Kelet-Magyarország, 1998. október (55. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-10 / 238. szám
1998. október 10., szombat 19. oldal □ Népzenei fesztivál Beszterecen. Második alkalommal rendezik meg — október 10-én, reggel 9 órától — a besztereci Móricz Zsigmond Általános Iskolában az Őszikék elnevezésű népzenei fesztivált és versenyt. A délelőtt és délután zajló bemutató műsorában több, mint harminc produkció szerepel. A gálaműsort este fél héttől élvezheti a közönség. Ennek műsorában fellép a Szabolcs táncegyüttes is. ü A Krétakör premierje színházunkban. Az idei évad első premierjén a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban — szombaton este hét órától — Brecht-adaptációt láthat a közönség. A társulat Mohácsi István —Faragó Béla—Mohácsi János átiratában a Krétakör-t viszi szinte. □ Lobesőczky-tárlat Kisvárdán. A kis- várdai Várszínház és Művészetek Házában hétfőn, október 12-én nyílik Lobosóczky József tárlata, melyet november l-ig látogathatnak a képzőművészet kedvelői. □ Szüreti bál Örökösföldön. E hét vége sem marad szüreti mulatság nélkül. Jóllehet a nyíregyházi Örókösföld nem tartozik a kifejezetten szőlőtermő vidékek közé, szombaton — este hét órától — az ottani Móra Ferenc Általános Iskola éttermében rendeznek szüreti bált. □ Gyerünk a moziba be! A nyíregyházi Krúdy moziban szombaton és vasárnap a következő filmeket vetítik. Mindkét napon délután két órától és negyed öttől a Zorro álarca című, színes, amerikai darabot láthatja a közönség — főszerepben Antonio Bande- rasszal és Anthony Hopkinsszal. A Truman show című, színes, amerikai filmszatírát (rendezte Peter Weír — este fél héttől, fél kilenctől és éjjel fél tizenegytől tekinthetik meg az érdeklődők. Jelenet a Truman show-ból KM-reprodukció J Geduly-emlektábla avatása. Geduly Henrik evangélikus püspök emléktábláját avatják október 11 -én kb. délelőtt fél tizenkettőkor, Nyíregyházán, a Luther-ház evangélikus templom felőli oldalánál. Avató beszédet mond Margócsy József nyugalmazott főigazgató, várostörténész; az emléktáblát megszenteli D. Szebik Imre evangélikus püspök. Az ünnepség műsorában közreműködik Hetey László színművész és az Evangélikus Egyházközség énekkara. □ Megelőzni a betegséget. A nagykál- lói városi művelődési központban október 12-én 17 órától folytatódik az Egészségünkért című sorozat. Téma. a súlyos betegségek megelőzése, kivédése. □ Ásványbemutató Tissavasvárlban. A tiszavasvári ICN Alkaloida Magyarország Részvénytársaság szakszervezeti könyvtárában október 12-től 18-ig a Koch Sándor Ásványgyűjtő Kör kollekciójának anyagából készült kiállítás tekinthető meg. □ Finn szobrászművész bemutatkozása. A nyíregyházi Városi Galériában a közelmúltban nyílt meg a finn Raimo Jaatinen szobrászművész tárlata A figyelmet érdemlő alkotásokat felvonultató bemutatót e hét végén és a jövő héten is felkereshetik az érdeklődők. Patika az Arany Oroszlánhoz A kisvárdai Somogyi gyógyszerészdinasztia évszázadokon átívelő története Fazekas Árpád Megyénk orvostörténetében több nagy gyógyszerész család ismeretes, például a nyíregyházi Szopkó család (1878-1951), a büd- szentmihályi Kabay család (1927-1948), a tiszalöki Rab család (1888-1951) és a kisvárdai Somogyi család (1818-1907) között. A továbbiakban csak a Somogyi családról lesz szó, amely időrendben és nagyságában is az első volt Szabolcsban, s ráadásul a legtovább (89 évig) állott a gyógyítás szolgálatában. A családalapító Somogyi János a Felvidékről települt Kisvárdára, s 1818-1853 között vezetett az Arany Oroszlánhoz címzett patikát. Három fia Rezső, Gyula és István gyógyszerész lett (diplomájuk: 1852 Bécs: 1857 Bécs és 1965 Pest) szintén. Sőt, Somogyi Jánosné született Zboray Mária családjában is volt négy olyan gyógyszerész, aki kapcsolatba került Kisvárdával. Mindenekelőtt Zboray Béla gyógyszerészt kell említenem, mert 1865-ben segéd volt a kisvárdai Arany Oroszlán patikában. Az 1850-es években pedig Zboray József gyógyszerész tagja volt a kisvárdai Casino egyletnek. Emellett Zboray Mária a nagynénje volt Zboray Bertalan óbudai patikusnak (1870-ben vásárolta gyógyszertárát), akinek dr. Zboray Bertalan nevű unokáját, budapesti főgyógyszerészt jól ismertem. s 1976-bam nyíregyházi látogatásakor több adatot közölt velem a számon tartott kisvárdai rokonságáról. Visszatérve most már a Somogyi családhoz, közöttük Somogyi Rezső volt a legjelentősebb, aki 170 éve, 1827. november 22-én született Kisvárdán és ugyanott halt meg 1907. október 6-án. A középiskolai tanulmányait Kassán végezte, s az egyetemi időszakot Pozsonyban kezdte meg. Önként jelentkezett honvédnek a szabadságharc idején, s végül főhadnagy volt a bukáskor. Ezután Derecske községben húzta meg magát 1849-50-ben, majd folytatta Pozsonyban egyetemi tanulmányait és Bécsben szerezte meg gyógyszerészi diplomáját. Tény, hogy 1852-1907 között azaz 55 évig vezette a kisvárdai családi gyógyszertárat. Sajnos ma már nagyon hiányosak az adataink az egykori Somogyi Rezső féle patikával kapcsolatban. Ugyanis a gyógyszertárak 1951. évi államosítása egyszerűen elzavarta, eltüntette a régi tulajdonosokat, különösképpen a gyógyszerészdinasztiákat. Szándékosan összetörték a régi értékes patikaedényeket, a féltve őrzött cégéreket, engedélyeket, bélyegzőket, családi feljegyzéseket és fényképeket. Ez a barbár és céltudatos rombolás nagy csapást jelentett a magyar gyógyszertörténetre és tárgyi emlékeire. Szerencsére a megyei levéltárban megmaradtak az általam részletesen tanulmányozott dr. Mádi Szabó Dávid (1808-1886) megyei főorvos 1873-1876. évi hatósági gyógyszertári vizsgálatainak jegyzőkönyvei. A költői vénával írott jegyzőkönyvekből megtudható, hogy a Piacz utcán lévő gyönyörűen berendezett Arany Oroszlánhoz címzett patika „méltán tartja fenn egyik első rangját a közvéleményben". A Magyar Gyógyszerészet Története c. monumentális munka (1930) pedig így ír: „Szatmáron alakult Somogyi Rezső gyógyszerész 1905-ben meg a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület III. kerületének a 3. járása, mely rövidesen egyike lett a legjobban beszervezett járásoknak. Elnöke lett dr. Lengyel Márton szatmári, alelnöke pedig Somogyi Rezső kisvárdai gyógyszerész.” Somogyi Rezső azonban nemcsak jó hazafi és elismert gyógyszerész volt, hanem a szüleit tisztelő és a testvéreit szerető ember, a városi közéletben részt vevő polgár: ún. tanügyi férfiú, s Archív felvétel végül kedvtelésből régészkedett és írogatott is. A szülőföld megbecsülését jelzi, hogy a kisvárdai 2. számú általános iskola már 1995-ben felvette Somogyi Rezső nevét. A hagyományápolás folyamatosságát jelzi, hogy a városi könyvtár rövidesen Somogyi Rezső tudományos emlékülést tart és megjelenteti a gyógyszerésznek zömmel a Kisvárdai Lapokban (1888) közölt írásait és néhány megmaradt levelét. A lélekbúvár Kovács Éva Dr. Varga Csilla, a Nagykállói Pszichiátriai Szakkórház főorvosa Nyíregyházán született, ott él jelenleg is, mégis Nyírbátorban érettségizett. Édesapját szólította oda a munka, családja pedig szívesen követte. Az édesapa volt az is, aki lánya érdeklődését látva segített a pályaválasztásban. s kapacitálta gyermekét, hogy az általa tervezett biológusi pálya helyett válassza inkább az orvosit. — Az volt biztos, hogy a középiskolában leginkább szerettem a biológiát, biokémiát. Ugyanakkor az egészségügy sem állt távol tőlem, hiszen édesanyám gyógyszertári szak- asszisztensként dolgozott Nyíregyházán, az akkori Gyógyszertári központban. Számomra az orvoslás elsős koromtól érdekes, varázslatos világnak tűnt, ahová bejutni legszebb álmaun közé tartozott. A sikeres orvosegyetemi felvételi után dr. Varga Csilla fiatal pályakezdőként a megyei kórházban kezdett dolgozni. Igaz, nemcsak munkahelyet, családi állapotot is „váltott", hiszen nem sokkal a diploma után megszületett első gyermeke. — Egy évet töltöttem otthon, s folytattam a gyógyítást. Két év múlva megszületett a második fiam, de családom segítségével tovább dolgozhattam. Az V.-ös belosztályról a sürgősségi osztályra kerültem, majd a 2-es belgyógyászat és a szakvizsga következett. Ezután jöttem Nagykállóba. ahol éppen megüresedett egy állás, és ahová hívtak. sok érdekes feladatot ígértek. Korábbról ismertem dr. Vágvölgyi János igazgatót, az ő menedzserszemléletét. Biztos voltam abban, megtartja szavát, s módot ad arra. hogy megvalósítsam elképzeléseimet. Azóta sem csalódtam, mondhatom. ezen a munkahelyen boldog és elégedett vagyok. Családommal változatlanul Nyíregyházán élek. a kijárás, az utazás számomra nem jelent problémát. Mire átgondolom teendőimet, rendszerezem napi feladataimat, már itt is vagyok a kórházban. Őszintén megmondva jól is esik az a tizenöt perc kikapcsolódás, amit számomra a közlekedés, a vezetés okoz. Nagykállóban igen sokrétű és felelősségteljes munkát végez dr. Varga Csilla. 1993- .ban pszichiátriai rezidensképzésen vett részt, 1996- ban pszichiátriai szakvizsgát tett. 1997 szeptemberétől a 3-as pszichiátriai és belgyógyászati osztály osztályvezető főorvosa lett. Tennivalója bőven volt, s ma is bőven akad. Az osztály gazdálkodása korábban hiányos volt, az ő vezetése alatt megszűnt ez a hiány. Mindeközben ma már növekvő orvoslétszámmal dolgoznak. a munka szakmai színvonala ezzel párhuzamosan, folyamatosan nő. A munka melletti tanulást azóta sem hagyta abba. Ebben az évben kezdte el a szegedi József Attila Tudományegyetemen a közgazdász- képzést. ha úgy tetszik, újra harcba szállt egy másoddiploma megszerzéséért. — Szükségem van az újabb ismeretekre. Előzőleg a mínu- szos gazdálkodás emelkedő milliókat, sok problémát és szégyent jelentett ennek az intézménynek. Miatta gyakran emeltem kifogást, bizonyára ez is oka volt annak, hogy amikor lehetőség nyílott rá, engem bíztak meg a feladattal. Az, hogy harminchét évesen alkal masnak találtak az osztály vezetésére, sok erőt, önbizalmat adott nekem. Nagy lelkesedéssel kezdtem, s azóta rájöttem: a vezetés is szakma, amit lehet is, kell is megtanulni, a lelkesedés önmagában kevés. Több vezető beosztású családtagom is van, az együttlétek alkalmával sokszor Vi o. zom szóba a témát, mások tapasztalatait is összegyűjtöm a mind sikeresebb munka érdekében. Ez év július 1-től újabb feladatot kaptam. A főigazgató főorvos megbízott helyettese vagyok. Ez pedig azt jelenti, hogy az eddiginél is több a munkám, kevesebb a szabad időm. Ezt a kevesebbet a családommal, a férjemmel és gyermekeimmel igyekszem eltölteni, ha megtehetjük, színházba is elmegyünk. Szabad idő? Nagyon kevés. A munka rengeteg, a leterhelés nagy. Este 6 után, amikorra hazaérek, már nemigen marad idő semmire. Teljesen más a beosztásom nyáron, amikor igyekszem kihasználni a szabadság minden percét. Olvasok, kirándulok, pihenek. Nagy segítség a csaladom, a férjem, aki olyan munkát is elvégez, amit nőként, családanyaként nekem kellene megcsinálnom. Azt szoktam mondani, szervezett családi összefogással vagyok képes arra, hogy minden elvárásnak eleget tegyek, minden feladatnak megfeleljek. Orvosként és családanyaként, vezetőként és feleségként is csak így tudok helytállni. Meg vagyok győződve arról, hogy a férjem, a családom nélkül mindez lehetetlen lenne. Hogy mi szerzi dr. Varga Csilla számára a legnagyobb örömet? Határozottan mondja: a beteg gyógyulása. Az a pillanat, amikor látja a páciens arcán, hogy bajaitól megszabadulva. elégedetten távozik. — Azt szoktam mondani, a terápiás élményért érdemes orvosnak lenni, ezért jó gyógyítani. Terveim nem nagyok. Szeretném befejezni az egyetemet, s elérni, hogy végre annyi orvos dolgozzon a nagykállói kórházban, amennyi a gyógyításhoz elegendő... A besztereci Rezeda együttes Amatőr felvétel
