Kelet-Magyarország, 1998. november (55. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-14 / 267. szám
1998. november 14., szombat 3. oldal Hiány eladó! Angyal Sándor Aligha volt tréfás kedvében Tarafás Imre, amikor a héten tájékoztatta a kormány tagjait a Postabanknál lefolytatott korábbi vizsgálatokról. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) elnöke szerint már 1 966- ban számos szabálytalanságot, 4-5 milliárd forintos hiányt fedeztek fel. Ám ez még semmi! Ráleltek arra az 50 milliárd forintos „eszközcsomagra'' is, amit később a Postabank úgy adott el a Dunaholding érdekeltségébe tartozó cégeknek, hogy azok a Postabanktól vettek fel hitelt a vásárláshoz. A felügyelet megállapította azt is, hogy ebből az 50 milliárd forintos hiányból 10 milliárdot az állami koncessziós pénzekből (közpénzjuttatásból) tüntetett el a bank, másik 10 milliárdot kifizettek az említett Holding-érdekeltségekbe tartozó cégek, a fennmaradó 30 milliárdos részt pedig — ne tessenek meglepődni! — a Postabank eladta, s ennél a tranzakciónál is a Postabank hitelezte a vételárat. Tetszenek érteni ugye? Eladom a hiányomat úgy, hogy hitelt adok a vevőnek, csakhogy szabadulni tudjak a csúnya adattól. Az ember arra gondol először, hogy az iskolában úgy tanultuk: mínusz szorozva mínusszal az plusz, itt is valami hasonló tünet mutatkozik, csakhogy feje tetejére áll bizony az előbbi tétel. Mert az adósságértékesítés hitelre, bizony nem változott plusszá máig sem. Tarafás szerint a rendelkezésre álló Információk alapján nem tudtak feljelentést tenni a bank vezetői ellen. Elképzelhető, hogy ama ijesztő nagy hiányból egy jelentős rész valóban menthetetlen volt, de hogy felelősséget ne lehessen megállapítani, miközben a 10 és 100 milliókból fényes paloták épültek, zajlott az édes élet egyeseknél, hát ezt kevesen hisszük el Tarafás úrnak. Ennek már a fele sem tréfa! Metró, metró! Nyolcmillió vidéki meg csak zötykölődik Ferter János rajza □ Régiségbörze Nyíregyházán Minden hónap harmadik hetének végén rendezik meg a szabolcsi megyeszékhelyen a régiségbörzét. Eddig a Luther tér adott otthont a vásárnak, nemrég azonban átköltözött a Hatzel térre. Legközelebb november 14-15- én lesz börze, ahová a csereberélőket is várják. □ Könyvvezetési kötelezettségek A költségvetés alapján gazdálkodó szervezetek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeivel foglalkozik többek között az a rendezvény, amit november 19-én tartanak Nyíregyházán a Váci Mihály művelődési központban. Előadó: Gubányi Lászlóné a pénzügyminisztérium osztályvezetője. □ Társas-tánctoborzó A nyíregyházi Móricz Zsigmond Művelődési Ház Basic Junior Táncklubja felvételt hirdet kezdőknek, haladóknak. Érdeklődni személyesen, vagy telefonon lehet. Választ a menekültkérdésre Hazánk ekkora migrációra nem volt felkészülve, s nem is képes megoldani ezt a feladatot .9 . . ** ' _ W í-> V f I Y r '• A, Év mL jn- , - «* O r ■** % Kovács Éva Dr, Gönczól Katalin — A meglepetésszerű látogatás megdöbbentő volt — mondja Gönczöl Katalin. — Beszéltünk a menekültekkel, a határőrökkel, a város illetékeseivel, s mindezek után nyugodtan mondhatom, a helyzet tarthatatlan, az ügyben sürgős, átfogó megoldásra van szükség. Egy biztos: kétlem, hogy erre a munkára bármely határőrség alkalmas lehet. Nem ez a feladatuk, képzettségük, mégis ők küszködnek a problémával. A nyírbátori szálláson tizennyolc féle nyelven beszélnek a menekültek, zsúfoltság és feszültség van. Határozottan kijelenthetem, sem Nyírbátor lakosságát, sem a határőr állományt, sem pedig a bevándorlókat nem lehet ilyen helyzetbe hozni. LasNyírbátor (KM) — Két erőszakos kitörést hajtottak végre a napokban Nyírbátorban külföldi — többségükben koszovói — állampolgárok. A városban uralkodó állapotokról Petróczki Ferenc, Nyírbátor polgármestere tájékoztatta Gönczöl Katalin országgyűlési biztost és tőle kért segítséget, mert a felzaklatott, olykor háborút is megjárt emberek, menekültek a városlakókra potenciális veszélyt jelentenek. A személyes tapasztalatok alapján az ombudsman megállapította: a helyzet méltatlan, s mind a város lakóinak, mind a menekülteknek és az ott dolgozó határőröknek emberi jogai súlyosan sérülnek. » ............................. Sem a lakosságot, sem a határőröket nem lehet ilyen helyzetbe hozni. Afgánok a városi rendőrkapitányságon san már elkárhoztatnak érte, de a menekültúgy problémájának megoldása nem várhat tovább. A nyírbátori történetben nincs semmi speciális, az ország más menekülttáboraiban is ugyanez a helyzet. Mára világosan kiderült, hazánk ekkora migrációra nem volt felkészülve, s nem is képes megoldani ezt a feladatot. A schengeni egyezmény következtében egyes országok határőrizete rendkívüli módon megszigorodott, a nyugat lezárta határait. Néha úgy érzem, e súlyos gonddal magunkra maradtunk. A nyírbátori közösségi szállást annak idején ötven ember elhelyezésére tervezték, most 380 embernek tudnak helyet biztosítani. A kezdetekkor országosan ötszáz ilyen helyet alakítottak ki, ma 1745 létezik. A menekültekkel foglalkozó határőrök fizakilag és szellemileg is mind kimerültebbek, miközben a menekültek is elégedetlenek, rabnak, fogolynak érzik magukat. — A helyzetet nem vizsgálni, végre megoldani kellene, mert a probléma egyre súlyosabb. Tranzitország lettünk, a menekültek továbbjutása szinte lehetetlen. A nyugati határok szigorúan zárva, ha nagyritkán mégis átjut valaki, őt nekünk adják vissza. — mondja Krizsán Attila, a határőrség szóvivője, akitől azt is Martyn Péter felvétele megtudjuk: törvény írja elő, hogy az illegális határátlépőket a kiutasítás feltételeinek megteremtéséig közösségi szálláson kell elhelyezni. Csakhogy a menekültek magukra nézve nemigen tartják érvényesnek a törvényeket, tavaly hetven százalékuk vonta ki magát a jog adói, magyarán megszökött. A legvirágzóbb üzletág Az embercsempészet egyre virágzóbb üzletág. Kis rizikó, nagy haszonnal. A fejpénz minimum ezer márka, felső határ nincs, annyi, amennyit az illető fizetni képes. A határsértőkkel kapcsolatos kiadások a magyar államot terhelik. Egy személy egynapi ellátása ezer forint, a szállások fenntartását, az országban történő utaztatást, a külföldi busz, vonat vagy repülőjegy árát is mi fizetjük. 1997-ben 82 millió, az idén novemberig 230 millió forintot fizetett Magyarország erre a célra. Tíz hónap alatt 27 100 jogsértő külföldit fogtak el a határőrök, közülük 13 900-at kiutasítottak az országból. Az illetékesek közel 2000 esetben küldtek határozatot csak a jugoszláv nagykövetségnek, ahonnan mindössze 11 esetben érkezett válasz. Csipkebokor hava November. Roppant égboltozat. Egyetlen felhő, egyetlen színárnyalat sincs rajta. Különös megpatinásodott ezüst tükör, amelyen már a földnek semmi jelenségei vissza nem verődnek. Itt lenn, a tárgyak, ha fénylenek is, csak belül ragyognak, mint az öreg emberek. November a régi római kalendáriumban Julius Ceasar naptárreformjáig a kilencedik hónap volt. Ezt őrzi a latin kilenc jelentésű szóból származó elnevezése is, amit mi, magyarok, — ránk nem jellemző módon — egyszerűen kölcsönvettünk. Van a hónapnak magyar neve. Nyilas hava. Skorpió hava, Szent András hava, de valahogy egyik sem igazán találó. Ha mégis megmagyarosítanánk a novembert, akkor akár holthónapként vagy halottak havaként is emlegetnénk, hiszen a temetőkre ilyenkor már hullnak a varjak. Fagyos lehelet és halálszag száll a hervadt, könnyes szemű virágok felett. A sírok között forgószél lován ide-oda vágtat a fehér Fagy Halál. Útjába bús, sikló lidérc- fény vet lobot. Minden hajnalban egy sereg pici gyertya alszik el. November az emlékezés hónapja. A hold csonka, az éj néma. Mennyei muzsikák szólnak szomorúan és őszi harmat pereg. Már öltözik valahol a Tél, és fagyos roppant lábával topog. November. Egy kis, száraz. csekei asszony sikolya, ötven- ben vagy ötvenegyben a kop- jafás temetőben, halott kisfia koporsója mellett. Itt van a fülemben, ahogy kiabálta a gyermek nevét: Hallatlan erővel jajgatott, mert ennek a vidéknek ősidőktől megmaradt ha- lottsiratási szokásai így követelték tőle. Szabad folyást engedett a fájdalmának, rettenetes nagy üvöltéssel, a pogánykor kegyetlen, eget hasító jajdok- lásával adott hangot gyászának. Én nem a sírkertekben találom meg szeretteimet, hanem kint, a természetben, ahol ők — egyetemessé szublimálódva — betöltik a körülöttem és a bennem lévő, egyaránt végtelen teret. Viszem őket magamban, és ők is visznek engem magukkal. Mindegyikükkel egy-egy dalt felejtek, s lassan engem is elfelejtenek majd az itt maradók nótáimmal együtt. A természetben testem súlytalanná válik. Beleolvadok a nagy egyetembe, amelynek halottaim már valódi részesei. Nagyapám fehér bajusza villan egy deres pókfonálban, apám kedves mosolya fénylik egy tiszta tócsában. Én itt gyászolom és ünneplem őket a természet hatalmas szent templomában, ahol ezer piros gyer- tyabogyót lobogtat értük és értem is az elpusztíthatatlan élet jelképe, a csipkebokor. Ezért nevezem én magamban a novembert Csipkebokor havának. Kisebbségi önkormányzat Tiszavasvári (KM) — Tiszavas- vári város Kisebbségi Önkormányzata csütörtökön tartotta alakuló ülését. Társadalmi elnöknek Köti Ernőt, míg a helyettesének Rézműves Szilviát választották. Az ötfős önkormányzat tagjai a választási bizottság elnöke előtt letették az esküt. Rutinpálya vizsgát tett Ismerős terep ez mindenkinek, aki motorból Martyn Péter felvétele ,SZ,LVAS, CSABA TARCAJA —