Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-05 / 182. szám

1998. augusztus 5., szerda 13. oldal Boltvezetőkön múlik Egy csöndes kis falu Hetefejércse. Város­ról járok ide nyaralni, és közben egyre szembetűnőbb dolgokra leszek figyelmes. A település nagyon a szívemhez nőtt több ok miatt is. Szeretem a beregi tájat, az itt élő embereket. Tisztelem akaraterejüket és becsülöm a kitartásukat, amelyre ma igen nagy szükségük van. Mi, városban élők alig tudjuk elképzelni milyen nehéz lehet itt a megélhetés. A legtöbben mégis hűségesek szülőföldjükhöz. Hogy miért? A kérdésre a válasz egyértelmű: itt nőttek fel, és túlságosan is közel áll a szívükhöz ez a kicsiny falu. Bár néha olyan gondok­kal is meg kell küzdeniük, mint, hogy a létszükségletek közé tartozó tej csak késve érkezik meg a boltba — írja levelében Gy. E. Fizikailag lehetetlen minden kereske­delmi egységbe pontosan nyitásra érkezni — válaszolt a felvetésre Márföldi István, a kiszállítást végző Szabolcstej Tejipari Rt. igazgatója. így két lehetőségük maradt: vagy hajnalban lerakja a szállító a tejet a bolt elé, és ott melegszik míg a kereskedel­mi egység ki nem nyit (ezzel romlik a mi­nősége), vagy nyitási időben terítve azon­nal hűtőbe kerül a hűtőkocsival szállított árú. A Szabolcstej ez utóbbit választotta, hisz ebben az évben már minden gépkocsi­jukat hűtőberendezéssel szerelték fel. Kü­lönben az áruk fogyaszthatósági ideje le­hetőséget teremt arra, hogy a bolt állandó­an rendelkezzen tejtermékekkel. A friss készítményeknek 10-28, a fogyasztói tejnek pedig 3 nap a szavatossága, így megfelelő rendelés esetén folyamatos lesz a kínálat a termékekből a boltban. Ez azt is jelenti, nem kell 10 óra után a járatra várni. A megoldás kulcsa tehát a boltvezetők (tulaj­donosok) kezében van. Érdekütközés miatt nem jár kártalanítás Megépült (legalábbis úgy tudjuk) a Sóstó­fürdőtől a Tisza-partig Nagyhalászon ke­resztül a kerékpárút. Ami bennünket, útba eső lakosokat kicsit szomorúan érintett. Lakásunk előtt kivágták a 20-25 éve telepí­tett díszfáinkat (tujákat, gyümölcsfákat), azzal az indokkal, hogy útban vannak. A fák a kerítésen kivül megfogták a zajt, a port, ami esetleg az életet jelentette. Ne­künk ezekért a fákért semmilyen kártérí­tést nem fizettek, hangsúlyozva, hogy köz­területere lettek ültetve. Igaz, de mégis fáj, hogy egy stilfűrész és kész... Vajon kérhet­jük-e a polgármesteri hivataltól, hogy a ká­runkat térítse meg, vagy legalább a kivá­gott fa árát fizesse ki? Kemecsei úti lakók A kérdésre szerkesztőségünk jogásza a kö­vetkező választ adta: Két igen jelentős társa­dalmi érdek összeütközése derül ki az el­mondottakból. Ez az érdekösszeütközés fel­oldhatatlan. Azt kell a lakosoknak eldönte­ni, melyik a fontosabb: a növények megléte, vagy a kerékpárút? Az utóbbi több telepü­lést is érint, és nem csak az országutak za­vartalan forgalmát biztosítja, hanem is­merve a statisztikai adatokat, életet is ment. Ugyanis a kerékpárosok elkerülhetik a for­galmas országutat, ezzel az ott lévő állandó életveszélyt is. A másik lényeges szempont, hogy az or­szágút, illetve a közút mentén lakók által közterületre ültetett növények nem kerülnek a használók tulajdonába. Azok az állam, vagy az önkormányzat tulajdonában ma­radnak. A föld sorsát osztja a rajta lévő növényzet, vagy egyéb létesítmény. Ennek megfelelően a kerékpárút kialakítása miatti kivágásokért nem jár kártalanítás. Inkább annak kell örülni, hogy az önkormányzatok a szűkös anyagi kereteik mellett jelen­tős összegeket áldoznak kerékpárút létesíté­sére. Szerkesztőségünk fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövi­dítve közölje. E rovatunk az olvasók fó­ruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet. Hirtelen dőlt a gerenda Papírpanasz a Guszevben, s mi lesz a megoldás? Nyíregyháza (N. L.) — Egy nagy gerenda eldőlt, alig egy mé­terre egy munkás fejétől. Mi lett volna, ha agyonüti? Az eset az el­múlt napokban történt a nyír­egyházi Guszev lakótelepen lévő J-Pack Csomagológyártó és For­galmazó Kft. üzemcsarnokában. Más baj is van itt, az például, hogy nincs öltöző, étkezde, a papírragasztó asztalok között nagy a rendetlenség. Ezek az ál­lítások G. K. olvasónk panaszos levelében olvashatók. Váratlanul, a tulajdonosok tudta nélkül állítottunk be az üzemcsarnokba. A munka rend­ben folyt, rendetlenséget nem ta­pasztaltunk, a szokásos papír­Pótolják Puskás Balázsné pécsi lakos írta, hogy ibrányi édesapjá­nak neve (Tóth István), nem került fel az ibrányi nagy temetőben állított emléktáb­lára. Berencsi Béla polgár- mester leveléből kiderül, hogy a hiányt pótolják. „A nevek felvésésére úgy ke­rült sor, hogy sok olyan idő­sebb embert megkérdez­tünk, akik maguk is része­sei voltak a háborúnak, de úgy látszik, az Ön édesapja neve senkinek nem jutott eszébe. A második tábla a kimaradt nevek felvésésére lett elhelyeztetve.” hulladékok nem jelentettek balesetveszélyt, erős vasbeton gerendák tartották a mennyeze­tet. Az egyik félre eső asztalon üdítőitalt és ételmaradékot lát­tunk, ebből arra lehet következ­tetni, hogy a hideg étel elfogyasz­tásához megvannak a feltételek. Tapasztalataink után megle­petésszerűen kopogtattunk be Juszku János ügyvezető igazgató ajtaján, aki elmondta: neki sem­milyen balesetet nem jelentet­tek, nem is történt baleset. Az igaz, hogy egy ajtó beállításához támaszként egy gerendát hasz­náltak, az ledőlt, de senkit nem veszélyeztetett. Az üzem főleg di­ákok foglalkoztatásával mind­össze két hónapja működik. Pa­pírzacskókat készítenek néme­teknek, most osztrák és angol megrendelésre számítanak. A szociális ellátás valóban sze­gényes még — ismerte be az igazgató. Aztán kérés nélkül készséggel mutatta a helyszínen, hogy a most dolgozó 10-15 mun­kásnak két zuhanyozó és öt öltö­zőfülke áll rendelkezésre. Év végéig a létszámot — főleg megváltozott munkaképességű­ekkel — negyvenre akarják fel­tölteni. A létszámbővítés a szociális körülmények javításával is jár majd — ígérte az igazgató. □ Az egykori „káder" anyagának megtekintése ér­dekében forduljon a Törté­neti Hivatalhoz, címük: 1053 Budapest Pf. 367. 1369. Jó­zsef A. u. 6. sz. (tel.: 1-117- 2763), vagy a Belügyminisz­térium archívumához, cí­mük: 1053 Budapest Pf. 314/47. 1903. József A. u. 2- 4. sz. — üzenjük nyírbátori olvasónknak. □ A túlmunka a dolgozó rendes napi munkaidejét meghaladó munka. Ha a munkaidő nincs előzetesen munkanapokra beosztva, a munkaidő keretén felül vég­zett munka a túlmunka. Ez­zel egy tekintet alá esik a pi­henő-, vagy a munkaszüneti napon végzet tevékenység. Ha a dolgozót a heti pihenő­jén igénybe vették, helyette elsősorban másik pihenőna­pot kell adni, a munkavég­zést követő hónap végéig — válaszoljuk „Egy régi olvasó­juk" jeligére O A települési önkor­mányzat szociális rászorult­ság esetén — a szociális alap­ellátás keretében — a jogo­sult számára idős korúak já­radékát állapít meg a Szociál­is igazgatásról és ellátásról szóló többször módosított 1993. évi III. törvénybe, vala­mint az önkormányzat ren­deletében meghatározott feltételek szerint — tájékoz­tatjuk V. J.-nét. Telefonfülke. Gyak­ran válik áldozatává az „erős” emberek virtuskodá­sának a telefonfülke ablaka Racskó Tibor felvétele Eldugul Nyíregyházán a Luther-ház és a Renomé Rt. boltja kö­zött van egy vízelvezető, ami igen gyakran megtelik, mivel beleseprik a szemetet is. Ezt általában évenként kitakarítják, kiszippantják, de most nem történt meg. Szóltam már a polgármeste­ri hivatalban is, ott azt mondták, hogy nem rájuk tartozik, hanem a köztiszta­ságiakra. Megkerestem az érdekelteket, hogy telefo­náljanak már be, mivel ne­kem nincs a lakásomon te­lefon, nem tették meg. Úgy tűnik ez csak nekem gond! T. S.-né, Nyíregyháza A nagy melegben jólesik a frissen mosott, vízzel lehű­tött gyümölcs, pláne ha a vizet a Szent Miklós-kút adja. Hiába! Decemberben Mikulás-csomag, nyáron üdítő víz Harasztosi Pál felvétele Ajándék visszakövetelese Dr. Bartha Beatrix Az első fokú bíróság ítéletével a peres felek házasságát felbontot­ta, közös ingóságaikat megosz­totta. A feleségnek a férj kizáró­lagos tulajdonában lévő ingatla­non fennálló, holtig tartó ha­szonélvezeti jogát megszüntette és kötelezte a férjet, hogy fizes­sen meg volt feleségének haszon- élvezeti jog ellenértéke fejében 600 ezer forintot. Az ítélet indokolása szerint a felek szerelmi kapcsolatban áll­tak egymással, majd a férj — elő­ző házastársának halálát követő­en — saját erőforrásaiból megvá­sárolta azt a lakásingatlant, amelyben a házasságkötést köve­tően együtt laktak és amelyre a szerződésben feleségének holtig tartó haszonélvezeti jogot bizto­sított. A felek házassága egy évet követően a feleség fiával kapcso­latban felmerült nézeteltérések és viták miatt fokozatosan meg­romlott. A férj levélben közölte feleségének gyermekével, hogy kettesben kíván élni és ezt a fele­ség és gyermekek úgy értelmez­ték, hogy a gyermeket a férj a la­kásból kiutasította, ezért az in­gatlanból mindketten elköltöz­tek. Ezzel a ténnyel a felek élet- közössége megszűnt. A férj a haszonélvezeti jogot ellenszolgáltatás nélkül, vagyis ajándékképpen biztosította a jö­vendőbeli feleségének, ezért az ajándék visszakövetelése iránti igényét az elsőfokú bíróság nem állapította meg, mert nem bizo­nyította álláspontja szerint, hogy a haszonélvezeti jogot a há­zasság tartósságának feltételezé­sével, illetőleg gondozásának, ápolásának reményében juttatta. Ez a célja pedig a házasság meg­romlásával — amelyhez döntő mértékben a saját anyagiassága vezette — nem hiúsult meg. A fe­leség ellenkérelmére tekintettel, aki a haszonélvezeti jogának megszüntetését ellenérték fejé­ben nem ellenezte, így a férjnek a haszonélvezeti jog törlése iránt keresete megalapozott, de köte­les annak értékét a volt házas­társnak megfizetni. A megyei bíróság az elsőfokú ítéletét részben megváltoztatta és mellőzte a férj marasztalását 600 ezer forint, mint az ingatlant terhelő haszonélvezeti jog ellen­értéke megfizetésében. Indokolá­sa szerint a volt feleség javára a haszonélvezeti jog alapítása nem vitásan a tartós házasság remé­nyében történt, azzal az életsze­rű feltevéssel, hogy a már fiatal­nak nem mondható felek együtt élik le életüket. Ez a feltevés nyilvánvalóan magában foglalta az esetleges szükséges gondozást és ápolást is. A házasság felbon­tásával a férjnek az említett fel­tevése — amely nélkül az ajándé­kozásra nem került volna sor — véglegesen meghiúsult. Ez a kö­rülmény nem a férj felróható magatartása miatt következett be, mert tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a há­zasság megromlását követően az ő anyagiassága okozta. A bizonyítékokból és a volt fe­leségnek a másodfokú tárgyalá­son tett előadásából az a követ­keztetés vonható le, hogy a fele­ség a férj helyett gyermekeit vá­lasztotta és emiatt szakította meg az életközösséget. A jogerős ítélet ellen a volt feleség által be­nyújtott felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság alaptalan­nak találta. Az nem volt vitás a perben, hogy a férj az ingatlan megvásárlásakor a holtig tartó haszonélvezetet — mint vagyoni értékkel bíró jogot — saját va­gyona rovására ingyenesen, vagyis ajándékként juttatta a jö­vendőbeli házastársának. Egye­ző előadásuk szerint mindketten tartós együttlétet terveztek, és ez vezetett a házasságkötéshez is. Nem okszerűtlen tehát a másod­fokú bíróságnak az a következte­tése, hogy a férj az ajándékot a feleségnek a tartós házasság re­ményében adta. Az ajándék visszakövetelése szempontjából a tartós együtt­élés feltételezésének és e feltevés végleges meghiúsulásának van döntő jelentősége. Az, hogy az együttélés az aján­dékozást követően fél év múlva vezetett a házasságkötéshez, nem gyengíti, hanem erősíti a férj feltevésének megalapozott­ságát. Oriáskrumpli. Kótajban, özv. Nagy Béláné krumplifóld- jén termett ez az óriás, mely egy kiló húsz dekát nyom. Vajon hány adag hasábburgonya lenne belőle? Harasztosi Pál felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents