Kelet-Magyarország, 1998. szeptember (55. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-22 / 222. szám
1998. szeptember 22., kedd 5. oldal Múltidéző Az első írásos emlék, mely a községet említi. 1383-ból származik. Zsigmond király 1406-ban adta az Ibrányi család birtokába; a XIV. században már mezőváros, akkor még Keresztút a neve. A XVII. században már Kótaj néven említik, egyébként ebben az időben teljesen elnéptelenedik a település, és csak a XIX. századi betelepítést követően kezd növekedni a lakosság lélekszá- ma. Látványossága a Fráter-kúria, amelyet Ibrányi András huszárezredes építtetett az 1740-es években, a hagyományok szerint a Krakkó melletti lengyel mintára. A kastélyban — amely 1867-ben a Fráter család tulajdonába került a hagyományok szerint 1779-ben kápolna is működött. Szabadon álló, földszintes, barokk kastély, a főhomlokzat timpanonján az Ibrányi család címere látható. Az épületet helyreállították, jelenlegi kezelője a Megyei Múzeumok Igazgatósága. Gondtalan ovisok Előkertet, parkot akarsz az óvodás gyerekeknek? Nosza, bonts le egy régi épületrészt és alakítsd át a terepet! Már csak néhány fajátékra van szükség, ami segíti a biztonságérzet kialakulását és a koordinációs készség fejlődését, ráadásul a remekül elrendezett tér kiváló örömforrás a gyerekek számára. A régebbi szárny 1975-ben épült, az újat '85-ben „ragasztották hozzá" A koraőszi napsütés a szabadba csábítja az ovisokat tudtuk meg Mészáros Istvánná óvodavezetőtől. A 13 szakképzett pedagógus 180 kicsiről gondoskodik. A csoportok, melyekben az átlaglétszám harminc, különböző speci- alizációra épülnek. Van például hagyományőrző szoba, meseszoba, természeti nevelésre összpontositó. sajátosan berendezett helyiség, illetve tündéri zöldsarok. A falakon gondos, hozzáértő kezek által készített bábok, dekorációk, melyek arról árulkodnak, itt nem csak kötelességből teszik a dolgukat — a fő motívum, ahogy az kell. a szeretet. Van bőven munkanélküli szülő, s különböző okból hátrányos helyzetű gyerek, érződik. hogy sokat jelent számtalan család számára a gyermekvédelmi támogatás — tapasztalhatják. Amire az óvodának szüksége van. az rendelkezésre áll. Nagy gondot fordítanak a mozgásfejlesztésre — ezt nemcsak a kültéri eszközök, hanem a benti hinták, mászókák, létrák is jól bizonyítják. A cél bizonyára az — egy kicsit szimbolikusan szólva . hogy biztos lábon álljon és járjon a kótaji fiatalság. Kell egy tábla Még csak szabályt sem sért, aki tíz perc alatt Kótajba ér. olyan közel van Nyíregyházához. A nyírszőlősi út végéhez érve egy a bökkenő: a kereszteződésben a tábla jobbra Kemecsét, balra Tiszabercelt jelöli. Pedig a valóságban balra Búj, jobbra Kótaj. S csak azután a két távolabbi település. Ettől, persze, még könnyű oda találni, mert a búj iák készséggel megmondják. hogy ellenkezőleg van Kótaj. a kótajiak meg, hogy visszafelé Búj. Mindazonáltal nemigen ellenkezne senki, ha az illetékesek ezt a kis plusz információt táblán jeleznék. Különös tekintettel arra: egyre több turista keresi fel megyénket. aki kellő ismeret híján néha bolygó hollandit kénytelen játszani. Az oldalt irta, összeállította és a fotó* kát készítette: Cservenyák Katalin és Szőke Judit. Partner a lakosság Fodor Lajos polgármester, aki 1983 óta (akkor még mint tanácselnök) áll a falu élén, úgy érzi: a község lakóival közösen sok olyan feladatot sikerült megoldani, amit korábban évszázadig nem. Négy csoportszobával bővült az óvoda: sikerült megoldani a buszközlekedést Nyíregyháza- Kótaj-Buj-Bercel-Gávavencsellő között a Transtournak köszönhetően; a szennyvízberuházás első üteme már megvalósult, három utcából már vezetéken továbbítják a szennyvizet a nyíregyházi tisztítóba; kiépült a gázhálózat; az egész településen járhatók az utak: nagyobb részt aszfalt-, kisebb részt kohósalak borításúak. Mindössze három rövid földút van. Pályázaton nyert pénzből és saját erőből elérték: minden lakás előtt vezetékes ivóvíz van. Biztosították az intézmények zavartalan működését, és sikerült úgy gazdálkodni, hogy hitelre ne legyen szükség. Az idei költség- vetés 180 millió forint, a pályázati pénzekkel év végéig elérheti a 200-220 milliót. A lakosság partner a beruházásokban: amikor meghirdették a gázprogramot, rögtön csatlakozott 600 család, vagyis a fél falu (1200 család lakja a 4380 lelket számláló Kótajt). Jelenleg 800 Baka József vezető állomáskezelö hajnal háromkor kel, s fél öt előtt egy perccel érkezik Gávavencsel- lőről a kótaji kisállomásra. A fiatalember tizenegy éve szolgál a vasútnál, mostani helyére ez év háztartásban használnak vezetékes gázt. Ugyancsak szép számmal álltak a szennyvízberuházás mellé, amelynek szervezéséhez 51 százalékos részvételre volt szükség. Sokat segített, hogy az akkori téesz 10 millióval szállt be. míg 8 millió forint állami támogatás is érkezett. A lakosság a hozzájárulást (30 ezer forint) tíz éven keresztül fizeti háromezer forintjával, s azt a kedvezményt kapja, hogy mentesül a kommunális adó fizetése alól. Jelentős a faluban a hátrányos helyzetű családok száma, főként az etnikumból. Rajtuk úgy igyekszik segíteni az önkormányzat, hogy közhasznú munkát ajánl nekik. Most 22 közhasznú munkást fogmárciusában került. Szereti a munkáját, és a korai kelés sem okoz neki gondot. Azt mondja, bármelyik hasonló állomás megirigyelhetné az övéket, olyan szép forgalmat bonyolítanak. Havonta lalkoztat az önkormányzat, közülük 6-7 cigány származású. Derekasan, szépen dolgoznak. A parkok gondozása, a belvízelvezető csatornák karbantartása a feladatuk. A közeli tervek között szerepel a szennyvízberuházás 2. ütemének folytatása, az iskola tetőtérbeépítése, így bővítése nyolc tanteremmel, továbbá szeretnék megoldani a gyermekorvosi ellátást. Feladat még Bodóhegy köz- világításának kiépítése, ugyanis egyre többen választják ezt a területet is állandó lakhelyül. További terv még az Ibrány-Kótaj közötti út megépítése, amely lényegesen lerövidítené az utat a Tiszához. 30-35 bérletet adnak el, diákoknak és bejáró dolgozóknak. Rajtuk kívül sokan utaznak be szinte naponta Nyíregyházára, a KGST-piacra. Innen húsz perc az út, és csak 54 forintba kerül. Lelkes rajongók A község férfijai igencsak focipártiak. Három-négyszáz ember van a lelátón vasárnaponként, hogy szurkoljon a megyei másodosz- t á 1 y b a n szereplő csapatnak. Mindezeket a 28 éves Illés Miklóstól tudtuk meg, ő ugyanis a a labdarúgó-szakosztály vezetője és az ificsapat képzettséggel rendelkező (eredetileg gépszerelő) edzője. Remeknek tartja az utánpótlást is, melyet az általános iskola hatodikosai képviselnek, akik harmincán is rendszeresen tartanak tréningeket. Szeretné őket Illés Miklós a megyei kölyökcsapat-bajnokságban is kipróbálni. A sportoláshoz jók a feltételek. a pálya gondozott. A gondnoki feladatokat egy közhasznú munkás látja el. A község gazdái komoly felelősséget éreznek a foci iránt. Ez anyagi elkötelezettségben is megnyilvánul: tavaly 890 ezer, az idén 1,5 millió forintot szántak e célra. A szerelés egy része és egy csomó egyéb járulékos költség szponzori segítség eredménye. A támogatók, a baráti kör tagjai közül a leglelkesebb Babják László, a helyi Tüzép tulajdonosa. Egymást érik az autók a forgalmas főutcán Kis állomás, nagy forgalom Illés Miklós Hulladékudvar Jelenleg csak a papírt gyűjtik Kótajban szervezetten egy speciális udvarba, tavasztól azonban a fém és a veszélyes hulladék is zárt térbe és szakértő kezekbe kerül. Van már üveggyűjtő konténer, így külön válogatható a színes és a fehér kidobandó. Egy autó gyűjti össze a kereskedelmi egységektől a felesleges papírhulladékot. A gyerekek maguk 70 mázsát szedtek össze. Ugyanúgy fizetnek érte, mint valamikor a MÉH- ben. A lakosság kellő tájékoztatást kap arról, miért van szükség az ő érdekükben és a környezetvédelem miatt erre a módszerre. A telep maga. bár a falu közepén van, zárt rendszerű és kulturált. (Az igazi, vegyes szeméttároló a falun kívül található.) Meg is látszik a település külső képén, gondozottságán az odafigyelés. Rendszeresen jár egy autó. ami a háztartási hulladékot összegyűjti. Ingyen kukát biztosítottak a családoknak. Ezért külön nem kell fizetniük, hiszen a költséget beépítették a kommunális adóba. Piros a paradicsom A faluban viszonylag alacsony, tízszázalékos a munka- nélküliség. Dolgos emberek laknak errefelé, akik főként intenzív paprika és paradicsomtermeléssel foglalkoznak. Tavaly az volt a gond, hogy elvitte a termést a paradicsomvész. most viszont az, hogy hiába termett bőséggel, a konzervgyárak csak „turkálnak” benne. A mostani hangulatot egyesek az 1992-es- hez hasonlítják, amikor a gazdák Debrecenbe mentek tüntetni. A Zöld Bárók Kft. meghatározó szerepet játszik a falu életében, hiszen a legnagyobb munkaadó. Száz-százötven embernek nyújt kereseti lehetőséget. A mezőgazda- sági termelésen kívül gumifu- tózót és kenyérüzemet is működtet. Ugyanez mondható el a többi vállalkozóról is, akik tisztességgel fizetett helyi iparűzési adójukkal gazdagítják a falu költségvetésének bevételi oldalát. Kábeltévé is van A napokban adták át a munkaterületet a kivitelezőnek, akit pályázaton választottak ki, így rövidesen megkezdődik a művelődési ház újjáépítése. A régit az alapig le kellett bontani, mert kiderült: a malterból annak idején kifelejtették a meszet. Az újjáépítéshez pályázaton nyert támogatást a település. s az önkormányzat azt tervezi, közösségi házzá alakítja. Ide költözik a könyvtár. kialakítanak egy tárgyalótermet, és itt kap egy kis szobát a kábeltévé. Kótajban ugyanis kábeltévé is van: egy nyíregyházi fiatalember üzemelteti, s havi 250-300 forintért az „égi” csatornákhoz is hozzájuthatnak a helybéliek. Korábban helyi adások is voltak — számítógépen —, de miután betörtek a stúdióba (amely az általános iskolában van) és ellopták a tévét és a számítógépet, most műsor nincs. Ha felépül a közösségi ház. végre a stúdiót is be lehet rendezni. Már a nagyapám is kótaji volt! Még ha akartam volna, sem tudok elköltözni innen, mert a feleségem nagyon szeret itt élni. Itt mindenki ismer mindenkit. Az ellátással is elégedett vagyok, több az üzlet, széles a választék. Én egyébként asztalos kisiparos voltam huszonöt évig. a házunk mindig is a főutcán volt. Engem egyáltalán nem zavar a forgalom sem. Nagyon szeretek itt lakni. Mióta az üzletben dolgozom, nagyon sok embert megismertem. Szeretem a vásárlókat. Igaz, most reggeltől estig dolgozom, de örülök, hogy helyben találtam munkát. Nyíregyházán hiába próbálnak elhelyezkedni a vidékiek, a bejárókat nem szívesen alkalmazzák. Kótajban a szórakozóhelyeket keveslem, itt nincs se diszkó, se mozi, ahol a fiatalok összejöhetnének. Ideköt a rokonságom, a családom. S bár a főút mellett lakunk, nem zavar már a nagy forgalom. Nem költöznék be Nyíregyházára egy bér- házba. Bár odajárok tanulni és a lányomat rendszeresen beviszem balett-órákra. Kár, hogy nincs színvonalas szórakozási lehetőség. Valamikor még az Illés zenekar is eljött ide. De szerencsére a nagyváros közelsége miatt pótolható az úr. Nagyon sokat fejlődött minden tekintetben a településünk. A rokonaimnak, munkatársaimnak is ez a véleménye. Jó a kereskedelmi ellátás — és ez a lakóhelyhez kötődéshez szerintem nagyon fontos. A férjem is inkább vállalja évek óta a napi bejárást a munkahelyére. Itt építkeztünk, így meg sem fordult még soha a fejünkben hogy elköltözzünk. A gyerekeimet is a lakhely tiszteletére neveltem. Varga Gyula nyugdíjas Bodnár Edina képesített kereskedő Szikszai Istvánná munkanélküli pedagógus Radócz Istvánná dajka
