Kelet-Magyarország, 1998. október (55. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-06 / 234. szám

1998. október 6., kedd 5. oldal □ A polgármesteri posztra öten pályáz­nak Paszabon, a testület létszáma várhatóan eggyel több lesz, a jelenlegi hét (plusz egy kisebbségi) helyett a népesség növekedése miatt. Jelenleg már 1309 a lakosság száma. □ A kistérségi fejlesztési társulás tevé­kenységét, a hét település együttműködését példaértékűnek nevezte a polgármester, mi­képp a Rétközi Iskolaszövetségét is. □ Az Internet elérhető az egyik iskolai, s a polgármesteri hivatali számítógépről is. Már szőnének Messzi földön híres a paszabi szőttes. A szövőszékek azonban június óta állnak, a dolgozók munkanélküli-segélyt kapnak. Pi­ac híján ugyanis felfüggesztették a munkát a háziipari szövetkezet paszabi szövőházá­ban. Vatai Jánosné, a részleg vezetője Egyelőre pihennek a szövőszékek, de a hónap végétől remélhetőleg újra szalad­nak a szálak között a vetélők azonban nem hiszi, hogy valaha is kimen­ne a divatból a paszabi szőttes. Már kaptak biztatást a szövetkezet vezetésétől, október közepén talán meg is rendelik a fonalat, és a hónap végén újra beindulhat a munka a muzeális értékű szövőszékeken. A bezárás óta egyébként egyetlen centi paszabi szőt­tes nem készült a faluban, mert szövőszék ugyan több háznál van, de inkább rongy­szőnyeget készítenek rajtuk. Varrónők Húsz hölgynek nyújt munkalehetőséget a háziipari szövetkezet paszabi kirendeltsé­ge. A varrodában zömmel fiatalok dolgoz­nak a szinte hangtalan korszerű, automata gépeken. Általában német megrendelésre készítenek női holmikat, de ottjártunkkor éppen egy belga cégnek állítottak össze bá­jos, apró kockás lányka kötényruhákat. A kirendeltség vezetője ifjabb Ónodi Gábor- né, akitől megtudtuk: öt évvel ezelőtt a Nyíregyházi Regionális Munkaerőfejlesztő és Átképző Központtal együtt szervezett át­képző tanfolyam elvégzése után jutottak munkalehetőséghez a lányok, fiatalasszo­nyok. Külföldre készülnek a ruhák Az oldalt Cservényük Katalin és Ko­vát* Dénes írta, a fotók Martyn Péter felvételei. Fektetik a csöveket, kábeleket Már az előző választási ciklus­ban tervbe vették a szennyvízbe­ruházást, a mostani testület is tervezte, de az anyagiak hiányá­ban korábban nem tudták meg­valósítani. E régi óhaj most vá­lik valóra, céltámogatási, kör­nyezetvédelmi és vízügyi alapi, területfejlesztési tanácsi és a munkaügyi központi (közhasznú munkára) nyertes pályázatok eredményeként augusztusban kezdtek hozzá a kivitelezéshez. Paszab legnagyobb — bruttó 293 millió forintos — beruházásának átadását november végére terve­zik. Gőzerővel folynak a szennyvízberuházás munkálatai Hálózatfejlesztési hozzájáru­lást nem kértek a lakosságtól, a rákötés díja, s a telekhatártól a felhasználás helyéig kiépítés költsége terheli csak a paszabi polgárokat. A szennyvizével együtt építik ki a kábeltelevíziós hálózatot is — a rákötés 12 500 forintba kerül, de nem kötelező —, há­lózatfejlesztési díjat ezért sem kell fizetni. A 16-18 program vé­telét lehetővé tevő kábeltévé ha­vi díja a tervek szerint kilenc- száz forint alatt lesz, a hetven éven felüliek kedvezményt kap­nak. Múltidéző, hírességekkel Paszab már több, mint 700 éve lakott település. A Tisza szabá­lyozása előtt az árvízmentes ma­gaslatokon építkeztek, a halászat és vadászat jelentette a legfőbb megélhetési forrást. Legismer­tebb birtokosai a Bessenyei, a Csorna, a Bakó és az Ibrányi csa­ládok voltak — s a református egyház. A község híres emberei között említik Bessenyei Sándort (György testvérét), aki Milton Elveszett paradicsom c. művét fordította magyarra. Az 1848/49- es szabadságharc után fél évig itt bújkált Rakovszky Sámuel. Petőfi Sándor egykori albérlőtár­sa, barátja, dr. Váradi Antal Pa­szabon született, akit a szabad­ságharc után bebörtönöztek. A település egyik nevezetessége a paszabi szőttes, napjainkban is hagyományos szövőszéken készí­tik művészi igényességgel. A „szövőházat” a községben élt hí­res néptanító, Túri Sándor, és le­ánya, Margit alapította. A refor­mátus templom műemlék jelle­gű, a Tisza partján műemlék szi­vattyútelep látható, amely a Rét­köz vizét vezette a folyóba. Szorító pénzügyi helyzetben Nagyon rossz anyagi kondíciók­kal kezdte a ciklust a jelenlegi paszabi önkormányzat, a fenn­tartásában működő intézmé­nyeknél létszámot is kellett csök­kenteni. Induláskor a túlélés volt a legfontosabb feladat — fo­galmazott Gencsi Sándor polgár- mester. A csőd elkerüléséhez szükség volt a TITÁSZ-részvé- nyek és a gázvagyon értékesíté­sére, ezzel lehetett konszolidálni a helyzetet. Az elődök munkájának kö­szönhetően az út- és gázberuhá­záson már túl voltak, az iskola- építés folytatása jelentett felada­tot, s a telefonhálózat bővítése. Gondot okoz a munkanélküli­ek nagy száma, közülük sok a szakképzetlen, s az olyan, aki még az általános iskolát sem fe­jezte be. A negyven éven felü­lieknek szinte esélyük sincs, hogy állást kapjanak, helyben igen csekély a munkalehető­ség. Jelentős számú nyugdíjas is él a településen. A szociális ki­adások (jövedelempótló és gyer- mekvédeli támogatás, segélyek) ugyancsak sok pénzt emésztenek fel. Vívmánynak tartja Gencsi Sándor, hogy egyetértés volt ab­ban: a gyermekvédelmi támoga­tást természetben juttassák az érintetteknek. Vásárlási utal­ványt kapnak a szülők, melyért ruhanemű és alapvető élelmi­szer vásárolható, illetve elsősor­ban az óvodai és iskolai étkezési díjat fedezik belőle. Az önkor­mányzat csatlakozott az iskolatej akcióhoz is. Fejlesztésre csak igen szigorú gazdálkodás mellett, s pályázati pénzek elnyerésével nyílt és nyí­lik lehetőség. Az egyedüli helyi adó a telekadó, melynek maxi­mált összege 1500 forint, össze­sen éves szinten 290 ezer forint bevételt jelent. Szép, új iskola Vidám gyerekzsivajtól hangos az új iskola Kicsengetés előtt pár perccel érkeztünk az iskolába, így volt időnk kicsit gyönyörköd­ni a szép új épületben. Aztán, ahogy megszólalt az óra végét jelző csengő, az aula megtelt vidám gyerekzsivajjal. Sze- mők Valéria igazgatóhelyet­tessel az irodába húzódtunk be egy kis beszélgetésre. Megtudtuk: alig három éve, hogy átadták az új iskolát. A nyolc tantermes, korszerű épületben 168 gyerek tanul. A mostani kis elsősök huszon­heten vannak, ami örvende­tes. A pedagógusok büszkék ar­ra, hogy 1996 óta a felsőtago­zatosok is ide járhatnak, hi­szen azt megelőzően közel húsz évig kellett Tiszabercel- re járniuk a nagyobbaknak. A szülők régi vágya teljesült az­zal, hogy gyermekeiknek már nem kell ingázniuk. A pedagó­gusok igyekeznek minden pá­lyázati lehetőséget kihasznál­ni, hogy a taneszközöket fej­lesszék, legutóbb kétszázezer forint támogatást szerez­tek. A régi iskolát egyébként le­bontották, csak két tantermet hagytak meg, amelyben falu­házat szeretnének létrehozni. Itt szeretnék kiállítani a Túri Sándor-hagyatékot is. Ibrányból kerültem ide, harminc éve élek Paszabon. Jól érzem magam, sokat fejlő­dött a falu. Van víz, gáz, telefon is. Most várjuk a választást, és bízunk abban, hogy munkahelyet létesíte­nek. Ezt reméljük a következő vezetőktől. Leszázalékolásom előtt tizennyolc évig vol­tam hivatalsegéd az önkormányzatnál. Most a mezőgazdaság­ból, jószágtartásból pótoljuk a jövedelmün­ket. A kisebbségi önkor­mányzat egyik képvise­lője vagyok. A népha­gyományok megőrzésé­vel foglalkozom, gyer­mek- és ifjúsági tánc­csoportot vezetek. Sze­retném átadni a cigány- gyerekeknek azt a kul­túrát, amit az öregek megőriztek. Sajnos, ke­vés a pénzünk, mégis sikerült bejutniuk leg­utóbb a Ki mit tud? má­sodik fordulójába. Ne­kem három gyerekem van, és öt unokám, a három legidősebb már táncol a csoportban. „Vegyesen” érzem ma­gam. Szépen fejlődik a falu, ugyanakkor nagy gond a munkanélküli­ség. A férjem sem tud elhelyezkedni. Én gye­sen vagyok 3. gyere­künkkel, a két és fél éves Katikával. Egyéb­ként varrónő vagyok, és szerencsés, mert ha lejár a gyes, lesz mun­kám, helyben dolgo­zom. Legidősebb gyer­mekünk katonaviselt, még nem alapított csa­ládot. Szerencsére el tu­dott helyezkedni, ami segít a megélhetésben. Itt születtem, és a szü­lőfaluját mindenki sze­reti, én is. Szépen ala­kulnak a dolgok, folyik a közművesítés. Jók az utak is, csak most azért vannak feltörve, mert fektetik a szennyvízve­zetéket és csinálják a kábeltévét. Kettecskén élünk itt a feleségem­mel, 4 gyermekünk el­került innen. Van már tíz unokánk és 6 dédu­nokánk is. November 6- án mind együtt le­szünk, akkor ünnepel­jük az 50. házassági év­fordulónkat! Vatai Pálné rokkantnyugdíjas Oláh Jánosné tánccsoportvezető NagyImréné varrónő Varga Miklós nyugdíjas Víz, víz, tiszta víz Alig 50 százalékos kihasz­náltsággal működik a me­gyeszékhely vízellátásában is szerepet játszó, 19 dolgo­zót foglalkoztató paszabi vízmű, mely a Nyírségvíz Rt-hez tartozik. A vízterme­lő és tisztító telep vezetőjé­től, Gégény Istvántól meg­tudtuk, ennek oka, hogy nemcsak a lakossági fo­gyasztás esett vissza, de je­lentős a hatása a nagyobb üzemek megszűntének. A korszerűsítés igen fon­tos, ennek jegyében tavaly három, az idén egy mélyfú­rású kutat helyeztek üzem­be, kiváltva a sekélyebb, immár rosszabb vízminősé­get adókat. A közeljövőben tovább folytatódik a rekonstruk­ció, a víztisztítás illetve a folyamatirányítás terüle­tén. A víz tisztaságával nincs gond, a legjobbak kö­zött van a.paszabi telep, fi­gyelmet fordítanak a vízbá­zis védelmére, gyakorlati­lag kizárt a szennyezés ve­szélye.

Next

/
Thumbnails
Contents