Kelet-Magyarország, 1998. szeptember (55. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-02 / 205. szám

1998. szeptember 2., szerda 13. oldal A wagglerezés rejtelmei A tavalyi világbajnokságon abban a sze­rencsében volt részem, hogy az öt szektorbí­ró egyike lehettem. így bejuthattam a ver­senyzők mellé és figyelhettem hogyan tevé­kenykednek. A waggler úszózásról tudom a hozzáértőknek azonnal a match botos hor­gászat jut eszébe, pedig a világbajnokságon Trabuccó úr a 8 vagy 9 méteres botján di­rekt be szerelte waggler úszót. Valami olyas­mit tudhat tehát ez az úszó, amit mi még nem- sejtünk. Tavaly én is több kísérletet folytattam ez­zel az úszó típussal. Kétségtelen, hogy ez a fájta úszó egyedi ólmozást is lehetővé tesz. Ennek megfelelően egyedi megoldásokat is eredményezhet az adott vízterületen. Több szakcikkeben is olvastam angol szakírók tollából az ólmozás jelentőségéről. Az 1991- es és a tavalyi Velence-tavi világbajnoksá­gon is megfigyelhettük, milyen nagy jelentő­séget tulajdonítanak a britek az ólmozás- hak. A verseny végén például máris fényké­peztek, vették a kamerát, hogy milyen szere­lék hozta a sikert. Eszembe jutott, hogy nemrég a nagykál- lói Barátság Kupán Német Csaba, neves sporthorgász bará tom egész távol fogta a jó dévéreket match bottal, ami egy hatos di- rekttel is meghorgászható lett volna. Meg­tudtam a direkt botos próbálkozás kudar­cot vallott, darab szám tekintetében feltétle­nül, de a halak nagyságára nézve is. Akkor azzal magyaráztam, hogy az erős szél miatt van a dolog, és mostanáig nem foglalkozta­tott a módszer. A világbajnokság után azonban elgondolkoztam, és úgy döntöttem megéri kipróbálni a wagglerezést direkt bo­tos szereléken. Papp Gyula,Tiszavasvári A mi szép, szőke Tiszánk A Tisza Tiszabecsnél A szerző felvétele Hossza: 997 km, ebből a magyarországi szakasz 579 km. Vízgyűjtője: 157 186 km2. A Máramarosi-havasokban ered két ágból (Fehér-Tisza és Fekete-Tisza), Titelnél öm­lik a Dunába. Mellékfolyói, jobbról: Tarac, Talabor, Nagyág, Borsava, Bodrog, Sajó (a Hernád- dal), Eger, Zagyva. Balról: Visó, Iza, Túr, Szamos, Kraszna, Körös, Maros, Béga. Amikor az úr a világot teremtette, minden teremtményének meg volt már a maga he­lye, csak a Tiszának nem. Ezért a Tisza Szent Péterhez fordult panaszával. Péter aranyekébe fogta szamarát, s meghagyta a Tiszának, hogy kövesse és jöjjön a barázdá­ban. A szamár éhes volt, minden bogán­csért félre fordult, a barázda görbére sikere­dett. A Tisza, mivel az eke vonta barázdá­ban követte a szamarat, szintén kanyargós lett. E monda foglalja össze talán leghívebben, legtömörebben a Tisza jellemzőit. Mert a Tisza, különösen a mi Tiszánk, tehát a Ti- szadob feletti szakasz legjellemzőbb tulaj­donsága a rengeteg kanyar. Egészen bizto­san nem véletlen az, hogy százötven éve Széchenyi István kapavágásával pontosan a mi vidékünkön, Tiszadobon kezdődött a munka, amit ma a Tisza szabályozásának mondunk. A folyó legveszedelmesebb kanyarjait átvágták, a Tisza hossza így harmadával csökkent. Lehet szeretni ezt is, meg azt is. Becs, Milota, Kóród, Gulács, megannyi márna-, meg menyhalkaland helyszíne. A Számos-torok alatt, az aranyosi, benki, szentmártoni kanyarok ha mesélni tudná­nak! Micsoda kecsegék, harcsák hazája az a vidék...! Dombrád, Bércéi, Tímár? Ha azok a süllők, pontyok megszólalnának egyszer! Ám a halak hallgatnak. Jobbára a hor­gászok is. De azért egy két kósza hír mégis eljut hozzánk. Ám mi mennénk e hírek nélkül is. Mert hív, csalogat bennünket a legmagyarabb folyó. Időutazás az uráli halparadicsomban Másfél mázsás belluga • Hatvannégy süllő • Piócára és kagylóbélre kapott a ponty Mán László Időutazás! Akár így is lehet­ne jellemezni azokat kalan­dokat, amelyeken már részt vett dr. Adorján Gusztáv, nyíregyházi szülész-nőgyó­gyász. Négyszer láthatta milyen lehe­tett egykoron a Tisza. Gátak nél­kül, zabolátlan kanyarog az Ural és ontja a halakat a halászok­nak, horgászoknak. Aki vállalja a Budapest-Moszkva, Uralszk- Atirau (egykoron Gurjev) útvo- nalú 2400 kilométere repülés (az orosz fővárostól régivágású „An­csával”) az ebbe a csodába csöppenhet. A doktor pár nap­ja immáron negyedszer tért haza a kazah halparadicsomból, aho­vá baráti utakon jutott el elő­ször. Az őshaza környékéről indul hosszú útjára a jó tiszányi Ural és az út végén a Kaszpi-tengerbe • ömlik. Széles deltája a víziálla­tok eídorádója. A horgászatok fő­hadiszállását jelentő, jó húsz­ezres Atirau mintegy 25 kilomé­terre van, a nagysága miatt ten­gernek nevezett, hatalmas, lefolyástalan, sós tó partjától. A körülmények komfortfoko­zata még nem igazán európai (azért napi kétszáz dollárért hí­vogatnak sokcsillagos hotelek) ám a horgászati lehetőségek, a táj mindenért kárpótolja a hosz- zú útra vállalkozó vándort. Hor­gászni csak helyi kísérővel sza­bad, a nagy halakat a fényképe­zés után visszadobják a turisták, csak a saját konyhára valót tart­ják meg. Adorján doktor éjbe- nyúlóan meséli a történeteket, amelyekből a „deja vu” érzése is kisejlik („mintha már megtör­tént volna”) hiszen kérsemjéni pulyaként egykoron a kristály- tiszta Szamosban hasonló halbő­ség várta a kertaljai pecázgatá- soknál. Kétszer volt á tengeren bellu- gázni, azaz vizázni. Egykoron a hazai vizekre is feljött ez a tokfé­lék családjához tartozó óriás, amelyből jó másfél mázsás volt a rekordja. A sziluga (kecsege) is nagy becsben van a kazahoknál, hiszen az ikrája a kaviár ke­mény valutát hoz az ottaniak­nak. Volt alkalmuk megkóstoli a friss kaviárt, amelyet csak pár órája sóztak be. Mennyei man­na. főként egy kupica vodkával. Az őstiszának mondható Ural élővilága miként a mi szőke fo- lyónké. A lekvárosdobozban oda­csempészett piócára jöttek a har­csák, bár nagyobb sikere volt az ottani békának és kagylóbélnek. Utóbbiakra a ponty is rabolt ren­desen. A süllőiskolát ki lehet járni, hiszen annyi a kékhátú, hogy nyugodtan bevethető a klasszi­kus mód: lifteztetés után azonnal adni a zsinórt, egy cigit követő­en pedig az egyenletes húzásnál akasztani. Volt olyan délután, amikor ketten hatvannégyet ap­Egy derék belluga, jobb szélen Adorján doktor rítottak ki és persze engedtek vissza. A helyi rabsicok még hu­rokkal is fognak halakat, apró- halazni meg fölösleges, mert ab­ból még több van mint harcsá­ból, csukából, pontyból vagy sül­lőből. Sajnos az négy év változásai már azt sugallják, hogy idegen- forgalmi üzlet lesz az ősvízből, hiszen egymást érik a német és Amatőr felvétel osztrák horgászturisták. Nekik nem gond az tíznapos útra befi­zetni 3500 márkát, mert ezért olyan élménykez juthatnak, amelyke megfizethetetlenek. Adorján doktor azért bízik ab­ban, hogy pár évtizedig még va­lóban olyan körülmények vár­nak a horgászokra, mint párszáz évvel ezelőt az Igonyán, vagy a Tisza bármely honi partján. Nyírtelekiek a Kenyérgyári-holtágnál Először két kategória • Az amatőrök úszózhatnak, vagy fenekezhetnek A Nyírteleki Horgász Egye­sület minden évben megren­dezi tagjai számára a házi horgászversenyt. Az idén a magas vízállás miatt jócskán csúszott az első forduló időpontjá. melynek most szep­tember 6-án (7 órától) a tiszalöki Kenyérgyári holtág ad otthont. A verseny érdekessége — mi­□ Több éves ügyintézés után a gyürei Holt-Tisza HE megkapta a tizenhét hektá­ros Vidiszegi holtág halásza­ti-horgászati hasznosítási jo­gát. A halasításhoz és az üzemterv elkészítéséhez a megyei szövetség nyújtott segítséget. □ Új halörházat adtak át nemrégiben a Nypa Senior HE. sényői Kovács tavánál. A modern, esztétikus létesít­mény az egyesület horgászai és a szponzorok támogatásá­val készült, s része annak a megújulásnak, mely a tó kör­nyékét jellemzi. □ Horgászbottal a Bala­ton körül címmel írt könyvet Botár Gábor. A könyvből az olvasók képet kaphatnak a megfogyatkozott parti hor­gászhelyekről, a nevezete­sebb nyíltvízi haltartó terüle­tekről, a tóra leselkedő veszé­lyekről. □ Beindult a csuka a Bel­fő csatornán, A főként helyi horgászok tájékoztatása sze­rint a hétvégén több na­gyobb súlyú ragadozó is ho­rogra akadt. □ A Takarítási világnap alkalmából (szeptember 20- 21 -én) több egyesület is szer­vez a saját horgászvizén kör­nyezetvédelmi napot, ami­kor is a tagok elsősorban a tavak és környékét teszik rendbe. vei sok profi horgász található az egyesületben —, hogy ebben az évben a tagság kívánsága szerint két kategóriában indulhatnak a pecások. Az amatőrök úszós vagy fene- kezős módszerrel horgászhat­nak. A háromórás összecsapás első három helyezettje jutalom­ban részesül. Az úgynevezett profik a nemzetközi versenysza­Nyíregyháza (KM) — A megyei szövetség tízfős küldöttsége. Vi­rág Imre vezetésével augusztus végén egy háromnapos baráti lá­togatáson vett részt az erdélyi Désen. A találkozón a hivatalosnak mondható megbeszéléseken túl régi hagyomány már, hogy a bályok szerint mérik össze tudá­sukat. Ők délelőtt és délután is „pályára lépnek”. S az a verseny­ző nyeri el az egyesület legjobb versenyhorgásza címet, aki majd a timári (szeptember 13-ai) két fordulóval összesítve a legjobb eredményt éri el. A tiszalöki ver­seny valamennyi résztvevőjét és a családtagokat a vezetőség ha­lászlével vendégeli meg. vendégek elindulnak a helyi Ve- ekend Kupa horgászversenyen is. Az öttagú csapat {Beke Péter, Ladányi István, Márton Zoltán, ifj. Molnár János és Pesti Lajos) nem vallott szégyent, hisz csak úgy mint Molnár János egyéni­ben, a fiúk az előkelő második helyett szerezték meg. A rácponty Hozzávalók (4 személy­re): 1,5 kiló ponty, 1 kg bur­gonya, 15 dkg füstölt szalon­na, 2 fej hagyma, 8 dkg zsír, pirospaprika, egy kanál liszt, 3 dl tejföl, 3-4 zöldpap­rika és paradicsom. Elkészítés: A pontyot feldaraboljuk, a haldarabo­kat bevagdaljuk és a nyílá­sokba vékony szalonnacsí­kokat teszünk. Aztán min­dezt besózzuk, meghintjük pirospaprikával. Egy tepsit kikenünk zsírral, az aljára karikára vágott főtt burgo­nyát teszünk, rájakjuk a halszeleteket, beborítjuk karikára vágott hagymával, paprikával és paradicsom­mal, meglocsoljuk olvasz­tott zsírral és forró sütőbe tesszük. Amikor a hal félig megsült, megöntözzük a liszttel elkevert tejföllel és készre sütjük. A leggyorsabb a vitorlás­hal (Istiophorus platypterus), amely rövid távon utolérhe­tetlen. Egy floridai kisérletso- rozatban egy vitorláshal 3 másodperc alatt egyenes vo­nalban 91 métert tett meg, ami 109 km/óra sebesség­nek felel meg. A leggyorsabb szárazföldi állat, a gepárd 96 km/óra-val. A legrázósabb élmény azt a horgászt érheti, aki a dél-amerikai folyókban élő elektromos angolnát (Elect- rophorus electricus) fog. Egy átlagos példány 1 amper erősségű, 400 volt feszültsé­gű áramütésre képes. Igen szaporának mond­ható a holdhal (Mola mola), hiszen mintegy 30 millió ik­rát rak le. A másik végletet a Tanganyika-tóban élő böl­csőszájú hal (Trophesus mo- ori) jelenti, amely hét, vagy annál kevesebb ikrát rak. Luzsinszky Tamás Magyarország 1998. évi egyéni fel- | nőtt horgászbajnoka, a képen látható óriás serleg boldog tulaj- i donosa Elek Emil felvétele 1 Küldöttség Désen Ezüstöket fogtak az erdélyi Veekend Kupán

Next

/
Thumbnails
Contents