Kelet-Magyarország, 1998. október (55. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-07 / 235. szám

1998. október 7., szerda 3. oldal Tízen egy székéit Balogh József Vannak még? Hány névsort közöltök még? — tette fel a kérdést ismerősöm a mi­nap, majd, hogy egyértelművé tegye, mire kérdezett rá, hozzátette: a megyei közgyű­lési névsorokról beszélt. Azt mondta: egy ideig számolta, hány párt, egyesület jelen­tette be, hogy „életünket és vérünket" a megyéért, de megunta, mert már egyjegyű számmal nem lehet kifejezni a névsor sze­replőit. Valóban nem. Én ugyan nem számol­tam, de rákérdeztem, s megtudtam: a me­gye tízezernél nagyobb lélekszámú hat vá­rosában — Nyíregyháza nincs benne, mert nem választ közgyűlési tagokat —, 18 jelö­lő szervezet 130 jelöltet, az ötezer lélekszá­múnál kisebb települések — ebből 221 van a megyében — 22 jelölőszervezete 270 je­löltet szeretne bejuttatni a közgyűlésbe. Összesen tehát 40 jelölőszervezet 400 je­löltje várja a szavazatokat. Negyven helyre nem akármilyen szám: ti­zen versengenek minden székért. Ha hoz­záadnám azt is, hányán térültek-fordultak pártok és egyesületek között, hogy előkelő helyre kerüljenek a jelöltek sorában, még nagyobb szám lenne a végeredmény. Mert tenni akarnak a megyéért. Isten ments, hogy bárki is megkérdője­lezze a szándékot, de az igazsághoz hozzá­tartozik: sajnos nincs manapság akkora ha­tásköre e testületnek, hogy érzékenyen be­folyásolná a megyében élő hatszázezer em­ber sorsát. A kórházak működtetése — ha a közgyűlésen keresztül is — a tárca feladata, s azoknak az intézményeknek a száma sem túl nagy, amelyekről a közgyűlésnek kell gondoskodni. IVIondom, tisztelet a jó szándékú tennia- karásnak, de úgy tűnik, jó néhányan nem mérték, nem mérik fel reális esélyeiket. Pe­dig a köz igazi szolgálatának az is fontos feltétele, hogy mindenkor — választás előtt, s főleg utána — a valós helyzet le­gyen a kiindulópontunk. A karriervágy más eset. Mi jót hoztál, Viktor fiam? Ferter János rajza Adj egy almát, haver, adok érte szenet. A két fuvaros találkozását Kisvárda határában kaptuk lencsevégre Balázs Attila felvétele Szabolcsi iroda Brüsszelben A magyarok számíthatnak a flamandok segítségére Brüsszel (KM - GB) — A fla- mand centrum felavatását célzó nyíregyházi látogatás volt a fla- mand kormányfő egyhetes kelet- közép-európai programjának a csúcsa — tolmácsolta a közel­múltban a PRIMOM Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány vezetésé­vel Brüsszelben járt szabolcsi ré­giófejlesztési szakembereknek miniszterelnöke elégedettségét a nemzetközi és európai kapcsola­tokért felelős, meghatalmazott flamand nagykövet, Hans De Beider. Az európai régiók ügyét ki­emelt feladatai között kezelő fla­mand politikus a szabolcsi dele­gáció tagjaival másfél órás be­szélgetést folytatott. Hans De Beider kifejtette: személy szerint is fontos szerepet tulajdonít a Kárpátok Eurorégiónak és ben­ne különösen Szabolcs-Szatmár- Bereg megyének. Ezért is lenne hajlandó megtámogatni a fla­mand kormány egy szabolcsi iroda nyitását Brüsszelben, a NATO, s az Európai Unió admi­nisztrációjának központjában. Ezt persze fokozatos előkészítést igényel, de egy biztos — jelentet­te ki a nagykövet — a flamand kormány barátilag áll Szabolcs- Szatmár-Bereghez, s az Európai Bizottságnál is bejáratott kap­csolatai vannak, amelyeket min­den bizonnyal érdemes felhasz­nálnia a kelet-magyarországiak­nak. Mindenesetre a „régiók Euró­pája” irányába fejlődő európai integrációról azt érdemes a fej­lesztésekkel fogalkozó magyar szakembereknek is tudatosítani­Hans De Beider Galambos Béla felvétele uk, hogy a határokon átívelő kö­zös projekteknek van igazán esé­lyük a támogatások elnyerésére, hangsúlyozta a nagykövet. Arra a kérdésünkre, hogy pél­dául az egyszerű emberek, így megyénk polgárai milyen kedve­ző jövőt remélhetnek maguknak a régiók Európájától, Hans De Beider hármas eredményt emlí­tett: politikailag demokráciát, az adminisztráció terén jó mene­dzselést, a gazdaságban pedig nem globális, hanem regionális piacot hozhat a holnap. Ma még a kormányok részéről nincs kellő különbségtétel az or­szágos és a regionális politiká­ban. Az Európai Unió kormá­nyainál is az a probléma, hogy nemzeti szinteken gondolkod­nak, régióban alig-alig. A jövőre nézve viszont az egyik legfonto­sabb kérdés, miképpen tudják az EU-ban a döntéseket az állam­polgárokhoz lehető legközelebbi — területi vagy akár önkor­mányzati — szintre vinni. Ez a gyakorlat — amelyről Brüsszel­ben manapság mint szubszidia­ritásról beszélnek — az uniós tagállamok elképzelése szerint központi szerepet kap majd a jö­vő Európai Uniójában, ahol a nemzetek közötti különbség egy­re inkább el fog tűnni, s földré­szünk a régió és a nyelvüket, kultúrájukat ápoló polgárok Eu­rópája lesz — mondta nagy meggyőződéssel a flamand politi­kus. Hazánk EU csatlakozásának esélyeivel kapcsolatban Hans De Beider annak a véleményének adott hangot, hogy az EU eddigi története során úgy 10 évente in­tegráltak két országot. Most vi­szont hat állam vár ugyanerre, s 2002-ig már csak 5 év van hátra. Ráadásul a bebocsátásra várók nincsenek is valami jó gazdasági helyzetben, s ez elgondolkodta- tásra készteti az uniót, amelynek jó iskola volt a spanyolok és por­tugálok nem éppen pozitív példa­ként emlegetett integrálása. Ami az uniós tagállamok vezetését il­leti, jó néhányuk részéről Ma­gyarország sem számíthat gyors felvételre. A flamand kormány viszont, amelyik a polgárok Eu­rópájáért dolgozik, ellentétes né­zetet vall, s a bebocsátásra várók gyors integrációját szorgalmaz­za. Konzervért műtrágyát Nyíregyháza (KM - M. Cs.) — Az oroszországi gazdasá­gi válság, illetve a leállított export miatt több megyei cég is nehéz helyzetbe ke­rült. A gondok enyhítésére ismét éled a kilencvenes években jól bevált, később viszont kissé elfelejtett bar­ter, vagyis az árut áruért kapcsolat. Műtrágya, beton­acél, hullámpala, fűtőolaj és MTZ traktor szerepel az EKO konzervgyár barterlis- táján — mondta Kállai Já­nos ügyvezető igazgató. A legnehezebb feladat a konzervgyár számára az, hogy megtalálja a vevőket az orosz árura, bár a műtrá­gyánál ez sikerült. Ebben a keleti partnerek is segíte­nek, akik ígéretük szerint vásárlót is találnak porté­káikra. Emellett az EKO kor­mányzati segítséget is vár az elmaradt orosz export miatt, így garanciát a meg­lévő és a finanszírozási hi­teleire, illetve speciális pi­acra jutási támogatást. A cég vezetői egy magyar­orosz államközi tárgvalást is sürgetnek, ugyanis félő, hogy Brüsszelben hama­rabb fogják megoldani a magyar exportgondokat. Ennek pedig egy következ­ménye lehet: a magyarok elveszítik piacaikat, he­lyükre az EU-tagországok lépnek be. Firenzei harangszó ^\zon a hajnalon a kútmély csöndességet apró neszek, kop- panások törték meg. Olyasfajta, parányi dobolás, mintha a tör­pék vertek volna riadót. A derengésmentes, feketéllő homályban a lakókocsi fedelén, oldalán egyre gyakrabban pat­tantak pici ökölcsapások. K. hallgatózott, találgatott, csak az evidenciák mellbevágó egysze­rűsége nem jutott el a tudatáig. A mediterrán nyárvég (ha az volt egyáltalán, ugyanis nap közben tombolt a rekkenő) kora­reggeli záporára kellett volna gondolnia, s a rejtély mindjárt feloldhatná önmagát. Merthogy a camping-labirin­tust szeptember eleji esőcske mosdatta; gyémántcsöppjei szétpattantak a lassú derngés- ben, mint autó szélvédőjére csa­pódott szentjánosbogarak göm- böcskéi. Fél ötre járt az idő. Mozgás — karcolásnyi sem. Valahol kattant egy zár, felerősödött a szom­széd „ház" horkolóinak koncert­je, zizzentek a szelíd gesztenyék lombjai, összesúgott két platán a főbejáratnál, zizzentek a har­sányan virágzó, tudj' isten mi­lyen fajtájú, örökzöld bokrok. K. óvatosan föltápászkodott, nyújtózott egy jóízűt, majd visszafogottan határozott moz­dulattal kinyitotta az ajtót. Bele­szimatolt a párás levegőbe. Ugyanazt az illatot érezte, mint szerte Itáliában. Fűszeres, citro­mos-narancsos, babérlevéltől sem idegen, fanyarkás hullámok ringták körül álomtól még kissé bódult fejét. — De szép is itt! — pillantott szét maga körül. Nyugalom, harmónia, feloldozó semmitte­vés, békesség. Közben elfáradt az esőcske. Ahogy megeredt, úgy, olyan tüsténtben szakította meg vék- nyuló folyamatát. Több fényt ka­pott a horizont, egyre harsá­nyabb vibrálás jelezte: kezdődik a nap. K. már éppen indult vol­na vissza, hogy szunnyadjon rö­videt még indulásig, amikor na­gyon távolról egyenletes ritmu­sú harangszó ütötte meg a fü­lét. Mélyen búgott a fémhang, majdnem olyan súlyos döbbe- nésekkel, mint a debreceni Nagytemplom „öreg csengettyű­je". Még valami repedtség-rezo- nancia is társult a patetikus mu­zsikához. Mert az volt. Zene. Ébresztő, imára hívó, virradati hálaadásra, könyörgésre, erőgyűjtésre. Nya­kas kálvinista eszével K. hajlott volna rá, hogy eltaszítsa magá­tól mindazt, ami a római vallás dogmatikájából éppen a lassú kondulások inspirációjára fakadt fel benne. De letaglózva állt, szemét a fé­nyesülő égre emelte, hogy meg­értse legalább azt a legegysze­rűbb dolgot, amitől továbblen­dül a naptárlap, amitől kikászá­lódik a gödörbe hullt szerencsét­len, amiért érdemes felállni a ringben „kilenc" után, amitől élet maradhat az élet. □ Avat a miniszter. Október 7-én közsé­gi ünnepség lesz Laskodon, dr. Szabó János honvédelmi miniszter felavatja az I. és II. vi­lágháborús emlékművet, a községi címert és zászlót. □ Nökonferencia a megyeházán. A Vállalkozó Nők Megyei Konferenciája októ­ber 10-én 10 órától lesz a megyeházán. A megyei nőszövetség által szervezett rendez­vényen szó lesz többek között a megye gaz­daságáról, a tb-jogszabály változásokról és a vállalkozásokat érintő sokrétű kérdésekről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents