Kelet-Magyarország, 1998. szeptember (55. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-30 / 229. szám

1998. szeptember 30., szerda 13. oldal A saját erő kiegészítése Hogyan lehet igénybe venni a szoci­álpolitikai támogatást? — kérdezte szerkesztőségünktől egy tiszamogyo- rósi olvasónk. A választ dr. Hajzer Lászlónétól. az Orszá­gos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. osztályvezetőjétől kaptuk meg. Eszerint: a lakásépíttetőt, vásárlót az álta­la eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek és más eltartott családtagok után a lakásépítési költség, eladási ár megfizetéséhez kedvezmény illeti meg. A kedvezmény csak új lakás építésére, vá­sárlására jár. Mértéke az építési összkölt­ség illetve az eladási ár hatvanöt százalé­kát nem haladhatja meg. A kedvezmény összege az együtt költö­ző, a kölcsönszerződés megkötésének idő­pontjában meglévő első gyermek után ket­tőszázezer. a második után egymillió, a harmadik után szintén egymillió, s min­den további meglévő gyermek után kettő- százezer, valamint más eltartott családta­gok után harmincezer forint jár. (Az utób­bi esetben a családtag legalább egy éve kö­zös háztartásban él, s jövedelme nem ha­ladhatja meg a 13 700 Ft-ot.) Az összeg csak saját erő kiegészítéseként vehető igénybe. Eltartottnak minősül az a gyermek, aki 16. életévét nem töltötte be. Betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán ta­nul, s 25 életévet még nem érte el. Ha be­töltötte a 16. évet, de testi vagy szellemi fo­gyatékossága miatt munkaképességét leg­alább hatvanhét százalékban elvesztette. A magyar állampolgár akkor jut ehhez a támogatáshoz, ha magának, a házastár­sának, a kiskorú gyermekének, az együtt­költöző családtagjának lakástulajdona, ál­landó használati joga, vagy bérleti jogvi­szonya nincs. A rendelet egyben megszüntette a há­rom vagy többgyermekes családok lakásá­nak bővítése esetén nyújtható kedvez­mény lehetőségét. A magyarságtudat erősítése Nyolcszázan vettek részt nemrégiben az erdélyi Magyarsároson, a II. Országos Uni­tárius Ifjúsági Színjátszó Találkozón, me­lyen a beregieket egy háromfős csoport képviselt. A fiatalok félre téve a felvételit, az iskolakezdést, fáradozást nem kímélve jöttek el a seregszemlére. Érezhették, hogy á közösségteremtés elősegíti az egymásra- figyelést, emellett a találkozó lehetőséget teremtett az anyanyelv gyakorlására, a magyar szerzők (Móricz, Rejtő, Heltai stb.) műveinek és a népi komédiáknak a még jobb megismerésére. A zsűri elnöke, Balogh András sepsi­szentgyörgyi Tamási Áron színjátszó cso­port vezetője volt. Magyar részről Bocs At­tila, a beregi univerzalista-unitárius pres­biter vett részt a zsűri munkájában. A leg­sikeresebb produkciókat Móricz színmű­vei jelentették. Éppen ezért felvetődött, hogy a nagy író szülőföldjén, Szatmárban is meg kellene rendezni a találkozót. Kö­szönetét mondunk a magyarsárosi unitári­us lelkészcsaládnak, és a marosi körzeti gondnoknak a szíves vendéglátásért és a színvonalas rendezésért. Nagy jelentőségű­ek ezek a találkozások a testvérkapcsola­tok építésében és a magyarságtudatunk erősítésében. Felhős Szabolcs, szórványgondnok Jól érezték magukat a beregi fiatalok Amatőr felvétel Széna­gyűjtés A jószágtartókedv ugyan jócskán lelohadt megyénkben is, azért vannak még helyek, ahol becsülete van a szénának. Képünk Gávavencsellő határában készült a Lónyay-főcsatorna gátján, ahol Márton Antal gyűjti a télire valót Balogh Géza felvétele Teret a napsugaraknak A nagykállói városi bölcsőde ne­vében ezúton fejezzük ki köszö- netünket mindazoknak, akik szeptember 19-én önzetlen segít­séget nyújtottak az intézmény udvarán feleslegessé vált fák ki­termelésében. A fák kivágására azért volt szükség, mert eltakar­ták a fényt és így hűvös, nyirkos maradt alattuk a naptalaj. A ho­mokozó nem tudott kiszáradni, a gyermekszobák ablakai árnyék­ban maradtak. A napfény pedig Új társasházba költöztünk Nyír­egyházán. Végigjártuk az ilyen­kor szokásos tortúrákat. Megke­restem a Kábelkomot is, hogy szeretném a szolgáltatásukat igénybe venni. Kitöltöttem a je­lentkezési lapot, megnyugtattak, értesíteni fognak a bekötés idő­pontjáról. Azóta eltelt néhány Megalázó Nagyon nehéz helyzetben van­nak a nyugdíjasok. A kormány bejelentett nyugdíjemelései sem tűnnek rózsásnak. Pedig a mos­tani idős emberek teremtették meg a fiatalok tanulásához a fel­tételeket. Reméljük a kampány idején elhangzott ígéretekről sem feledkeztek meg! Nem hisszük el azt sem, hogy a terve­zett lépésükkel a nyugdíjak reál­értékét akarják megőrizni. Sze­rintünk az lenne a reálérték, ha egy kenyér vagy egy liter tej öt­ven forintba kerülne. Jó lenne, ha gondolnának rá az illetéke­sek: ők is megöregednek egyszer. P. S., Kétérköz a kisgyermekek számára elen­gedhetetlen. A munkában töb­ben részt vettek a dolgozók kö­zül. de képviseltették magukat a szülők, sőt a polgármester is el­jött. Egy helybeli vállalkozó hozta a dolgozókat, a fűrészeket, a markológépet, a darut, a szállító- eszközöket. Tette ezt a gyereke­kért teljesen önzetlenül. A nap végére a favágás és lombtalaní- tás után az esőcsatornát is ki­hónap, nem történt semmi! Ér­deklődésemre mindig kitérő vá­laszt kaptam. Azt mondták, talán hétvégén, vagy a következő hé­ten kijönnek, felmérik a lehető­séget, de különben még nagyon kevesen adták be az igényüket, nem éri meg négy-öt lakásba be­vinni a kábelcsatornát. Társas­tisztították, s túl voltunk az őszi nagytakarításon. A kivágott használható rönkökből a tervek szerint udvari játékok, padok, asztalok készülnek majd. Az ut­cai por, zaj, gázszennyeződés, és a szél szabad száguldását a kerí­tés mellé ültetett 1-1,5 méter szé­les cserjesorral szeretnénk meg­akadályozni. Hegyiné Gyulai Anikó, vezető Nagykálló házunk még csak most épült, a lakók folyamatosan költöznek, ebből adódik, hogy nem igényli mindenki egyszerre. Szerintem nem várható el senkitől, hogy megvárja, amíg minden otthont belaknak. □ Özvegyi nyugdíj annak jár, aki a házastárs halálakor az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy rokkant, és az elhalt a nyugdíj megálla­pításához szükséges szolgá­lati időt megszerezte vagy már nyugdíjasként halt el — üzenjük K. J.-nak. □ A Munka Törvényköny­ve nem tartalmaz olyan tiltó rendelkezéseket, hogy a ha­tározott időre szóló munka- szerződés nem köthető, illet­ve nem hosszabbítható meg újra. Az első és az újabb ha­tározott időre szóló munkavi­szonyok együttes időtartama azonban az öt évet nem ha­ladhatja meg — válaszoljuk Sz. Attilának. □ A tanulók gyakorlati képzésében részt vevő gaz­dálkodó szervezetek, az ezzel kapcsolatos költségeket leír­hatják a szakképzési hozzájá­rulás összegéből, és támoga­tásra is pályázhatnak a Mun­kaerő-piaci Alapnál — tájé­koztatjuk K. T. olvasónkat. Mindennapi játék Az Irgalmas Samaritánus Református Gyülekezeti Szociális Módszertani Köz­pont Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonának gondo­zottjai a délelőtti, néha egy­hangú, monoton munka után, ha az időjárás engedi háromnegyed órát kint fo­ciznak az NYVSC sporttele­pén. A csapatok felosztása után mindig nagyon jó mér­kőzéseket játszunk, s kelle­mesen elfáradva megyünk vissza dolgozni. Szorgos te­vékenységünk közben azért jut idő az aznapi játék törté­néseinek megbeszélésére is. Köszönet minden érintet­nek a mindennapi sportolá­sért. Az Irgalmas Samaritánus Gy. Sz. M. K. gondozottjai Szerkesztőségünk fenn­tartja magának a jogot, hogy a beküldött levele­ket rövidítve közölje. E rovatunk az olvasók fóru­ma, a közölt levelek tar­talmával a szerkesztősé­günk nem feltétlenül ért egyet. T. Anikó, Nyíregyháza Négy-öt lakásba nem éri meg bekötni Öröklésről: a házastárs haszonélvezeti joga (5.) Dr. Bartha Beatrix A házastárs örökli mindan­nak a vagyonnak a haszon- élvezetét, amelyet egyéb­ként nem ö örököl. Ez a ha­szonélvezeti jog a közismert özvegyi jog. A túlélő házastárs haszonélveze­ti joga törvényes öröklési jog, eb­ből következik, hogy az örökha­gyó halálával minden külön ren­delkezés nélkül átszáll a túlélő házastársra. Feltételei: az örök­hagyó és házastársa között a ha­gyaték megnyíltának időpontjá­ba a házassági kötelék fennáll­jon és ne legyen kiesési ok. Az örökhagyó végintézkedése esetén a túlélő házastársnak ha­szonélvezetre nincs joga. őt csak a kötelesrész illeti meg, ami a haszonélvezetnek a korlátozott mértéke. Ha az örökhagyó vég­rendeletében vagyonát, vagy en­nek egy részét harmadik sze­mélyre hagyja és a vele együtt­élő házastársának haszonélveze­ti jogáról nem rendelkezik, álta­lában arra lehet következtetni, hogy a túlélő házastársát a tör­vényes öröklésből kizárta, illető­leg köteles részre szorította. Ha a volt társ új házasságot köt, haszonélvezeti joga megszű­nik. Természetesen megszűnik a házastárs haszonélvezeti joga az általános szabályok szerint a ha­szonélvező halálával is. Nem is­meri viszont törvényünk az öz­vegyi jogra való utólagos érdem­telenséget. A szabályozásból ki­tűnően érdemtelenséget csak olyan magatartások valósítanak meg, amelyek az öröklés meg­nyílta előtt következtek be. Ha tehát a túlélő házastárs utóbb bármilyen magatartást tanúsít, érdemtelenség címén a házastár­si haszonélvezetet megszüntetni nem lehet. Sajátos problémát vet fel a túlélő házastárs házasságon kívüli együttélése, az élettársi viszony. Az élettársi viszonynál nem csupán a házassági kötelék mint forma hiányzik, hanem tar­talmilag sem azonos, még kevés­bé egyenrangú a házassággal. Az élettársi viszony családjogi kapcsolatot nem létesít, ahhoz sem házassági vagyonjogi, sem családjogi tartási, sem örökjogi hatások nem fűződnek. Ezekből következik, hogy a túlélő házas­társ haszonélvezeti (özvegyi) jo­ga nem szűnik meg azáltal, hogy házasságon kívül élettársi vi­szonyt folytat. A haszonélvezet korlátozását csak a leszármazók kérhetik. Eb­ből következik, hogy az ági va­gyon haszonélvezete soha sem korlátozható, miután ági örök­lésre csak leszármazók nemlété­ben kerülhet sor. Törvényünk az özvegyi jog szabályait kiegészítette a meg­váltás intézményével. Mind a há­zastárs, mind az örökösök kérhe­tik a házastárs haszonélvezeti jo­gának megváltását. Ezt a lehető­séget nem valamennyi hagyatéki vagyontárgyra teszi lehetővé a törvény, mert a házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tár­gyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni. Ági öröklés esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg, függetlenül attól, hogy azt hány ági örökös örökli. A meg­váltás fejében járó részt termé­szetben, vagy pénzben kell kiad­ni, amely a haszonélvező jogai­nak és méltányos érdekeinek fi­gyelembevételével történhet. A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az örök­lés megnyílásától számított egy éven belül kell az illetékes köz­jegyzőnél kérni. Az iskolakezdés Tiborszálláson Balogh Géza felvétele f

Next

/
Thumbnails
Contents