Kelet-Magyarország, 1998. szeptember (55. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-21 / 221. szám

1998. szeptember 21., hétfő 7. oldal Épül a torony. A jövő év első ne­gyedére elkészül Kisvárdán az új telefon- központ Vincze Péter felvétele Uzsonnázok Kovács Éva Nyakig járunk a szeptemberben, megkez­dődött az iskola. Sok hírt hallunk mostaná­ban erről a témáról, hol a tankönyvhelyzet, hol azoknak ára, hol a NAT, hol meg az is­kolatej borzolja a kedélyeket. Engem az utóbbi foglalkoztat mostaná­ban sokat. Egyrészt örülök, hogy ingyente­jet ihatnak, akik rászorulnak, másrészt szo­morú vagyok, hogy erre egyáltalán szükség lehet. Tanárok sokasága vallja, a gyerekek mind nagyobb része étien, szomjan érkezik az iskolába. Nem értem, miképpen fajulhat idáig a dolog? Azt még nagy nehezen elfo­gadom, hogy a mamáknak nincs idejük a reggeliztetésre, bár magyarázatot adni nem igen tudok a dologra. Azt azonban már semmiképpen nem értem, hogyan lehet az, hogy egy szelet zsíros kenyérre, közte a kis zöldpaprikára sem jut idő és pénz. Nagyon lustának vagy nagyon szegénynek kell len­ni ahhoz, hogy a gyermeknevelés felelőssé­gébe még ennyi se férjen bele. Élek a gyanúperrel, nem is a pénzhiány, inkább a nemtörődömség lehet az „uzson- nátlanságra" a legnyomósabb ok. HÍRE JÖTT... ..., hogy itthon is megkezdődhet a Viagra nevű potencianövelő gyógyszer törzskönyve­zése, de nem tudni, mikor kerülhet a boltok­ba ez a férfiasító tabletta. (Bizonyos minő­ségi vizsgálatokat még el kell végezni az al­kalmazhatóságával kapcsolatban.) Mond­ja erre öreg ismerősöm: a jövőben már nem­csak azt mondják majd róla, hogy talpig férfi, hanem afölött is... (a) □ Bachát László ny. főiskolai tanár elő­adásával nyitja az évadot a Nyíregyházi Bes­senyei György Irodalmi és Művelődési Tár­saság. A legendásan szigorú tudós-tanár szeptember 24-én 17 órai kezdettel az isko­lai nyelvtanítás műszavainak lexikona cím­mel tart előadást a Kossuth gimnáziumban. □ A Vöröskereszt szeptember 21 -én me­gyénkben három helyen szervez véradást. A nyíregyházi tűzoltóságon, a véradóállomá­son — ide a nyírszőlősieket várják —, vala­mint Tiszakerecsenyben □ Gyógypedagógiai asszisztens, kulturá­lis menedzser kurzust indít a Penzum-V Ok­tató Bt. a következő napokban. A nyolc álta­lánost végzettek pedig dajkatanfolyamra je­lentkezhetnek. Érdeklődni a 475-678-as te­lefonon lehet. □ Nyíregyházán, a Zrínyi gimnáziumban nyitják meg szeptember 31-én Csutkainé Együd Klára fotográfus kiállítását. A tárlat október 8-ig tekinthető meg. □ Ingyenes stresszteszt várja a nyíregyhá­zi dianetikaí központban az érdeklődőket. Hétfőn, kedden, szerdán, valamint pénte­ken 12.30 és 18.30 között várnak mindenkit a Rákóczi u. 3./1. sz. alatt. Három évtized celluloidon Sikeres harminc esztendőre emlékezett Nyíregyházán az amatőrfilmes mozgalom Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — Az el­múlt napokban ünnepelte fennállásának harmincéves jubileumát a Nyíri AFK, vagyis az Amatőr Filmklub. Ebből az alkalomból eljöttek a művelődési központba a régi és az új tagok, mindazok, akiknek szívügyük volt ennek a klubnak a fennmaradása. Bogdányi Ferenc, az egyik ala­pító: — Fotóklubként kezdődött harminc évvel ezelőtt a „Jóská­ban”, igazi nevén a József Attila Művelődési Házban. A színpad mögött volt egy kis helyiség, ab­ban dolgoztunk. L. Nagy László volt akkor a szakkörvezető. Ott kezdtünk filmezni is 1968-ban. A videózással az első videokészülé- kek megjelenésével egy időben kezdtünk foglalkozni, igaz, még csak fekete-fehér felvételeket tudtunk készíteni. □ Mi tartotta életben ilyen so­káig a filmklubot? — Mitől érzi úgy az ember, hogy hetenként egy kisebb bará­ti körrel összejöjjön? Mindig jó volt a csapat, valamennyien képi látásmóddal rendelkeztünk. Csa­ládi felvételekkel kezdtük mi is, aztán megpróbálkoztunk azzal, hogy kifejezzük önmagunkat. Országos szinten is erőteljes volt az amatőrfilm-mozgalom, bár napjainkban a mozgalom nem je­lent valami jót. Annak idején si­került bejárni az országot, sok mindent láttunk, tájat is, orszá­got is, filmeket is. Animációs és játékfilmeket, útifilmeket vagy családi jellegűe­ket egyaránt készítettünk és ké­szítünk ma is. Történelmi felvétel: filmszemle 1972-ben. Ülnek (balról jobbra): Bogdányi Ferenc, L. Nagy László, Reszler Antal Archív felvétel □ Mindig nehézséget jelentett profik mellett megtalálni a méltó helyet. Ahogy mondani szokták, nincsenek azonos súlycsoport­ban. — Van abban igazság, hogy a nagyfilmesekkel nem lehet ver­senyezni. Itt jellemző a rövid­film, de mindig érzékenyek vol­tunk a szűkebb környezet prob­lémáira. Egyébként sok rendező és operatőr nyilatkozik úgy, hogy amatőrfilmesként kezdte a pályát. Ez a társaság teli van öt­lettel, gyakran tapasztaljuk, hogy visszaköszön egy-egy ama­tőr ötlet a nagyfilmeken, mert a zsűrikben gyakran ott vannak a profik. Én ezt nem tartom baj­nak, még örülni is lehet ennek, hiszen nekünk csak a pénztár­cánk szab határt a megvalósítás­ban. □ Ilyenkor biztosan jó vissza­emlékezni a sikerekre. — Nem lennék igazságos, ha bárkit külön megemlítenék. Én a legnagyobb sikernek a harminc esztendőt tartom. De mindenkép­pen meg kell említenem a két éve elhunyt L. Nagy Lászlót, aki sokat fáradozott azért, hogy a csoport együttmaradjon, segített bennünket a közösségi életben is. Háromszor lett kiváló együt­tes a klub, nemzetközi fesztiválo­kon díjakat kaptunk, a hazai pontszerző versenyben sokszor végeztünk a pontverseny élén. □ Lesz-e következő harminc év? — Nagyon sok új tagunk van, akik a társadalom minden réte­géből érkeztek. Sokféle ember, amit nagyon fontosnak tartok, hiszen ez adja a sokszínűséget, az emberi, szakmai inspirációt. Tizenhat-tizennyolc állandó tag­gal működünk, de ez a szakkör nem olyan, mint a többi, hiszen az alkotómunka akkor is folyik, ha valaki egy hónapban csak egyszer vagy kétszer jön el a klubba. □ Dolgoznak-e még hagyomá­nyos celluloidszalagra? — Elérhető lenne még ez a technika, de az elmúlt öt évben nem készült egyetlen alkotás sem. Hozzá kell tenni, hogy a vi­deo sohasem fogja visszaadni azt az élményt vetítéskor, mint a filmszalag. Ezért is hoztuk el ma­gunkkal a hagyományos eszkö­zöket, hogy az érdeklődők is lás­sák, milyen nagy a különbség a kétféle technika között. A techni­ka változhat, de a környezete iránt fogékony ember soha­sem. Határátkelő határidő előtt Tiszabecs (M. K.) — Ezrek lát­hatták, a Kelet-Speeck Kft. munkásai esőben, sárban tették a dolgukat. Zombor Szabolcs építésvezető el­mondhatja, hogy legalább egy hónappal az átadási határidő előtt elkészülnek a közel félmilli­árdos építési munkával az erede­tileg vállalt összegből. A keleti országrész legmoder­nebb nemzetközi határátkelőjén kétszer három sávon érkezhet­nek, illetve távozhatnak a sze­mélygépkocsik. Minden sáv fö­lött zöld-piros színnel világító forgalomszabályozó lámpa, s a területen 18 sorompó szolgálja a biztonságos munkát. Hűtő-fűtő klímát biztosító, villanyárammal működő berendezés lesz mind a nyolc kezelőfülkében. Külön be­táplálással gondoskodik a Titász az áramellátásról. Az esetleges áramkimaradásra is számolva saját áremfejlesztő is rendelke­zésre áll. Első látásra érzékelhe­tő, hogy a lejtések következtében a csapadék pillanatok alatt a ve­zetékrendszerbe kerül. A töltés szomszédságában épült a víztisz­tító. Innen átemelőn kerül egy nyíltvízi árokba, majd a Batár patakba. Mindenhol tolózárak te­szik lehetővé a szabályozást. A civilek számára mindkét ol­dalon vizesblokkot is kialakítot­tak. A főépületben az ügyes-bajos dolgok intézésére ugyancsak le­hetőség nyílik. Külön épületben lesz mód a személygépkocsik ala­pos átvizsgálására. Egyébként a nemzetközi határátkelőt körbe­kerítik. Mint az építésvezető elmond­ta: a Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnoksága szakem­berei mellett a megyei közgyűlés vezetői is állandóan figyelemmel kisérték a munkálatokat. Az épí­tési időszakban a szatmári tér­ség vállalkozóit, szak- és segéd­munkásait nagy számban foglal­koztatták. Az utolsó hetekre spe­ciális szakipari munkák marad­tak. A viacolor burkolatok több­sége a helyén van, kialakították a főépület előtti ágyúsokat, aho­vá virágok kerülnek. A kezelő­fülkék és a közlekedő utak közöt­ti részre örökzöldek, tuják, bok­rok kerülnek. Az új töltésen már zöldell a fű. A napokban a rézsű melletti te­rületrészre megérkeznek a nyár­fák, s rövidesen minden végérvé­nyesen a helyére kerül, s a hát­rányos helyzetű keleti ország­rész gazdagabb lesz egy európai színvonalú határátkelővel. Az a biztató, hogy a megyei vezetők közbenjárásának eredménye­ként újabb hasonló határátkelők építésére kerülhet sor. Jó ütemben halad az építkezés A szerző felvétele 1928 70 éve e napon született Sin- kovits Imre, Kossuth-díjas színész, ki­váló művész. A Nemzeti Színház művészeként szá­mos külföldi és jelentős ma­gyar drámában — többek között Az ember tragédiája, Mózes, valamint Sütő And­rás műveiben — nyújtott fe­ledhetetlenül kiváló alakí­tást. Filmszerepei közül ki­emelkedik a Fűre lépni sza­bad, a Két félidő a pokol­ban, az Isten hozta őrnagy úr! és főként a Tizedes meg a többiek főszerepe. Kitűnő­en alakít intrikus jelleme­ket, humora, karikírozó ké­pessége legkiválóbb művé­szeink sorába emelte. Re­mek versmondó. Folyóink jellemző napi adatai: A TI­SZA Tiszabecsnél -32 cm, apad, 25%, 12 fok; Vásárosnaménynál 163 cm, árad, 34%, 13,0 fok; Záhonynál 63 cm, árad, 36%, 14, fok; Dombrádnál 230 cm, árad, 40%, vízhő­mérséklet nincs jelezve. A SZAMOS Csengéméi 40 cm, apad, 14%, 14,2 fok. A KRASZNA Ágerdőnél 227 cm, árad, 37%, 14,8 fok. A TÚR Garbóiénál -4 cm, apad, 18%, 13,1 fok. Ügyeleti időben megyeszék­helyünkön a Szent István u. 14. szám alatt látják el a be­tegeket. Az ügyeletes patika ezen a héten — Nyíregyhá­zán — a Szent Erzsébet gyógyszertár (Szent István út 61.).

Next

/
Thumbnails
Contents