Kelet-Magyarország, 1998. november (55. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-14 / 267. szám

1998. november 14., szombat 3. oldal Hiány eladó! Angyal Sándor Aligha volt tréfás kedvében Tarafás Imre, amikor a héten tájékoztatta a kormány tag­jait a Postabanknál lefolytatott korábbi vizs­gálatokról. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) elnöke szerint már 1 966- ban számos szabálytalanságot, 4-5 milliárd forintos hiányt fedeztek fel. Ám ez még semmi! Ráleltek arra az 50 milliárd forintos „eszközcsomagra'' is, amit később a Postabank úgy adott el a Dunaholding érdekeltségébe tartozó cégeknek, hogy azok a Postabanktól vettek fel hitelt a vásár­láshoz. A felügyelet megállapította azt is, hogy ebből az 50 milliárd forintos hiányból 10 milliárdot az állami koncessziós pénzek­ből (közpénzjuttatásból) tüntetett el a bank, másik 10 milliárdot kifizettek az említett Holding-érdekeltségekbe tartozó cégek, a fennmaradó 30 milliárdos részt pedig — ne tessenek meglepődni! — a Postabank elad­ta, s ennél a tranzakciónál is a Postabank hitelezte a vételárat. Tetszenek érteni ugye? Eladom a hiá­nyomat úgy, hogy hitelt adok a vevőnek, csakhogy szabadulni tudjak a csúnya adat­tól. Az ember arra gondol először, hogy az iskolában úgy tanultuk: mínusz szorozva mínusszal az plusz, itt is valami hasonló tünet mutatkozik, csakhogy feje tetejére áll bizony az előbbi tétel. Mert az adósság­értékesítés hitelre, bizony nem változott plusszá máig sem. Tarafás szerint a rendelkezésre álló Információk alapján nem tudtak feljelentést tenni a bank vezetői ellen. Elképzelhető, hogy ama ijesztő nagy hiányból egy jelentős rész valóban menthetetlen volt, de hogy felelősséget ne lehessen megállapítani, miközben a 10 és 100 milliókból fényes paloták épültek, zajlott az édes élet egyeseknél, hát ezt kevesen hisszük el Tarafás úrnak. Ennek már a fele sem tréfa! Metró, metró! Nyolcmillió vidéki meg csak zötykölődik Ferter János rajza □ Régiségbörze Nyíregyházán Min­den hónap harmadik hetének végén rende­zik meg a szabolcsi megyeszékhelyen a régi­ségbörzét. Eddig a Luther tér adott otthont a vásárnak, nemrég azonban átköltözött a Hatzel térre. Legközelebb november 14-15- én lesz börze, ahová a csereberélőket is vár­ják. □ Könyvvezetési kötelezettségek A költségvetés alapján gazdálkodó szervezetek beszámolási és könyvvezetési kötelezettsége­ivel foglalkozik többek között az a rendez­vény, amit november 19-én tartanak Nyír­egyházán a Váci Mihály művelődési köz­pontban. Előadó: Gubányi Lászlóné a pénz­ügyminisztérium osztályvezetője. □ Társas-tánctoborzó A nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Művelődési Ház Basic Junior Táncklubja felvételt hirdet kezdőknek, hala­dóknak. Érdeklődni személyesen, vagy tele­fonon lehet. Választ a menekültkérdésre Hazánk ekkora migrációra nem volt felkészülve, s nem is képes megoldani ezt a feladatot .9 . . ** ' _ W í-> V f I Y r '• A, Év mL jn- , - «* O r ■** % Kovács Éva Dr, Gönczól Katalin — A meglepetésszerű látoga­tás megdöbbentő volt — mondja Gönczöl Katalin. — Beszéltünk a menekültekkel, a határőrökkel, a város illetékeseivel, s minde­zek után nyugodtan mondhatom, a helyzet tarthatatlan, az ügyben sürgős, átfogó megoldásra van szükség. Egy biztos: kétlem, hogy erre a munkára bármely határőrség alkalmas lehet. Nem ez a feladatuk, képzettségük, mégis ők küszködnek a problé­mával. A nyírbátori szálláson ti­zennyolc féle nyelven beszélnek a menekültek, zsúfoltság és fe­szültség van. Határozottan kije­lenthetem, sem Nyírbátor lakos­ságát, sem a határőr állományt, sem pedig a bevándorlókat nem lehet ilyen helyzetbe hozni. Las­Nyírbátor (KM) — Két erősza­kos kitörést hajtottak végre a napokban Nyírbátorban külföldi — többségükben ko­szovói — állampolgárok. A városban uralkodó állapotok­ról Petróczki Ferenc, Nyírbátor polgármestere tájékoztatta Gönczöl Katalin országgyűlési biztost és tőle kért segítséget, mert a felzaklatott, olykor hábo­rút is megjárt emberek, mene­kültek a városlakókra potenciá­lis veszélyt jelentenek. A szemé­lyes tapasztalatok alapján az om­budsman megállapította: a hely­zet méltatlan, s mind a város la­kóinak, mind a menekülteknek és az ott dolgozó határőröknek emberi jogai súlyosan sérülnek. » ............................. Sem a lakossá­got, sem a határőröket nem lehet ilyen helyzetbe hozni. Afgánok a városi rendőrkapitányságon san már elkárhoztatnak érte, de a menekültúgy problémájának megoldása nem várhat tovább. A nyírbátori történetben nincs semmi speciális, az ország más menekülttáboraiban is ugyanez a helyzet. Mára világosan kide­rült, hazánk ekkora migrációra nem volt felkészülve, s nem is képes megoldani ezt a feladatot. A schengeni egyezmény követ­keztében egyes országok határ­őrizete rendkívüli módon meg­szigorodott, a nyugat lezárta ha­tárait. Néha úgy érzem, e súlyos gonddal magunkra maradtunk. A nyírbátori közösségi szál­lást annak idején ötven ember elhelyezésére tervezték, most 380 embernek tudnak helyet biztosí­tani. A kezdetekkor országosan ötszáz ilyen helyet alakítottak ki, ma 1745 létezik. A menekültekkel foglalkozó határőrök fizakilag és szellemi­leg is mind kimerültebbek, mi­közben a menekültek is elégedet­lenek, rabnak, fogolynak érzik magukat. — A helyzetet nem vizsgálni, végre megoldani kellene, mert a probléma egyre súlyosabb. Tran­zitország lettünk, a menekültek továbbjutása szinte lehetetlen. A nyugati határok szigorúan zár­va, ha nagyritkán mégis átjut valaki, őt nekünk adják vissza. — mondja Krizsán Attila, a ha­tárőrség szóvivője, akitől azt is Martyn Péter felvétele megtudjuk: törvény írja elő, hogy az illegális határátlépőket a kiutasítás feltételeinek megte­remtéséig közösségi szálláson kell elhelyezni. Csakhogy a me­nekültek magukra nézve nem­igen tartják érvényesnek a tör­vényeket, tavaly hetven százalé­kuk vonta ki magát a jog adói, magyarán megszökött. A legvirágzóbb üzletág Az embercsempészet egyre vi­rágzóbb üzletág. Kis rizikó, nagy haszonnal. A fejpénz mi­nimum ezer márka, felső ha­tár nincs, annyi, amennyit az illető fizetni képes. A határ­sértőkkel kapcsolatos kiadá­sok a magyar államot terhe­lik. Egy személy egynapi ellá­tása ezer forint, a szállások fenntartását, az országban tör­ténő utaztatást, a külföldi busz, vonat vagy repülőjegy árát is mi fizetjük. 1997-ben 82 millió, az idén novemberig 230 millió forintot fizetett Ma­gyarország erre a célra. Tíz hónap alatt 27 100 jogsértő külföldit fogtak el a határ­őrök, közülük 13 900-at kiuta­sítottak az országból. Az ille­tékesek közel 2000 esetben küldtek határozatot csak a ju­goszláv nagykövetségnek, ahonnan mindössze 11 eset­ben érkezett válasz. Csipkebokor hava November. Roppant égbol­tozat. Egyetlen felhő, egyetlen színárnyalat sincs rajta. Külö­nös megpatinásodott ezüst tü­kör, amelyen már a földnek semmi jelenségei vissza nem verődnek. Itt lenn, a tárgyak, ha fénylenek is, csak belül ra­gyognak, mint az öreg embe­rek. November a régi római ka­lendáriumban Julius Ceasar naptárreformjáig a kilencedik hónap volt. Ezt őrzi a latin ki­lenc jelentésű szóból származó elnevezése is, amit mi, magya­rok, — ránk nem jellemző mó­don — egyszerűen kölcsönvet­tünk. Van a hónapnak magyar neve. Nyilas hava. Skorpió ha­va, Szent András hava, de va­lahogy egyik sem igazán talá­ló. Ha mégis megmagyarosíta­nánk a novembert, akkor akár holthónapként vagy halottak havaként is emlegetnénk, hi­szen a temetőkre ilyenkor már hullnak a varjak. Fagyos lehe­let és halálszag száll a hervadt, könnyes szemű virágok felett. A sírok között forgószél lován ide-oda vágtat a fehér Fagy Halál. Útjába bús, sikló lidérc- fény vet lobot. Minden hajnal­ban egy sereg pici gyertya al­szik el. November az emlékezés hó­napja. A hold csonka, az éj né­ma. Mennyei muzsikák szólnak szomorúan és őszi harmat pe­reg. Már öltözik valahol a Tél, és fagyos roppant lábával to­pog. November. Egy kis, száraz. csekei asszony sikolya, ötven- ben vagy ötvenegyben a kop- jafás temetőben, halott kisfia koporsója mellett. Itt van a fü­lemben, ahogy kiabálta a gyer­mek nevét: Hallatlan erővel jajgatott, mert ennek a vidék­nek ősidőktől megmaradt ha- lottsiratási szokásai így követel­ték tőle. Szabad folyást enge­dett a fájdalmának, rettenetes nagy üvöltéssel, a pogánykor kegyetlen, eget hasító jajdok- lásával adott hangot gyászá­nak. Én nem a sírkertekben talá­lom meg szeretteimet, hanem kint, a természetben, ahol ők — egyetemessé szublimálódva — betöltik a körülöttem és a bennem lévő, egyaránt végte­len teret. Viszem őket magam­ban, és ők is visznek engem magukkal. Mindegyikükkel egy-egy dalt felejtek, s lassan engem is elfelejtenek majd az itt maradók nótáimmal együtt. A természetben testem súly­talanná válik. Beleolvadok a nagy egyetembe, amelynek halottaim már valódi részesei. Nagyapám fehér bajusza villan egy deres pókfonálban, apám kedves mosolya fénylik egy tiszta tócsában. Én itt gyászo­lom és ünneplem őket a ter­mészet hatalmas szent templo­mában, ahol ezer piros gyer- tyabogyót lobogtat értük és ér­tem is az elpusztíthatatlan élet jelképe, a csipkebokor. Ezért nevezem én magam­ban a novembert Csipkebokor havának. Kisebbségi önkormányzat Tiszavasvári (KM) — Tiszavas- vári város Kisebbségi Önkor­mányzata csütörtökön tartotta alakuló ülését. Társadalmi el­nöknek Köti Ernőt, míg a helyet­tesének Rézműves Szilviát vá­lasztották. Az ötfős önkormányzat tagjai a választási bizottság elnöke előtt letették az esküt. Rutinpálya vizsgát tett Ismerős terep ez mindenkinek, aki motorból Martyn Péter felvétele ,SZ,LVAS, CSABA TARCAJA —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents