája is. Mi a zenével és a tánccal foglalkozunk. A mi generációnknak ez nagyon fontos feladata, ezért keU ennek a kultúrának a Nemzeti Színházát minél előbb létrehozni. amire nem nagyon volt példa. Amit csinálunk nem műmagyarkodás. Hangszeres zene is elhangzik a darabban. Ezekben olyan érdekes karakterek vannak, amelyek a színházi körülmények között fantasztikusan hozzájárulnak a darab dramaturgiai világának felépítéséhez. □ A táncházi mozgalom apostola, egyik szervezője, irányítója voltál. — A hetvenes évek elejétől kezdve a táncházi mozgalom segített abban a felismerésben, hogy van itt egy nyelvezet, amelyik legalább olyan fontos, mint — Most alkalom adódott a korábbi tapasztalatok hasznosítására. Valamilyen múlt századi műzene stílusban talán jobban Sebő Ferenc igazodott volna A hóhér kötele világához, de ez a mostani izgalmasabb kalandnak mutatkozott. Mélyebb, arról nem beszélve, hogy Petőfi is bennük van. Megtörtént az a csoda, amire ő is meg a többi romantikus költő is vágyott, hogy a verseiket a nép énekelje. □ Láthatóan jól érezted magadat a próbákon. — Nagyon jó a darab, örülök, hogy a mostanában divatos marhaságok helyett valódi értéket mutathatunk meg a nézőknek. Számomra az is izgalmas kihívás, hogy a népdalokat most musical zeneként hasznosítjuk, Korszakos munka — Az Állami Népi Együttesnek vagyok a művészeti vezetője — mesél jelenlegi munkájáról Sebő Ferenc. — A mostani legfontosabb feladatunk az, hogy újjáalapítsuk az intézményt hagyományok házává. Ez korszakos munka lesz, a következő generáció számára teremtjük meg annak a lehetőségét, hogy a magyar népi kultúra még szervesebben épülhessen be a mindennapokba. — Végre a kedvenc fáim, bokraim között lehetek a kertemben — mondja. Kiderül, van itt tennivaló bőven. Egy Pest környéki településen laknak, ahol van egy 2400 négyszögöl nagyságú telek, ami sok feladatot ró a családra. Ebből a legtöbbet a művésznő vállalja, akinek még a fűnyírás is kellemes és frissítő kikapcsolódás. Nagy büszkesége viszont a maga által termelt, jóféle szabolcsi alma, amiből bőven jut a családnak. — Ezért nagyon örültem annak. hogy a Bujtoson fát is ültettünk, hiszen a természet fontos volt számomra egész életemben, és most — gyermekkoromhoz hasonlóan — ismét kertes házban élhetek. Nagymamaként Mostanában a család nagyobb lett. Két és fél hónappal ezelőtt született egy újabb Csaba, egy gyönyörű kisfiú. Erről hamar meggyőződhettünk, hiszen a művésznő — jó nagymamához illően — fényképeket szed elő, s való igaz, egy aranyos kisfiút láthatunk. Aztán az abortuszvitára terelődik a szó, s a művésznő nem győzi hangsúlyozni, hogy minden születendő gyerek számára megfelelő életkörülményeket kell teremteni. De talán annál is fontosabb a szeretet — hallom, amit csak helyeselni lehet. Aztán megint a munka, a színművészet. Az is akad bőven, a nyugdíjaskor ellenére. Pécsi Ildikó mostanában rendezte a Mária főhadnagy című produkciót, amely 48-as szabadságharc egyik ritka, boldog pillanatáról szól. Nagyon reméli, hogy megyénkben is bemutathatják a darabot egy nyári turné alkalmával. Művésznő, új szerepben Boonár IstvAn Sok kedves, régi ismerő* síinkkel találkozhattunk a hét elején Nyíregyházán, az Újra itthon címmel meghirdetett találkozón, amelyen megyénkből elszármazott híres színészek, sportolók vettek részt. Közöttük volt Pécsi Ildikó színművész is, aki büszkén dicsekedett el azzal, hogy két és fél hónapja boldog nagymama. Nosztalgiával Érdeklődéssel kérdeztük a színésznőt, hiszen sokféle szerepben láthattuk már, néhány hónappal ezelőtt például még parlamenti képviselőként. Pécsi Ildikó némi nosztalgiával idézi fel, hogy közel negyven évvel ezelőtt kezdte el színészi pályafutását, nagy szerencsével az Aranyember című film főszerepével, a bűbájos és ártatlan Noémi, valamint a Sza- lemi boszorkányok című színdarab fontos szerepével. Az utókor számára dekoratív külsejű, királynői alkatú, érdekes arcú színésznőt idéz fel a neve. A nézők pedig láthatták csalfa asszonyként és szende leányzóként egyaránt. Közel száz filmben vagy tévéjátékban szerepelt. Kötődés a szülőföldhöz Sohasem tagadta meg szabolcsi indíttatását, sőt szerencsésnek találja. Mint elmondta, most is Pécsi Ildikó egész életében kamatoztathatott. — Csak később tudtam meg, hogy milyen jó tanáraink voltak, hiszen, valljuk be, a diák a tantárgyak miatt nemigen szeElek Emil felvétele meghatározóan fontos, hogy a tanár mit ad át a tanítványainak. Aztán a politika kerül szóba, amelynek most végképp hátat fordított. örömmel jött Nyíregyházára, már csak azért is, mert jó látnia, hogy milyen szépen fejlődik a város. A Nyír- egyházán töl- t ö t t éve azért is szerencsések, mert az itteni általános iskolában és a Zrínyi gimnáziumban nagyon sok olyan útravalót kapott, ame- 1 y e t réti a fizikavagy mond- a matektanárát. Peel i g E fíjífí 'A $ ;V- / Jfl Magyar József: Arat az éj Megég az ég és megég a föld- fekete füvek, fekete csillagok, fekete arcok születnek, üszög veri gabonánk, arat az éj: learat, kinyír, kenyerem, évem java oda, ki ette meg? ki falta föl? a fogköves idő? vagy magam? fogaim koppanását hallom, hajam halálát nézem, sírás zene-bonája kísért, de letöiii arcomról egy fintor. (A Nyírbátorban élő és munkálkodó költő poétái termése egyik legújabb darabját küldte el lapunknak.)
