Kelet-Magyarország, 1998. október (55. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-06 / 234. szám
1998. október 6., kedd 5. oldal □ A polgármesteri posztra öten pályáznak Paszabon, a testület létszáma várhatóan eggyel több lesz, a jelenlegi hét (plusz egy kisebbségi) helyett a népesség növekedése miatt. Jelenleg már 1309 a lakosság száma. □ A kistérségi fejlesztési társulás tevékenységét, a hét település együttműködését példaértékűnek nevezte a polgármester, miképp a Rétközi Iskolaszövetségét is. □ Az Internet elérhető az egyik iskolai, s a polgármesteri hivatali számítógépről is. Már szőnének Messzi földön híres a paszabi szőttes. A szövőszékek azonban június óta állnak, a dolgozók munkanélküli-segélyt kapnak. Piac híján ugyanis felfüggesztették a munkát a háziipari szövetkezet paszabi szövőházában. Vatai Jánosné, a részleg vezetője Egyelőre pihennek a szövőszékek, de a hónap végétől remélhetőleg újra szaladnak a szálak között a vetélők azonban nem hiszi, hogy valaha is kimenne a divatból a paszabi szőttes. Már kaptak biztatást a szövetkezet vezetésétől, október közepén talán meg is rendelik a fonalat, és a hónap végén újra beindulhat a munka a muzeális értékű szövőszékeken. A bezárás óta egyébként egyetlen centi paszabi szőttes nem készült a faluban, mert szövőszék ugyan több háznál van, de inkább rongyszőnyeget készítenek rajtuk. Varrónők Húsz hölgynek nyújt munkalehetőséget a háziipari szövetkezet paszabi kirendeltsége. A varrodában zömmel fiatalok dolgoznak a szinte hangtalan korszerű, automata gépeken. Általában német megrendelésre készítenek női holmikat, de ottjártunkkor éppen egy belga cégnek állítottak össze bájos, apró kockás lányka kötényruhákat. A kirendeltség vezetője ifjabb Ónodi Gábor- né, akitől megtudtuk: öt évvel ezelőtt a Nyíregyházi Regionális Munkaerőfejlesztő és Átképző Központtal együtt szervezett átképző tanfolyam elvégzése után jutottak munkalehetőséghez a lányok, fiatalasszonyok. Külföldre készülnek a ruhák Az oldalt Cservényük Katalin és Kovát* Dénes írta, a fotók Martyn Péter felvételei. Fektetik a csöveket, kábeleket Már az előző választási ciklusban tervbe vették a szennyvízberuházást, a mostani testület is tervezte, de az anyagiak hiányában korábban nem tudták megvalósítani. E régi óhaj most válik valóra, céltámogatási, környezetvédelmi és vízügyi alapi, területfejlesztési tanácsi és a munkaügyi központi (közhasznú munkára) nyertes pályázatok eredményeként augusztusban kezdtek hozzá a kivitelezéshez. Paszab legnagyobb — bruttó 293 millió forintos — beruházásának átadását november végére tervezik. Gőzerővel folynak a szennyvízberuházás munkálatai Hálózatfejlesztési hozzájárulást nem kértek a lakosságtól, a rákötés díja, s a telekhatártól a felhasználás helyéig kiépítés költsége terheli csak a paszabi polgárokat. A szennyvizével együtt építik ki a kábeltelevíziós hálózatot is — a rákötés 12 500 forintba kerül, de nem kötelező —, hálózatfejlesztési díjat ezért sem kell fizetni. A 16-18 program vételét lehetővé tevő kábeltévé havi díja a tervek szerint kilenc- száz forint alatt lesz, a hetven éven felüliek kedvezményt kapnak. Múltidéző, hírességekkel Paszab már több, mint 700 éve lakott település. A Tisza szabályozása előtt az árvízmentes magaslatokon építkeztek, a halászat és vadászat jelentette a legfőbb megélhetési forrást. Legismertebb birtokosai a Bessenyei, a Csorna, a Bakó és az Ibrányi családok voltak — s a református egyház. A község híres emberei között említik Bessenyei Sándort (György testvérét), aki Milton Elveszett paradicsom c. művét fordította magyarra. Az 1848/49- es szabadságharc után fél évig itt bújkált Rakovszky Sámuel. Petőfi Sándor egykori albérlőtársa, barátja, dr. Váradi Antal Paszabon született, akit a szabadságharc után bebörtönöztek. A település egyik nevezetessége a paszabi szőttes, napjainkban is hagyományos szövőszéken készítik művészi igényességgel. A „szövőházat” a községben élt híres néptanító, Túri Sándor, és leánya, Margit alapította. A református templom műemlék jellegű, a Tisza partján műemlék szivattyútelep látható, amely a Rétköz vizét vezette a folyóba. Szorító pénzügyi helyzetben Nagyon rossz anyagi kondíciókkal kezdte a ciklust a jelenlegi paszabi önkormányzat, a fenntartásában működő intézményeknél létszámot is kellett csökkenteni. Induláskor a túlélés volt a legfontosabb feladat — fogalmazott Gencsi Sándor polgár- mester. A csőd elkerüléséhez szükség volt a TITÁSZ-részvé- nyek és a gázvagyon értékesítésére, ezzel lehetett konszolidálni a helyzetet. Az elődök munkájának köszönhetően az út- és gázberuházáson már túl voltak, az iskola- építés folytatása jelentett feladatot, s a telefonhálózat bővítése. Gondot okoz a munkanélküliek nagy száma, közülük sok a szakképzetlen, s az olyan, aki még az általános iskolát sem fejezte be. A negyven éven felülieknek szinte esélyük sincs, hogy állást kapjanak, helyben igen csekély a munkalehetőség. Jelentős számú nyugdíjas is él a településen. A szociális kiadások (jövedelempótló és gyer- mekvédeli támogatás, segélyek) ugyancsak sok pénzt emésztenek fel. Vívmánynak tartja Gencsi Sándor, hogy egyetértés volt abban: a gyermekvédelmi támogatást természetben juttassák az érintetteknek. Vásárlási utalványt kapnak a szülők, melyért ruhanemű és alapvető élelmiszer vásárolható, illetve elsősorban az óvodai és iskolai étkezési díjat fedezik belőle. Az önkormányzat csatlakozott az iskolatej akcióhoz is. Fejlesztésre csak igen szigorú gazdálkodás mellett, s pályázati pénzek elnyerésével nyílt és nyílik lehetőség. Az egyedüli helyi adó a telekadó, melynek maximált összege 1500 forint, összesen éves szinten 290 ezer forint bevételt jelent. Szép, új iskola Vidám gyerekzsivajtól hangos az új iskola Kicsengetés előtt pár perccel érkeztünk az iskolába, így volt időnk kicsit gyönyörködni a szép új épületben. Aztán, ahogy megszólalt az óra végét jelző csengő, az aula megtelt vidám gyerekzsivajjal. Sze- mők Valéria igazgatóhelyettessel az irodába húzódtunk be egy kis beszélgetésre. Megtudtuk: alig három éve, hogy átadták az új iskolát. A nyolc tantermes, korszerű épületben 168 gyerek tanul. A mostani kis elsősök huszonheten vannak, ami örvendetes. A pedagógusok büszkék arra, hogy 1996 óta a felsőtagozatosok is ide járhatnak, hiszen azt megelőzően közel húsz évig kellett Tiszabercel- re járniuk a nagyobbaknak. A szülők régi vágya teljesült azzal, hogy gyermekeiknek már nem kell ingázniuk. A pedagógusok igyekeznek minden pályázati lehetőséget kihasználni, hogy a taneszközöket fejlesszék, legutóbb kétszázezer forint támogatást szereztek. A régi iskolát egyébként lebontották, csak két tantermet hagytak meg, amelyben faluházat szeretnének létrehozni. Itt szeretnék kiállítani a Túri Sándor-hagyatékot is. Ibrányból kerültem ide, harminc éve élek Paszabon. Jól érzem magam, sokat fejlődött a falu. Van víz, gáz, telefon is. Most várjuk a választást, és bízunk abban, hogy munkahelyet létesítenek. Ezt reméljük a következő vezetőktől. Leszázalékolásom előtt tizennyolc évig voltam hivatalsegéd az önkormányzatnál. Most a mezőgazdaságból, jószágtartásból pótoljuk a jövedelmünket. A kisebbségi önkormányzat egyik képviselője vagyok. A néphagyományok megőrzésével foglalkozom, gyermek- és ifjúsági tánccsoportot vezetek. Szeretném átadni a cigány- gyerekeknek azt a kultúrát, amit az öregek megőriztek. Sajnos, kevés a pénzünk, mégis sikerült bejutniuk legutóbb a Ki mit tud? második fordulójába. Nekem három gyerekem van, és öt unokám, a három legidősebb már táncol a csoportban. „Vegyesen” érzem magam. Szépen fejlődik a falu, ugyanakkor nagy gond a munkanélküliség. A férjem sem tud elhelyezkedni. Én gyesen vagyok 3. gyerekünkkel, a két és fél éves Katikával. Egyébként varrónő vagyok, és szerencsés, mert ha lejár a gyes, lesz munkám, helyben dolgozom. Legidősebb gyermekünk katonaviselt, még nem alapított családot. Szerencsére el tudott helyezkedni, ami segít a megélhetésben. Itt születtem, és a szülőfaluját mindenki szereti, én is. Szépen alakulnak a dolgok, folyik a közművesítés. Jók az utak is, csak most azért vannak feltörve, mert fektetik a szennyvízvezetéket és csinálják a kábeltévét. Kettecskén élünk itt a feleségemmel, 4 gyermekünk elkerült innen. Van már tíz unokánk és 6 dédunokánk is. November 6- án mind együtt leszünk, akkor ünnepeljük az 50. házassági évfordulónkat! Vatai Pálné rokkantnyugdíjas Oláh Jánosné tánccsoportvezető NagyImréné varrónő Varga Miklós nyugdíjas Víz, víz, tiszta víz Alig 50 százalékos kihasználtsággal működik a megyeszékhely vízellátásában is szerepet játszó, 19 dolgozót foglalkoztató paszabi vízmű, mely a Nyírségvíz Rt-hez tartozik. A víztermelő és tisztító telep vezetőjétől, Gégény Istvántól megtudtuk, ennek oka, hogy nemcsak a lakossági fogyasztás esett vissza, de jelentős a hatása a nagyobb üzemek megszűntének. A korszerűsítés igen fontos, ennek jegyében tavaly három, az idén egy mélyfúrású kutat helyeztek üzembe, kiváltva a sekélyebb, immár rosszabb vízminőséget adókat. A közeljövőben tovább folytatódik a rekonstrukció, a víztisztítás illetve a folyamatirányítás területén. A víz tisztaságával nincs gond, a legjobbak között van a.paszabi telep, figyelmet fordítanak a vízbázis védelmére, gyakorlatilag kizárt a szennyezés veszélye.
