Kelet-Magyarország, 1998. november (55. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-23 / 274. szám

1998. november 23., hétfő KiM«® TISZANAGYFALU ÚJDONSÁGAI 7. oldal HÍREK □ Egynegyede idős Tisza nagyfalu 2014 lakosa közül 512 elérte a nyugdíjkorhatárt. Közülük a 60 és 69 év közöttiek tábora a leg­népesebb (223), míg nyolcvanadik életévü­ket negyvennégyen töltötték be. □ Gazdára találtak Tiszanagyfaluban sok régi épületet vettek meg és alakítottak át hét­végi házzá. □ Tél a Morotván Ha „egészséges" lesz a Morotva, egy 9 kilométer hosszú korcsolya­pálya, fakutyázási, lékhalászati lehetőség várja a nagyérdeműt. Múltidéző A Magyarország megyei kézikönyvei 1 S. kötetének adatai szerint Tisza- nagyfalu nevének Nagy- előtagja a környező falvakhoz viszonyított egy­kori méretét fejezi ki. A XIII. század közepén Magna villa és a Szabolcsi várispánság birtoka. A tatárjá­ráskor elpusztult. 1245-ben néptelen volt, és az egri káptalan misét szolgáltató papjai birtokolták. Ebben az időben kapta meg királyi adományként a Gut-Keled nemzet­ség. Az 1332-es pápai tizedlaj síromban Nagyfalu néven szerepel, volt temploma, papja. 1459-ben egyházas Nagyfalu. Katoli­kus templomáról és plébániájáról a későb­biekben nem történt feljegyzés, a reformá­tusok vették birtokukba. A XV. században főként a Téthy és a Jé- kely család birtokolja. A XVI. században Téthy György a fő tulajdonos. A XVII. szá­zadban teljes területe a csomaköziek kezé­be kerül. Sokat szenved a falu a török hó­doltság idején; Tokaj labanc várura pusz­títja el a falut, mely 1791-ig néptelen volt. Az 1785-ben tulajdonjogot szerző Bónis csa­lád telepítette be újra. Többször járt a falu­ban Tompa Mihály Bónis Barnabásné Po­gány Karolina művészetpártoló földbirto­kos asszony meghívására. 1888-ban a Tisza árvize teljesen romba dönti, de a századfordulóra újra benépesül. 1930-ban 2032 lakosa volt (ma: 2014). Hiva­talos neve 1908 óta Tiszanagyfalu. Ép testben Ép testben ép lélek — idézik sokszor a két­ezer évvel ezelőtt élt Juvenalis római sza­tíraíró szavait. Intelme meghallgatásra ta­lált a Tiszanagyfalui Általános Iskola fala­in belül, sőt azon kívül is. Merthogy ottjár - tunkkor éppen a szabadban gimnasztikáz- tak, futottak a gyerekek. Gribovszki Károly testnevelő hetedikes gyermekei — Nagyon örülök neki, hogy a testneve­lő tanár ilyen szellemben neveli a gyereke­ket. A tornaterem megléte nem zárja ki a kinti mozgás lehetőségét, amíg az nem megy az egészségük rovására — mondta Dojcsák Margit igazgató. A külcsínre is szép iskolaépületben a 8 évfolyam 12 tanu­lócsoportjában 230-240 gyerek tanul. Mind­emellett két napközis és egy tanulószobai csoport is működik. Az iskola az első és hetedik osztályban vezette be a NAT-ot, míg helyi tantervként az úgynevezett nyír­egyházi tantervcsaládot alkalmazza. Az iskolában három fakultációs lehető­ségből (számítástechnika, környezetvéde­lem, háztartási ismeretek) választhatnak a gyerekek, de gazdag a szakköri, miként a szabadidős program is. A hét minden nap­ján van testnevelés, heti két alkalommal gyógytestnevelés is. Logopédus és pszicho­lógus is látogatja az intézményt, ez utóbbi­ak a rakamazi általános iskola szakszolgál­tatása révén fejtik ki tevékenységüket. Az oldalt összeállította és fényképez­te: Györke László, Lefler György. Hárommillió a Morotvára Községháza, ABC, alkalmi piac Jó hírrel jött meg a minisztéri­umból Kemecsei László polgár- mester: a Morotva rehabilitáció­jának tervezésére hárommillió forintot kapnak. Bár a Morotva nemcsak Tiszanagyfalué, hanem Tímáré, Rakamazé is. Ám jó szomszédok lévén felosztották a feladatokat. — A szennyvíz-beruházásnak, melynek a kivitelezése jövőre in­Kemecsei László polgármester dúl, Rakamaz a gesztora, a Mo- rotvának pedig Nagyfalu — mondja. A kívülállónak nem sokat mond, de a helybelieknek létkér­dés, hogy a Motorva ne mocsara- sodjék el. Hiszen túl azon, hogy nem kellemes a bűz, még kevés­bé a sok szúnyog, az újra élővé váló tó partja remek horgász- és üdülőhely. Az idegenforgalom pedig nem jönne rosszul, hiszen munka alig van a faluban. Jel­lemző, hogy az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. Ezen­kívül egy varroda van, ahol 20-25-en dolgoznak, és néhány kisvállalkozás. A munkanélküli­ségi ráta megközelíti a 20 száza­lékot. Hatvanötén kapnak jöve­delempótló támogatást, rendsze­resen foglalkoztatják őket köz­hasznú munkásként (jelenleg 14- et), akik jobbára az erdőtelepíté­si és parkosítási (az emlékparkot államiságunk millenniumára tervezik) program aktív végre­hajtói. Hat fiatal vesz részt egy évig munkatapasztalat-szerzé­sen. Mindez hasznos ugyan, de úgymond csak tüneti kezelése az akut problémának. — Gyógynövény-termesztői tanfolyam szervezését tervezzük. Ha sikerül a piacot is biztosítani, akkor célszerű lesz ezzel az ága­zattal foglalkozni, hiszen a bú­zán, kukoricán errefelé annyi haszon sincs, ami a továbblépés­hez elég. Az önkormányzat kilencven­hatban vásárolt egy épületet Fü­zéren, a vár tövében, melyet üdü­lővé alakítottak át. Az idén elő­ször vehették birtokba a gyere­kek, akik számára nagyon fontos a környezetváltozás. Az egészség- ügyi alapellátás mellett gyógy­szertár, fogorvosi rendelő is van a faluban, és egy új szép iskola is. Rozi a kedvenc — Ami él és mozog, no azzal, egy lehetséges új életben, még egy­szer nem foglalkoznék! — állítja a negyvenhez közeli Krausz Jó­zsef gazdálkodó, tehéntartó gaz­A gazda és Rozi da. — A darab vas, a bútorlap nem kér enni, itt viszont nincs vasárnap, nincs karácsony. De nem emiatt zsörtölődök, az em­ber ezt betudja, mert hisz erre a rabszolgamunkára vállalkozott. Ám a tőle független dolgok, mint például az ösztönzés hiánya ke­serítik meg a velem hasonszőrű­ek életét. Viszont ebből kiszállni nem lehet. A szakmáját tekintve szobafes- tő-mázoló a szomszéd községben, a rakamazi Rafafém szövetkezet­ben kezdte az életet. Aztán ked­vet kapott a tehéntartáshoz, az egyke jószágból a rendszerváltás idején kedvező feltételek révén gyarapodott az állomány. Persze, nem ment az máról holnapra, gondos tervezés és sok-sok mun­ka által szaporodott a jelenlegi 140 fős állományra. Krausz József minőségi tejet termel, a nyolcállásos fejőházból napi kilencszáz liter tejet ad le a miskolci tejiparnak. A takar­mányt igyekszik maga előállíta­ni a saját, illetve bérelt földjén. Kedvenc jószága Rozi névre hall­gat, a fajta tiszta magyar tarka 30 liter tejet ad naponta. A nem könnyű munkában két alkalma­zott segíti, no és persze a felesé­ge. Két gyermekük van. Az egy­kori tsz-telepen Láng Zoltánék- kal vannak jó szomszédságban, mint mondják: — Húzzák az igát rendesen! Saját földjén termel Láng Zoltán pályája nem úgy indult, hogy végül is gazdál­kodó lesz szülőfalujában. A 107-es ipari iskolában bútor­Láng Zoltán Boglárkával asztalosnak tanult, szakvizs­gája van. A Rafafémnél dolgo­zott három évig, de olyan ala­csony volt a kereset, hogy gondolt egyet, s inkább haza­jött, beállt traktorosnak a helybeli téeszben. — Hivatásos jogosítványom volt, meg aztán kétszer annyit kerestem, mint az asztalosmű­helyben. Lényegében a téesz megszű­néséig dolgozott Rába trakto­ron. Amikor lehetőség volt rá, megvette a ma már 18 éves gé­pet. Ő is fontosnak tartotta, hogy legalább a gépeket ne egye meg a rozsda, ne „menje­nek ki” a faluból. Láng Zoltán ’92 áprilisában végül is bele­vágott. Előbb 50 hektárnyi sa­ját földjén gazdálkodott, majd apránként vásárolt még hoz­zá. Ma 130 hektár a birtok, melyen elsősorban búzát, ku­koricát termeszt. Újabban ser­téstenyésztéssel is foglalko­zik, 24 anyakocája van. Egyik ágazat sem túl jövedelmező. Meg hobbiból tart két csikót: Sellőt és Boglárkát. Tele van adóssággal. Felesége társa a gazdálko­dásban is; emellett paprika ve­tőmagot termeszt. Zoltán fiát (14) le sem lehet beszélni a földművelésről, míg Tamást (12) az állatok érdeklik: „sa­ját” nyúltenyészete van. HOGY ÉRZI MAGÁT TISZ ANAGYFALUN? Itt születtem, tősgyö­keresnek számítok a te­lepülésen, és szeretek is Nagyfaluban élni a családommal. A közvet­len kapcsolat csak segít abban, hogy bármelyik helyi vezetőhöz nyu­godtan fordulhassunk. A község kétségtelenül sokat fejlődött az utób­bi időben, ám mindezt szürkíti, hogy az embe­rek munkalehetősége igen korlátozott, a meg­élhetés bizonytalansá­gát sokan, bizony az ar­cukon viselik. Ezt hiva­talvezetőként is napon­ta látom. A polgárőre­inknek köszönhetően jó a falu közbiztonsága. Pakli Tiborné postavezető ^laponta járok át To­kajból tanítani a helyi általános iskolába, ahol igazán jól érzem ma­gam. Remek kollégák­ra, kollektívára talál­tam itt. Az iskolák álta­lában érvényes üvegbú­ra jellege miatt eddig közelebbi kapcsolat nem alakult ki köztem és az itteni emberek között. Mindez az idén már másképp van, szeptembertől ugyanis osztályfőnök vagyok. Ez segített megnyitni a kapcsolatokat. Lege­lőbb az iskolaépület tet­szett meg, majd a falu igazán szép természeti környezete. Borbély Zoltánná tanárnő Tiszanagyfalu szülöt­te vagyok magam is, a Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Főiskola elvégzése után a szak­mai kihívás és a jobb megélhetés reményé­ben vágtam neki a nagyvilágnak. A Bala- ton-part, Veszprém után mégis haza kellett jöjjek kis családommal, mert itthon a szülők betegsége ezt várta el tőlem. Döntésünket nem bántuk meg, Isten szeretete segített is bennünket. Nem mon­dom, hogy a város nem hiányzik, de megva­gyunk. A csatornázásra nagy szükség lenne. Hornyák Árpád üzletvezető irányos is fejlődött valamicskét, kaptunk járdát, a gázt bevezet­ték, ám az utcák a sár­tól szinte járhatatla­nok. Ide autós nem igen merészkedik be. Jómagam egyedül élek, elváltam, s már a nyug­díjas éveimet töltöm, hiszen 64 éves vagyok. A KEMÉV-nél dolgoz­tam nehézgépkezelő­ként, ebből nem kevés időt külföldön töltöt­tem, Huszton, az oren- burgi gázvezeték építé­sénél. Most csendesen élek, a ház, a kert je­lent némi elfoglaltsá­got. Sajnos, sok fiatal nem talál munkát! Hányok István virányosi nyugdíjas Virányos Közigazgatásilag a hat kilo­méterre lévő, 400 lakosú Vi­rányos is Tiszanagyfaluhoz tartozik. Az iskolásokat bu­szon hordják Nagyfaluba, óvoda viszont van a „ta­nyán” huszonöt gyerekkel. Falugondnoki hálózatra be­nyújtott pályázatukat rend­szeresen elutasítják, a bete­gek megfelelő ellátása nem kis gondot jelent. Járdára is hiába pályáznak, pedig na­gyon kell, mert ennek hiá­nyában a forgalmas főúton kénytelenek közlekedni a gyalogosok. Ezért is döntött úgy az önkormányzat: köz­hasznú munkásokkal, saját erőből építenek járdát. Két kilométernyi el is készült belőle. Tavasszal folytatják. Fogy a falu Év _____lakosságszám 1850-55 900-950 1930 ________2032 1949_________2343 I960_________2616 1970 2494 1980_________2225 1990 _______' 2047 1998 2014

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents