Kelet-Magyarország, 1998. október (55. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-06 / 234. szám
1998. október 6., kedd 3. oldal Arad bennünk él Kállai János ^Dktóbert írunk, hatodikét. Egy híján másfélszáz éve ilyenkor Aradot emlegetjük. A tizenhármakat idézzük, nekik tisztelgünk. Fejet hajtunk mártíromságuk előtt. Merthogy: akkor, 1849 őszén bevégeztetett. Fegyver- letétel. Mint vesztes csaták után lenni szokott: a győzök megtorlása sem váratott sokáig magára. Tények, dokumentumok, mitologikus pátosszal feldúsított eseménytöredékek, emlékezések, elsirató versek. Legjobb poétáink belső zokogása: Arany János letett lantja, Tompa Mihály allegorikus madárszózata a fiókákhoz, Vajda János hát- borzongató Virrasztók-ja a „nagy halott", a polgárosulás útján épp" csak megindult nemzet teteme fölön. Vörösmarty az Előszóban 1850-ben, egy évvel az aradi sánc kötelei, sortüzei után „boldogtalan fiákénak nevezi a kivégzetteket, akiket említeni sem szabad, nemhogy a hősöknek kijáró kegyelettel szólni önfeláldozásukról. Knézics Károly, Nagy-Sándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Pöltenberg Ernő, Leiningen-Wes- terburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos Ők, tizenhármán.. De kivégezték Csányi Lászlót, Perényi Zsig- mondot, az országgyűlés elnökét, Szacsvay Imrét, a parlament jegyzőjét, Jeszének János kormánybiztost, és még több, mit száz honvédtisztet, lelkészt, köztisztviselőt, népfelkelőt. Négyszázat várfogságra ítéltek. Csak Görgeyt mentették fel. „Gyökeresen kiirtom a gazt!" — harsogta Haynau. Az ítéleteket Latour felkoncolásá- nak napján kellett végrehajtani. Október 6- án, szombaton, fél hattól. Megtették. Halállal halt Kazinczy Lajos, Kazinczy Ferenc legkisebb fia is. Ő nem volt tábornok, ám mivel ónálló seregtestet vezetett, „Hajnó" bosszúját nem kerülhette el. A gyökerek azonban nem semmisültek meg. Arad ma is bennünk él. Pénzügyi nehézségek az MTV-nél... Ferter János rajza _i Fórum. Kedden délután 5 órakor Nyirjá- kóban a művelődési házban, 19 órától pedig a petneházi művelődési házban tart lakossági fórumot dr. Bernáth Varga Balázs országgyűlési képviselő, az önkormányzati és rendészeti bizottság elnöke, az FKgP országos főtitkára. A fórumon részt vesz Balogh Gyula országgyűlési képviselő, az FKgP megyei pártelnöke és Simon Miklós ország- gyűlési képviselő, megyei alelnök. j Összejövetel. A pszichotikus betegek érdekvédelmi egyesülete következő összejövetelét október 6-án 14 órakor tartja a Sóstói úti kórházban _l Avatás. A hodászi Kölcsey Ferenc Általános és Szakiskola, a polgármesteri hivatal valamint a helyi Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány kuratóriuma október 6-án kedden 13 órakor köztéri szoboravatási ünnepséget tart az új iskola épülete előtt. Ennek keretén belül leplezik le Kölcsey Ferenc szobrát. A belvíz ellen szövetkeztek Nemcsak az égiek okolhatók, sok helyütt a gazdák is felelősek Balogh Géza Rozsály (KM) — Rengeteg csapás érte az idén a magyar mezőgazdaságot, a legnagyobbat talán az időjárás mérte rá. Hónapokon át víz borította a földeket, több millárdos a kár. Nem csupán az égiek okolhatók azonban ezért, sok helyütt a gazdák is felelősek a belvízért. A rendszerváltást követő meglehetősen zavaros időkben sorra szűntek meg a vízgazdálkodási társulatok, az új gazdák többsége pedig füle-botját se mozdította a vízelvezető árkok, csatornák tisztántartásáéit. Ugyanez volt a helyzet megyénkben is. de ma már kezdenek másképp gondolkodni a gazdák. Szatmárban elsőként az erdőhátiak ébredtek, akik néhány napja Rozsályban megalakították az Erdőháti Vízgazdálkodási Társulatot. Szatmárban korábban a Tisza-Szamosközi Vízgazdálkodási Társulat működött Fehérgyarmat székhellyel, de azt tavaly felszámolták. A volt társulat érdekeltségi területén lévő 620 kilométer hosszú társulati csatorna gazdátlanná vált. A szükséges csatorna karbantartási munkák — kaszálás, iszapolás, cserjeirtás — pénz hiányában elmaradtak. a csatornák állapota évről évre romlott, a vizet a területről e csatornák már nem tudták levezetni. E feladatok összefogásra késztették a földtulajdonosokat, föld- használókat, s a Vízügyi Igazgatóság szakmai irányításával kézSzaporítás Paládon Botpalád (N. L.) — Az elmúlt napokban a kispaládi telepen megkezdődött a juhok elletése. A felcseperedő bárányokat karácsonyra Olaszországba és Francia- országba exportálják. A jól menő juhászatot jövőre fejleszteni akarják. A botpaládi Kövér Sándor vállalkozó bérbe vette, majd megvette a volt kispaládi tsz leromlott juhlele- pét. Az épületet 326, Hajdúböszörményből vett tenyészállattal népesítette be. Tavaly a Földművelésügyi Minisztériumtól jelentős támogatást kapott a vállalkozás. így már 800 fajtiszta juh van a telepen, amelyet szaporító telepnek nyílvánítottak. Jövőre 13 millió forintos költséggel felújítják. bővítik a telepet, s az állomány létszámát ezerötszázra növelik. A víz nemcsak öröm, de sokszor gond is A szerző felvétele detét vette a társulatszervezési munka. A települések úgy gondolták, hogy a vízgyűjtő elvet figyelembe véve több kisebb társulat megalakítására szövetkeznek. A térséget három önálló részre osztották fel: Erdőhát, Ti- szahát. valamint Fehérgyarmat és térsége. Az erdőhatiak a társulat alakuló ülését Rozsályban tartották. ahol — mintegy bizonyítva a lépés megyehatárokon túlmutató jelentőségét mások mellett ott volt a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének titkára. Fehér Ferenc is. A közgyűlés elfogadta a társulat alapszabályát, megválasztotta a tisztségviselőket, megállapította az érdekeltségi hozzájárulás mértékét, megválasztotta a társulat elnökét Nagy Elemér garbóiéi polgármester személyében. Az Erdőháton huszonegy falu szövetkezett, huszonegy aprócska falu. Társulatuk működésére sokan figyelnek majd. ha jól dolgoznak. annak másutt is eredménye lehet. Temetői virágok Nyíregyháza (KM) — Két napra, október 31-re és november 1-re nem érvényes az őstermelők közterületbérleti szerződése az Északi temető előtti felfestett és megszámozott helyekre. A polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodájának illetékesei kérik, a fenti napokon ne a számozott helyekre tegyék ki áruikat. Krétakör a színházban ; Brecht eredeti művéből az alapötlet maradt meg Nyíregyháza (KM - N. I. A.) — Egyhetes csúszással ugyan, de október 10-én premier lesz a Móricz Zsígmond Színházban. Brecht ötletét felhasználva Mohácsi István-Faragó Béla-Mohá- esi János Krétakör cimmel Írtak darabot. — Teljesen új szövegű előadás lesz. Az alapötleten kívül semmit sem tartunk meg az eredeti- ből. A mi előadásunk arról szól. hogy a II. világháború után a Szovjetunió déli területein összejön két kolhoz vitatkozni egy földterületen, ahol az egyik élt és kitelepítették onnan, a másikat pedig odaköltöztették. Ennek a területnek a birtoklásáról van szó. Ebbe a történetbe ágyazódik bele az a szituáció, ami Brecht drámájában is megtalálható mondta az előadásról Mohácsi János rendező. ▼ ♦ ▼ A Magyar Televízió élő televíziós műsort közvetít a Móricz Zsígmond Színházból október 17- én. szombaton este 21.30-tól. A gálaműsorban az Ostarhoz hasonló szerkezetű előadást láthat a közönség, de interjúk és beszélgetések is elhangzanak majd. Műsorvezetők: Endrei Judit és Herényi Imre. Amerikai küldöttség járt a hét végén Nyíregyházán. A tanárokból, diákokból és kutatókból álló társaság kölcsönös csereprogram keretében tartózkodik egy évig Magyarországon. A vendégek ellátogattak a nyíregyházi tanárképző főiskolára is Elek Emil felvétele Öcsi r így szólították a többiek. Öcsinek. S olyan tipikus Öcsi volt. talpraesett, vállalkozó szellemű, nyelves. Öcsi. A kisebbik fiú a mesében. Öcsi. Egy csapat más, magakorú, tizenkét-tizenhárom éves legénykével ott lábatlankodott a gázvezeték-szerelők körül Azok egy tornacsarnok tövében hegesztették a csöveket, s amikor félórás pihenőt tartottak, nem találtak jobb szórakozást — elkérték Öcsitől a parittyáját, és biztatni kezdték egy kissé tömpe orrú, ravasz szemű társukat. — Dicsekedtél, hogy igy meg úgy parittyázol. Most mutasd meg! — Meg is mutatom A tornacsarnok eresze alatt fecskék fészkeltek, a tömpe orrú keresett egy jó követ, megcélozta az egyik fészket. — Luft! — kiáltott csúfondá- rosan Öcsi, mert a kő jó egy méterre koppant a fészektől A paríttyázó szerelő ettől dühbejött, s olyan erővel lőtte a következő követ, hogy majd szétvitte — az épület kéményét. És elkeseredett szóharc kezdődött a parittya tulajdonosa és használója között. Öcsi a fecskéknek drukkolt, ujjongott minden elvétett lövés után, s előre megjósolta a következőnek a kudarcát. A tömpe orrú dühösen fenyegetőzött, hogy ahány fészek van az eresz alatt, mind szétlövi — és egyre messzebbre kerülte el a köve a célt. — Menj már a pokolba! — förmedt rá Öcsire a végén. — Elhülyéskedted a szerencsémet. Na, nesze, itt van, mutasd meg, te hogy lösz! Eltalálsz-e csak egy fészket is? Öcsi méltósággal vette át jogos tulajdonát, de nem sietett meghúzni a gumiját. — Na, mi lesz? — Fészekre én nem lövök . — Nem ám. mert nem tudsz, csak a szád nagy. Öcsi erre a sértésre nem felelt, csak odamutatott a szerelő táskájából kikandikáló üvegre: — Ha nem félti nagyon a sörét, tegye oda arra a kőoszlopra. Van vagy ötven méterre, ugye? Hát én innen eltalálom. — No, ha eltalálod, én pedig megeszem! — vette a lapot amaz. mert a dolog valóban hihetetlennek látszott. — Vigyázzon, elvágja a torkát! Nem a tömpe orrú, az egyik társa kapta ki a táskából az üveget, és már ott is volt az oszlop tetején. Gondos, de nem túlságosan hosszú célzás, nagy csattanás, és a sör szétfreccsent a kövön Az üveg tulajdonosán pedig ebben a pillanatban már nyúlt a hegesztője felé, gyújtotta meg a lángot és úgy beletemetkezett a munkába, mint aki nem is tudja, mi történik körülötte. Az egyik fecskepár most tért haza a vadászatról, s válamí egészen különös, harsogó csir- rogással repdeste körül a fészkét. Öcsi diadalát ünnepelte? Kölcsey Hodászon Hodász (KM) — Új köztéri szoborral gazdagodik október 9-én Hodász. A helyi általános és szakiskola előtt kedden tartják Kölcsey Ferenc szobrának a leleplezését. Az iskola négy évvel ezelőtt vette fel a Himnusz költőjének nevét, és ezentúl a szobra előtt is tiszteleghetnek a késői utódok. A bronz alkotást Pózner Gábor szobrászművész készítette. Az eseményt tisztelgő megemlékezés kíséri, amelyen az ünnepi beszédet Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztériumának politikai államtitkára tartja. A Kölcsey Társaság ünnepi gondolatait Hamar Péter főtitkár osztja meg a hallgatósággal. Az ünnepség keretében koszorúzást tartanak, majd emlékplaketteket adnak át azoknak, akik segítették a szobor létrejöttét.
