Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-06 / 183. szám

1998. augusztus 6„ csütörtök 3. oldal Angyal Sándor IVlegfőtt egy ember a napon. Ez volt ed­dig az idei kánikula legdöbbenetesebb tra­gédiája. A kocsmából kijövet a részeg em­ber elaludt a tűző napon, valósággal fel­forrt a szervezete. Arról is értesülhettünk, hogy Zamárdinál 20 centis(l) vízbe ugrott fejest egy 16 éves lány, aki — talán — egész életére kiható súlyos gerincsérülést szenvedett. Avagy: Németországban nyara­ló magyar diákok közül ketten a tiltás elle­nére vakmerőén messze begyalogoltak a tengerbe, elsodorták őket a hullámok, már csak a holttestüket vitték a partra. Lehetne most itt hosszú sorokon át medi­tálni az emberi felelőtlenségről, meggondo­latlanságról, de a kegyelet és a visszama­radt családtagok kímélete útját állja a toli­nak. Arról viszont mégiscsak szót kell ejte­nünk, hogy életkultúránkban milyen ele­nyésző szerepet szánunk az ismereteknek, a minimális tudnivalóknak. Például: minden­nap többször elhangzik a rádióban és a te­levízióban, hogy hideg- vagy melegfront­hatással kell számolnunk, de hogy ezeknek milyen élettani veszélyei lehetnek, arról már szót sem ejtenek a médiák. Legfeljebb any- nyi intelem hangzik el, hogy aki frontérzé­keny, annak nem ajánlatos ezt, vagy azt csi­nálni. Igen ám, de aligha kétséges, hogy sokkal több az olyan ember, akinek halvány fogalma sincs arról, egyáltalán hatással van-e rá — és milyennel — az időjárási front megváltozása. Úgyszintén a legele­mibb tudnivalót sem birtokolják százezrek és milliók arról: milyen szerepe van szerve­zetünkben a folyadéknak, hogy miként rea­gál a szív és a tüdő felhevült állapotban a jégkockás hűsítőre, (hogy az alkoholtartal­mú italokra itt most szót se vesztegessünk), s ha már az efféle ismeretnyújtást államilag nem intézményesítik (pl. iskolákban), akkor legalább családi körben illenék ráveszteget­ni néhány szót, netán a háziorvos vélemé­nyét kikérni (a kártyapénz ellenében). í\/lert nem minden tragédia mögött az ál­lam felelősségét kell keresni. A hőhalált szenvedett férfi — tételezzük fel — talán munkanélküli, hajléktalan, kukázó, lecsú­szott ember. (Amilyenek még a leggazda­gabb országokban is vannak.) Ám nem minden hozzá hasonló lesz a kánikula áldo­zata a perzselő napon. Minden ember ön­magáért felelős elsősorban. Más kérdés, hányán kerülték ki az úton elhaladva azt a részeget, aki talán férj, test­vér, apa volt. A családsegítés nem csak pénzosztás Hőhalál Félmillióval kevesebb lakás Építésben második helyen állunk, noha ez fele annyi sincs, mint tavaly volt Nyíregyháza (M.P.M. — B. I. — KSH) — A széles körű lakáspri­vatizáció következtében 1990 ja­nuárja és 1996 áprilisa között az önkormányzati tulajdonú lakás- állomány Magyarországon har­bálják meg vonzóvá tenni az adott értelmiségi munkakört, magát a települést. Az önkormányzati lakások száma megyék szerint nagymér­tékben eltér, és nem függ azok Az idén költöztek be Nyíregyházán, a Korányi Frigyes utcán épült házba Martyn Péter felvétele madára zsugorodott, 472 ezerrel csökkent. Az önkormányzatok tulajdonában maradt közel 246 ezer lakás több mint fele, akár­csak korábban, a fővárosban ta­lálható. A magánosítás a városokban, főként a megyeszékhelyeken és a fővárosban volt intenzív. A köz­ségekben viszont — ahol a laká­soknak csak töredéke található — a tulajdonosváltás mértéke nem volt említést érdemlő. Ez nyilván összefüggésben van a községi önkormányzati lakások funkciójával. Segítségükkel pró­méretétől. Szabolcs-Szatmár-Be- regben e lakások mindössze 2 százaléka (4,4 ezer) van. A me­gyeinél kisebb lélekszámú, de lé­nyegesen fejlettebb Győr-Moson- Sopronban számuk háromszoro­sa az itteninek. A népesség he­lyett azonban célszerűbb a ház­tartások számához viszonyítani az önkormányzati lakások gya­koriságát, mivel ez az az egység, melyet a közös lakásban élő és a létfenntartás költségeit részben vagy egészben közösen viselő személyek alkotnak. E mutató alapján képzett rangsorban a Nyíregyháza (KM) — A feladat­kör évről évre bővült, pakolták rájuk a tennivalókat, s bár ta­valy év végére javult a Családse­gítő és Hajléktalanellátó Szolgá­lat felszereltsége, fellélegezni nemigen volt idő. A szociális el­látás egyik elemét, a családsegí­tést „helybe vitték”, alközpontok létesültek, életmód és stresszol­dó tréninget szerveztek, cigány- és kismamaklubot működtetnek, egyebek mellett tankönyvbörze, szellemi műhely jelzi a szakmai irányt. 1996-tól egységes rend­szerként működtetik a hajlékta­lanellátást, majd az elmúlt évben életbe lépő gyermekvédelmi tör­vény újabb funkciót rakott az in­tézményre — létrehozták a gyer­mekjóléti szolgálatot. Ők rögtön 300 ügyiratot kaptak a jegyzői gyámhivataltól... Azonnal el is kezdték a környezettanulmányo­luk fontosnak ítélt teendők ellá­tását, s kitartóan hívei a preven­ciónak — ám az is pénzbe ke­rül... Egyébként tévhit az, hogy a családsegítés egyenlő a pénzosz­tással. A városi önkormányzat nem mérte fel elég jól a gyer­mekvédelmi törvény szabta kö­telezettségek költségeit — mond­ta Deme Dóra igazgató érdeklő­désemre, mely arra vonatkozott: valóban „leégett-e” a szolgálat. A dologi, azaz az üzemeltetésre ter­vezett összeg (benzin, villany, gáz, víz) — a féléves zárás hat­millió forintot mutatott — elfo­gyott: kénytelenek pluszpénzért folyamodni. Az év második felé­re kért hárommillió forintról a napokban zajló tárgyalások biz­tatóak. Egy biztos — nyugtat meg Deme Dóra — mindent el­végzőnk, ami család ügyben ránk szabatott. kát, a veszélyeztetett gyerekek oltalomba helyezését. De ahhoz, ugye, utazni kell... Pályázati tevékenységük sike­res, évente 3-4 millió forinttal bővítik a szűkös forrásokat. Ezekből fedezik egyébként az alaptevékenységen túli, de álta­Naturizmus A tivadari strandon pár évvel ezelőtt — még baráti körében is — nagy port vert fel az a — tár­saságában korábban csak Macs­ka néven emlegetett — haja­don, aki a többszáz fürdőző megrökönyödésére nem átallott anyaszült meztelenül sütkérezni a napon. Tudomásom szerint az ominózus esetet követően az if­jú hölgyet egy ideig nem Macs­kának, hanem hol Pucér Csigá­nak, hol Puccoskának, hol Natu- randának, hol pedig Nudellának nevezték. Nemrég hallottam a rádió­ban, hogy napjainkban megszű­nőben van — a korábban nudis­tákként emlegetett — naturis­tákkal kapcsolatos társadalmi előítélet. A strandokon — külö­nösen az ufószezont követő utó­szezonban —jelentősen növek­szik a nudizók száma. Előfordul, hogy vasárnapról hétfőre egy főre jut két pőre, de van olyan hely is, ahol kit anya szült, az mind anyaszült meztelen. A naturista nudista paradi­csom az egybebarnák szigete, azoké, akiknek testtérképén a ruha levétele után sem találha­tunk napsugár- és emberi tekin­tetek által még be nem járt fe­hér foltokat. Persze a prűdök, a szemérmesek, a konzervatívok még mindig lázadoznak. Szerin­tük a partokon parttalan a ledér­kedés. De hiába háborognak. A legintimebb megmutatása im­már legitimmé vált, a bikini és a monokini után polgárjogot nyert a nukukini, az Ádám és Éva kosztüm egyszerűsített, fü­gefalevél nélküli formája. A rádió szerint az elismerés abban is megnyilvánul, hogy több önkormányzat felvette a kapcsolatot a nudistákkal, akik szívesen együttműködnek a hi­vatalokkal a strandokat egyre in­kább elborító szenny és mocsok, a szemét- és hulladékhalmok, dombok és hegyek eltakarításá­ban. A megállapodás aktusát a következőképpen kézelem el. A polgármesteri hivatal illetékesei, természetesen, ahogy hozzájuk illik, elegánsan felöltözve megje­lennek a nudistastrandon, és pőre partnereikkel együtt egy fedelétől megfosztott könyvben — meztelen tollbetéttel — aláír­ják a megegyezést, amelynek ér­telmében a pucér szemetet a naturisták zárt szeméttároló ru­hába öltöztetik és a Nyugat-Eu- rópában szokásos módon kör­nyezetkímélő módszerrel elége­tik. Mivel az erdei tisztások napja­inkban a sok eldobált kacat, ócs­ka lom és szemét miatt hovato­vább már csak piszkásoknak ne­vezhetők, s az ország zöld lom­jában több a koszfészek, mint a madárfészek, szó van arról, hogy a naturisták a tölgyesekre, fenyvesekre és bükkösökre is ki­terjesztik áldásos tevékenységü­ket. Ezért már jó előre szólunk, hogy ha valaki a sóstói erdőben gombaszedés közben netán ru­hátlan faunokkal vagy nimfákkal találkozik, ne ütközzön, ne bot- ránkozzon meg. Ezek csak a naturista erdőtisztí­tó akció lelkes önkéntesei lehet­nek. Bízunk benne, hogy a ren­det lassan megszerető kosztü­mös embertársaink jóvoltából rövidesen munka nélkül marad­nak, s tétlenül süttethetik majd a nudistastrandon pucér pociju­kat. megye az utolsó harmadban áll. 1998. első fél évében az ország­ban mintegy 6600 új lakás épült fel, 22 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A mér­séklődés általánosnak mondha­tó, csak Budapesten és Jász- Nagykun-Szolnok megyében volt növekedés. A megyék közül Sza- bolcs-Szatmár-Beregben legna­gyobb a visszaesés, az előző év azonos időszakában megvalósult lakásoknak csak 45 százaléka épült fel. A nagyarányú csökke­nés a korábbi időszak kiugróan magas megyei teljesítménye után következett be. Fél év alatt 485 lakást vettek használatba, ami a megyék között Pest megye után még így is a legmagasabb. A lakásépítési láz csillapodá­sát jelzi az első fél évben kiadott új építési engedélyek számának (785) jelentős mérséklődése. En­nek ellenére a megye még min­dig az élvonalba tartozik e téren is. Ettől több engedélyt csak a fő­városban és Pest megyében ad­tak ki. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adata megközelíti néhány hárommegyés régióét. A használatba vett lakások kö­zel kilenctizedét természetes sze­mélyek építették, de 60-nál az építtető gazdasági szervezet volt. Ez utóbbiak szerepe országosan növekvő tendenciájú. Szabolcs- Szatmár-Bereg megye a lakás- megszűnések terén is vezet, fél év alatt 104 megszűnés történt. Ettől többet csak a fővárosban és Hajdú-Bihar megyében regiszt­ráltak. Ez azt jelenti, hogy itt minden ötödik új lakás megszün­tet pótol. Az üdülőépítések or­szágszerte mérsékeltek, Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyében 11 üdülő épült, de három megye kivételével (Pest, Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok) számuk mindenütt 20 alatt maradt. Múzeum Gyarmaton Fehérgyarmat (M. K.) — Megoldódni látszik a fehér- gyarmati tüdőgondozó több évtizedes gondja. Mint dr. Nemes István polgármester elmondta: a polgári védelmi parancsnokság épületében szeretnék elhelyezni a vá­roskörzeti feladatokat is el­látó tüdőgondozót. Ehhez a Megyei Területfejlesztési Alap, a megyei önkormány­zat, illetve a 49 környező te­lepülés ad támogatást. Vár­hatóan ebben az évben meg­kezdődhetnek a munkák. Felújította az önkor­mányzat a valamikori nagyközségi tanács Kos­suth téri műemlék jellegű épületét. A tervek szerint itt múzeum lesz. A Szat- már-Beregi Tájvédelmi Körzet bemutatóterme ugyanis a Hortobágyi Nem­zeti Parké. Komoly felújí­tásra várna. Az épület álla­ga fokozatosan romlik. Ki­sebb javításokat így kényte­len volt az önkormányzat elvégezni. Elkelne a kiállí­tási anyag felújítása is. A Hortobágyi Nemzeti Park nem mutatott készséget a munkák végzésére. így adó­dott az a lehetőség, hogy a már említett valamikori ta­nácsháza utcafronti termei­ben alakítsanak ki múzeu­mot. Ehhez a fehérgyarma­tiak megyei szakemberek tanácsait, segítségét kérték. Az összegyűjtött népművé­szeti anyagokból néprajzi múzeumot alakítanak ki. Az épületet pedig a Horto­bágyi Nemzeti Park remél­hetőleg hasznosítja vagy át­adja az önkormányzatnak. Pénzügyi álom Ferter János karikatúrája Kiállítás Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi Váro­si Galéria Boross Géza Munkácsy-díjas fes­tőművész, a Leány Kálvineum volt tanárá­nak tiszteletére és emlékére rendez kiállí­tást augusztus 7-én 17.30 órától. A kiállítást dr. Németh Péter múzeumigazgató nyitja meg, közreműködik: Kardos Sándorné és Vásárhelyi Erzsébet. A régi kálvineum épületénél augusztus 7-én 14.30 órától leplezik le dr. Ferenczy Ká­roly és Por Zsolt István lelkész-igazgatók emléktábláját. Pénz nélkül egyre nehezebb lesz segíteni a szegény családoknak Harasztosi Pál felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents