Kelet-Magyarország, 1998. október (55. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-17 / 244. szám
1998. október 17., szombat 19. oldal □ Népdaléneklő verseny Danes Lajos főiskolai tanár, népzenekutató halálának 10. évfordulója alkalmából népdaléneklő versenyt rendeznek szombaton 10 órától Nyíregyházán, a Református Gyülekezeti Ház Kálvin-termében. A programban közreműködnek a Komorói Ifjúsági Népdalkor csoportjai. A népzenei emlékmüsor — szintén ma — 18 órakor kezdődik a tanárképző főiskola nagyelőadójában. Közreműködnek: a Bereg citerazenekar, a Komorói AsszonykóA Komorói Asszonykórus Martyn Péter felvétele rus, a Nyírpazonyi Népdalkor, a Nyírség táncegyüttes, a Csűrdöngölő zenekar, valamint a tanárképző főiskola népzene szakának hallgatói, csoportjai. □ Gálaműsor a színházban Ma este fél tíztől gálaműsor lesz — élő televfzióközvetltés keretében — a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színházban. Műsorvezetők: Endrei Judit és Kerényi Imre. A szervezők kérik: a nézők 21 óráig szíveskedjenek elfoglalni a helyüket. □ Pfccoll Archi-koncert A kisvárdai Várszínház és Művészetek Házában október 19- én délelőtt fél tizenegytől és tizenkét órától koncertet ad a nyíregyházi Piccoli Archi vonószenekar. A középiskolások filharmóniai bérletsorozatának előadásain a Barangolás a vonós hangszerek birodalmában cfmű műsort láthatja-hallhatja a közönség. □ Gyerünk a moziba be! A nyíregyházi Krúdy moziban szombaton és vasárnap a következő filmeket láthatja a közönség. Délután kettőtől és négytől a Jackie, a jó fiú című színes, amerikai filmet játsszák. Este fél kilenctől A suttogó című színes, amerikai filmet tekinthetik meg az érdeklődők. A Montázs Robert Redford (balról) A suttogó című film főszereplője InterCom-fotó Art Moziban — a nyíregyházi Városi Művelődési Központ hangversenytermében — hétfőn 18 és 20 órától az Országalma című magyar film szerepel a műsoron. □ Fotótárlat a VMK-ban A nyíregyházi Városi Művelődési Központ Fotógalériájában a Gromek Fotógaléria anyagából válogatott művek tárlata látogatható november 4-ig. □ A HEIMO kínálja hét végére A Magyar Honvédség nyíregyházi Helyőrségi Klubjának programkínálata e hét végén a következő. Szombaton délelőtt 10-től 12 óráig játszóházba várják a gyerekeket. A foglalkozáson a résztvevők készíthetnek falevél-montázsokat, kollázsokat, termésekből bábokat, állatfigurákat. Az együttléten a részvétel mindenki számára ingyenes. Október 17-én a HEMO gyalogtúrát szervez Gyulaháza és a Tiszakanyári hid között. □ Árnyékkötök a ZIG-ben A nyíregyházi Zrínyi gimnázium galériájában ismét különleges tárlatot nyitottak meg. A bemutatón az Árnyékkötők Co-Media archívumának anyagából válogattak a kiállítás rendezői. A kollekció november 15-ig tekinthető meg (iskolai napokon). Diploma Debrecenből A tudományegyetem Tisza István nevét viselte korábban A debreceni egyetem központi épülete Reményi Mihály A debreceni egyetemet nyolcvan évvel ezelőtt — 1918. október 23- án — avatták fel, amely Tiszántúl legjelentősebb oktatási intézménye. A reformáció hamar elérte Debrecent. 1538-ban már működött a kollégium. 1567-ben a debreceni zsinaton elfogadták a második helvét hitvallást, a he- idelbergi kátét és megválasztották első püspöküket, Méliusz Juhász Pétert. Ő korábban Luthertől és Melanchnontól tanult Wit- tembergben, most pedig a reformáció genfi, kálvini ágához csatlakozott. Ezzel Debrecen lett hazánkban a kálvinista Róma. A kollégium a 16. század óta biztosította a felsőoktatást Debrecenben. Református lelkészeket, tanítókat, tanárokat, jogászokat képeztek. A 19. században már felvetődött a kollégium egyetemmé szervezése. Debrecen város törvényhatósága 1906-ban Kenézy Gyula bábaképezdei igazgató főorvost bízta meg a tudományegyetem létrehozására szervezett bizottság irányításával. A magyar országgyűlés 1912. XXXVI. törvénycikke mondta ki a debreceni tudományegyetem alapítását öt karral: református hittudományi, jog- és államtudományi, orvostudományi, bölcsészet, nyelv- és történelem tudományi, mennyiség- és természet- tudományi karral. Az építkezést 1914. márciusában kezdték meg, de a közben kitört világháború lelassította azt. Az egyetemet nyolcvan évvel ezelőtt — 1918. október 23-án — avatták fel IV. Károly király jelenlétében. A két világháború között gróf Tisza István egykori miniszterelnökről nevezték el. A második világháború óta Kossuth Lajos kormányzó-elnök nevét viseli. Az orvosi fakultás első dékánja az 1918/19-es évben Kenézy Gyula lett, aki a következő HBN-felvétel évben az egyetem rektoraként működött tovább. Az első doktoravatás 1922-ben volt. A második világháború után az egyetem szervezetéből kivált a református teológia, megszűnt a jogászképzés és 1951-ben önálló egyetemmé szerveződött az orvostudományi egyetem. Ezután két karral, a bölcsészeti és természettudományi karral működött tovább. Az utóbbi időben több karral és intézettel bővült az egyetem. Irányt vettek a szétaprózott egyetemet egy integrált nagy egyetemmé szervezni. így jönne létre az Universitas Deb- reczeniensis. Ehhez tartoznának a debreceni egyetemek és főiskolák. A nyíregyházi egészségügyi főiskola is a Debreceni Orvostudományi Egyetemhez tartozik. Megyénkben a legtöbb diplomás a debreceni egyetemeken szerezte képesítését, amely 80. születésnapját október 19. és 23. között ünnepségsorozattal ünnepli. A Nagy pesti kabaré Nagy István Attila Barátai, pályatársai, ha írtak róla, elsősorban a konferansziét éltették. A színpadi humor utolérhetetlen egyéniségét, aki újságíróként, íróként kezdte, de csakhamar feltalálta egyszemélyes műfaját, a pesti kabarét. S benne önmagát, az akarva-akaratlanul is félszegen dadogó, körmondatokat bonyolító és mégis csattanós befejezést tartogató konferanszié szerepében. Hozzá illő, paradox módon Nagy Endre a saját sikereinek lett az áldozata. Mint író, a kortársak és az utókor szemében is elhalványult a kabarészereplések fényében. Népszerűségét nemcsak csípős vélemény- nyilvánításai, epés megjegyzései, szállóigévé vált bemondásai táplálták, hanem évtizedeken át folytatott újságírói tevékenysége is. Tárcái, humoreszkjei sorozatosan jelentek meg a napilapok hasábjain. Szenvedélyes mesélő, aki két legismertebb művével — az Egy város regénye és A kabaré regénye cíművel — az anekdotázás művészetének legmagasabb csúcsait hódította meg. Hangulatos történetei a klasszikus anekdoták világát idézik. Napjainkban, amikor olyan gyakran fut ráncokba a homlokunk, felhősödik be az arcunk, bizony nem árt, ha Nagy Endre humorában megmerülünk. A kockás város című kötet, amelyet a Nórán kiadó jelentetett meg, Nagy Endre szétszóródott életművének maradandó darabjait gyűjti egybe. Az irodisták tanítója Kovács Bertalan Volt hajdanában egy speciális iskola Kisvárdán — no meg több mint félszáz ugyanilyen szerte az országban — amely az Irodakezelői Szakiskola nevet viselte éveken át. A kisvárdai irodistaképző évtizedeken át ontotta az adminisztrátorokat, azok után, hogy a növendékeket két esztendeig gyors- és gépírásra tanították. A rétközi tanodával összefonódott Ferenc Endre neve, aki sok-sok éven keresztül igazgatója volt az intézménynek. — Egri születésű lévén, a második világháború előtt az ottani egyházmegyei takarékpénztár banktisztviselőjeként dolgoztam — emlékezik. — A doni frontszolgálatból hazatérvén a bank vezetése megbízott a kisvárdai fiók irányításával. Akkoriban még kilenc(l) bank működött Kisvárdán, igaz, egy idő után összevonták valamennyit, így lettem az egyetlen, a Kereskedelmi és Iparbank főkönyvelője. Ezen a poszton mindössze fél évig dolgozhattam, hiszen az már az elején nyilvánvaló volt, hogy a város egyetlen bankja nem lesz képes foglalkoztatni a megszüntetett pénzintézetek dolgozóit — foglalja össze az idén 80 esztendős Bandi bácsi a kisvárdai gyökereit. Mivel azonban Ferenc Endre a korábbi iskoláiban, valamint banki alkalmazottként a könyvvitelen, számvitelen, illetve kereskedelmi jártasságon kívül egy sor egyéb ismeretet — közöttük a gyors- és gépírást — is elsajátított, egy percre sem maradt munka nélkül: az időközben államosított irodakezelői szakiskolába hívták tanítani. — Az iskolánk legfőbb érdeme és értéke az volt, hogy mindössze két év tanulás után adott kenyeret a tanítványainknak. így aztán érthető, hogy — még bizonyos egyetemeket megszégyenítő módon rendre ötszörös, hatszoros túljelentkezéssel kellett megküzde- nünk. A többi iskolától eltérően 1953- tól kikerültünk az állami költségvetésből, mi több, tanítványainknak havi 80 forintot kellett fizetni tandíjként — magyarázza Endre bácsi, majd mosolyogva hozzáteszi: — Az iskola nemhogy önfenntartó volt, hanem még pluszbevételt is termelt, így megengedhettük magunknak, hogy míg a gimnáziumok érettségizőnként csupán 8 forintot, addig mi vizsgázónként 20 forintot fizettünk az elnöknek. Jöttek is elnöknek a minisztériumi emberek, így fordulhatott elő, hogy még július közepén is vizsgáztattunk. Az elnökök meg közben jól kerestek! Persze a szakmai tudás elismerésére Bandi bácsi sem panaszkodhatott, hiszen több mint fél évszázados!!) tanári pályafutása során (véglegesen 1995- ben tette le a gyorsíró ceruzát) ötven alkalommal hívták vizsgaelnöknek az ország különböző iskoláiba. Ferenc Endre A szerző felvétele — Az 1978-ban derült ki, hogy a csupán gyors- és gépírást, valamint nyelvtant tanító iskolánk zsákutca, hiszen hiába végeznek kitűnő eredménnyel diákjaink, mégis alulképzettek. Ezért aztán az iskolát ebben az évben beolvasztották az akkori Császy László szakközépiskolába, ahol diákjaink óraadó tanárok közreműködésével közismereti tárgyakat is tanultak — emlékezik a már lassan múltnak számító évek eseményeire Ferenc Endre. Bandi bácsi aztán 1979-ben nyugdíjazásával egy időben — egy bizonyos konfliktus után — felmond a munkahelyén, majd statisztikusként az áfész-nél helyezkedik el. (Miközben előbb óraadóként, majd havi fixért visszacsábítják egykori iskolájába, sőt később a gyors- és gépírói fakultációt felvállaló Bessenyei gimnáziumban is oktatott.) Amikor a világraszóló magyar gyors- és gépírói sikereket szóba hozom, úgy fogalmaz: — Ez nem véletlen, hiszen anyanyelvűnk nem csupán az egyik íegszebb nyelv a világon, hanem még azt is ki lehet jelenteni: a gyorsírás szempontjából hálás és könnyen használható is. — Bár több évtizedes tanári pályafutásom során számos elismerést kaptam, a legnagyobb jutalom és erkölcsi siker számomra, hogy bármerre járok is az országban, szinte mindenhol összefutok különböző életpályát befutott egykori tanítványaimmal — akik ráadásul meg is ismernek — osztja meg a beszélgetés végén nagy örömét a krónikással Bandi bácsi, az irodisták tanítója.