Kelet-Magyarország, 1998. október (55. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-16 / 243. szám
1998. október 16., péntek 9. oldal A Magyar Köztársaság Alkotmánya, 42. §: A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. A helyi önkormányzást - ha eltekintünk a konkrét ügyekben, alkalmanként kiirt népszavazástól - a négyévente általunk megválasztott képviselő-testületek útján gyakoroljuk. Október 18-án arról döntünk, hogy lakóhelyünkön kik képviseljék érdekeinket közös ügyeinkben a következő négyéves ciklus során. Összeállításunkban az önkormányzati választások rendszerével, a lebonyolítás módjával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat gyűjtöttük össze. VÁLASZTÓPOLGÁR: minden nagykorú magyar állampolgár, akinek lakóhelye (vagy tartózkodási helye) Magyarországon van, valamint a Magyarországra bevándorolt, a magyar jog szerint nagykorú, de nem magyar állampolgárságú személy. NEM VÁLASZTHAT:- aki gondnokság alatt áll,- akit a közügyek gyakorlásától eltiltottak,- aki szabadságvesztés büntetését tölti,- aki kényszergyógykezelés alatt áll. A LAKÓHELYÉN GYAKOROLHATJA választójogát a választópolgár, de igazolással (amit személyesen vagy meghatalmazott útján a választást megelőző 2. napig lehet beszerezni, s ami ajánlott levélben is kérhető, feltéve, ha a kérelem az illetékes helyi választási irodához legkésőbb a szavazást megelőző 5. napon megérkezik) tartózkodási helyén is szavazhat. (Korábbi szóhasználat szerint a tartózkodási hely az ideiglenes lakcímnek felel meg. Lényeges, hogy a tartózkodási helyet legkésőbb a választás kitűzését megelőző napig létesítsék.) NEM VÁLASZTHATÓ képviselőnek vagy polgármesternek az, aki nem magyar állampolgár. JELÖLT: aki egyéni jelöltként megszerzi a szükséges mennyiségű választópolgári ajánlást, vagy aki felkerül egy jelölőszervezet kellő számú ajánlással támogatott listájára. Az ajánlások szükséges mennyiségét az adott jelöltre vagy listára szavazni jogosult választópolgárok számának százalékában állapítja meg a törvény. Néhány példa: egyéni választókerületi vagy kislistás képviselőjelölt ___________ m megyei lista 0,3H polgármesterjelölt 10 000 főnél kisebb településen i% polgármesterjelölt 10 000 - 100 000 tő közötti településen 2%, de legálább 300 választópolgár polgármesterjelölt 100 00Ö főnél nagyobb településen 1 %, de legalább 2000 választópolgár Vegyes választási rendszerben kompenzációs listát az a jelölő szervezet ajánlhat, amely az egyéni választókerületek legalább negyedrészében állít egyéni jelöltet. Polgármesterek A polgármestereket minden településen közvetlenül választják meg a választópolgárok. Érdemes megjegyezni, hogy a rendszer- változás utáni első helyhatósági választáson csak a 10 000 lakosnál kisebb településeken választották közvetlenül a polgár- mestert. az ennél nagyobb településeken a megválasztott önkormányzati testület tagjai választották meg a község vagy a város első emberét. Négy’ évvel ezelőtt viszont már az egységes, ma is érvényes, közvetlen választás rendje volt érvényben. A jelöltek közül az lesz polgármester, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja. Ha az első helyen szavazategyenlőség van. akkor nincs polgármester, időközi választást kell kiírni. A települési és a megyei önkormányzat Nem mindenki szavaz mindegyik testületre • Lényeges a település nagysága A megyeháza Elek Emil felvétele Nem mindenki szavaz mindegyik testületre, s a hasonló feladatot ellátó testületekre is különbözőképpen szavazunk attól függően, hogy éppen mekkora településen élünk. A kislista A kislistás szavazást a 10 000 lakosnál kisebb (vagy éppen 10 000 lélekszámú) településeken kell alkalmazni. Az összes jelölt felkerül a szavazólapra (a listára). amelyen azt is pontosan megjelölik, hogy hány jelöltre lehet érvényesen szavazni. (Ez a szám természetesen az adott' település képviselő-testületének létszámával azonos.) Az a szavazat érvényes, amelyen legfeljebb a megadott számú jelölt neve mellé kerül a + vagy az x jel. Kevesebb jelöltre tehát lehet szavazni! A vegyes rendszer A jelöltek a kapott szavazatok sorrendjében lesznek képviselők. egészen addig, amíg el nem érik a képviselő-testület létszámát. Ha az utolsó, még betölthető helyen éppen egyenlő a szavazatok száma, akkor sorsolással döntik el, hogy ki lesz képviselő és ki nem. A 10 000 lakosnál népesebb településeken úgynevezett vegyes rendszer szerint választunk. Ezeken a településeken egyrészt egyéni választókerületeket alakítanak ki. másrészt azok a jelölő szervezetek, akik a választó- kerületek legalább negyed részében tudnak egyéni jelöltet indítani. állíthatnak úgynevezett kompenzációs listát is. Csak az egyéni jelöltre szavazunk (a szavazólapon feltüntetett személyek közül csakis egyre!), a listára nem. A legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz az választókerület egyéni képviselője. Azoknak a jelölteknek a szavazatait. akik nem szereztek mandátumot. de őket olyan szervezet indította, amely állíthatott kompenzációs listát, összesítik az egész településen. Ezek a szervezetek az így megszerzett töredékszavazatok arányában, egy sajátos (viszonylag bonyolult, ezért itt nem részletezett számítási rend szerint kapnak képviselői helyeket a megszerezhető listás mandátumokból. A megyei közgyűlés A megyei közgyűlés tagjainak megválasztása listás szavazás formájában történik, ahhoz hasonlóan, ahogy az országgyűlési választások első fordulójában a pártokra szavazunk. Minden megyében két választókerületet hoznak létre: az egyikbe tartoznak a 10 000 lakosnál kisebb települések, a másikba az ennél nagyobbak. Minden jelölő szervezet külön listát állíthat az egyik és a másik választókerületben. A szavazáskor minden választópolgár megkapja azt a szavazólapot, amelyen a jelölő szervezetek neve alatt a lista első öt tagjának a neve is szerepel. Az egyik listára lehet szavazni ahhoz, hogy érvényes legyen a szavazat. A megyei közgyűlési mandátumokat a kapott szavazatok arányában osztják el a jelölőszervezetek között. Fontos azonban. hogy csak azokat veszik figyelembe, amelyek külön-külön, mindkét választókerületben megkapták az érvényes szavazatok legalább 4 százalékát. A megyei jogú városok lakói nem szavaznak a megyei közgyűlésre — a nyíregyháziak tehát ne keressék a listás szavazólapot. Szavazás: 1998. október 18., 6-tól 19 óráig • Az önkormányzati választás egyfordulós, az érvényességnek nincs részvételi arányhoz kötött korlátja. • A 10 000 iakosnál kisebb településeken nem lehet megtartani a választást, ha nincs annyi jelölt, mint ahány képviselői hely van az adott település önkormányzati testületében. Ekkor időközi választást kell kitűzni. _______________ • A 10 000 lakosnál nagyobb településeken azokban a választókerületekben nem lehet megtartani a választást, amelyekben nincs jelölt. Ilyenkor az adott választókerületben időközi választást kell kitűzni. Akkor is ezt kell tenni, ha ugyan megtartották a választást, de az első helyen szavazategyenlőség volt. Ugyanez a szabály érvényes (minden településen) a polgármesterek megválasztására. ________ • A különböző szavazólapokkal különbözőképpen kell szavazni ahhoz, hogy a szavazat érvényesnek számítson. Minden szavazólapon jól láthatóan fel van tüntetve az erre vonatkozó tudnivaló, érdemes azt figyelmesen elolvasni. kislista (10 000 lakosnál kisebb települések): legfeljebb annyi nevet lehet megjelölni, ahány tagja az adott település képviselő-testületének lehet - ez a szám a szavazólapon fel van tüntetve egyéni választókerület (10 000 lakosnál nagyobb települések): csakis egyetlen jelöltre lehet érvényesen szavazni polgármester: csakis egyetlen jelöltre lehet érvényesen szavazni megyei lista: csakis egyetlen listára lehet érvényeser szavazni helyi kisebbségi önkormányzat: a feltüntetett kisebbségi listák közül csakis egy listán, legfeljebb a szavazólapon feltüntetett számú jelöltre lehet szavazni______________________ • Á helyi kisebbségi önkormányzati választás is egyfordulós. Egy adott helyi kisebbség esetében a választás akkor érvényes, ha a választási nyilvántartásban szereplők közül a 10 000 lakosnál kisebb településeken legalább 50, a 10 000 lakosnál nagyobb településeken legalább 100 választópolgár érvényesen szavazott. A kisebbségek lakóhelyi képviselete Lehetőség mindazon településen, ahol igény mutatkozik • Jóval enyhébb feltételek A magyar jogrendszer kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a közügyek alakításában képviselőik révén az adott településen élő kisebbségek is részt vehessenek. Kisebbségi képviselő Ha a normál választási mechanizmusban a kisebbségi jelöltként indulók egyike sem szerez mandátumot, akkor mind a kislistás (10 000 fő alatti települések). mind a vegyes (10 000-nél nagyobb lélekszámú települések) rendszerben alkalmazni kell az erre az esetre szóló külön szabályokat. Ezek lényege, hogy a mandátumszerzésnek az általánosnál jóval enyhébb feltételeit fogalmazza meg annak érdekében. hogy a településen élő valamennyi kisebbség legalább egy képviselője jelen legyen a testületben. Az így szerzett képviselői helyekkel bővül a testület egyébként törvényben meghatározott létszáma. Mindezek mellett sem biztos, hogy a települési önkormányzatban lesz kisebbségi képviselő. Ha nem sikerül létrehozni helyi kisebbségi önkormányzatot sem (lásd később), akkor van mód arra. hogy a kisebbség képviseletét a testületben egy szószóló lássa el. Neki azonban korlátozottabbak a jogai, mint a képviselőknek. Kisebbségi önkormányzat Háromféle módja van annak, hogy egy településen kisebbségi önkormányzat működjön. Az egyik eset viszonylag ritkán fordul elő: ha a megválasztott települési önkormányzati testület tagjainak több mint ötven százaléka ugyanazon kisebbség jelöltjeként kapott mandátumot. a testület „kisebbségi települési önkormányzattá" nyilváníthatja magát. A települési önkormányzatok mellett, azokkal együttműködve, de azoktól függetlenül további kétféle módon jöhet létre kisebbségi önkormányzat - aminek létszáma a legfeljebb 1300 lakosú településeken 3. az ennél népesebb településeken 5 fő. Ha a települési önkormányzat tagjainak legalább 30 százalékát ugyanazon kisebbség jelöltjeként választották meg. akkor ezek a képviselők alakíthatnak kisebbségi önkormányzatot. Ha erre nincs mód. a telepü lés választópolgárainak szavaza taival alakulhat közvetlenül vá lasztott helyi kisebbségi önkor mányzat. Mind a jelöltállításban, mind a szavazás érvényességében a szokásosnál jóval enyhébb feltételek érvényesek. Ennek köszönhető. hogy amint a most befejeződő ciklusban, úgy várhatóan a következő négy esztendőben is alakulhatnak kisebbségi önkormányzatok mindazon településeken. ahol az ott élők ilyen módon is jelen akarnak lenni a közéletben - legyen szó bármely nemzeti vagy etnikai kisebbségről is.
