Kelet-Magyarország, 1998. november (55. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-24 / 275. szám
1998. november 24., kedd fotó* HÁTTÉR 3. oldal Kováts Dénes I la baj történik, nemcsak a segítő kezek nyúlnak a károsultak felé, de a haszonlesők is akcióba lépnek — mindennapjaink tapasztalata ez. Nincs ez másként napjainkban sem, amikor az árvíz okozta károk enyhítésére szövetkeznek oly sokan, a támogatás, a segítségnyújtás különféle módjait ragadva meg. Alig múlt el a közvetlen veszély, munkához láttak a szélhámosok is. Nem véletlen, hogy már több szervezet elhatárolta magát azoktól, akik mások nevében gyűjtöttek adományokat — de saját zsebre. Talán ezért is szerencsés, ha megbízható szervezetekhez magunk visszük felajánlásunkat, s nem ülünk fel bárkinek. Hasonló a helyzet (zöld)határainkon is, a nagy ár idején pihentek az embercsempészek. A restség azonban már fájhatott nekik, mert amint lehetett, ott folytatták, ahol abbahagyták: azóta már sok külföldi határsértő került a rendőrök, s határőrök kezére. Legutóbb kilencvenegy afgán állampolgár, s velük együtt — az eredményes rendőri akció következtében — az embercsempészek is. Kiderült: a sofőr karitatív úton gyakorta átlépte a magyar-ukrán határt, kárpátaljai gyerekeket hozott busszal hazánkba, hogy itt vészeljék át az időt, míg otthon rendeződik a helyzet. E megbízatásának a hírek szerint eleget is tett, de közben — nem kevés pénz ígéretét hallva — feketefuvart is beiktatott: az illegális határátkelőket fuvarozta volna a fővárosba, ha le nem bukik. Elgondolkodtatóak a hírek, melyek az embercsempészet hátteréről szólnak. Hírlik, hogy a szervezett akciók mögött nemcsak átlagemberek állnak, de olyanok is, akiknek egykoron éppen a határ őrzése volt a feladata, illetve hivatása. Több százezer forintos közreműködői tarifákról hallani, az extra haszon a jelek szerint többet jelent számukra, mint a tisztességes, bár jóval kisebb kereset. Talán a büntetés kiszabását követően lesz idejük elgondolkodni a hűvösön: vajon megérte-e. Helyezések Ferter János rajza a Gyűjtés A Tiszavasvári Városi Vöröskereszt az árvíz sújtotta területeken élők megsegítésére tartós élelmiszert, meleg ruhaneműt, lábbelit, tisztálkodási szereket gyűjt, amelyet a Városi Vöröskeresztnél (Vasvári P. utca 8.) lehet leadni. □ Nyílt nap Nyíregyházán, a DOTE Egészségügyi Főiskolai Kara 1998. november 26- án (csütörtökön) 10 órától nyílt napot tart. Az érdeklődők megismerkedhetnek a főiskolán oktatott szakokkal, betekinthetnek az órarend szerint folyó előadásokba. □ A Kozmosz energiái Kovács András, a Táltosiskola vezetője tart előadást 25-én, szerdán este 18 órától a nyíregyházi Central Hotelben. Az előadás címe: A kozmosz energiáinak hasznosítása lényünk által. Képtár az elárvult templomban Dombrád (KM - BG) — Két évvel ezelőtt a dombrádi vasútállomás a szokott kaotikus képet mutatta. Azóta viszont egy szabályos kultúr- park született a helyén. A Tisza-parti nagyközség mindig is a Rétköz egyik legjelentősebb települése volt, rengeteg néprajzi értékkel, kiművelt emberfővel, s egy rendkívül magas paraszti, polgár-paraszti kultúrával. Ez a fajta szellemiség nem zárkózott el ugyan az újtól, de a régit se dobta el csak puszta szeszélyből. A hagyomány szerint a dombrádi ember négy dologra volt mindig nagyon büszke: a lovára, a búzájára, a hagymájára és a fiára. Másfél, két éve egy ötödik dologra is büszke lehet: a kultúr- parkjára. Mint sok más településen, lelkes pedagógusok vezetésével Dombrádon is jó harminc éve elkezdődött a régi használati tárgyak összegyűjtése, és nagyon hamar össze is gyűlt egy helytörténeti kiállításra való anyag. Nem telt el azonban hosszú idő, már egy kisebb múzeumot is megtöltött volna a rengeteg anyag. Hely, épület persze nem volt. — Az igazság szerint kezdetben meg is mosolyogtak sok helyütt minket — mondja Lá- czay Györgyné pedagógus, aki kulcsaival sorra nyitja a látogatók előtt a vasúti múzeum, a képtár, s a helytörténeti anyagnak otthont adó néprajzi múzeum szobáinak ajtóit. — Minket azonban nem lehetett lebeszélni a tervünkről, az önkormányzat, a polgármesteri hivatal vezetői minden követ megmozgattak, hogy képtárunk, múzeumunk legyen. A falusi képtár a helyi baptista gyülekezet templomát kapta meg. A század elején pár tucat család kivált a református egyházból, és hamarosan felépítették a maguk templomát. Az ötvenes években azonban elfogytak a hívek, üresen maradt a templom. Az utódok nem mondtak le ugyan a tulajdonjogról, azonban hozzájárultak ahhoz, hogy képtár legyen a magányos épületben. Tavaly történt mindez, s azóta megtöltötték a falakat a képek. Majd mindegyiknek van egy közös vonásuk: alkotójuk valamiképpen kötődik Dombrád- hoz. A látogatókat ugyan nem számolták össze, de egyre többen vannak. A képtárt, s a szomszédos vasúti és helytörténeti gyűjteményt is mind többen fedezik fel a nagy múltú településen. Virágos győzelem felkérésre Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — Évek óta pályázik a Virágos Magyarországért környezetszépítő versenyen Nyíregyháza — mindhiába. A jobb klímával rendelkező, jobb talajú dunántúli települések mindig megelőzték. S idén, amikor már nem is pályázott volna a város, felkérték: el ne feledkezzenek az illetékesek a versenyről... A nagyvárosok kategóriájában a Belügyminisztérium kü- löndíját — oklevelet és plakettet — a kiemelkedő eredményért pénteken vette át a város polgár- mestere nevében a Városüzemeltetési Kht. igazgatója, Soltész József. Csabai Lászlóné a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: az eredményért köszönet illeti a Városüzemeltetési Kht.-t és a parkokat, tereket gondozó vállalkozókat, valamint azokat a városlakókat, akik balkonjaikra, Ilyen volt nyáron a szabadtéri színpad kertje Elek Emil felvetele házaik elé virágoskerteket varázsolnak. Soltész József szerint az erkölcsi elismerés három dolognak szól: a virágos, rendezett városnak; a városüzemeltetési módszernek, amelyet a tőlünk „nagyobbak” is eltanultak; illetve a lakosság és az önkormányzat összefogásának. Idén egyébként a város költségvetésében 8,4 müliót terveztek kifejezetten a városszépítésre, „ebből” 11,5 milliót költött e célra a kht. Csak egy- és kétnyári virágokra 5,8 milliót fordítottak. Parkfelújításra, -rendezésre, játszószerek karbantartására — már egy másik keretből — 83 milliót. Filmfesztivál Csenger (KM - N. I. A.) — Hatodik alkalommal rendezik meg december 5- 6-án Csengerben, a művelődési központ nagytermében a megyei filméi videofesztivált. Az amatőrfilmes mozgalomból a technika fejlődése következtében kialakult egy új művészeti ág, mely helyet követel magának. Egyik fő erénye a történelem számára az események hiteles dokumentálása, amely művészi értékekkel párosul. *A filmeket és az eseményt a csengeri városi televízió egyenes adásban közvetíti. A díjnyertes filmeket a megye városainak kábelhálózatán karácsonykor mutatják be. A szervezők a fesztiválra még elfogadnak jelentkezőket. [szilvSksabatäSj^^^^^I Legszebb a világon A szülőföld a nagy tágasságot, a színes és csillogó végtelenjelenti, a tavaszi napfényt és a tág tüdőt. Benne van a gyümölcs édessége és a nyári por kedves szaga. A természet lelkesítő, tüdőtágító, illatos öröme. Csécse. Mennyire örülök, hogy ezt a bájos kis falut kaptam szülőföldnek — írja Móricz az Életem regényében. Nemrég egy pesti Kosztolá- nyi-kutató előadást hallgattam. Miközben általam is nagyon szeretett kedvenc költője időszerűségét hangsúlyozta, csak úgy mellesleg azt is megjegyezte, hogy Móricz — ellentétben Kosztolányival — a mai ember számára már nem érdekes, művei elvesztették aktualitásukat. Azt is kifejtette, mondhatni kinyilatkoztatta, hogy a nagy író első regényének, a Sáraranynak a nyelve egy nem létező magyar nyelv, afféle konglomerátum. Nem állottam meg, hogy előadás után oda ne menjek hozzá, és meg ne kérdezzem tőle: járt-e már Szatmárban? Mert ha nem, akkor legalább telefonon megkérdezhetné a milotai Szabó Anti bácsitól, hogy mit jelentenek neki a regényben szereplő, az előadásban elhangzottak szerint a magyar nyelvben nem létező „kötő, első ház, si- fony, apjoka, anyjoka" vagy „pulya" szavak és a „nagyra van vele" és a „nagyon elhitte magát" kifejezések. Gondolatban én már az előadás alatt hallottam Anti bácsi hangját. Azon az irodalomtudós szerint nem létező, valójában évszázadok, évezredek nemes aromáját őrző ízes, illatos, csodálatos magyar nyelven szólalt meg bennem, amelyik nekem a legszebb a világon. „E csak egy viélemiény: Nem is tudja ű, hogy mit besziél" — mondta. „Vielemíeny". Mintha valaki ősmagyarul, vagy egy rokon nyelven finnül vagy vogolul mondta volna. Milota . Lelkembe hallgatag dalolom, lallala, minthogy foa a szívem szellőket hallana. Ó az i kelleme, ó az I dallama, mint ódon ballada. Csupa I, csupa i, csupa o, csupa a, csupa tej, csupa kéj, csupa jaj. Milota" — éneklik majd a fölébe — kissé megváltoztatva — kedvenc költője gyönyörű sorait a milotai diófák. Hajójavítóban Évekig vesztegelt a tiszalöki hajójavító üzem sojaterén a Jókai személyszállító hajó, mert javítására nem volt pénz. A magántulajdonban lévő hajó felújításához a napokban láttak hozzá a vízlépcső szakemberei. Több millióra lesz szükség a hajó újjávarázsolásához Elek Emil felvétele A baj vámszedői Az esztováta a dombrádi néprajzi múzeum egyik kincse Martyn Péter felvétele
