Kelet-Magyarország, 1998. október (55. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-02 / 231. szám

1998. október 2., péntek 3. oldal Marik Sándor Nem kétlem, hogy a vezető kormánypárt jót akar, amikor a nyugdijakat a korábbiak­tól eltérő módszerrel kívánja emelni. Nincs is alap arra, hogy rossz szándékot feltételez­zünk és azt sem várhatja el senki, hogy a koalíció mindent úgy csináljon, mint élődé. Ám ahhoz sem fér kétség, hogy ebben az ügyben kétbalkezesen kezdett munkához. Tisztelem, becsülöm azokat, akik következetesen viszik végig elképzeléseiket, nem adják fel az első ellenvélemény hallatán. Azon viszont a még oly következetes és becsvágyó, bizonyítani akaró politikusoknak is el kellene gondolkodniuk, milyen elemi erővel tört fel a tiltakozás az érintettek körében. Ellenvélemény mindig is volt, nagyon ritka az olyan döntés, amely mindenkinek jó. De ekkora véleménykülönbség? Persze minden nézőpont kérdése. A par­lamenti vitanapon azt mondta például a szociális és családügyi miniszter, hogy a nyugdíjasok 85 százaléka támogatja a kor­mány politikáját. Ugyanakkor a különféle nyugdíjasszervezetek sportcsarnoki nagy­gyűlésekre készülnek, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében pedig hatvan bejegyzett nyugdíjas szervezet tagsága egyöntetűen tiltakozott a tervezett változtatások ellen. Gyanítom: nem a változtathatatlanság igényével lépnek fel. Valós, érdemi párbeszéd kellene, és nem erőpozíció, s főképpen nem bizonytalanság. Ezért is nagy kár, hogy a szerdai parlamenti vita tisztázás és megoldáskeresés helyett két politikai irányzat ütközete lett, amelynek némely időszakában úgy tűnt: nem is a nyugdíjemelés, netán annak szakmai, pénzügyi része a lényeg, hanem a „csakazértis". Tudod, kishaver, én inkább maradok I a régi hagyományos módszernél Ferter János rajza CJ Várják a diákokat. Szeptember 1-jén megnyílt a görögkatolikus általános iskola a Bethlen Gábor út 7. szám alatt, a görögka­tolikus templom mellett lévő iskolaépület­ben. Jelenleg egy kislétszámú első osztály működik családias körülmények között. Az iskola tanárai, vezetői még ezekben a na­pokban is várják azok jelentkezését, akik gyermeküket ide szeretnék járatni. O Teret ere Oroson. Baráti beszélgetésre várja október 3-án 18 órától az orosiakat Csabai Lászlóné polgármester társaságában Simon Zsigmond, az MSZP önkormányzati képviselőjelöltje. A találkozó színhelye az ál­talános iskola (Fő út 60.). O Véradás. Ma 11-13 óra között Vásáros- naményban, a Beregvlz Kft.-nél és Vaján 8- tól 14 óráig az egészségházban lehet vért adni. Őszi munka Mindén jel arra vall, a várt és remélt vénasszo­nyok nyarából idén sem­mi sem lesz. Elmarad a séta a városi korzón, de a határban a legkevésbé emiatt fáj a feje a gazdák­nak. Haladni kell az őszi munkákkal, s ha esik az eső, az rontja a termés mi­nőségét, a sáros terepre pedig nem tudnak rámen­ni a gépek. Ám a kénysze rű pihenő alatt is akad bő­ven tennivaló: az aratás­ban megviselt berendezé­sek karbantartása, a még bevetésre váró munkagé­pek beállítása is a napi feladatok közé tartozik. A kállósemjéni gazdák (képünkön) is ezt végzik e napokban Martyn Péter felvétele Négy szak két intézetben Vállalkozásközpontú oktatás a mezőgazdasági főiskolán Nyíregyháza (KM - G.B.) — Az élet diktálta a reformokat, amelyek első eredményeit már tanévkezdetkor számba vehették a mezőgazdasági főiskolán, ahol az egyre né­pesebb hallgatóság elhelye­zési nehézségeivel is szembe kellett nézni. Újjászületik azonban a főiskola épülete, s így az intézmény alkal­masabb lesz a gazdasági élet egy­re több kihívására felkészíteni hallgatóit. Miután a mezőgazda- sági szakközépiskola már külön­költözött, helyét most a városi önkormányzat e célra megszava­zott támogatásából korszerűsítik a gazdálkodási szakra jelentke­zők számára. — Szükség van a több tante­remre — szögezi le Galó Miklós főigazgató-helyettes —, hiszen a '90-es években, amikor az oktatás- politikában nem mindig a fejlesz­tést célzó irányzatok voltak a meghatározók, közel tízszeresére emelkedett a hallgatói létszám. A növekvő gazdasági szakember- igényt kielégíteni hivatott gazdál­kodási szak megindítása szabad Galó Miklós diktál A szerző felvétele utat kapott, mert egyaránt illesz­kedett a régió fejlesztésének, s a felsőoktatás korszerűsítésének igényeihez. A kezdeti nehézsé­gek persze igényelték mind a fő­iskolai, mind a megyei és a váro­si vezetők személyes kiállását is. Az idei jelentkezési arányok arra buzdítják a főiskola gazda­ság- és társadalomtudományi in­tézetének tanszékeit, hogy a min­dennapi követelményeket, az ok­tatásra szánt egyre kisebb reálér­tékű támogatást és az európai együttműködéshez igazodó kép­zési, idegen nyelvi anyagot a fő­iskola szakmai hírnevéhez mél­tóan juttassák el a diákokhoz. — Új szervezeti formában kezdtük idén az oktatást — foly­tatja a jelenleg még a gödöllői egyetemhez kapcsolódó főiskolai kar oktatási főigazgató-helyette­se. — Az itt működő négy szakot: mezőgazdasági gépész, mezőgaz­dasági mérnöki, repülőmémöki és a gazdálkodási, már az önálló nyíregyházi főiskolai integráció­ra gondolva tömörítettük két olyan intézetbe, amely képes a szakmai munka korszerűsítésé­re. Az itt végzett mérnököknek önálló gazdálkodásra s az agrár­vertikum teljes áttekintésére kell alkalmassá válniuk. — A gazdálkodási ismeretek iránt, ha lehet még nagyobb az érdeklődés. Az 1998/99-es tanév­ben immár 1900 nappali és leve­lező tagozatos hallgató iratkozott be, ami jelzi a megnövekedett társadalmi igényt, arra ösztönöz­ve a főiskolát, hogy tanári kara is felkészülten végezze munká­ját. Haszon helyett közhaszon Budapest (KM - Ny.Zs.) — A kö­zös megjelenés előnyeivel élve együtt mutatkoztak be megyénk nem haszonelvű szervezetei az elmúlt hét végén a fővárosban megrendezett Nonprofit Expo ki­állításán. A PRIMOM Vállalkozásélénkí­tő Alapítvány, valamint az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság ko­ordinálásával közös standon fo­gadták az érdeklődőket a Tisza­tér Társulás, a Human-Net Ala­pítvány, az E-Misszió Egyesület, a RÉV Alapítvány, a Nagydobos Felzárkóztatásáért Alapítvány és a Felső-Tisza Alapítvány kép­viselői. A budapesti Európa Ház szer­vezésével szeptember utolsó nap­jaiban harmadik alkalommal megtartott rendezvényen az egyelőre állami és vállalkozói szféra mögé sorolt „harmadik szektor”, vagyis a civil kör hir­dette törekvéseit, igyekezett szé­lesebb körben megismertetni céljait, s támogatókat, szimpati­zánsokat szerezni kezdeménye­zéseihez. A legnagyobb vonzerő az le­het, hogy olyan szervezetekről van szó, amelyek működésében nem a profit, a haszon, hanem a közhasznú feladatok elvégzése a legfontosabb tényező. Almaié Rakamaz (KM) — A léalma feldolgozását a hét elején megkezdte a rakamazi Ti­sza menti Almafeldolgozó Társulás. A nyíregyházi konzervgyár beszállítója­ként naponta 12 vagonnyi alma levére kötöttek szerző­dést. A termelők 30 napon belül juthatnak a 18 forin­tos kilogrammonkénti ár­hoz. A tüntetés elmaradt Petneháza (KM - Gy. L.) — Egy petneházi olvasónk hívta fel a figyelmünket; hogy október 1-jén a gyer­mekvédelmi támogatás „osztása” nem lesz problé­mamentes, ugyanis híre ment, hogy abból levonják az iskolatej árának 30 szá­zalékát. Megtudtuk: koráb­ban valóban felmerült, hogy a szülők esetleg vállal­ják a havi 180 forintot a te­jért. Amikor azonban szóba került, hogy a négyhavi összeget kellene befizetni, a szülők egy része felháboro­dásának adott hangot. Ked­den rendkívüli testületi ülé­sen elfogadták Csorna Já- nosné javaslatát, hogy át­csoportosítás révén előte­remtsék a pénzt. Amint azt dr. Kalocsainé Fábián Valériától, a Megyei Közigazgatási Hivatal főtá- nácsosától megtudtuk: a gyermekvédelmi támoga­tásból törvénysértő lett vol­na levonni az iskolatej árát. Szüret előtt A szomszédaim már napok óta készülődnek a szüretre. Ráérő­sen, mondhatnám komótosan válogatják ki a szükséges eszkö­zöket. Mindet alaposan megvizs­gálják, hogy mi az ami így első ránézésre is láthatóan javításra szorul. A kisebb hibák megtalá­lására majd a tisztogatás, a mo­sás idején kerül sor. Az alaposan kitisztított szőlősajtót és hordó­kat újból átvizsgálják, mert nem akarják, hogy a boruknak olyan illata, vagy mellékíze legyen, hogy a többi szőlősgazda arra kritikus megjegyzést tehessen. Ezek a bortermelők olyan érzé­kenyek, mint az eladósorban lé­vő lányok. Nem nagy területűek ezek a szőlőskertek és nem is specializá­lódtak egy-egy fajtának a domi­nanciájára. Száz-százhúsz négy­szögölön főleg saszlát, ezerjót, rizlinget és esetleg delavárit ter­mesztenek. A dombtetőn lévő kertekben még megtalálható az Otelló, az Izabella és a fehér no­ha szőlő is. Ölenként négy tőkét kell számítani, kertenként te­hát 4-500 tőről szüretelik a ter­mést. A gazdáknak ebből általában 400 liternyi tiszta bora lesz. Ha tisztességesen összevetjük en­nek forgalmi értékét a ráfordí­tott költséggel, a kettő különb­ségét visítva lehet nullszaldósra hozni. Úgy látom, hogy a szőlő- művelést a szomszédaim nem is a jövedelemért csinálják. Bele­nőttek, beleszerettek és szőlő nélkül egy kert itt elképzelhetet­len. Tudom, habár nekünk csak harminc tőke van a kert két ol­dalán. Ezek jelzik a kerítés he­lyét, amelynek kiépítése jó szomszédoknál pénz- pocsékolás. Ahhoz, hogy a bornak ne le­gyen kellemetlen íze és illata, megfelelően tiszta hordókba kell beleszűmi a mustot. A lelkiisme­retes gazda azonnal kimossa a kiürült hordót, eltávolitva belőle a seprőt. A kimosott hordót a dugó nyílásával lefelé fordítva jól kicsorgatja. Amikor eléggé megszáradt, meggyújtja a vé­kony drótra felfűzött kénlapot, beleengedi és ledugaszolja. Ez így marad a következő nyárig, amikor közeledik az újabb szüret ideje. Ekkor kell ismét kimosni és a nyári napon borsszárazra szá­rítani. Szembe szomszédom, az egész utca Pista bácsija, aki fel­tűnően kevés sikerrel velem is meg akarta ismertetni a szőlő- művelés tudnivalóit, az egész szeptemberi hónapot a tőkék előtt végigguggolta. A fürtökből egy kés hegyével kipiszkálta a rothadó szemeket. Közben velő­sen tömör mondatokban szidta az időjárást, ami az idén is tönk­re tette a termést. Én az ország­ban bárhol jártam, még nem ta­lálkoztam olyan szőlőtermelővel, aki elégedett lett volna az időjá­rással. Olyan talán nem is léte­zik, csak a mesék világában. ^Vnikor a letisztult új bort beletölti az első pohárba, meg­szaglássza, megízleli és arcát elönti az öröm derűje. Ilyenkor érdemes látni a szőlősgazdát. Mert ebben a borban nincs sem­mi, ami hamis, ez maga a tiszta­ság. Csillogásában ott ragyog a csillámló nyár minden sugara. És jövőre még ettől is szebb nyarunk, és jobb szüretünk lesz. Nyugdíjvita

Next

/
Thumbnails
Contents