Kelet-Magyarország, 1998. november (55. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-25 / 276. szám

1998. november 25., szerda Kelet«» HÁTTÉR 3. oldal /vnióta a kormány elhatározta a drogtör­vény szigorítását, azóta hallhatók a szándék mellett és ellene elhangzó vélemények. Megszólalnak orvosok és politikusok, bete­gek és kigyógyultak, de a vita nem csitul. A leghatározottabban a szabaddemokraták el­lenzik a kormány drogtörvény-javaslatát. Magyar Bálint többször is kifejtette: elfogad­hatatlannak tartanak minden olyan megol­dást, amellyel a bűnözők — a drogterjesz­tők — helyett az áldozatokat, vagyis a fo­gyasztókat akarják büntetni. Fodor Gábor ügyvivő, országgyűlési képviselő még azzal is kiegészítette: módosító indítványokat nyújtanak be a javaslathoz, hogy ne csak a drogfüggők, hanem az alkalmi fogyasztók is mentesülhessenek a büntetés alól. Az álláspont előszele évekkel ezelőtt el­hangzott, amikor Konrád György védelmé­be vette a marihuánával mérgezett cigaret­tát. Most pedig már a heroin is ebbe a kör­be számítható, hiszen nincs különbség a ha­tóerő szerint, csak védelem azoknak, akik szívják, szurkálják magukat, az együttélés legalapvetőbb szabályait is felrúgják. (A hét végén rohant oszlopnak Pesten egy diszkó­ból ki tudja hová tartó kocsi öt utassal). Ha még csak ennyi lenne! Legtöbbször nem az lesz az áldozat, aki felelőtlenségével a bajt okozza. De a drogfogyasztás egész menete jó példa erre. Az első mozzanat, a pénz megszerzése, hisz a legolcsóbb tablet­ta ára is négy-ötezer. A szülők többsége ak­kor sem lenne képes fizetni gyermeke adag­ját, ha beletörődne a drogfüggőségbe, így következik a lopás, a rablás, a rablógyilkos­ság. Aztán a gyógyítás. l\/la is halljuk, mekkora hiánnyal küzd az egészségbiztosítási pénztár. Mi lesz, ha tö­megesen kezelni kell a drogosokat? Miért igazságos, hogy az adófizetők pénzből gyó­gyítsák azokat is, akik saját felelőtlenségük miatt váltak beteggé, vagy életük végéig ronccsá? Miért ne lenne joga egy társada­lomnak korlátokat állítani és kényszerintéz­kedésekkel is visszatartani azokat, akik köz- veszélyes önpusztításuk következményeinek terhét másokkal akarják viseltetni? Józsi bátyám! Addig míg 6:3 nem lesz az eredmeny, nem jövünk le a pályá­ról Ferter János rajza □ Nyílt nap November 26-án, csütörtökön 8 órától beiskolázási nyílt napot tart a nyír­egyházi Mezőgazdasági Szakközépiskola (Krúdy köz 2., tel.: 403-765). Szeretettel vár­ják a továbbtanulási szándékkal érdeklődő tanulókat és szüleiket. □ Új buszvárók Hét darab, formaterve­zett buszvárót helyezett el a tiszavasvári ön- kormányzat a közelmúltban a város busz­megállóiban, mely egyenként 300 000 fo­rintba került. □ Véradás A Magyar Vöröskereszt szerdán Nyirpazonyban, a Művelődési Házban (8-14 óra között), Gyürében, az általános iskolá­ban (9-13 óra között), illetve Jánkmajtison, a művelődési házban (9-12 óra között) véra­dást szervez. Tekintélyt jelző munkahelyek Vállalkozói érdekek képviselete a törvények előkészítésében, módosításában Nyéki Zsolt Mátészalka (KM) — A har­mincnál több tag közel 3000 munkahelye komoly érv ah­hoz, hogy a város- és térség- fejlesztésben tekintettel le­gyenek a Kelet-Magyarorszá­gi Munkaadók Szövetségé­nek véleményére. Megyénkben kevés város tud fel­mutatni olyan ipari fejlődést, mint Mátészalka, köszönhetően az egykori állami vállalatok si­keres privatizációjának és az új cégek letelepedésének. Éppen ezért nem véletlen, hogy a szám­ban és gazdasági súlyban gyara­podó vállalkozók igyekeztek megbeszéléseiket, találkozóikat szervezett formába önteni. A pol­gári kezdeményezés eredménye­ként két éve megalakult a Máté­szalkai Munkaadók Szövetsége, amely hatékonyabban képviseli a tagok érdekeit a város vezeté­sénél (egyeztet olyan lényeges kérdésekben, mint például az iparűzési adó), ugyanakkor fela­jánlja üzleti kapcsolatrendszerét a város fejlesztéséhez. — Stratégiánk kidolgozásánál arra törekedtünk, hogy ne csak egy város, hanem a térség mun­A mátészalkai Buchmann MOM Rt. is a Kelet-Magyarországi Munkaadók Szövetségének alapító tag­ja kaadóinak elképzeléseit közve­títsük, s nem csupán helyi szin­ten, hanem országos hálózat ke­retében — utal távlati célokra Muskovszky János elnök. A szö­vetség soraiban nyíregyházi, vá- sárosnaményi, fehérgyarmati és nyírbátori cégek is megtalálha­tók. s az immár Kelet-Magyaror­szági Munkaadók Szövetsége névre hallgató szervezet tekinté­lyét, gazdasági súlyát 33 tag és az általuk képviselt közel 3 ezer munkahely jelzi. Nem is volt kérdéses a felvétel a Magyar Munkaadók Szövetsé­gébe (MMSZ), így a gazdaságot érintő törvények előkészítésé­ben, módosításának véleménye­zésében már régiónk is hallat­hatta hangját. Az országos szin­tű érdekképviselet átszervezése (az MMSZ és a Gyáriparosok Or­szágos Szövetségének egyesülé­Elek Emil felvétele se) újabb lehetőségeket terem­tett: a Munkaadók és Gyáriparo­sok Országos Szövetsége most ál­lítja fel munkabizottságait, s ezekbe kelet-magyarországi ta­gokat is delegáltak. A szövetség időközben „Gondolatok a szat­mári térség gazdaságáról” cím­mel megjelentette stratégiájának elemeit, amely az adottságokról, a pillanatnyi helyzetről, környe­zetről és lehetőségekről ad képet. Rendhagyó tárlat Nyíregyháza (KM — K. J.) — „Adventtól Vizkeresztig" — ez a címe annak a rend­hagyó kiállításnak, melyet november 26-án, 11 óra­kor nyitnak meg a Sóstói Múzeumfaluban. — A gyulaházi parókia épüle­tében helyet kapott tárlat a ré­gi karácsonyok hangulatát va­rázsolja a látogatók elé — tájé­koztatta lapunkat Páll István igazgató —. A bemutatón lát­ható hagyományosan megterí­tett, karácsonyi asztal, betle- hemesek és csillagjárók, ha­gyományos és modern díszek­kel felöltöztetett karácsonyfa. A látogatók régi felvételekről megnézhetik a betlehemező- ket, meghallgathatják a kará­csonyi kántálókat. — Akik december 17-én, délután egy órakor kijönnek a múzeumfaluba, élőben is meg­tekinthetik a sonkádiak báb­táncoltató, betlehemes játé­kát. A kiállítás hétfőtől pénte­kig tart nyitva. A bemutató megtekintését követően az is­kolás korú érdeklődők szak­szerű segítséggel megpróbál­kozhatnak régi karácsonyfa- díszek és ünnepi üdvözlőla­pok készítésével is. CSERBAKOY LEVENTE TÁRCÁJA Amióta van nadrágszíj (Mindenki számára köztudott dolog, hogy ha a család egyet­len tagjának is kórházi ellátás­ra van szüksége, akkor a csalá­di költségvetést mód feletti gondossággal keli felépíteni, hogy maga alá ne temesse őket. A legtöbb helyen ezt nem sikerül kölcsönök nélkül megúszni és máris jön a vízö­zön. Amikor a feleségemet kór­házba utalták, ahol rögzítették bevonulásának időpontját és a még elvégzendő vizsgálatokat, akkor nem volt semmi gond. Éppen elég ennivalója akadt ahhoz, hogy ne töprengjen az itthon maradt ügyek megoldá­sán. Biztosítottam róla, vagyok én már annyira felnőtt, hogy az ügyeket, beleértve a pénzü­gyeket is, profi módon fogom intézni. Látszólag elhitte és a legnagyobb megdöbbenésem­re búcsúzáskor még a kezem­be nyomott egy ötezrest, ami­től teljesen paff lettem. Ugyan­is ez nem szokása. Szerinte, nekem pénzt adni olyan do­log, mint a szitában vizet tárol­ni. Hogy ez a vélemény az évek során mitől alakult ki ben­ne, azt meg sem foghatom. Az első két napon nem is történt semmi rendkívüli ese­mény. Fizettem a számlákat, mert manapság már vannak amiket házhoz hoznak és azonnal fizetni kell. Állítólag így olcsóbb. A postán érkezet­teket szépen félretettem azzal, hogy majd felbontom, ha lesz rá időm. Rengeteg munkát ta­láltam a ház körül és a kert­ben, így délben csak megme­legítettem az előre lefőzött étel valamelyikét. Amikor a harmadik napon is csak gulyáslevest adtam a ku­tyámnak is, feltűnően kritikus szemekkel meredt rám. Magya­ráztam neki, hogy nincs időm a töltött káposzta melegítésé­re, mert amellett ott kell állni, és közben beesteledik. Pedig nekem most ki kell szednem a körtefát és legalább három őszibarackfát. Még be is kell fű- tenem, ha este melegben akar­juk nézni a tv-t. Rendet kellene csinálni a lakásban is, habár beágyazni ma már fölösleges, elég lesz csak felverni a párná­kat. A kutyát végül is három tisztességes darab házikol­básszal megbékítettem és én is csipegettem belőle egy arasz­nyit. Csak úgy, kenyér nélkül, mert azt elfelejtettem venni a kolbásszal együtt. így is drága volt. Este felbontottam a számlale­veleket, és mérleget csináltam. Kiderült, hogy a költségvetési keretem csak úgy lesz elegen­dő, ha meghúzom a nadrág­szíjat és hanyagoljuk a nya­lánkságokat. Holnap már töl­tött káposztát fogok ebédre melegíteni. Még a feleségem főzte. Nagyon finom és csak kenyeret kell vásárolnom hoz­zá. Legyen egy emlékhely Nyíregyháza (D. M.) — Sokak­kal együtt az én édesapámat is elhurcolták 1944. novem­ber 2-án Nyíregyházáról. Ott halt meg Szovjetunióban, valahol a mai Moldávia terü­letén. Elhatároztam, addig nem nyug­szom, míg fel nem keresem való­színű sírhelyét, A nyíregyházi Kővári Árpád konok kitartása meghozta az eredményt, valóban eljutott egy kis csoporttal Bölcbe, abba a vá­rosba, mely egészében fogolytá­bor volt egykor. — Felvettük a kapcsolatot a moldáv nagykövetséggel, ők se­gítettek —- elevenítette fel a tör­ténteket. — Meglepve tapasztal­tuk, hogy ilyen irányú kutatást még nem folytatott senki. ígére­tet kaptunk az ottani szakembe­rektől, hogy közreműködnek az adatok felkutatásában. Utána­néznek az archívumokban, az egykori temetőrajzokon, hogy egyáltalán fel vannak-e tüntetve valahol az elhunytak nevei, nem­zetségük. Nyíregyházáról bizo­nyítottan sokan kerültek ebbe a városba. Talán érdemes lenne testvérvárosi kapcsolatot kiala­kítani az ottaniakkal. Reménye­ink szerint akkor könnyebben lehetne kutatni, és egy emlék­hely kialakítására is nagyobb le­hetőség lenne. Indokolja ezt, amikor Göncz Árpád köztársasági elnök kint járt, nem tudott egy koszorút el­helyezni, hogy ezzel tisztelegjen az elhurcolt magyarok emléke előtt. Azt is kiderítették — erősí­tette meg Kővári Árpád —, hogy a bevagonlrozott nyíregyházia­kat a romániai területen lévő Fo- cani és Jasi (ezek elosztóhelyek voltak) érintésével juttatták el a végcéljukhoz. Sokan már út köz­ben meghaltak, így őket ott te­mették el. Ezért innen is meg­próbálnak információkat, adato­kat szerezni. — A kutatás még csak most kezdődött el — tette hozzá. — Rengeteg a feladat. A végcél egy emlékhely (emlékmű) kialakítá­sa, ahol a hozzátartozók egy szál virággal leróhatnék kegyeletü­ket. Aki úgy gondolja, hogy segí­teni tud, várjuk adományait, a Mártha Tibor nevéhez fűződő Doni Katonai Sírok Alapítvány számlájára. (Kereskedelmi Bank Rt., Kisvárda 10404436-4310855 00000000 ) Ez a kereszt jelzi, hogy itt magyarok nyugszanak Amatőr felvétel Közveszélyes önpusztítás Balogh József____________________J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents