Kelet-Magyarország, 1998. szeptember (55. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-09 / 211. szám

1998. szeptember 9., szerda 3. oldal P ^ ---------------------------— Valóságos aggodalmak Nagy István Attila \/annak olyan nézetek, amelyek tartják magukat még akkor is, amikor már régen megváltoztak azok a körülmények, amelyek hatására megszülettek. Ezek közé tartozik az is, hogy a magyar embernek vajmi kevés köze van a tőzsdé­hez. Azok az emberek, akik tőzsdéznek, iga­zából megérik a pénzüket, ügyeskednek. Az elmúlt hetek gazdasági, pénzügyi vál­sága (Ázsiában, Oroszországban, Dél-Ame- rikában és másutt) talán kikényszeríti ennek a nézetnek a megváltozását. Kiderült töb­bek között, hogy a magyar gazdaság bár­mennyire is csak vékony szálon kötődik az oroszhoz, a Budapesti Értéktőzsde a moszk­vai helyzetet azonnal tükrözi. Sőt! Az orosz nagyvállalatok fizetőképtelensége eddig már több mint tizenkétmilliárdos tartozást eredményezett. De valószínű, hogy itt közel sem áll meg a dolog. A megyében tizenöt, konzerveket előállí­tó üzem szünetelteti a termelést, teli van­nak a nagyraktárak, s ha így megy tovább, több száz ember marad munka nélkül. A gabona- és tejválság után itt van a kö­vetkező. Mindenki állami segítséget sürget, hiszen a nyugati kereskedők csak arra vár­nak, hogy kiszoruljunk az orosz piacról, azonnal készek arra, hogy kitöltsék a kelet­kezett űrt. Még akkor is, ha Oroszország fi- • zetési gondokkal küzd. A megszerzett pia­cot meg kell tartani, mert csak a hosszú tá­vú gondolkodás hoz létre profitot. Nincs könnyű helyzetben a magyar kor­mány, hiszen túlságosan sok gonddal kell hirtelen megküzdeni, s nyilvánvalóan az sem lenne jó, ha az elért eredmények né­hány hónap alatt szertefoszlanának. Azt hi­szem, teli vagyunk aggódással, s vigyázó szemünket ezúttal nem Párizsra vetjük, mint néhány századdal ezelőtt, hanem Moszkvára, mert ha ott elszabadul a pokol, akkor a lángja bennünket is megpörköl. Pályázati felhívás „Álmodozz, és mi megvalósítjuk!” címmel Parragh Dénes, a Fidesz Magyar Polgári Párt-Kereszténydemokrata Szövetség pol­gármester jelöltje és a párt önkormányzati képviselőjelöltjei rajzpályázatot hirdetnek óvodásoknak és általános iskolásoknak. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy milyen vá­rosban szeretnétek élni, milyennek képze­litek el a jövő Nyíregyházáját. Várjuk egyéni és csoportos pályázók munkáit A/4, illetve A/3 méretben, tetszőleges techniká­val készítve 1998. szeptember 20-ig a Fi- desz-Magyar Polgári Párt irodájának cí­mére 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 5„ személyesen vagy postán eljuttatva. A bo­rítékra kérjük ráírni: „Rajzpályázat”. A rajzok hátoldalán kérjük feltüntetni a pá­lyázóik) nevét, életkorát, lakcímét, illetve az intézmény nevét. Az egyéni és intézményi díjazásra 1998. szeptember 26-i Fidesz- sportnapon kerül sor, itt a legjobb rajzolóknak járó díjat De­utsch Tamás, leendő sportminiszter adja át. A legsikeresebb pályamunkákból kiállí­tást rendezünk, amit a város polgárai is megcsodálhatnak, (x.) Már kifürkészhetők jövőnk útjai A matricás megoldás nem vált be sehol, többek között Ausztriában sem Kazatsay Zoltán Harasztosi Pál felvétele Tiszadob (KM - GB) — Mikor éri el megyénket az M3-as? A sztráda továbbépítése ho­gyan függ össze a kormány által még idén eldöntendő autópályadíjaktól? Korszerű- sítik-e a 4. sz. fö közlekedési utat? E mindenkit érdeklő kérdésekre kértünk választ Kazatsay Zol­tántól a KHVM helyettes állam­titkárától, aki a megyei közútke­zelő kht. 40 éves jubileumi ün­nepségén vett részt a napokban Tiszadobon. — Az M3-as autópálya terve­ink szerint 2001 decemberében kell, hogy elérje Polgárt. Ez már a megyehatár közelében van, s én bízom benne, hogy az építés­sel tovább haladva, azt követően néhány éven belül Szabolcs me­gye úthálózatába is beépül. — Az autópálya továbbépítése a pénzforrásoktól függ. A terve­ink szerint az ehhez szükséges pénzt nagyrészt az a díjszedési rendszer teremtette volna meg, amelyiknek a díjelőirányzata 9,50 forint + áfa volt kilométe­renként, különféle kedvezmé­nyekkel kiegészülve. Változott a helyzet és most még néhány újabb, alacsonyabb díjakkal kal­kuláló variációban gondolko­dunk, amitől várható, hogy az autópálya-használók száma meg­sokszorozódik. Az alacsonyabb díjak viszont nem teszik lehető­vé, hogy belőlük a pálya tovább­építésének költségeire is fussa. A szükséges pénzeket így csak a költségvetésből lehet erre elkülö­níteni. Az autópálya használói tehát csak az üzemeltetést, fenn­tartást fedeznék a díjakból, míg a fejlesztést, mivel ez egy össz­társadalmi érdek, a költségvetés állná. Ha ez a következő években rendszeresen megtörténik, az M3-as építése is a vázolt ütem­ben haladhat. □ Matrica vagy kapujegy sze­repel a gazdasági bizottság elé terjesztett variációk között? — Mindkettő. A matricás meg­oldás nem vált be sehol, többek között Ausztriában sem. Ugyan­is az így befolyt összeg az üze­meltetési, fenntartási költséget is csak 80 százalékban fedezi. Rá­adásul az Európai Unió alapelv­ként a használatarányos díjsze­dést fogadja el. így a világon leg­elterjedtebb kapus díjszedési rendszerre vagyunk mi is utal­va, amelynek — ahogy már most Szlovéniában — később, a 2002- 2003-ban erre áttérő Ausztriához hasonlóan, nálunk is működhet majd a fejlettebb elektronikus díjszedés, amikor a gépkocsiba szerelt jeladóra nyílik a sorom­pó. — Vegyes rendszerben gondol­kodunk. Legyen lehetősége az utat évente csak néhányszor használóknak arra, hogy alkal­manként jegyet váltsanak. De például a viszonyítva jóval ol­csóbb éves bérlet mellett dönt­hessenek azok, akik rendszeres használói az M3-asnak. . O Az itt élők meglehetősen fur­csállják, hogy a balatoni sztrá­dán szóba sem kerül az autópá­lyadíj? — Az M7-es felújítása tervbe van véve. Amikor Magyarorszá­gon egy autópálya-hálózat majd működni kezd, akkor mindegyik részére (Ml, M3, M7, a gyorsfor­galmi utak) egységesen kell vo­natkozzon a díjszedési tarifa- rendszer is. Az M7-es fokozatos felújításának végén tehát elke­rülhetetlen lesz az autópályadíj szedése. O Mi lesz az újabban zsúfolttá vált 4-es főút kapacitásbővítésé­vel? — A 4-es rendkívül frekven­tált útvonal. Nem csupán Sza­bolcsban van vele gond, Buda­pesttől kezdve végig, egészen Zá­honyig meg kell oldani legna­gyobb forgalmú részein az elke­rülő szakaszok kiépítését. A 4-es kapacitásbővítése részben hozzá­kapcsolható az úgynevezett útvo­nal-rehabilitációs programhoz, amelyhez — mint az erre példa­ként hozható és jövőre tovább folytatódó 41-es felújításánál — a forrásokat az útalapon kívül nemzetközi hitelekből igyek­szünk előteremteni. Mérséklődő m mm ■■ m bűnözés Nyíregyháza (KSH-Szabó Sán- dorné) — Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye területén 11 544 bűn- cselekményt követtek el 1998 el­ső hat hónapja folyamán, 5,5 szá­zalékkal többet, mint a bázisidő­szakban. Ez az országosan is­mertté vált közvádas esetek 3,4 százaléka, ami az egy évvel ko­rábbinál 1,3 százalékponttal ki­sebb. Budapesten regisztrálták a Magyarországon elkövetett bűn- cselekmények 45 százalékát, ahol 2,5-szeresére emelkedett a bűn- cselekmények száma 1997 azonos időszakához képest. Tíz megyé­ben 6-52 százalék, három megyé­ben (Baranya, Borsod-Abaúj- Zemplén, Komárom-Esztergom) 1^1 százalék közötti emelkedést tapasztaltak, öt megyében (Fejér, Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar, Heves) pedig kevesebbet. Az idén a megyében a bűncselekmények­nek már kétharmada — 7666 — vagyon ellen irányult. (E bűnfé­leség aránya, kivéve Győr-Mo- son-Sopront az itteninél maga­sabb volt minden megyében, sőt az országos 80 százalékos átlagot a fővárosi, a Pest és Fejér me­gyei meg is haladta.) Az eltulaj­donítás felének formája lopás volt. Említést érdemel, hogy csaknem fele annyi személygép­kocsit loptak el, mint 1997 első felében, országosan pedig 14 szá­zalékos növekedést vettek szám­ba. Az összes bűneset 13 százalé­kát képezték a közrend ellen el­követett esetek, a közlekedési cselekmények részaránya 7, a személy ellenieké 6, a gazdasági­aké pedig 2 százalék volt. Ebben a megyében követték el az orszá­gosan felderített bűncselekmé­nyek 15 százalékát az államigaz­gatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleniek eseté­ben, az együttesen 625 eset más- félszerese a tavalyinak. A helyi bíróságok ez év június 30-ig 3407 közvádas ügyet zártak le és 3189 új ügyet vettek nyilvántartásba, amely 15, illetve 18 százalékkal több mint 1997 azonos időszaká­ban. Az előző évről áthúzódó, a fél év folyamán beérkezett, vala­mint lezárt ügyek egyenlegeként 1998. közepén 1848 közvádas ügy maradt elintézetlen. Szégyelltelek, apa Elfordította a fejét, amikor meglátta: az apja az utcai kuka­edényben matat. Már hallotta valakitől, látták az apját a sze­metesedények körül. Azt remél­te, talán összetévesztették vala­kivel. Az apja az idősek otthoná­ban él már évek óta, jól ellátják, tőle, a jól kereső vállalkozótól, a fiától is megkapja a havi zseb­pénzt. Mi oka lenne akkor a ku­kaedényekben keresgélni? De most kétségtelen, igaz a fájdalmas pletyka, amiről eddig nemigen akart tudomást venni. Most utólag már nem is tudja, mit szégyell jobban, hogy a ho­mokba dugta a fejét, nem akar­ta látni, hinni a valóságot, vagy amikor a személyes tettenérés­kor elfordította a fejét. Leg­alább egyedül lett volna. De az egyik kollégájával tartottak ha­zafelé, amikor megpillantották az öreget. A kolléga jól ismerte az öreg­urat, egy másodpercre megtor­pant, mint aki nem jól lát. Aztán elkapta a fejét, mintha nem akarná zavarba hozni a barát­ját. Talán nem is volt teljesen biztos benne, hogy a barátja édesapját látta, talán csak ha­sonlít hozzá. Sajnos, lassan megedződik az ember, nem különlegesen ritka látvány a kukaedényben kotorá­szó ember. De milyen érzés le­het, ha valaki a saját apját látja a szeméthalom mellett és még rá se szólhat: ugyan apa, mi történt veled. Otthon a felesége azzal fogadta, most járt itt az öreg úr, hozott egy rakás üve­get, szépen ki kell mosni, ő pe­dig visszaviszi majd a boltba. Ez az üzenet. Hamar kiderült, más­kor is csinált már ilyet az öreg, de a felesége nem akart szólni neki, de most már nem lehetett tovább titkolni. Mindenesetre alapos vitát kavart a fájdalmas felfedezés. Nem tudták eldönte­ni, hagyják az egészet, ahogy van, ne szóljanak az öregnek, vagy ápolják le rendesen, ami­ért szégyent hoz rájuk. Eszükbe jutott az orvos figyelmeztetése is, a leépülési folyamat felgyor­sult, az egészen szokatlan visel­kedésre is számítani lehet. Le­gyenek nagyon kíméletesek az öreggel. Mit tehet ilyenkor az ember? Finoman mégis szóbahozták az öregnek a kínos dolgot, de úgy, mintha az egy másik idős emberrel történt volna. De a vé­gén mégis elveszítette a türel­mét a fia és egyenesen neki, az apjának címezte a korholó sza­vakat, „értsd meg apa, rossz reklámot csinálsz nekem, en­gem sokan ismernek, menő vál­lalkozó vagyok, de már össze­súgnak a hátam mögött, ja igen, az ő apja keresgél a ku­kákban. Az öreg talán fel se fogta mi­ről beszél a fia, hozzákezdett egy régi adomához, amit már százszor-ezerszer hallottak tőle. De nemrég örökre véget ért az öregember idillje a kukaedé­nyekkel. A fia, a menye nem győzött csodálkozni, a féltve őr­zött betétkönyvébe majdnem minden nap betett néhány fo­rintot. Az üres üvegek árát. Va­jon mire és kinek gyűjtötte? Az is lehet, nem is tudott róla, csak az ösztöneinek engedelmeske­dett, nem hagyta veszni a kido­bott pénzt. Soha nem tudom megbocsá­tani magamnak — mondta a te­metés után a barátjának. Ami­kor egyszer veled megláttam szegényt, és nem mentem oda hozzá. Szégyelltem, hogy ő az apám. A szorgalmi időszak a megye főiskoláin hamarosan megkezdődik, ezért az augusztus 24- én megnyitott Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárnak jóval több olvasni vágyó diákra kell számí­tania Martyn Péter felvétele Hú , de karcsú lettél, Matild... Ferter János rajza

Next

/
Thumbnails
Contents