Kelet-Magyarország, 1998. szeptember (55. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-14 / 215. szám

1998. szeptember 14., hétfő 3. oldal Tartalom és forma Balogh József Szigorít az új kabinet. Sok eddigi intézke­déséből lehet következtetni erre, de a leg­utóbbi kormányülésen elfogadott igazság­ügy-miniszteri előterjésztés után már nem csak következtethetünk. Az ügyészség kor­mány alá rendeléséről van szó, amit a szer­vezett bűnözés elleni hatékony állami fellé­pést elősegítő törvénycsomag részének te­kint a kormány. A törvényjavaslat szervezeti részei az át­lagember számára nem sokat mondanak, a tartalom viszont igen: az igazságügyi mi­niszter nem adhat utasítást a vádemelésre és annak módosítására, és az eljáró ügyész leváltására sem, egyedi ügyekben pedig csak kivételes esetekben utasíthat a tárcave­zető, de csak írásban és megfelelő indoklás­sal. Vagyis nem lehet parancsra kivonni is­merősöket, jó embereket az eljárás alól. És ez csak a kezdet. A politikusok meg­nyilatkozásai alapján várhatjuk a büntető törvénykönyv néhány paragrafusának szi­gorítását is. Rég téma az életfogytig tartó büntetést megtölteni a szó szerinti tartalom­mal, noha sokan ellenzik is ezt a lépést. A minap olvastam egyik napilapunkban, hogy erre is csak ráfizetünk: egy Magda Marinkó-szerű bűnöző eltartása havi félmilli­óba kerül, ennyit még három egyetemi do­cens sem keres. Persze nem a szigorítást ki­fogásolja, sőt, a halálbüntetés visszaállításá­ban látná a társadalom számára kedvező megoldást, mert a gyilkos nem fog újra gyilkolni és nem kerül százezrekbe a fogva tartása. Egy másik elképzelés annak a gyakorlat­nak a kialakítása, hogy ezután ne a kiszab­ható büntetés alsó határából induljon ki a bíró, s abból adjon még az enyhítő körül­ményeknek megfelelő kedvezményeket, ha­nem a felső határ, vagy a középérték le­gyen a kiinduló pont. IVIindezek hatásosak, eredményesek le­hetnek az erőszakos bűncselekmények elkö­vetőivel szemben. Ám ma a gazdasági bűn- cselekmények akkora károkat okoznak az országnak, amin a ma kiszabható pénzbün­tetések szinte egyáltalán nem enyhítenek. Ezért üdvözlendő az a ma még halk hang, amely a pénzbüntetés felső határát tízmillió fölé emeli, bár lehet, hogy még ez sem lesz elegendő. Azok számára legalábbis, akik százmilliókat tüntetnek el, nem fizetnek sem adót, sem a kötelező járulékokat, s amikor kérdőre vonják őket, már egy fillér vagyo­nuk sincs. Igazán akkor éri el hatását a bün­tető törvénykönyv is, ha a polgári nem nyit hatalmasra kiskapukat, ha nem lehet majd fiktív válásokkal, csecsemőkre íratott hatal­mas vagyonokkal kibújni a felelősség, a büntetés, az igazságszolgáltatás alól. Kész röhej, a volt főnököm havonta kilencmilliót kaszált, én meg negyven éve bagóért koptatom a cipőmet Ferter János karikatúrája Tetszhalott állapot után Százötvenmilliós fejlesztés a Hajdú-Bét nyírmadai takarmánykeverő üzemében Sok a tennivaló a keverőüzemben A korszerű laboratórium 150 millió forintos beruházást jelent Fullajtár András felvételei Nyirmada (KM — K. D.) — Egy ideig kihasználatlanul állt a takarmánykeverő üzem Nyír- madán, majd a debreceni székhelyű Hajdú-Bét Rt. sze­rezte meg a bábolnaiaktól a tulajdonjogot, s nagy beru­házásba kezdett. A tetszhalott állapot után létre­jött a Hortobágy-Nyírmada Ta­karmánygyártó Kft. A Hajdú-Bét az ország több részén keverteti üzemeiben a takarmányt — fő­ként saját felhasználásra — összesen 210-220 ezer tonnát, eb­ből Nyirmadán az idén 30-35 ezer tonnát. A többit más alföldi, s dunántúli keverőiben. — Lehetne ettől is többet — tudtuk meg Nagy Imre gazdasági igazgatótól, de Nyirmadán a múlt év végén, ez év elején állt a termelés, mert 200 milliós beru­házást hajtottunk végre, felújí­tottuk a keverőt. Kialakítottunk egy igen korszerű laboratóriu­mot is, ez 150 millióba kerül. A legnagyobb értéket a műszerek jelentik. A végső cél, hogy ez nemzetközileg akkreditált labor legyen, az akkreditálás ősszel várható. Nemcsak a madai üze­met, de a többit is kiszolgálja majd, s terveink szerint külső szolgáltatást is tudunk itt vállal­ni. A takarmánygyártó cég Nyír- madán 80-90 embernek ad mun­kát, a szemesterményt főként a környékről vásárolják fel. A múlt évben például kukoricából 60-65 ezer tonnát, az idén már 10 ezer tonna kalászost, s hamaro­san jön majd a kukorica. Vásá- rosnaményban is van egy (bé­relt) keverő üzemük, gyártás és felvásárlás ott is folyik. Készülnek arra, hogy megsze­rezzék az ISO 9001-es minőség- biztosítási tanúsítmányt. a folya­mat elindult, a végső auditálás a jövő év közepére várható. Ennek humánfeltételeit teremtik meg azzal, hogy a Nyíregyházi Regio­nális Munkarőfejlesztő és Képző Központtal közösen tanfolyamon sajátíttatják el a takarmányke­verés fortélyait mindazokkal, akiknek hiányzik a szakképzett­sége. Kérdezzenek bennünket is Tanár és diák véleménye a szombati tanítási napról Berki Antal Nyíregyháza (KM) — Vihart ka­vart a Közoktatási Minisztérium javaslata. Az esetleges szombati tanítási napok bevezetését egyöntetű tiltakozás fogadta. Szakembereket kérdeztünk a mi­nisztériumi elképzelés realitásá­ról. Dr. Szabó László, a Zelk Zol­tán általános iskola igazgatója: Semmi új nincs a minisztérium elképzelésében, bár amennyire tudni lehet, most már nincs szó a szombati tanítás bevezetéséről. Eddig is volt lehetőségünk arra, hogy rendkívüli esetben szomba­ton pótoljuk az ilyen-olyan okok­ból kiesett tanítási napokat. Sok­kal nagyobb gondnak látom a tanév elhúzódását. Magyarorszá­gon évtizedes hagyományai van­nak a június eleji évzárónak és nem csak a nagy meleg miatt. A családok egy része akkor már nyaralni szeretne, a gyerekeket is nagyon nehéz érdemi munká­ra fogni. Nyugati példákra nem érdemes hivatkozni, arrafelé tel­jesen mások a kialakult szoká­sok, ráadásul az ottani gyerekek évközben sokkal több szabadsá­got élveznek, mint hazai kortár­saik. Az új rendszer szerint nem csak a tanév lesz hosszabb, de felére csökken az igazgatók ál­tal adható szabadnapok száma is. A tanév elhúzódásával a diá­koknak még az eddigieknél is ke­vesebb idejük marad a pihenés­re. Ujj Sándor, a Kossuth Gimná­zium igazgatóhelyettese: Rövi­den és velősen: marhaság a szombati tanítás bevezetése. Ha a gyerekek túlterhelésén akar­nak változtatni, sokkal jobb len­ne a tananyagot csökkenteni. Az iskolák eddig is meglehetősen önállóan alakították ki az éves tanítási rendjüket, az lenne a he­lyes ezt a jövőben is a gyakorló pedagógusokra bíznák. Mester­séges vitának tűnik ez az egész. Mintha az lenne a célja, hogy a pedagógustársadalom figyelmét elvonják lényegesebb problé­mákról, például a bérhelyzetről. Barta Tamás negyedikes kis­diák: Az nagyon nem lenne jó, ha szombaton is kéne iskolába menni. Egész héten csak két nap van. amikor tovább alhatok. Na­gyon nehéz reggelenként félhét­kor fölkelni. Különben is az len­ne igazságos, ha bennünket, gye­rekeket is megkérdeznének és a mi véleményünket is figyelembe vennék a szombati tanítás beve­zetéséről. A Bujtoson környe­zetismereti kiránduláson jártak a nyíregyházi Arany János Általános Iskola har­madikos tanulói. Mint ké­pünkön látható: szórakozás­ra is maradt idő Harasztosi Pál felvétele Két keréken, almával Elkészítette húslevesét az öreg úr, majd leült az asztalhoz és lassan elfogyasztotta. Jól­esett a meleg étel. Senki sem sürgette, megszokta, hogy egyedül eszik. Akkor úgy tűnt, régóta él magányosan, pedig feleségét még csak egy éve vesztette el. Azóta a férfi vezeti a háztartást. Fiai is évekkel az­előtt kirepültek. Kitanulták az asztalos mesterséget és felesé­gükkel a városba költöztek, ott nyitottak műhelyt. Csak nagy ritkán járnak haza. A két fiú pró­bálta rávenni apját, adja el a házát és vegyen egy kisebb la­kást a közelükben, hogy gyak­rabban találkozzanak, ám az idős ember hajthatatlan volt. Ő már nem tudná megszokni az örökös járást-kelést az ablaka alatt. Jó neki ott a kicsiny falu­ban. Néha eljár a postára, talál­kozik barátaival, akikkel együtt nőtt fel. így aztán magányosan tel­nek napjai. Születésnapjára ka­pott egy televíziót, de azt is csak ritkán kapcsolja be. Túl gyorsan peregnek a világban az események, és ő inkább a múlt­beli emlékeit idézi fel újra és újra. Emlékszik, amikor még fiatal volt és valamit végig akart gon­dolni, elgyalogolt egészen a ha­tárba vagy kiment a falu szélén fekvő halastóhoz és naphosszat töprengett. Aztán családos em­ber lett, sokat dolgozott, ami egész napját lekötötte. Ha gondja volt, azt magában tar­totta. Olyankor kihagyta a va­csorát, elővett egy könyvet és csak nézte-nézte a betűket. Min­dig arra vágyott, bárcsak lenne egy nyugodt órája. Azonban ez ritkán valósult meg. Felesége, isten nyugosztalja, mindig szí­vesen hallgatott zenét mosoga­tás vagy főzés közben felerősít­ve a rádiót, fiaihoz pedig rend­szeresen jártak barátaik. Olyan­kor egész éjszaka kártyáztak hangos éljenzések vagy szitko- zódások közepette. Sokszor szeretett volna újból nagyokat sétálni, egy kicsit egyedül lenni, de családtagjai elől ezt eltitkolta. A hosszú évek során megtanulta, hogyan te­remtheti meg a lárma közepette saját belső csendjét. Már senki sem zavarta nyu­galmát. Néhány éve még vá­gyott erre, azonban most na­gyon hiányzott neki a zaj. Öreg rádiója is felmondta már a szol­gálatot. Eszébe jutott, hogy az egyik fia valamikor nála hagyta a bi­ciklijét. Talán még mindig ott hever a pincében. Sietve le­ment. Valóban, a sötétben ár­válkodott a kétkerekű. Szépen megtisztította és úgy határo­zott, másnap korán reggel neki­vág vele és meglátogatja fiait a városban. Egy szatyorba pirosló almá­kat rakott az unokáknak. Filmesek ünnepe Nyíregyháza (KM - N. I. A.) — Bensőséges ünnep ke­retében emlékeztek meg va­sárnap délelőtt művelődési központban a nyíregyházi Amatőrfilm és Videoklub harmincesztendős jubileu­máról. Az eseményre eljöttek az alapítók, a régi és az új ta­gok, s mindazok az érdeklő­dők. akik nélkül ez a jubile­um sem következett volna el. Vida János, a megyei ön- kormányzati hivatal mun­katársa három alapítónak emléklapot adott át. A résztvevők fellapozták a képzeletbeli krónika lap­jait, majd megtekintettek néhány alkotást is. A be­szélgetés során egyértelmű­vé vált, hogy a közösségben van annyi erő és energia, hogy még sokáig életképes tud maradni.

Next

/
Thumbnails
Contents