Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-05 / 182. szám
1998. augusztus 5., szerda 13. oldal Boltvezetőkön múlik Egy csöndes kis falu Hetefejércse. Városról járok ide nyaralni, és közben egyre szembetűnőbb dolgokra leszek figyelmes. A település nagyon a szívemhez nőtt több ok miatt is. Szeretem a beregi tájat, az itt élő embereket. Tisztelem akaraterejüket és becsülöm a kitartásukat, amelyre ma igen nagy szükségük van. Mi, városban élők alig tudjuk elképzelni milyen nehéz lehet itt a megélhetés. A legtöbben mégis hűségesek szülőföldjükhöz. Hogy miért? A kérdésre a válasz egyértelmű: itt nőttek fel, és túlságosan is közel áll a szívükhöz ez a kicsiny falu. Bár néha olyan gondokkal is meg kell küzdeniük, mint, hogy a létszükségletek közé tartozó tej csak késve érkezik meg a boltba — írja levelében Gy. E. Fizikailag lehetetlen minden kereskedelmi egységbe pontosan nyitásra érkezni — válaszolt a felvetésre Márföldi István, a kiszállítást végző Szabolcstej Tejipari Rt. igazgatója. így két lehetőségük maradt: vagy hajnalban lerakja a szállító a tejet a bolt elé, és ott melegszik míg a kereskedelmi egység ki nem nyit (ezzel romlik a minősége), vagy nyitási időben terítve azonnal hűtőbe kerül a hűtőkocsival szállított árú. A Szabolcstej ez utóbbit választotta, hisz ebben az évben már minden gépkocsijukat hűtőberendezéssel szerelték fel. Különben az áruk fogyaszthatósági ideje lehetőséget teremt arra, hogy a bolt állandóan rendelkezzen tejtermékekkel. A friss készítményeknek 10-28, a fogyasztói tejnek pedig 3 nap a szavatossága, így megfelelő rendelés esetén folyamatos lesz a kínálat a termékekből a boltban. Ez azt is jelenti, nem kell 10 óra után a járatra várni. A megoldás kulcsa tehát a boltvezetők (tulajdonosok) kezében van. Érdekütközés miatt nem jár kártalanítás Megépült (legalábbis úgy tudjuk) a Sóstófürdőtől a Tisza-partig Nagyhalászon keresztül a kerékpárút. Ami bennünket, útba eső lakosokat kicsit szomorúan érintett. Lakásunk előtt kivágták a 20-25 éve telepített díszfáinkat (tujákat, gyümölcsfákat), azzal az indokkal, hogy útban vannak. A fák a kerítésen kivül megfogták a zajt, a port, ami esetleg az életet jelentette. Nekünk ezekért a fákért semmilyen kártérítést nem fizettek, hangsúlyozva, hogy közterületere lettek ültetve. Igaz, de mégis fáj, hogy egy stilfűrész és kész... Vajon kérhetjük-e a polgármesteri hivataltól, hogy a kárunkat térítse meg, vagy legalább a kivágott fa árát fizesse ki? Kemecsei úti lakók A kérdésre szerkesztőségünk jogásza a következő választ adta: Két igen jelentős társadalmi érdek összeütközése derül ki az elmondottakból. Ez az érdekösszeütközés feloldhatatlan. Azt kell a lakosoknak eldönteni, melyik a fontosabb: a növények megléte, vagy a kerékpárút? Az utóbbi több települést is érint, és nem csak az országutak zavartalan forgalmát biztosítja, hanem ismerve a statisztikai adatokat, életet is ment. Ugyanis a kerékpárosok elkerülhetik a forgalmas országutat, ezzel az ott lévő állandó életveszélyt is. A másik lényeges szempont, hogy az országút, illetve a közút mentén lakók által közterületre ültetett növények nem kerülnek a használók tulajdonába. Azok az állam, vagy az önkormányzat tulajdonában maradnak. A föld sorsát osztja a rajta lévő növényzet, vagy egyéb létesítmény. Ennek megfelelően a kerékpárút kialakítása miatti kivágásokért nem jár kártalanítás. Inkább annak kell örülni, hogy az önkormányzatok a szűkös anyagi kereteik mellett jelentős összegeket áldoznak kerékpárút létesítésére. Szerkesztőségünk fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve közölje. E rovatunk az olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet. Hirtelen dőlt a gerenda Papírpanasz a Guszevben, s mi lesz a megoldás? Nyíregyháza (N. L.) — Egy nagy gerenda eldőlt, alig egy méterre egy munkás fejétől. Mi lett volna, ha agyonüti? Az eset az elmúlt napokban történt a nyíregyházi Guszev lakótelepen lévő J-Pack Csomagológyártó és Forgalmazó Kft. üzemcsarnokában. Más baj is van itt, az például, hogy nincs öltöző, étkezde, a papírragasztó asztalok között nagy a rendetlenség. Ezek az állítások G. K. olvasónk panaszos levelében olvashatók. Váratlanul, a tulajdonosok tudta nélkül állítottunk be az üzemcsarnokba. A munka rendben folyt, rendetlenséget nem tapasztaltunk, a szokásos papírPótolják Puskás Balázsné pécsi lakos írta, hogy ibrányi édesapjának neve (Tóth István), nem került fel az ibrányi nagy temetőben állított emléktáblára. Berencsi Béla polgár- mester leveléből kiderül, hogy a hiányt pótolják. „A nevek felvésésére úgy került sor, hogy sok olyan idősebb embert megkérdeztünk, akik maguk is részesei voltak a háborúnak, de úgy látszik, az Ön édesapja neve senkinek nem jutott eszébe. A második tábla a kimaradt nevek felvésésére lett elhelyeztetve.” hulladékok nem jelentettek balesetveszélyt, erős vasbeton gerendák tartották a mennyezetet. Az egyik félre eső asztalon üdítőitalt és ételmaradékot láttunk, ebből arra lehet következtetni, hogy a hideg étel elfogyasztásához megvannak a feltételek. Tapasztalataink után meglepetésszerűen kopogtattunk be Juszku János ügyvezető igazgató ajtaján, aki elmondta: neki semmilyen balesetet nem jelentettek, nem is történt baleset. Az igaz, hogy egy ajtó beállításához támaszként egy gerendát használtak, az ledőlt, de senkit nem veszélyeztetett. Az üzem főleg diákok foglalkoztatásával mindössze két hónapja működik. Papírzacskókat készítenek németeknek, most osztrák és angol megrendelésre számítanak. A szociális ellátás valóban szegényes még — ismerte be az igazgató. Aztán kérés nélkül készséggel mutatta a helyszínen, hogy a most dolgozó 10-15 munkásnak két zuhanyozó és öt öltözőfülke áll rendelkezésre. Év végéig a létszámot — főleg megváltozott munkaképességűekkel — negyvenre akarják feltölteni. A létszámbővítés a szociális körülmények javításával is jár majd — ígérte az igazgató. □ Az egykori „káder" anyagának megtekintése érdekében forduljon a Történeti Hivatalhoz, címük: 1053 Budapest Pf. 367. 1369. József A. u. 6. sz. (tel.: 1-117- 2763), vagy a Belügyminisztérium archívumához, címük: 1053 Budapest Pf. 314/47. 1903. József A. u. 2- 4. sz. — üzenjük nyírbátori olvasónknak. □ A túlmunka a dolgozó rendes napi munkaidejét meghaladó munka. Ha a munkaidő nincs előzetesen munkanapokra beosztva, a munkaidő keretén felül végzett munka a túlmunka. Ezzel egy tekintet alá esik a pihenő-, vagy a munkaszüneti napon végzet tevékenység. Ha a dolgozót a heti pihenőjén igénybe vették, helyette elsősorban másik pihenőnapot kell adni, a munkavégzést követő hónap végéig — válaszoljuk „Egy régi olvasójuk" jeligére O A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén — a szociális alapellátás keretében — a jogosult számára idős korúak járadékát állapít meg a Szociális igazgatásról és ellátásról szóló többször módosított 1993. évi III. törvénybe, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint — tájékoztatjuk V. J.-nét. Telefonfülke. Gyakran válik áldozatává az „erős” emberek virtuskodásának a telefonfülke ablaka Racskó Tibor felvétele Eldugul Nyíregyházán a Luther-ház és a Renomé Rt. boltja között van egy vízelvezető, ami igen gyakran megtelik, mivel beleseprik a szemetet is. Ezt általában évenként kitakarítják, kiszippantják, de most nem történt meg. Szóltam már a polgármesteri hivatalban is, ott azt mondták, hogy nem rájuk tartozik, hanem a köztisztaságiakra. Megkerestem az érdekelteket, hogy telefonáljanak már be, mivel nekem nincs a lakásomon telefon, nem tették meg. Úgy tűnik ez csak nekem gond! T. S.-né, Nyíregyháza A nagy melegben jólesik a frissen mosott, vízzel lehűtött gyümölcs, pláne ha a vizet a Szent Miklós-kút adja. Hiába! Decemberben Mikulás-csomag, nyáron üdítő víz Harasztosi Pál felvétele Ajándék visszakövetelese Dr. Bartha Beatrix Az első fokú bíróság ítéletével a peres felek házasságát felbontotta, közös ingóságaikat megosztotta. A feleségnek a férj kizárólagos tulajdonában lévő ingatlanon fennálló, holtig tartó haszonélvezeti jogát megszüntette és kötelezte a férjet, hogy fizessen meg volt feleségének haszon- élvezeti jog ellenértéke fejében 600 ezer forintot. Az ítélet indokolása szerint a felek szerelmi kapcsolatban álltak egymással, majd a férj — előző házastársának halálát követően — saját erőforrásaiból megvásárolta azt a lakásingatlant, amelyben a házasságkötést követően együtt laktak és amelyre a szerződésben feleségének holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosított. A felek házassága egy évet követően a feleség fiával kapcsolatban felmerült nézeteltérések és viták miatt fokozatosan megromlott. A férj levélben közölte feleségének gyermekével, hogy kettesben kíván élni és ezt a feleség és gyermekek úgy értelmezték, hogy a gyermeket a férj a lakásból kiutasította, ezért az ingatlanból mindketten elköltöztek. Ezzel a ténnyel a felek élet- közössége megszűnt. A férj a haszonélvezeti jogot ellenszolgáltatás nélkül, vagyis ajándékképpen biztosította a jövendőbeli feleségének, ezért az ajándék visszakövetelése iránti igényét az elsőfokú bíróság nem állapította meg, mert nem bizonyította álláspontja szerint, hogy a haszonélvezeti jogot a házasság tartósságának feltételezésével, illetőleg gondozásának, ápolásának reményében juttatta. Ez a célja pedig a házasság megromlásával — amelyhez döntő mértékben a saját anyagiassága vezette — nem hiúsult meg. A feleség ellenkérelmére tekintettel, aki a haszonélvezeti jogának megszüntetését ellenérték fejében nem ellenezte, így a férjnek a haszonélvezeti jog törlése iránt keresete megalapozott, de köteles annak értékét a volt házastársnak megfizetni. A megyei bíróság az elsőfokú ítéletét részben megváltoztatta és mellőzte a férj marasztalását 600 ezer forint, mint az ingatlant terhelő haszonélvezeti jog ellenértéke megfizetésében. Indokolása szerint a volt feleség javára a haszonélvezeti jog alapítása nem vitásan a tartós házasság reményében történt, azzal az életszerű feltevéssel, hogy a már fiatalnak nem mondható felek együtt élik le életüket. Ez a feltevés nyilvánvalóan magában foglalta az esetleges szükséges gondozást és ápolást is. A házasság felbontásával a férjnek az említett feltevése — amely nélkül az ajándékozásra nem került volna sor — véglegesen meghiúsult. Ez a körülmény nem a férj felróható magatartása miatt következett be, mert tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a házasság megromlását követően az ő anyagiassága okozta. A bizonyítékokból és a volt feleségnek a másodfokú tárgyaláson tett előadásából az a következtetés vonható le, hogy a feleség a férj helyett gyermekeit választotta és emiatt szakította meg az életközösséget. A jogerős ítélet ellen a volt feleség által benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság alaptalannak találta. Az nem volt vitás a perben, hogy a férj az ingatlan megvásárlásakor a holtig tartó haszonélvezetet — mint vagyoni értékkel bíró jogot — saját vagyona rovására ingyenesen, vagyis ajándékként juttatta a jövendőbeli házastársának. Egyező előadásuk szerint mindketten tartós együttlétet terveztek, és ez vezetett a házasságkötéshez is. Nem okszerűtlen tehát a másodfokú bíróságnak az a következtetése, hogy a férj az ajándékot a feleségnek a tartós házasság reményében adta. Az ajándék visszakövetelése szempontjából a tartós együttélés feltételezésének és e feltevés végleges meghiúsulásának van döntő jelentősége. Az, hogy az együttélés az ajándékozást követően fél év múlva vezetett a házasságkötéshez, nem gyengíti, hanem erősíti a férj feltevésének megalapozottságát. Oriáskrumpli. Kótajban, özv. Nagy Béláné krumplifóld- jén termett ez az óriás, mely egy kiló húsz dekát nyom. Vajon hány adag hasábburgonya lenne belőle? Harasztosi Pál felvétele
