Kelet-Magyarország, 1998. szeptember (55. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-26 / 226. szám
1998. szeptember 26., szombat 8. oldal A háttérben dolgoznak A rendőrségen belül létezik egy olyan szolgálati ág, vagy terület, melynek tagjai a háttérben dolgoznak, de egyre nagyobb szükség van a munkájukra. Ok a bűnügyi technikusok, nyomozókutya-vezetők és kriminalasztikai szakértők. A bűncselekmények helyszínein ők kezdik el a munkát először. A figyelmüket semmi sem kerülheti el, ennek érdekében a laikus számára lényegtelennek tűnő dolgokat is „vallatóra” fognak műszereikkel. Fontos, hogy a használható nyomokat olyan módon rögzítsék és dokumentálják, hogy abból előbb vagy utóbb megfelelő tárgyi bizonyítékok keletkezzenek. Nem utolsó sorban precíz munkájukkal nagyban segítik a felderítést, illetve a gyanúsított bűnösségét vagy ártatlanságát is bizonyítják. így az elmúlt évtizedben ennek a szolgálati ágnak a presztízse jelentősen megnövekedett a tárgyi bizonyítékok fontosságának előtérbe kerülése miatt. Ma már a rendőrségen belül önálló szakmaként tartják számon az övékét. Összeállításunkban a bűnügyi technika kulisszatitkaiba tekintünk be. Helyszínbiztosítás Halott csecsemőt találtak A bűncselekmények helyszíneinek biztosítása mindaddig, amíg a nyomozók és a helyszínelő csoport ki nem érkezik, a járőrök, illetve a sértett feladata. Ebbe beletartozik a nyomok megőrzése is. Például a jól látható lábnyomokat le kell takarni, ha esik az eső. Betörés után nem szabad elkezdeni a takarítást és helyreállítani a rendet, hiszen egy elváltoztatott helyszín félrevezetheti a felderítést. Különös hangsúlyt kap a helyszín biztosítása az életellenes bűncselekményeknél. Van rá példa, hogy a hozzátartozók feltakarítják a vérnyomokat, lemossák a véres kést. Sok esetben ezt nem ártó és félrevezető szándékkal teszik. Egy konkrét eset is erről szól: Egy idős néni felakasztotta magát. A hozzátartozók levágták a kötélről, s mivel elég idős volt, az orvos látatlanba kiadta a halotti bizonyítványt. Már a temetési szertartás ment, amikor egy távoli rokon még látni akarta a halottat és akkor vette észre a nyaka körüli kötélnyomot. Mint kiderült az elhalttal egy háztartásban élők szégyellték, hogy a néni önkezével vetett véget az életének, emiatt tartották titokban. Természetesen van amikor a helyszínt az elkövetők szándékosan változtatják meg. Az önbetörések helyszíne sem úgy néz ki, ahogy annak lenni „kellene”, hamar kiderül a turpisság. Fantomkép a szatírról Régi filmekben láthatjuk, hogy a körözött bűnözőről, gyilkosról kézzel rajzolt portrét akasztanak ki a nyilvános helyeken. Nos még ma is készülnek ilyen módon grafikák, de a kézi rajzolást lassan kiszorítja a számítógépes program segítségével készült fantomkép. Az ezzel foglalkozó szakemberek részére több ezer arcelem áll a rendelkezésére, amiből a szemtanú aktív közreműködése, megfigyelése és elmondása alapján készítik el a körözött bűnöző fantomképét. Sokat számít, hogy a tanú, vagy sértett milyen jó megfigyelő, illetve mennyire volt lélekjelenléte megfigyelni az elkövetőt. Szerencsés esetben egy jól elkészített fantomkép sikerre vezet. Nyíregyházán a tanárképző környékén egy szatír garázdálkodott. Az egyik sértett közreműködésével olyan jól sikerült a robotkép, hogy az egyik nyomozó rögtön tudta, hogy kit kell keresni. Legutóbb egy gépkocsitolvajt azonosítottak be fantomkép segítségével, amit egy tanú közreműködésével készítettek el. Árulkodó hajszál a szélvédőn A nyomszakértők (traszológu- sok) munkája sokkal szélesebb körű, mint az ujjlenyomatot vizsgálóké. Ők azok, akikhez a nyomfajták teljes repertoárja eljut és azokat vizsgálják. Ilyennek például a lábbeli, mezítlábas, homlok, fül, harapási, fog, kesztyű, szúró, vágó és feszítő eszközök nyoma. A nyomtani szakértő vizsgálja a járművek hátrahagyott gumiabroncsának és egyéb alkatrészeinek (összetört fényszóródarab, lökhárító vagy lepergett festék darabok) nyomait is. Nemrégiben egy összetört lámpabura és körömnyi festékdarab segítségével azonosítottak be egy bűncselekményben résztvevő gépkocsit. De ide tartozik a törések, fúró, fűrész, erővágó nyomok vizsgálata is. Ez utóbbi vizsgálati módszert fém metallográfiának nevezik. így külön jelentőséget kap a autókkal összefüggő bűncselekmények felA lakatszár elvágása és a vágóeszköz azonosítása derítésénél, amikor az átütött al- kodnak, hogy a jóhiszemű vásárváz és motorszámok arról árul- ló lopott kocsit vett drága pénzért. Természetesen ilyenkor a járművet lefoglalják. Volt rá eset, hogy az így leleplezett lopott kocsi új gazdáját a rendőrök kísérték haza, mert félt közölni a feleségével, hogy rászedték és odalett néhány millió forint is. Aztán vannak az úgynevezett biológiai nyomok, amiket az orvos-, illetve a szerológus szakértők vizsgálnak. Ezek a haj és szőrszálak, vér, nyál, ondó, köpet, ürülék és egyéb testnedvek. Például egy halált okozó cserbenhagyó gázoló akkor tett beismerő vallomást, amikor az autója betört szélvédőjén néhány hajszálat találtak, ami megegyezett az áldozatéval. Ilyen esetekben az árulkodó hajszál megtalálása a helyszíneken komoly feladatot jelent, majd a bizonyító vizsgálatot a Bűnügyi Szakértői- és Kutató Intézet végzi el. Az említett példák alátámasztják e munka fontosságát. Osszeeszkábált fegyverek A fegyverszakértő egyrészt azokat a fegyvereket és lőszereket vizsgálja, amelyeknek a fel- használásával valamilyen bűn- cselekményt elkövettek, másrészt ha arra utaló nyom van, hogy fegyvert használtak az elkövetők, akkor azt kell megállapítani, hogy valójában milyen fegyvert és lőszert használtak. Fontos momentum a lövések számának és irányának a meghatározása is. Nem egyszer előfordul, hogy a rendőrségi helyszínelőket riasztják, mert valakinek a lakásába belőttek. Aztán a megtalált lövedék a szakembernek elárulja a csalafintaságot. Kiderül, hogy csúzlival lőttek be egy, például lőtéren talált oxidált lövedéket. Ártalmatlan dolognak számít, de a sértett számára félelmet keltő hatással van a lakásba „be- pottyant” lövedék. A fegyverszakértő laboratóriumi munkája sem kevésbé fontos. Először is azt kell megállapítani, hogy a beküldött fegyver lőfegyvernek minősül-e és emberi élet kioltására alkalmas-e. Többnyire légpuskát vagy hatástalanított fegyvert alakítanak át lőfegyverré. Ezeket főleg orvvadászatnál használják. Az emberek leleményesek, mert képtelennek tűnő eszközökből fabrikálnak lőfegyvert. Legegyszerűbb, amikor egy fémcsövet rászerelnek egy fadarabra és egy primitív elsütő szerkezetet eszkábálnak össze, ami egy szegből és egy kalapácsból áll. Viszont emberi élet kioltására alkalmas. A fegyverszakértő fontos feladata még, amikor a kilőtt lőszerhez a fegyvert is megkell találni. Ezt a huzagolási nyomból derítik ki, mivel ez kölcsönösen megtalálható a fegyver csövében, és a kilőtt lövedék köpenyén. Például a tiszadobi sertéstelepen történt gyilkosságnál a helyszínen talált lövedéken a nyomok megegyeztek a vizsgált fegyverből kilőtt próbanyommal. írásszakértő Manapság egyre több munkát adnak a bűnözők az írásszakértőnek, aki nem azonos grafológussal. Ő nem a személy egyéniségét elemzi, hanem a kérdéses egyénre jellemző írás sajátosságait vizsgálja. Főleg gazdasági bűncselekményeknél, vagy az adásvételi szerződéseknél fordulnak elő csalafintaságok. Az ismert Fiat Tipos-gyil- kosságnál például hiába a sértett írta alá az adásvételi szerződést, az írásból megállapítható volt. hogy a meggyilkolt férfit kényszerítették az aláírásra. Nincs ugyanolyan ujjlenyomat Sir Francis Galton angol krimi- nalisztikus 1894-ben bebizonyította, hogy a daktiloszkópia (ujjnyomat vizsgálat) a személyazonosítás legpontosabb tudománya. A matematikai valószínú- ségszámítás alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy amennyiben valamennyi ember összes ujjáról lenyomatat készítenének, 64 milliárd az 1-hez annak a valószínűsége, hogy egy ember valamennyi ujjlenyomata megegyezzék egy másik emberével. Ezt követően vetették meg a tudomány alapjait. Az alig látható lenyomatok láthatóvá tehetők speciális porok, ecset és egy gyakorlott kéz segítségével. Az idők során az ujjnyomat vizsgálat kiszélesedett a tényér belső felületének, a meztelen láb, talp, homlok és fül vizsgálatára, de képesek azonosítani a test bármely részének a lenyomatát is. Hogy mennyire fejlett ez a tudomány, bizonyítja, hogy egy 40 éves képeslapról is sikerült előhívni ujjlenyomatokat. Természetesen a siker itt is akkor a legbiztosabb, ha a bűncselekmény helyszínén talált nyomot minél rövidebb időn belül veszik vizsgálat alá. A „legszerényebb” elkövetőről is vesznek ujjnyomatot, így egy hatalmas adatbank áll a bűnüldöző szervek rendelkezésére. Volt rá eset, hogy megyénkben elkövetett bűncselekmény tettesének személyére évek múlva derült fény, amikor más megyében elkövetett ügy miatt felelősségre vonták és az ujjlenyomata leleplezte. A súlyosabb élet ellenes bűncselekményeknél előfordul, hogy több száz embertől is leveszik az ujjlenyomatot és még ekkor is megtörténhet, hogy az elkövető nem akad horogra. Az ellenkezőjére is volt már példa. A számítógépes azonosító rendszer csupán a hasonló ujjlenyomatot találja meg. A minden kétséget kizáró azonosítást minden esetben szakértő végzi el. E munkához nagy gyakorlat kell. Segítenek a Rex felügyelők A megyénkben jól felkészült nyomozókutyák vannak. A négylábú segítők is a bűnügyi technikai osztályhoz tartoznak, már eddig is számos bűn- cselekmény tettesére derült fény közreműködésükkel. A „Rex felügyelők” között vannak nyomkövető, szagazonosító és kábítószer kereső kutyák. A rendőrebeket olyan helyszíneken vetik be, ahol jól látható nyomok, vagy olyan eszközök vannak, amelyeket az elkövető hagyott hátra. Fontos, hogy túl sok idő ne teljen el a bűncselekmény elkövetése és a kutyák bevetése közt. Minél frissebbek a nyomok, annál nagyobb az esélye az eredményes felderítésének. Egy Ludastón történt élelmiszerbolti betörésnél a jól látható lábnyomról indult el a kutya, és mintegy hat kilométeren keresztül egy érpataki portáig követte, ahol előkerült a tettes és a lopott holmi is. Vannak helyszínek, ahol szagnyomot rögzítenek (konzerválnak). Ezt a nyomozás során bármikor, akár hetek és évek múlva is fel tudják használni a feltételezett elkövető személyes szagmintájával összehasonlítva. Ezt a feladatot a szagazonosításban „járatos” kutya végzi el. A kábítószer-kereső kutyákat megyénkben főleg a diszkókban tartott razziáknál vetik be, vagy a gépkocsik átvizsgálásánál. Speciális kiképzés eredménye, hogy az okos jószágok megtalálják az elrejtett különféle drogokat. Volt egy érdekes eset, amikor a fogdában lévő személynek joghurtos dobozban akartak ismerősei drogot becsempészni. Lebuktak, mert a kutyus kiszúrta az idegen és egyáltalán nem kefir illatú „táplálékot”. Téves az a elterjedt hír miszerint a kábítószer-kereső kutyák drogfüggővé vannak téve és így találják meg a keresett anyagot. A képzés alapja a kutyák játékszenvedélyének a felhasználása. Szagazonosító kutya munka közben Az oldalt írta és összeállította: Fullajtár András. Segítségére volt: Papp László, a bűnügyi technikai osztály vezetője, igazságügyi nyomtani szakértő; Erdei Péter osztályvezető-helyettes, igazságügyi írás- és fegyverszakértö; Érsek Gyula alosztályvezető, igazságügyi ujjnyomat-szakértő; Oláhné Kavalecz Ilona igazságügyi ujjnyomat-szakértö; Hankóczki Tibor nyomszakértő; Kovács István, Török Attila nyomozókutya-vezetők; Scserbák József igazságügyi nyomtani szakértő; a fényképeket Suller Mária készítette.
