Kelet-Magyarország, 1998. szeptember (55. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-12 / 214. szám
1998. szeptember 12., szombat 19. oldal □ Szüreti bál. A Vajdabokori Művelődési Ház, a Nyírség Tirpák Kulturális Egyesület és a Felső-Tisza-vidéki Népfőiskolái Társaság szeptember 12-én este hét órától szüreti ba- tyusbált rendez a vajdabokori művelődési házban. A nyitótáncot a FANAT-X Tánccsoport járja. A hajnali két óráig tartó mulatságon a Szemök Szalonzenekar húzza a talpa- lávalót □ Rockfesztivál. A nyíregyházi Városi Művelődési Központ szervezésében tegnap elkezdődött megyeszékhelyünkön az amatőr rockzenei együttesek seregszemléje. A Have Rock elnevezésű találkozó ma délután folytatódik, illetőleg a zsűri döntésével fejeződik be. A zenekaronként 30 perces bemutatkozások helyszíne a Bujtosi Városliget színpada. □ Afrika-napok. Távol Afrikától címmel kezdődnek Afrika-napok ma este a nyíregyházi Városi Művelődési Központban. Hét órakor nyitják meg a kamarateremben a feLápi ember pákászfelszereléssel KM-reprodukció együttesek látványos és hangulatos programjának helyszíne a nagyecsedi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Ház. Tyúkodon vasárnap bonyolítják le reggel kilenc órától a Lápi Kupa kispályás labdarúgótornát. Helye: a nagyközségi sportpálya. ü Nyírbátoriak Szilágysomlyón. Nyírbátor és Szilágysomlyó városok önkormámyza- tának közös rendezésében nyitják meg ma délután öt órakor — a szilágysomlyói kultúr- ház kiállítótermében — három nyírbátori festőművész — Farkas Anna, Küzmös Enikő és Krivánik József— közös tárlatát. A Bongo Men együttes az Afro '97 fesztiválon KM-reprodukció kete kontinens törzsi kultúráját bemutató kiállítást (A tárlatra a belépés ingyenes!) Ezt követően — nyolc órától — a hangverseny- terem színpadán lép fel a nigériai Bongo Men együttes. A csoport partyja keretében a közönség megtekintheti a Shango Mascara tradicionális harci bemutatót is. □ Mozi. A nyíregyházi Krúdy moziban szombaton és vasárnap az Armageddon című színes, amerikai filmet vetítik. Rendezte: Michael Bay. Főszerepben: Bruce Willis, Billy Bob Thornton, Liv Tyler Az előadások délután kettőkor, fél ötkor, este hétkor és fél tízkor kezdődnek. □ Lápi rendezvények. A tegnap kezdődött — Túl az Ecsedi-lápon elnevezésű — lápi napok rendezvénysorozata ma és holnap folytatódik. Ma délután három órakor kezdődik a Táncoslábú lápíak című folklór gálaműsor. A határon túli és anyaországi folklórSemmi közöm az irodalomhoz — mondta Moldova György Ég a Duna! című új könyvének nyíregyházi bemutatóján Moldova György Nagy IstvAn Attila Az elmúlt napok egyik könyvszenzációja Moldova György Ég a Duna! című riportkötetének a megjelenése volt. A szerző miden riportkötete nagy vitákat váltott ki. mert érzékeny tollal mutatott rá azokra a jelenségekre. amelyek az ország közvéleményének a figyelmét felkeltették. A mostani a korábbiakhoz képest határozottabban megosztott politikai, társadalmi környezetben jelent meg. A vízlépcső kérdése. amelyet Moldova György a tényfeltáró szociográfia módszerével körüljár, eddig is megosztotta a magyar társadalmat és politikát. Nyilvánvalóan a könyvnek is ez lesz a sorsa. A szerző Nyíregyházán, a Bessenyei Könyvesboltban dedikálta új művét. A ritka szünetekben nyílt alkalom egy kis beszélgetésre. □ A hágai bíróság nem igazságot, hanem ítéletet hirdetett. Mire vállalkozhat egy riportkötet? — Nem is ítéletet, hanem döntést hozott, aminek nincsen kötelező érvénye. A könyvben kétévi munka fekszik, de nagy szerencsém volt, mert az a közeg, amelyről szól, elvállalta. A legnagyobbak álltak velem szóba: Mosonyi Emil professzor, Karádi Gábor professzor Kanadából, Julius Binder, halászok, erdészek mindkét oldalon. □ A kötetnek a színe piros. Tartok tőle, hogy sokan ezt csak egyféleképpen értelmezik. — Ha azt akarod mondani, hogy szocialista vagyok, akkor ez megfelel a valóságnak, mert százhúsz éve vagyok az. A nagyapám is az volt. Nekem az MSZP- vel semmilyen kapcsolatom nincs, ki nem állhatom. Nekem a szocializmushoz van kötődésem. Olyan ez, mint az istenhívő és a vallásos ember közötti különbség. Az istenhívőnek az Istennel, a vallásosnak a papokkal van dolga. O Egy szociográfiai könyv megírásának vannak-e sajátos módszerei? — El kell kezdeni. Meg kell szerezni az adatokat, s mindent meg kell kérdezni. Megtalálni a kulcsembereket, rá kell venni őket arra, hogy higgyenek az embernek. Martyn Péter felvételé □ Miközben írtad, értek igazi meglepetések? — Amikor megláttam a duna- kiliti gátat, elakadt a lélegzetem, mert akkora, mint a bratszki erőmű. Megdöbbentett a Szigetköz pusztulása. O Szerinted, hogyan végződik ez az ügy? — Van egy kétezer-ötszáz kilométeres európai víziút. Elképzelhetetlen, hogy ezt egy hetvenöt kilométeres szakasz miatt ne lehessen használni. Binder azt mondta: miénk a víz, az energia, a maguk erdei pusztulnak. Majd szólnak a németek. Lehet, hogy egyszer egy szerződés megkötésének az lesz a feltétele, hogy mégis meg kell építeni. Csak akkor sokkal drágább lesz. ü A Gázlámpák alatt című no- vellásköteted fülszövege szerint valamikor az irodalom úgy keletkezett, hogy az emberek ültek a tűz mellett, és el kezdtek mesélni. Mennyire fér meg benned az oknyomozó riporter és a szépíró? — Könnyen, mert élvezem a riportot. □ Szükség van jó fizikumra? — Feltétlenül. De hitre is, hogy érdemes. Ha valaki visszautasított, nem mentem vissza még egyszer. Úgy gondoltam, nincsenek ma olyan információk, amiket csak egy ember tud. □ Úgy tűnik, hogy nem a regényeid, hanem a riportköteteid váltották ki a nagyobb visszhangot. — Ez így van. De most adtam le új regényem kéziratát. Mikes Kelemen utolsó huszonöt évéről írtam. Ott és akkor megőrizni a hitet, a magyarságot, amikor Rákóczi már halott volt, egyáltalán nem volt könnyű. Naplóregényt írtam, azt hiszem, ez a legjobb könyvem. ü Mennyire magányos Moldova György? — Semmi közöm nincs az irodalomhoz. Osváth Ernő azt mondta, hogy vannak írók és van az irodalom. Nem tartozom egyetlen táborba sem. Engem eltartanak az olvasóim, ezért tudom a kötelességem. Nekem tisztességesnek kell maradnom, mert különben elfordulnának tőlem. Nem minősítek egyetlen kísérletezőt sem, nekem megvannak a magam normái, s azokat követem. Az aranykoszorús almásgazda Galambos Béla Ha érdemes kitüntetést adományozni valakinek azzal a céllal, hogy az elismerés nyomán örömteli büszkeség töltse el a kitüntetett lelkét, akkor a nagy- kállói Gyermán Miklósnak augusztus 20-án. Szent István király ünnepe alkalmából a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban átadott Aranykoszorús Gazda-dij egész biztosan elérte a célját. Nem is a díjjal járó ötvenezer forintos pénzjutalom esett a legjobban az ötvennégy éves kertészmérnöknek — bár családi gazdasága folyamatos fejlesztéséhez minden forintra szüksége van. Az igazi elégtételt az jelentette számára, hogy mások is meglátták benne a munkáját szenvedélyes szakszerűséggel végző, új típusú, jövedelmező gazdálkodást megvalósító almatermesztőt. Biriben született, de a középiskolát — nyilván kitalálták: a kertészetit — már Nyíregyházán végezte el 1963-ban. A gyermekkori elhatározás, hogy belőle csakis kertész lehet, érettségi után a mezőgazdasági főiskola megfelelő szakára irányította, ahol 1967-ben szerzett diplomát. Az ifjú kertész üzemmérnök számára az akkori időknek megfelelően nagyüzemi munkahelyek következtek. Előbb a nagykállói tsz, majd a balkányi szakszövetkezet, későbbi Szabolcs téesz zöldség-, gyümölcstermesztését irányította lelkiismeretes hozzáértéssel. Közben, mivel nem hagyta nyugodni a szakmai rátartiság, a mind többet tudás vágya, beiratkozik a Kertészeti Egyetemre. A munka melletti „levelezve” tanulás olykor bizony gyöt- relmes napjai 1985-ben értek véget, amikor megkapta kertészmérnöki diplomáját az egyetem termesztési karán. A rendszerváltás, az addigi munkaadó szövetkezetek szó A szoros értelem ben is vett talajvesztése, a földek ma- * gántulajdon- á ba kerülése jl őt is vá- laszút elé állították. Tudta, kezdenie kell valamit, majd úgy döntött addigi pályáján nem mó- d o s í t . Gyermán Miklós Szép, de nehéz szakmáját folytatja, csak most már a kor szellemének megfelelően mezőgazdasági vállalkozásban, vagy egyszerűbben fogalmazva egyéni gazdaként. Sikerült lakóhelyén Nagykál- lóban földtulajdonhoz jutnia tagi részaránytulajdona illetve családi kárpótlás fejében kapott aranykoronákért. A „most mihez kezdjek” dilemmán hamar túljut. Látva a meglévő régi almáskertek rohamosan romló állapotát, a zsigereiben hordozott ősi vonzalmon túl még ez is arra ösztönözte: almát telepít, mert érdemes. Újat, korszerűt, olyat, amivel nem csak itthon, de Európában sem vall majd szégyent. A birtokába került hathektáros területen 1995 tava s z á n kezdte el a nagy munkát. Megyénkben az elsők között pályázott — akkor még kölcsönként elnyerhető, négy év alatt kamatmentesen Ék visszfi- ÉSflk. z e A szerző felvétele tendő — állami támogatásra, s első lépcsőben három hektáron ültette el az olcsóbb, de egyúttal nagyobb szakmai hozzáértést is követelő „félkész" oltványokat. Egy évre rá már a birtoka másik felét is eltelepíthette, mivel az 1996-tól életbe lépett új támogatási rendszerben a költségek hatvan százalékát örökbe adta az állam. Kicsit erőn felülinek tűnt a gyorsított ütem, de nem volt mese, csinálni kellett. „A magyar vállalkozó ugyanis nem tudhatja, a ma érvényben lévő kedvező gazdasági szabályzókkal vajon holnap is számol- hat-e.” Ha nem is hoz még teljes termést, ma már terem a felerészt három-, felerészt kétéves családi ültetvény. A hektáronként kétezer-négyszáz darab alma- fácska mindegyikével „köszönő viszonyban” van a gazda, aki az évek során nem volt rest hazai és külföldi szakmai bemutatókra, konzultációkra járni, kertszemléken ellesni az intenzív, öntözéses almatermesztés csín- ját-binját. Ma már olyannyira megtanult „intenzív almául” — erről ápolt kertjében hat különböző piacos fajta mosolygó gyümölcseitől roskadozó fák árulkodnak —, hogy a környéken hozzá fordulnak a nyomában haladók, ha szakmai tanácsra van szükségük. — Meggyőződésem, hogy hat hektár föld is képes eltartani egy családot, ha azon intenzív és nyereséges gazdálkodás folyik. A megye almaágazatának felszínen maradásához elengedhetetlenül szükséges, hogy itt új fajták, korszerűbb ültetvényekben jelenjenek meg. Az ilyen kertek eredményes működtetéséhez persze a hagyományosnál jóval magasabb szintű szakmai munkára van szükség. Ám ahol nincs komoly nyereség, ott a gazdálkodás folytatása kerül veszélybe. — Márpedig az Európai Unióhoz közelítve fel kell venni az onnan dobott kesztyűt, ellenkező esetben tönkremehet az egész ágazat.”
