Kelet-Magyarország, 1998. szeptember (55. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-09 / 211. szám

1998. szeptember 9., szerda 13. oldal Köteles fizetni S. Ernöné férjével együtt munkanélküli lett. Nem kapnak semmiféle segélyt, így tb-járulékot sem fizetnek. Kérdései: Jó-e ilyen esetben a korábbi egészségbiztosítá­si kártya, vagy újat kell igényelni? Ha igen. kitől kell azt kérni? A felvetésekre Tulipán László, a megyei rgészségbiztosítási pénztár főosztályveze­tője válaszolt: a jelenleg érvényben lévő Tbj. 1997. évi LXXX törvény értelmében, aki nem áll biztosítási jogviszonyban, az a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 11,5%-nak megfelelő összegű egészségbiztosítási járulékot köte­les fizetni. (Jelenleg a minimálbér 19.500 Ft, ennek 11,5%-a 2.243 forint.) E járulék megfizetése alapján az egészségügyi szol­gáltatásokra az eltartott hozzátartozói is jogosulttá válnak. A járulékfizetésre szolgáló nyomtat­ványt az EB-nél lehet beszerezni. Egész­ségügyi ellátást társadalombiztosítási azo­nosító jelet (TÁJ) tartalmazó okmánnyal lehet igényelni. Ez lehet: társadalombizto­sítási igazolvány, hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány. Ha ezek egyikével sem rendelkezik az olvasó, azt beszerezhe­ti az ügyfélszolgálati irodában. Nem zárult le Tiszalök (KM) — A közelmúltban olvas­tam egy cikket a Kelet-Magyarországban „Megszenvedték” címmel, mely arról szólt, hogy a tiszalöki második világháborúban még élő résztvevőket kitüntették. Nem tu­dom hogy feledkezhettek meg édesapám­ról, aki a Donnál rokkant meg? — pana­szolta levelében egy tiszalöki olvasónk. — A Vitézi rend ilyen irányú kezdemé­nyezéséről, egyik lakos tájékoztatott — vá­laszolt a felvetésre a város polgármestere. — Ezt követően kértem meg az egyik moz­gékony és igen jó helyi ismeretekkel ren­delkező lakost az adatok összegyűjtésére. A város képviselő-testülete az előterjesztő javaslatára a szükséges anyagiakat jóvá­hagyta. érni az érmek és oklevél előállítá- sáfiak' költségeit jelentették. Külön-külön senki közvetlen anyagi vagy pénzjutalom­ban nem részesült. A nemrégiben megtartott szerény ün­nepségünkön huszonkét személy részesült II. Világháborús Emlékérem és Oklevél el­ismerésben. Köszöntő szavaimban szóltam arról is: nem valószínű, hogy ezzel a nap­pal e folyamat lezárult. Amennyiben bár­kit kihagytak a szervezők, úgy azok számá­ra később megrendezzük az ünnepséget, és átadjuk nekik az őket megillető kitüntető címet. Ehhez még most is folynak az adat­gyűjtések — fejezte be a polgármester. Harangodi kirándulás Augusztus végén a nyíregyházi Szociális Gondozási Központ idősek klubjának tag­jai (178-an) a már hagyományos nagykálló- harangodi kiránduláson vettek részt. Dél­előtti programunkat megtisztelték a város és a nyugdíjasszövetség vezetői. Kellemes jó hangulatban telt el a nap, amiért köszö­net a szervezőknek, Járku József vállalko­zónak, akik segítsége nélkül nem sikerül­hetett volna ilyen jól a túra. Román Demetemé, Nyíregyháza Jöhet eső, hideg, no meg Lőrinc I is, azért a dinnye még mindig kelendő. Az | idén amúgy is később kezdődött a szezon, I nem árt ha egy kicsit kitolódik — leg­alábbis ez a véleménye a nagycserkeszi § dinnyés gazdáknak Harasztosi Pál felvétele | ______________________________________jt Nyitásprogram: több lesz radiátoronként Harasztosi Pál felvétele Az utóbbi időben a nyíregy­házi távhöeltátás (egyedi) mérés feltételeinek megvaló­sítására létrehozott Nyitás­programról, illetve annak fo­gyasztókat terhelő költség­feltételeiről a médiákban több tájékoztató jelent meg. A tájékoztatókban a fogyasztó­kat érintő költségek úgy érzem nem a valós, a tényleges helyzet­nek megfelelően hangzottak el. Még április 11-én a Kossuth rá­dió, a távfútésmérés feltételeiről szóló műsorában Felbermann Endre, alpolgármester a mérés kialakításával összefüggő fo­gyasztót terhelő költségként 1000-1200 forintról nyilatkozott a rádió riporterének. Augusztus 14-én az üzemeltető Nyírtávhő közleményében a fogyasztók tu­domására hozza: „a lakóknak ta­valy azért a munkáért és a ké­szülékért radiátoronként ezerfo­rintos hozzájárulást kellett fizet­ni, további költségbe az átállás a lakosságnak nem kerül.” Szerintem a valós helyzet a következő. A képviselő-testület 1997. január 27-i közgyűlésén távfűtés alapdíjára vonatkozóan Most még hideg két változatot terjesztett be. „Az egyes változat nyitásprogram be­építésével magasabb árat hatá­roz meg, míg a kettes változat pedig nyitásprogram nélküli. A bizottsági vélemények alapján az egyes változat kapott támoga­tást. A közgyűlés huszonnégy szavazattal, négy ellenszavazat­tal és két tartózkodással ezt fo­gadta el.” (Az idézet a közgyűlés jegyzőkönyvéből való.) Az egyes változat elfogadásá­val az egyébként is már magas alapdíjnál 12,2 százalék növeke­dés állt elő. (A kettes változat esetén ez 6,2 százalék emelkedést jelentett volna). Ez jelenleg az alapdíjban 12 forint/légköbmé- ter/év díjtöbbletnek számít, vagyis egy átlagos 150 légköbmé- terű lakás esetében évi 1800 fo­rintot tesz ki. A város 15 630 lakása esetén ez durván 41 millió forint évi árbe­vételt, valamint a programba belépő fogyasztó ezer lakás ese­tében plusz hatmillió forintot je­lent. A nyolc évre tervezett prog­ram alatt a kft. az alapdíj ezen növekményéből 328 millió forint bevételhez jut. Nem számítva a Környezetvédelmi Minisztéri­umtól kapott 275 millió forintos juttatást. Ezek után jogosan merül fel a kérdés: a fogyasztók valóban csak 1200 forintot fizetnek a programban radiátoronként? Az alapdíjnak ezen részét nem a fo­gyasztók fizetik? Miért lesz — a kft. szerint — az ilyen pénzügyi forrásból beépített szerelvény a cég tulajdona? Jogos lehetőséget ad-e az ilyen pénzeszközből bőví­tett eszközérték után ötszázalé­kos eszközarányos nyereséget az alapdíjba figyelembe venni? Összefoglalva: nem a távfűtés méréssel történő elszámolásával van problémám, hanem annak bevezetésével összefüggő költsé­gek tényleges viselésével. Békési Gábor, az Országos Fogyasztó- védelmi Egyesület tagja Átjárhatatlan, koszos átjáró Az önkormányzati választások időszakában, annyi ígérettel ta­lálkozunk a jelöltek részéről, hogy beleszédül az ember feje. Igaz nem sok újat mondanak, s bizony kevés az, ami meg is va­lósul később. Általában azt hal­lani: sajnos erre nincs pénz. Panaszunk sem újkeletű, de egészségügyi szempontból na­A nyírpazonyi óvodások és isko­lások a polgármester kezdemé­nyezésére szeptember 7-től kiflit is kapnak az iskolatej mellé. A gyerekek és a pedagógusok nevé­ben köszönetünket fejezzük ki, gyón fontos. Nyíregyházán, az Arany János és a Jósa András utcát összekötő árkádos átjárót az utóbbi időben nem takarítja senki. Sem a város, sem a lakók, sem az ottani üzletek tulajdono­sai. A szeméttárolók bűzlenek, hol elviszik őket, hol nem. A hajlék­talanok itt végzik kis és nagydol­hogy ezzel is segítik a fiatalok egészséges táplálkozását. Dr. Czeglédy Istvánná, igazgató Színi Károly Általános Iskola gaikat, úgy hogy egy jóízlésű em­ber már nem mer ott átjárni. Nem tudjuk ki az illetékes, ki­nek kellene ezt a területet rend­ben tartani? De nem csak Kos­suth tere van a városnak, de sok más utcája is! Nagy Károly, Nyíregyháza Falunap Nagyszabású ünnepséget, falunapot tartottak Nyírté­ten a futballpályán nemré­giben. Reggel mazsorettek szórakoztatták a lakossá­got, volt ingyenes babgu­lyás. Délután az iskolás „Ki mit tud” vetélkedő győzte­sei, énekesek és táncosok teremtettek jó hangadatot Este Nagy Bandó András egy óra hosszú műsora ara­tott nagy sikert. Ezt követte a tűzijáték, majd a szabad­téri bál. Köszönet a szép na­pért — ahol a lakosság leg­alább néhány órára elfelej­tette gondját, baját, szóra­kozott és jól érezte magát — a szervezőknek és a közre­működőknek. Bagoly Pál, Nyírtét □ A gyermektartásdíj fel­függesztése — a magyar ál­lam előlegezésében — azért jogos, mert a gyermekének apja (a tartásra kötelezett) ki­szabadult a börtönből, s vele szemben újra megnyílt a tar­tásdíjfizetési igény — vála­szoljuk S. T.-nének. Segítettek A vesebetegek megyei egye­sülete nevében az adójuk egy százalékát részünkre átutalók segítségét ezúton is köszönjük, és tájékozta­tásként közöljük, a befolyt összeget vérnyomásmérők vásárlására fordítottuk, amelyeket a tagjaink között osztottunk ki. Kutasi Irén, elnök Szerkesztőségünk fenn­tartja magának a jogot, hogy a beküldött levele­ket rövidítve közölje. E rovatunk az olvasók fóru­ma, a közölt levelek tar­talmával a szerkesztősé­günk nem feltétlenül ért egyet. Kiflit kapnak a tejhez Öröklésről: gyermek helyett az unoka (2.) A törvény a „kiesés” címszóval azokat az okokat jelöli meg, ame­lyek fennállása esetében az örö­kös törvény, illetőleg végrende­let alapján nem örökölhet. A ki­esésre vonatkozó rendelkezése­ket nemcsak a szoros értelemben vett öröklés, tehát egyetemes jogutódlás, hanem a haszonélve­zet öröklése (özvegyi jog) a ha­gyomány (különös jogutódlás) és a köteles részben való részesedés esetében is alkalmazni kell. Akinek személyében tehát a kiesési ok megvalósul, nem ré­szesedhet a hagyatékból. Kiesési ok több címen is fennállhat, bár­melyik fennállása azonban az öröklésből való részesedés hiá­nyát jelenti, nem kell tehát, hogy a kiesési okok együttesen állja­nak fenn. Pl. ha az örökös ér­demtelen, de ezen az alapon az örökhagyó őt ki is tagadta. Ha a kitagadás a végrendelet alaki, vagy tartalmi hibája folytán megdől a végrendelet érvényte­lensége esetén is az érdemtelen­ség is a törvény alapján fennáll­hat, és éppen úgy alkalmas lesz az örökös kiesésének megállapí­tása. A kiesett örökös sem törvény, sem végrendelet alapján nem örököl, ha a törvény mást nem rendel. A halál, érdemtelenség, szerzőképesség hiánya a teljes örökségből való kiesést jelenti. A lemondás nem jelenti feltétle­nül a hagyatékban való részese­dés hiányát, a kizárás nem jelen­ti a köteles résztől való megfosz­tást. A visszautasítás, ha a tör­vényben megengedett részleges visszautasításról van szó, csak az ebből való kiesést jelenti. A kiesés azt jelenti, hogy az örökös személyében nem részesül a ha­gyatékból, úgy kell őt tekinteni, mint aki az örökhagyó előtt meg­halt, tehát nem is léteznék. A ki­esés — a lemondás bizonyos ese­tét kivéve — nem jelenti azt, hogy a kieső örökös leszármazói, vagy felmenői is kiestek volna az öröklésből. Ha az örökös kie­sett, a soron következő örökös lép helyébe a törvényes öröklés esetében. Pl. gyermek helyett az unoka. Haszonélvezet jogosultjának kiesése esetében az állag örökös mentesül a haszonélvezet alól. A köteles részre jogosult kiesése esetében a köteles rész kiadásá­ra kötelezettek mentesülnek e kötelezettségük alól. A kieső örökös helyébe a so­ron következő örökös belép, sze­mélyében újból el kell bírálni, hogy nincsen-e kiesési ok. A be­lépő örökös pl. ugyanúgy vissza­utasíthatja a hagyatékot, mint jogelődje, lehet arra érdemtelen. Ha az örökhagyó gyermeke kie­sett, mert érdemtelen, unokája visszautasította a hagyatékot és tovább leszármazó nincs, az visszaszáll a szülőkre, illetőleg a szülői leszármazókra. Ha ők sem örökölnek, végső soron a hagya­ték az államra száll. Polgári jogunk nem mondja meg minden esetben, hogy me­lyik kiesési okot kell hivatalból és melyiket kell csak az arra jo­gosult kérelmére figyelembe venni. Hivatalból kell figyelembe venni azt, hogy az örökös az örökhagyó előtt meghalt, a szer­zőképesség hiányát, a kizárást és a kitagadást, a visszautasítást. A jogosult kérelmére kell figyelem­be venni az érdemtelenséget, a lemondást és a házastárs kiesé­sére vonatkozó okot. Legközelebb a kiesési okokat részletesen fogjuk elemezni. Árusok Sokan és szíve­sen állnak meg az utcai árusok­nál vásárolni. Talán a kedve­zőbb ár, a szabad válogatás lehető­sége vonzó. Ké­pünk Nyíregyhá­zán készült Racskó Tibor felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents