Kelet-Magyarország, 1998. november (55. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-19 / 271. szám
1998. november 19., csütörtök 3. oldal A on már nem is csodálkozik az emberfia, hogy röviddel a hatalomváltás után nagy közös hajónk kormánykerekét megragadó erők saját matrózaikat előléptetve, korábbi szürke emberekkel népesítik be a fedélzeti tisztikabinokat. Jómagam vélhetően az utolsó voltam, aki annak idején interjút készített a MÓL Rt. akkori elnökével, akit két-három nap múlva (az MSZP választási győzelme folyományaként) Pál László követett a vezetői székben. Az egykori, a beszélgetésünk idején már gyakorlatilag leváltott MOL-vezér nem is rejtette véka alá véleményét: nem vezet az jóra, ha honi olajos mamutcég vezére nem — legalább hozzá hasonló kaliberű — szakember lesz. (Mindazonáltal az is tény, a mostanság felkapott szóval pártkatonának titulált, szocialista politikusból cégelnökké avanzsált ember vezetése alatt sem ment tönkre a vállalat, s vélhetően ezután sem fog — függetlenül attól, ki „adja" a mindenkori elnököt.) Most azonban neki is mennie kell (Pál-fordu- lat!?), elvégre jelenleg más rendezi a körmagyart. Pártos játékunk a napokban új színnel bővült: megjelent a családi kör(magyar). Kiderült ugyanis, hogy sem a Malév, sem pedig a Szerencsejáték Rt. nem nélkülözheti a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter famíliájában felhalmozott tudást és tapasztalatot. A sajtó által — egyébként okkal, joggal — felkapott ügy kapcsán nyilatkozó miniszternek tökéletesen igaza van: az emberi bölcsesség nem feltétlenül diplomafüggő fogalom. S mégis! Talán hitelesebb lenne a közvélemény szemében mindenkori „bölcsek tanácsa", ha a prominenseknek, a szakértőknek nem családi körük, netán jó hangzású nevük, hanem szakmai múltjuk, tudásuk alapján történne a poszt-osztoszkodás. Étteremben Amint látom, séf úr, a tegnapi gombaspecialitása túl jól sikerült Ferter János rajza □ Negyven család Közel negyven családot segített eddig kisebb-nagyobb adományokkal megyénkben a Szeretet és Gondoskodás Mozgássérült Gyermekekért Alapítvány. November 21-én Tíszalökön a Kalla család kap ajándékot, mégpedig egy szoba- kerékpárt, fekete-fehér televíziót és egy kazettás magnetofont. □ Angol, német Angol és német nyelvből rendez vetélkedőt november 25-én délután 4 órától hatodikos és hetedikes tanulóknak a kisvárdai Somogyi Rezső Általános Iskola. A versenyző csapatok négy főből állnak, és szóban, illetve írásban mérik össze tudásukat. □ Hátrányos helyzetből A hátrányos helyzetben lévő tanulók, a nemzeti-etnikai programok és fogyatékos gyerekekkel foglalkozó intézmények adhatják be pályázatukat décember 18-ig a Megyei Közoktatási Alapítványhoz azért, hogy a kapott pénzből a rászorulók helyzetén javítsanak. Bea, a Kelet-Magyarország Szépe A tanárképző főiskola hallgatóját választották a legszebbnek lapunk olvasói Kováts Dénes Nyíregyháza (KM) — Tulajdonképpen már a Miss Universe Hungary szépségverseny nyíregyházi elődöntőjét megelőzően díjazhattunk volna egy nyertest, lapunk, a Kelet-Magyarország Szépét, akit olvasóink választottak meg. Persze nem tettük, mert a vasár- papi verseny végén hirdették csak ki az eredményeket, előre pedig nem illik lelőni a poént. A szépségversenyre nevezett leányok fényképe megjelent lapunkban, olvasóink voksoltak, s az ibrányi Oszlánszki Beátát találták a legszebbnek. Illik hát, hogy bemutassuk. A jó hangulat Bea 18 éves, 172 centiméter magas, egyéb, érdeklődésre számot tartó paraméterei: 86/66/96. A tanárképző főiskola elsőéves an- gol-szociálpedagógia szakos hallgatója. Kedves, mosolygós leány. — Simon Edinát, aki szintén indult a versenyen itt, a főiskolán ismertem meg, ő már volt hasonlón, s együtt határoztuk el, hogy nevezünk — vallott a motivációról. — Már több szépség- versenyre jelentkeztem korábban, így Kisvárdán, Nagyhalászon és Nyíregyházán, a Színes Hírnök fényképes vetélkedőjén a hét közé jutottam. Számomra a megmérettetés egyfajta bizonyítás önmagámnak, egy-egy ilyen rendezvényre a társaság, a jó hangulat is vonz. O Szépnek tartja magát? Elek Emil felvétele — Talán inkább bátrabb vagyok az átlagnál — felelte pillanatnyi meglepődés után —, ki merek állni a színpadra. Nagyon örülök a Kelet Szépe díjnak, igazán boldoggá tett, de nem szállók el magamtól, nem változik meg gyökeresen ettől az életem. Jó, hogy az újságban megjelent fénykép után felismernek, sokan gratuláltak. Sikerült a Mi volt a legnehezebb a versenyen, s mi a legörömtelibb? — A legnehezebb a várakozás volt a fellépés előtt, a legreme- kebb, amikor bejelentették, hogy én lettema Kelet Szépe. Úgy gondolom, a drukk ellenére is sikerült természetesnek maradnom, talán azért nem volt túlzottan nagy a lámpalázam, mert már szereztem némi rutint a korábbi versenyeken. Angol és sport Q Meséljen magáról, hogy jobban megismerjék olvasóink! — Angolt tanultam a középiskolában, s úgy gondolom, diplomát kell szerezni, ezért jöttem a főiskolára, bár még nem alakult ki bennem teljes bizonyossággal, mi szeretnék lenni. Szeretek sportolni, röp- és kézilabdáztam, atlétizáltam, jártam művészi tornára is. Gimnazista koromban — bár nem szakképzettként — fittness-konditornát tartottam Ibrányban, ahová sok felnőtt járt. Most az aerobic jelenti legfőképp a testedzést, de szeretek úszni is. Jobban érzem magam, ha a szellemi fáradtságot valamilyen testmozgás követi, felfrissülök tőle. Vetélkedő a 48-as hősökről Nyíregyháza (KM) — Emlékezés a forradalom és a szabadság- harc 150. évfordulójára címmel országos vetélkedőt hirdetett iskolásoknak a Kossuth Szövetség. Tegnap délelőtt Nyíregyházán a Kodály Zoltán Általános Iskolában rendezték meg a vetélkedő megyei döntőjét, amelyen első lett a Kodály iskola csapata, a második a túristvándi iskola diákjai, míg a harmadik a papi iskola csapata lett. A negyedik helyen a dombrádi tanulók, az ötödik helyen a nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola diákjai végeztek. A győztes csapat tagjai: Rendes Tímea, Váradi Anikó, Kiss Attila. Ők vesznek részt jövőre Monokon az országos döntőn. Nyílt nap Nyíregyháza (KM) — Nyílt napot tartanak november 26-án, csütörtökön délelőtt 10 órától Nyíregyházán, az Egészségügyi Főiskolán. Hatan vagyunk testvérek, talán édesapánk nevelésének köszönhetően a családunk nagyon összetartó. Most szombaton Erzsa húgom a vendéglátó Gávavencsellőn, de Erzsébet az édesanyánk is. Mi valamennyi születés-, illetve névnapot közösen tartunk meg, s ez bizony nagyon jó. Az ajándékozás a praktikumot figyelembe véve történik, például édesanyánknak közösen csizmát veszünk, míg Erzsa süteményestányérokat fog kapni. Nem titok, elárulhatom előre. Erzsa hidegtálakat készít, anya pedig megfőzi a szokásosan nagy adag és mindig nagyon finom töltött káposztáját. Emellett a 26 embernek kalácsot süt, kakaóst, dióst, mákost és túróst. Hengsperger Györgyeié elnök-igazgató, Újfehértó Az a fajta nagy névnapozás megszűnt, de tudomásom szerint nemcsak nálunk. A család szűk körben ünnepli a név- és születésnapot. Mivel Erzsébet vagyok, most engem köszönt a férjem, két gyermekem, méghozzá a napján, csütörtök este. Ilyenkor ünnepi vacsora kerül az asztalra, valószínű, hogy halászlé lesz, s hozzá rántott szelet, süti. Ehhez persze a most egyetemista lányomnak is be kell segíteni. Az ajándékom hogy mi lesz? Nos, virágot mindig kapok, de valamilyen hasznos dologgal meg szoktak lepni. Többnyire olyannal, amit én nem vennék meg magamnak. A munkahelyemre pedig a kolléganőmmel sütit és üdítőt viszünk. Deák Ferencné szociális gondozó, Tiszanagyfalu ^Nekünk az Erzsébet- nap igazi családi ünnep, hiszen e szép régi magyar név birtokosa az édesanyám, a feleségem és a lányom is. A szülői ház velünk szemben van, a névnapokon mindenkinek kijár egy Isten éltessen, s némi ajándék. Nagy dologra nem számíthat senki közülünk, hiszen magam is leszázalékolt vagyok, abból a havi tízezer forintból meg bizony nem jut. A figyelmesség és a szeretet eme kifejeződése viszont nem maradhat el. Nekem is már unokám van, s noha még csak egyéves, az ő „köszöntése” a legtöbbet érő nekem, de a család valamennyi tagjának is. A szentestét is együtt ünnepeljük, az öcsémékkel együtt, anyuéknál. Láng Béla polgárőr, Tiszanagyfalu Lejegyezte és A. munkahelyemen, úgy tízen meg szoktuk ünnepelni egymás névnapját. Munkaidő végeztével, szépen, szolidan, egy kis süteménnyel, üdítővel. Sós sütit és zserbót készítek majd, ezeket szeretik a kollégáim. Pénzt szoktunk adni, amelynek összegéről minden évben közösen döntünk. Ez lényegében jelképes dolog, a pénzből pedig valami hasznos aprósággal „meglepjük” magunkat. A vásárolt portékát, persze bemutatjuk egymásnak. Otthon, a család szűk körben emlékezik meg a névnapomról. A szüleimmel együtt lakunk, a nagy nap pedig szombaton lesz, ünnepi ebéddel. A lányunk Erzsébet napján született, ez az ő napja is. Csótó Józsefné pénzügyi előadó, Nyíregyháza fényképezte: Lefler György .A. mi szűkebb családunkban Erzsébet, Jolán, Katalin nevű nincs, nálunk a karácsony környéké gazdag névnapokban. Az viszont ugyancsak bővelkedik szeretet adok-kapokban. Az apám például János, a bátyám István, a feleségem pedig Éva. Ilyenkor a szülőknél, Ibrányban jövünk össze, s tartjuk meg a névnapot is. Beleértve az enyémet is, merthogy Attila közel esik e napokhoz. A jó barátaimmal szintén meg szoktuk ülni a névnapjainkat, ezek mindegyike igen jó hangulatban zajlik. A munkahelyemen inkább az egy szál átadott virág jelenti a figyelmességet, a tiszteletet. De azokat a szál virágokat nagyon fontosnak tartom, hogy adhassam. Nagy Attila főelőadó. Nyíregyháza
