Kelet-Magyarország, 1998. október (55. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-21 / 247. szám

1998. október 21., szerda 12. oldal □ Kiállítás » főiskolán Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás nyílik a nyír­egyházi GATE Mezőgazdasági Főiskola Ka­rán október 21 -én. A látványos bemutató há­rom napig tart. □ Tanár-diák találkozó A Bánki Donát Műszaki Szakközépiskola fennállásnak 20- éves évfordulójára ünnepi bállal egybekötött tanár-diák találkozót rendez október 24-én Az összejövetel 16 órakor tanári fogadóórá­val kezdődik, és reggelig tartó mulatsággal folytatódik. Az est nagy látványossága a 23 órakor kezdődő tűzijáték. A bál hajnali két órakor fejeződik be. □ Tárlatnyitás Z. Erdei Anna grafikusmű­vész és Zagyva László szobrászművész tárla­tából rendeznek kiállítást a nagykáilói Ámos Imre-kiállítóteremben. A tárlatot Petkes Jó­zsef október 19-én nyitotta meg. Művészeti folyóirat Nyíregyháza (KM) — A matematika, a ge­ometria világában nincs helye a mellé- és rábeszélésnek. A geometrikus művészet egzakt, az absztrakt gondolkodás hívta életre. A geometrikus absztrakcióból ki­sarjadó MADI szem előtt tartja az alaptör­vényeket, és akárcsak a természet, teljes­ségre törekszik. Mozgalmas, mozgó sík- és térkonstrukcióival kibillenti megszokott fizikai világunkat; geometrikus nyelveze­tével Absztrakt világot épít, az ész, a tiszta érzet szubsztanciájának világát; míg szel­lemi axonjainkat a végtelen dimenziók, mikro- és makrovilágok letapogatására készteti; ugyanakkor Invenciózus, játékos szín- és formakapcsolódásaival hat az ér­zelmeinkre, jókedvre derít. A MADI az öröm művészete. Az 1916-ban először megjelent, Kassák szerkesztette MA folyóirat örököseiként, Moholy, Péri, Huszár, Schöffer, Kepes, Va­sarely nyomába szegődve — íme a „ma­gyar gyökerek”, jó erősen beléjük lehet ka­paszkodni! — a geometrikus absztrakt mű­vészet, par excellence a „művészet” védel­mében bástyát emelnek a szerkesztők egy új nemzetközi periodika formájában. A MA után eljött tehát a MADI ideje. Mauzóleum A Talán Teátrum a kö- 1 zelmúltban mutatta be Parti Nagy Lajos­nak a társadalmi perifériára szorultak ki­szolgáltatottságáról, kilátástalanságáról szóló darabját Mauzóleum címmel Racskó Tibor felvétele Szauna nyáron-télen Nyíregyháza (KM - N. I. A.) — Talán a szauna az egyetlen finn szó, amely az egész világon elterjedt. Ez nem lehet véletlen, hiszen gyakran elhangzik, hogy a szauná­zás elválaszthatatlanabbul kapcsolódik a finnséghez, mint bármelyik más szokás. Szükségünk van rá hétköznap és ünnepen, nyáron és télen, egyedül és társasággal, örömben és bánatban. Napjaink Finnor­szágának a szauna fontos exportterméke, bár a finnek szerint finn környezetben az igazi. Örvendetes, hogy a szaunázás divatjá­nak magyarországi elterjedésével a szege­di IT Stúdió egy könyv kiadásával vállalta a szaunakultúra részletes terjesztését. Rengeteg fontos kérdésre kaphat választ, kisebb félreértésekre kiigazítást az olvasó ebből a szakértelemmel és jó ízléssel szer­kesztett könyvből. Bizonyos, hogy a Szau­na megtalálja az utat minden, szaunázás iránt érdeklődő magyar könyvespolcára, és témáján keresztül újabb emberekben kelti fel a szélesebb körű érdeklődést a finn életmód, a finn kultúra iránt. szás a kényszerű nemzeti színhá­zi társbérlet súrlódásokkal teli évtizedei után jutott végre önálló épülethez. Az önálló dalszínház megteremtésének első átfogóbb tervezetét Orczy Bódog, a Nemze­ti Színház igazgatója dolgozta ki. A vázlatterv és az előzetes költ­ségvetés elkészítésével Ybl Mik­lóst bízták meg. Tervezete alap­ján 1873-ban — neves magyar és külföldi építészek részvételével — meghívásos tervpályázatot ír­tak ki. A pályázatot csaknem egyhangúlag Ybl nyerte meg. A kezdetben nagy lendülettel folyó építkezés az 1870-es évek végén anyagi gondok miatt jelentősen lelassult, így az eredetileg terve­zettnél csak jóval később, 1884 nyarán fejezhették be a munká­latokat. Az Operaház építésén a Pod- maniczky Frigyes vezette építőbi­zottság intenciói szerint csak magyar művészek, mesterek és cégek működhettek közre. Kivé­telt mindössze a Mainzban csi­náltatott nagy nézőtéri bronz­csillár és a bécsi Ashaleia társa­ság által készített színpadi gépe­zet esetében tettek. A kilencévi munkával elké­szült Operaház megnyitásakor Európa legmodernebbül felsze­relt operaháza volt, olyan épület, ami a legmagasabb fokon valósí­totta meg a művészi megjelenés és a célszerűség összhangját. A leendő Nemzeti Színház már régen megdöntötte a tehetet­lenség rekordját. Nem valószínű, hogy a kései utódok olyan büsz­keséggel emlegetik majd, mint az Operaházat. Igaz. akkoriban csak magyar mesterek dolgoz­hattak az építkezésen, ma vi­szont elvétve hallani magyar szót a szünetben. Nagy István Attila Budapest (KM) — A késői idő­pont ellenére még mindig vannak nézelödök az Erzsé­bet téren. Az építkezést ma­gas kerítés zárja el a kíván­csiskodó tekintetek elöl. Azért akad olyan hely, ahonnan bejárhatja a tekintet a leendő Nemzeti Színház területét. Az el- híresült építkezés most Csipke- rózsika-álomra készülődik, mert a folytatáshoz újabb döntések szükségesek, s ezek a választá­sok miatt kicsit késnek. A szemlélődök különfélekép­pen kommentálják a látottakat. Bennem még ott rezeg az él­mény, amelyet a Magyar Állami Operaházban éltem át. Először jártam itt, s az Operaház jóvoltá­Díszítő szobor a homlokzaton ból vendég lehettem. A fából fa­ragott királyfi című táncjáték és a Székely fonó volt műsoron. Bartók Béla zenéje és Seregi László koreográfiája a mesei tör­ténet ellenére a mai ember érzés- és gondolatvilágához is utat ta­lált. A Székely fonó annak elle­nére. hogy a daljáték színpadra állítása rendkívül pontos és au­tentikus volt, mégis magán visel­te egy kicsit az avittság jegyeit. Turista látványosságra hasonlí­tott, amely elsősorban a külföldi­ek egzotikumot kedvelő igényeit akarja kielégíteni. A magyar operajátszás régen várt pillanata érkezett el 1884. szeptember 27-én, amikor fényes külsőségek között I. Ferenc Jó­zsef jelenlétében megnyitotta ka­puit a budapesti Operaház. A több mint százéves múltra visszatekintő magyar operaját­A díszlépcső KM-reprodukciók Csipkerózsika-álom előtt Megnyitásakor Európa színpadi eszközökkel legmodernebbül felszerelt operaháza volt Meglepő és mulatságos Nyíregyháza (KM) — Új műsorral jelentkezett Fride- rikusz Sándor. Korábbi be­szélgetős műsoraiból meg­tartott sok mindent, első­sorban a show jelleget, az oldott szórakozás lehetősé­gét. A mostani adásban tíz neves személyiség társa­ságában már nem annyira az övé a főszerep, ami nem is olyan nagy baj. Kellemes estét tölthettünk a tévé kép­ernyője előtt, s ez minden­nél fontosabb. A legsikerültebb az „ál­interjú” volt, amelyben Be- leznay Endre „ál-riporter” készített interjút Kovács Ist­ván ökölvívóval. A híres bunyós nem volt beavatva, ezért nem játszhatott szere­pet. Friderikusz az elmúlt egy évben külföldi televízi­ós szerkesztőségek munká­ját tanulmányozta. Több hónapot töltött Párizsban és New Yorkban. Azt ta­pasztalta, hogy a nézők el­várják a műsorkészítőktől: az Interneten adjanak közre olyan háttér információkat, amelyekre a televízió nem ad módot. A Meglepő és mulatságos című műsor a Friderikusz- online premierje is volt. A népszerű showman weblap­ján ( www.friderikusz.hu ) a műsorral kapcsolatos kér­désekre kaphat választ az érdeklődő. Megismerkedhet a korábbi sztárokkal, inter­jút olvashat a mostani mű­sor vendégeivel, bepillant­hat a kulisszák mögé, leve­let írhat, jegyet rendelhet st. HIRDETÉS ' V ■ Y több pontös v zárőrző A SOFA bejárati ajtók mindegyike többpontos biztonsági zárral készül. Erős vasalatuk. lágy­bevonatos hőszigetelő üvegezésük, minden kor­szerű elvárásnak megfelel. • Biztonságosak, • hőszigetelésük tökéletes. • hangszigetelésük kitűnő, • vízállóképességük kiváló, • könnyen kezelhetőek. És ami még az idóralloan szép faszerkezettel jár: a garancia és a szakszerű szolgáltatás, a gazdag szín és formai választék.

Next

/
Thumbnails
Contents