Kelet-Magyarország, 1998. szeptember (55. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-02 / 205. szám

1998. szeptember 2., szerda 3. oldal Kovács Bertalan Bizonyára nem az oktatási miniszter szak­szervezetis múltjára voltak tekintettel a Pe­dagógusok Demokratikus Szakszervezeté­nek vezetői, amikor kijelentették: elfogad­ható kompromisszum számukra a tanerők jövő évi nyolcszázalékos béremelése. Persze a nemzet napszámosainak bérügyben sem szabad előre inni a medve bőrére, hiszen a tárca vezetője az országos tanévnyitón úgy fogalmazott, a pedagógusok említett mér­tékű béremeléséhez 28 és fél milliárd forint­ra lenne szükség, ám ennek csupán harma­da van meg. (Más kérdés, hogy a bársony­székes politikus — bizonyára az ünnepélyes pillanatokra való tekintettel — egészen pontosan úgy fogalmazott: a pénz harma­da már megvan!) Tény, a beígért béremelés valóban tisz­tességes ajánlat, ám a Lajtán túli tanári fize­tésekre pillantva rögvest kitűnik (igaz, nem­csak ezen a területen jellemző) már-már be- hozhatatlannak tűnő bérhátrányunk. Azzal eddig is tisztában voltak tanáraink, hogy mondjuk a svájci, a német kollégáik bérét belátható időn belül befogni, utolérni illú­zió. Mindazonáltal az azért elgondolkodta­tó, hogy egy osztrák tanár tavaly cirka öt­ször, s még egy cseh pedagógus is majd­nem kétszer annyit tehetett zsebre, mint a magyar kolléga. (Sovány vigasz, de azért igaz: 1997-ben egy átlagos török tanár — magyar pénzben kifejezve — mindössze 220 ezer forintot keresett — egész éven- ben!) Mint tudjuk, a statisztikák, az átlagolá­sok, bár beszédes számok, de olykor bizony hamis(kás) képet festenek. Szabadjon csak arra utalni, hogy a tizenöt éve pályán lévő honi tanáraink tavalyi átlagbérét 90 ezer fo­rintban „hozta ki" a statisztika. S ez minden bizonnyal így is van, ugyanakkor a szabol­csi — a negyvenes éveihez közelítő, általá­nos iskolában tanító — padagógusok közül (az óvónőket nem is említve) kevesen láttak még ekkora számot bérjegyzékükön. Ehhez az „élményhez" a 8 százalék is kevésnek tű­nik, de legalább a pénz harmada már meg­van. Vagy inkább úgy fogalmazzunk: a két­harmada még hiányzik!? Diploma a templomnak Szamosújlak (KM — L. Gy.) — A szamos- újlaki templomot keresztelő Szt. János tiszteletére építve először az 1332-es pápai tizedjegyzék említi, a gyökerei valószínűen még régebbi időre nyúlnak vissza. A köz­ség ma már református templomát az Or­szágos Műemlékvédelmi Hivatal — Csap- kay Miklós létesítményfelelős vezetésével — 1995-ben helyreállította. Az alkotó kö­zösség kiváló munkáját dicséri a magas szintű szakmai elismerés: a templom 1997- ben „Európa Nostra” díjat kapott. A diplomát szeptember 5-én, szombat délelőtt 11 órakor a szamosújlaki reformá­tus templomban, ünnepi istentisztelet ke­retében dr. Andrea H. Schuler, az Európa Nostra díj bíráló bizottság elnöke adja át. Az istentiszteleten igét hirdet Nagy László egyházkerületi főjegyző. Tíz új jegyzet a tanárképzőről Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM) — Majd egy­millió darab A4-es nagyságú lap­ra nyomtattak és ezzel lassan be­fejezik a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola könyvkiadójának nyomdájában az 1998/99-es tanévre szánt jegy­zetek és tankönyvek készítését. Az idén tíz új jegyzet, egyenként ezer példányban kerül kiadásra, melyeknek szerzői az intézmény saját oktatói. Kormozas export alapanyagból Nyíregyházán alakított vegyes vállalatot az egyik legnagyobb orosz koromgyár Nyíregyháza (KM - M. Cs.) — Az egyik legnagyobb orosz koromgyár, a jaroszlavli, nyíregyházi telephellyel ala­kított vegyes vállalatot, amelyen keresztül idén vár­hatóan 15 ezer tonna kor­mot exportálnak elsősorban Nyugat-Európába. Az orosz cég korábbi legnagyobb vevője a Taurus volt, amelynek tuzséri telephelyén jelenleg is fo­gadják más orosz koromgyárak vagonokban érkező termékét, de a magyar nagyvállalat privatizá­ciója után a jaroszlavliak saját kereskedelmi hálózat kialakítá­sát határozták el. így alakult meg két évvel ezelőtt a Carbon Black Kft., amelynek 50 százalé­kos tulajdonosa a 100 százalék­ban privatizált és orosz magán- tulajdonban lévő Jaroszlavli Ko­romgyár Rt., míg a másik tulaj­donos magyar. Mike István ügyvezető igazga­tó elmondta, a céget azért alakí­tották, hogy az elmúlt években történt európai politikai és gaz­dasági átalakulások után a ja­KM-illusztráció roszlavli gyár termékeinek érté- piacon. A Moszkvától 230 kilo- kesítését elősegítse az európai méterre észak-keletre lévő ko­romgyár kapacitása évi százhar­mincezer tonna, a minőségi pa­raméterei megegyeznek a nyuga­tiakkal. A Carbon Black Kft. 11 ország­ba (Nyugat-Európa mellett töb­bek között Lengyelországba, Szlovákiába, Romániába, Jugo­szláviába) vasúton, hajón illetve közúton szállítja a 12 koromtí­pust, amelyet az abroncs-, a mű­anyagipar mellett műszaki gu­micikkek és tömlők, kábelek, va­lamint hevederek gyártására használnak. A kormot big-bag, illetve 20 kg-os zsákos csomago­lásban küldik a gyáraknak illet­ve a kisebb felhasználóknak. A forgalmazott termékeik mi­nősége az ASTM-szabvány köve­telményeinek felel meg. A ja­roszlavli gyárban történő gyár­tásra az ISO 9002-es rendszert októberben vezetik be, a Carbon Black Kft.-nél a szállítmányozás­nál és a kereskedelmi tevékeny­ségnél az ISO 9002-es minőség- biztosítási rendszert már alkal­mazzák, amelyet idén július 31- én a TÜV Rheinland Euroqua auditált. Lemezlovasítók Délután két óra körül a város sugárútján Á. K. és B. K. — fe­kete harisnyával a fejükön és fe­hér kesztyűvel a kezükön — ké­zikocsijukkal ráhajtottak a zeb­rára. Figyelmen kívül hagyták a gyalogosoknak szóló piros jel­zést, s egy egész gépkocsisort fékezésre kényszerítettek. Zöld és kék fejű úrvezetők rázták fe­léjük az öklüket dühösen acsar- kodva. A kézikocsit toló B. K. is hirte­len fékezésre kényszerült. En­nek következtében a járgány „plató"-járól egy gondosan összehajtogatott aluminiumle- mezt tartalmazó, körülbelül ti­zenöt kilogramm súlyú csomag, 8-10 aranyrúd, három vörösréz- huzal-tekercs, egy — álkulcso­kat, feszítővasakat, hidegvágó­kat és fémfűrészeket tartalmazó — szerszámkészlet, egy Kalas- nyikov géppisztoly és egy nagy méretű, több tonnás bronzszo­bor került az úttestre. A gépkocsivezetők idegesen, a járókelők ellenben megértő türelemmel szemlélték a két úri­embert, akik komótosan rakták vissza a rakomány darabjait. Néhány gyalogos még segített is a hatalmas szobornak a kézi­kocsira való visszahelyezésében. A jármű — 3-4 kilométer per óra sebességgel rövidesen foly­tathatta útját célja, a helyi hul­ladékgyűjtő telep irányába. A „Gyújtsd a vasat és a fé­met" rozsdás feliratot viselő MÉH-telep vezetője kelletlenül kicammogott az érkezők foga­dására, és szemrevételezte az árut. „Elegyes színesfém hulla­dék másodosztályú. A szobor erősen oxidált. Azt csak har­madosztályúként tudjuk átven­ni." — „Oké" — mondta B. K. „negyvenhat kiló ötven deka" — állapította meg a főnök ala­pos saccolás után. .Az átalányár 36,40. Kapnak 1694 forint 60 fillért — fuvolázta az irodában a titkárnő. „Számlát tetszenek?" —- kérdezte. — „Természetesen" — mond­ta A. K. az arcán kissé összerán­colódott fekete selyemharis­nyán keresztül .,A jövedelem­adó-elszámoláshoz feltétlenül szükségünk van rá". A „Starking Rádió'-ban éppen arról adtak hírt, hogy a város távhővezetékéről ismeretlen tet­tesek lefejtették és „meglovasi- tották" az alumínium borítóle­mezt. „Micsoda világ!" — je­gyezte meg a MÉH-telep veze­tője. „Fel kellene akasztani az ilyeneket!" — tette hozzá szen­vedélyesen a titkárnő. A két becsületes arcú férfi rá­bólintott a harisnyaálarc mögül, s sziluettjük néhány másodperc múlva a város fasorának végén beleolvadt az aranyszínű, békés horizontba. Szakma munka­nélkülieknek Csenger — Gávavencsellő (KM) — Szeptember elsején felvételiztek Csengerben azok a regisztrált munka- nélküliek, akik cipőfelső­rész-készítő szakmát szeret­nének tanulni. A Szamos Cipőipari és Kereskedelmi Kft. ugyanis minden vég­zett tanulónak hosszú tá­von munkát biztosít. Gávavencsellőn már a negyedik cipőfelsőrész-ké­szítő csoportot szervezi a Nyíregyházi Regionális Munkarőfejlesztő és Képző Központ. A nyíregyházi Szaport Cipőgyár leányvál­lalataként működő gáva- vencsellői üzemben jó mun­kafeltételek között dolgoz­hatnak majd a szakmát szerzett munkanélküliek, és a kereset is jobb az átla­gosnál. Napszámos bérek Kivan a narancs árnyékában?... Ferter János rajza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents