Kelet-Magyarország, 1998. október (55. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-08 / 236. szám

1998. október 8., csütörtök 3. oldal Kováts Dénes A szomszédos országok illetve megyék határokon átnyúló kapcsolata nem újkele­tű, mind többen látják ennek, s még in­kább továbbfejlesztésének szükségszerűsé­gét. Különösen akkor, ha manapság már jobbára a régiók, s nem a nemzetek Euró­pájáról beszélünk. A minapi nyíregyházi sajtótájékoztatón a Kárpátok Eurorégióban érintett országok, térségek vezetői nem véletlenül utaltak az együttműködés fontosságára, hiszen vilá­gosan látni: a kontinens ezen a részén — ha más országban is élünk — bizonyos ponton, s kérdésekben egymásra vagyunk utalva. A gazdaság egyes szegmenseiben éppúgy, mint a környezetvédelemben, vagy közös projektek megvalósításában. Kétségtelen, hogy a nagypolitika olykor gátja — legfeljebb nem segítője — e kap­csolatoknak, bizonyítja ezt több tagország eddigi eurorégiós jelenléte, lehetősége. Ta­lán az sem véletlen, hogy a román fél szíve­sen veszi tapasztalatainkat az uniós csatla­kozásuk felgyorsításához, s hogy a szlová­kok az ottani választások ismeretében ugyancsak pozitív változásokat várnak úgy az eurorégiós, mint az uniós vonalon. Ha vannak is félreértések, néha érdekel­lentétek, ezek kellő megfontoltsággal kezel­hetőek. Különösen akkor, ha a közvetlenül érintett megyei, térségi vezetők között jó a kapcsolat, mert így jobban megteremthető az összhang. A tapasztalatok — s szavaik is — azt mutatják, a mostaniak bár nem egy nyelvet beszélnek, sokszor egyet |azonost) szólnak, tudván: együtt könnyebb elérni a célokat. IVIondhatnánk persze, az egyén számára az a fontos, hogy saját hazájában boldo­guljon. Ez így is van rendjén. De nem sza­bad feledni, ezt a boldogulást sok területen elősegíthetik a határokon átnyúló kapcsola­tok — a kölcsönös előnyök jegyében. Eh­hez pedig jó eszköz, szervezet lehet (mond­juk) a Kárpátok Eurorégió. O Fórum a tv-ben. A rakamazi Falu Tv és a művelődési ház választási fórumot rendez október 8-án 19 órától a művelődési ház­ban. A fórumon bemutatkoznak a település polgármester- és képviselő-jelöltjei. LlEurópa-nap Nyíregyházán. Az Euró­pa Tájékoztatási Egyesület október 8-án Eu- rópa-napot tart a nyíregyházi polgármesteri hivatal dísztermében. A programban külön­böző előadások szerepelnek, amelyek négy témában foglalkőznak az unió helyzetével történével. A programban szerepel a Kos­suth téri civil és társadalmi szervezetek be­mutatója. O A polgármester megnyitója. A nagyecsedi II. Rákóczi Ferenc Városi Műve­lődési Házban október 10-én, szombaton, 10 órától nyitják meg a Nyugdíjas Klubot. A megnyitó beszédet Szűcs Gusztáv, a város polgármestere tartja. Pénzen vett szabadság Óvadék ellenében a gyanúsítottat szabadlábra helyezhetik Valahogy így kell majd letenni az óvadékot Balázs Attila felvétele Fullajtár András Nyíregyháza (KM) — Az ez­redfordulós január 1-jétöl a fejlett nyugati és más ka­pitalista országokhoz hason­lóan az előző parlament ha­zánkban is elfogadta az új intézményt az óvadék beve­zetését. Az új büntetőeljárási törvényben rögzített óvadékkal kapcsolato­san a társadalom széles rétegei­ben megoszlanak a vélemények. Van aki időszerűnek tartja, de sokan tiltakoznak ellene. A törvény lényege: meghatá­rozott esetekben a terhelt előze­tes letartóztatásának elrendelé­sét mellőzheti, és az elrendelt előzetes letartóztatást megszün­tetheti a bíróság, ha a bűncselek­ményre és a személyi körülmé­nyekre tekintettel a terhelt óva­dékot tesz le. Óvadékot az érin­tett, vagy helyette más is ajánl­hat fel és letehet. A törvényről dr. Bodnár Zsolt a megyei bíróság elnökhelyette­se a nemrég Nyíregyházán meg­rendezett I. Sóstói Örszágos Jo­gásznapon e témával kapcsolato­san a következőket mondta: — A törvény indoklása szerint a törvényalkotó el kívánja kerül­ni, hogy az óvadék a vagyoni helyzettől függő kiváltság le­gyen, éppen ezért nem határozza meg annak, sem a legalacso­nyabb, sem a legmagasabb össze­gét. Viszont előírja, hogy nem­csak a bűncselekmény súlyához kell igazítani az összeget, hanem a terhelt személyi és vagyoni helyzetéhez is. így azonban egy vagyontalan, kis jövedelmű, vagy jövedelem nélküli elkövető esetén a vagyoni helyzetéhez mért óvadék összege súlytalan alternatívája lenne az előzetes letartóztatásnak. Bár a törvény lehetővé teszi, hogy terhelt he­lyett más is ajánlhat fel és tehet le óvadékot, azonban nem fűzök komoly remény ahhoz, hogy a szerény körülmények között elő elkövetőkön így nagy számban segítenének. Véleményem sze­rint szinte kizárólag a magas jö­vedelemmel és nagy vagyonnal rendelkező elkövetők lesznek olyan helyzetben, hogy óvadékot tegyenek le, vagy másnak' fel­ajánlják. Látszólag jó megoldás, hogy az óvadék nem alkalmazható, ha a szándékos bűncselekményre a törvény 8 évi szabadságvesztés­nél súlyosabb büntetést rendel el. De elgondolkodtató, hogy az állampolgárokat közvetve, vagy közvetlenül megkárosító, akár több száz millió forintos kárt, vagy hátrányt okozó lopást, csa­lást. vagy hűtlen kezelést elköve­tő személyt megilletheti az óva­dék letételének joga és így elke­rülheti az előzetes letartóztatást. Ezeknek az embereknek az óva­dék letétele nemcsak a szabadsá­gukat jelenti, hanem, bár nem kamatozó, de nem feltétlenül veszteséges kiadás, hiszen a tör­vény szerint az óvadék összegét vissza kell adni, ha az elkövetőt mégis letartóztatták, a bíróság az eljárást jogerősen befejezte, vagy a szabadságvesztés végre­hajtását megkezdte... Az ügyész természetesen fel­lebbezhet az előzetes letartózta­tást, óvadék ellenében mellőző határozat ellen. Nem lehet csodálkozni az egyik kormánypárt vezetőjé­nek azon kijelentésén, mely sze­rint „aki szegény, azt könnyeb­ben letartóztatják, aki pedig dús­kál a pénzben, vagy bír olyan kapcsolatrendszerrel, hogy lete­szik helyette az óvadékot, az könnyedén eléri, hogy szabad­lábra kerüljön, mindez pedig to­vább növelné a társadalmi igaz­ságtalanságot”. Komp helyett hidat Olcsvaapáti (M. K.) — Év­ről évre komoly gondot je­lent Olcsvaapáti önkor­mányzatának a komp mű­ködtetése a Szamoson. Ha­lász Csaba, a település pol­gármestere a képviselő tes­tület 27/1998. sz. határoza­tában felhatalmazást kapott arra, hogy eljárjon a híd építése ügyében. Dr. Torgyán József föld­művelésügyi és vidékfej­lesztési miniszterhez for­dultunk. Fehérgyarmatról Vásárosnamény érintésével Nyíregyházára a Szamoson csak komppal lehet eljutni. A vízállás illetve a jégzajlás valamint a fagy ezt erősen befolyásolja. Télen a jégen járnak át az emberek, ebből több halálos baleset történt. A szatmári részről ez a leg­rövidebb űt a megyeszék­helyre. Ha a kormány fel akarja zárkóztatni a szat­mári részt, ez a híd nem maradhat ki az elképzelés­ből. Miniszternek ötlettel is szolgáltunk. Vásárosna- ményban ott áll kihaszná­latlanul a régi Kraszna-híd, száz méterrel arrébb felépí­tettek egy új hidat. Ezt a hi­dat kellene ide Olcsvaapáti- ba felhozni, a tartópillére­ket megépíteni és ezt a hi­dat a tartópillérekre ráhe­lyezni. Hasonlóra volt példa, amikor az Antall-kormány idején a régi polgári Tisza­fádat levitték Dombrádra. s a Bodrogközt bekapcsolták az ország vérkeringésébe. Esetünkben a szállítási tá­volság mintegy hat kilomé­ter lenne. Olcsavaapátiban reménykednek abban, hogy kérésük meghallgatásra ta­lál. Az utolsó szálig átveszik A Nyidofer ebben a szezonban 9 ezer tonna dohányt vásárol fel Katona Béla termelési menedzser a futószalagon ellenőrzi a bálá­kat Racskó Tibor felvétele Zabos libák Jánkmajtis (M. K.) — Évekkel korábban is nagy volt az öröm, amikor a Tranzit megtelepedett az Erdőhát központjában. Idő­közben az rt. munkakapcso­latot alakított ki a Hajdú- Bét Rt.-vel, s napjainkban libák ezreit nevelik a szat­mári síkságon. Az itteni munkák irányítója Szabó István igazgató elmondta, az idén tavasszal 85 ezer li­bát hoztak ki. Ebből már 25 ezret értékesítettek. A cég­nél 20-25 térségbelit foglal­koztatnak, de szállítók, s más bedolgozók, mezőgaz­dasági szolgáltatók is itt ke­resik kenyerüket. Mivel ezek a „zabos libák” az elő­nevelés idején tápot esznek, később szemes terményt. A libát háromszor tépik. Ez is munkalehetőséget jelent szinte hónapokon át. Nyíregyháza (KM) — Hétfőn kezdte a Virginia típusú dohá­nyok feldolgozását a Nyidofer Rt., tudtuk meg Bittner Imre ve­zérigazgatótól. Az rt. ebben a szezonban közel 9 ezer tonna do­hányt vásárol fel, ebből 4,2 ezer tonna a Virginia, amelynek átvé­telét november 1-ig befejezik. Ez­után startol a természetes szárí­tású dohányok átvétele. A rendkívüli időjárási viszo­nyok ellenére a dohány minősé­ge az átlagnál lényegesen jobb. A cég, amely idén is az utolsó szál dohányt is megvásárolja, a fel­dolgozáshoz 300 szezonmunkás vett fel. Jelentősen javulták a gyártás feltételei, az új beruhá­zásoknak köszönhetően az rt. megfelel a nemzetközi szintű kö­vetelményeknek. Ugyancsak októberben kez­dődtek a tárgyalások a négy ha­zai cigarettagyártóval, akiknek a feldolgozott dohányt eladják. A feldolgozás kezdésével szinte egy időben már készítik a jövő évi termesztési szerződéseket, ame­lyeknél Bittner Imre kiemelte, a dohány szinte az egyetlen olyan növény, amelynek biztos piaca van, a szerződéses ár garantált. Emiatt várhatóan tovább bővítik a dohányültetvényeket a ter­mesztők. Dióhullás Csalhatatlanul itt az ősz. Po­tyog a dió a fáról. A lomb is dör- gölődzik a földhöz, szülőanyjá­hoz, otthagyva kopaszon az ágat. Bő harmat mindenütt. De jó lett volna az augusztusi hő­ségben! Akkoriban sok diófa volt a fa­luban. Nem is kellett ültetni, a varjú szétpotyogtatta, s bárhol megtermett. Közvagyonná válta a fasorokban is, mint minden. Rendelet jött, be kell gyűjteni. Ki hajtja végre? Sárika, a frissen érettségizett előadó a szakigaz­gatástól. Akkor még nem voltak közmunkások, akiket kivezényel­hettek. Volt a kisbíró Kiss Jóska, egy hivatalsegéd, meg a takarí­tók. És a társadalmi munka. De diót szedni társadalmi munká­ban? A fák már messziről kínál­ták magukat, mintegy túlnőtték a fasorok akácait. Bő, buja alj­növényzet alattuk, magvas csa­lán, cserjék és égi áldás, harmat formájában. — Legalább egy kaszát hoz­tunk volna! — sopánkodott Je­nő. — De istenien vágná a har­matos füvet. Sárika, hogy jó példával jár­jon elől, pucér lábszárral, szok­nyával indult a lombok közé, de hamar visszahőkölt. — Megvárjuk, amíg felszárad! — ajánlotta Vera, a takarítónő. — Addig eszegetünk egy kicsit. Sárika is leült az egyik felfordi­tott kosárra, s azon elmélkedett, milyen jó a rendelet, amit meg­hoztak, csak éppen a végrehaj­tás. És mily csekélyke az a hata­lom, amellyel felruházták, leg­alábbis a gyakorlása. Arra eszmélt fel, hogy jön a kisbíró Jóska. Csenget rettenete­sen, billeg kezében a bicikli kor­mány. — Ejha! Nem korai ez a lazí­tás? — és csak úgy bedobta a biciklijét a fa alatti magvas csa­lán közé. Szemét ellenzőként tartva nézni kezdte a hatalmas fát. — Hát... hát iszen nincsen ezen semmi! Mit akarunk mi er­ről szedni? A többiek felpattantak, s óbé- gattak. Délre bejárták a falu összes diófáját. Szám szerint ket­tőszázhetvenet. Mert az is nyilván volt tartva. Az eredmény silány, pár kosár dió. Megelőzték őket, mert más is tudta merre vannak azok a diófák, s ami közös volt, abból mindenki vett. És a pár ko­sár dióból bejglit sütöttek.----------------------------------­(j y Q ejmJ m <“ I * i Együtt a régióban Almahelyzet Ferter János rajza

Next

/
Thumbnails
Contents