Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-29 / 202. szám

1998. augusztus 29., szombat 19. oldal Programajánló □ Mácsai-est. Örkény István életéről szóló műsort láthat-hallhat a közönség augusztus 29-én este nyolc órától Nyíregyházán, a Me­gyeháza díszudvarán. Az egyszemélyes elő­adás főszereplője a nálunk is népszerű szín­művész: Mácsai Pál. Az összeállítás értelme zéséhez idézünk a játék egyik méltatójától. „Mi lenne, ha Örkény István ismét megjelen­ne egy színészben, egy színházban, egy es­te, leülne, venne egy lélegzetet, beszélni kezdene, elmesélné saját szavaival az életét, vagy ami hirtelen eszébe jut, azután megint eltűnne." Szombaton az író a színész testét ölti magára. □ Tábori mise. A Nagykállóhoz tartozó Lu­dastón augusztus 30-án, vasárnap délután négy órakor hálaadó tábori misét, kenyér- és gyümölcsmegáldást, valamint gépjárművek, kerékpárok megáldását celebrálják. A szer­tartást szabadban és esőházban tartják a ró­mai katolikus egyház szervezésében. Ammonites — Pálinkás László gyűjtemé­nyéből KM-reprodukcíó A rétközi-ártéri kisvasút Keskeny vágánnyal — széles körű haszonnal • A vasútépítés hazai aranykorában A zenés színpad nagyasszonya Berki Antal Galambos Erzsi színész. Kis­gyermekként fellépett Lakner Bácsi Gyermekszínházában, majd a diploma megszerzése után 1955-ben a Miskolci Nem­zeti színház tagja lett. Játszott Kecskeméten és a régen volt Petőfi Színházban. 1963-tól, húsz esztendőn keresztül a Fő­városi Operett Színház tagja volt. Jelenleg, több, mint tizen­öt éve a József Attila Színház­ban játszik. 1968-ban Jászai Ma­ri-díjat kapott. Érdemes és ki­váló művész. — Soha nem akartam szí­nésznő lenni. Nyolc évig tanul­tam balettet, Nádassy mester­nél. Az volt az álmom, hogy pri- mabalerinaként lépek majd fel az Operaházban. Ebből sajnos semmi sem lett, de a gyermek­koromban szerzett tánctudás egész színészi pályámon végig­kísért. O Nem bánta meg. hogy sza­kított az operettel? — Olyan régen hagytam el az operett színházat és annyi min­den történt velem azóta, hogy nem is volt időm töprengeni a dolgon. Miskolcon kezdtem a pályámat, ahol sok zenés fősze­rep mellett, évadonként leg­alább egy prózai szerepet is el­játszhattam. Titkos Ilona part- nereként... 17 Titkos Ilona dolgozott Mis­kolcon? — Igen. A háború után oda száműzték a Nemzeti Színház­ból. Szóval Titkos Ilona partne­reként Glafira voltam Oszt- rovszkij: Farkasok és bárányok című darabjában. Kecskeméten az áldott emlékű Németh Antal doktor rendezésében Puckot játszhattam, Shakespeare: Szentivánéji álom című vígjáté­kában. Operett színházi korsza­kom idején vendégszerepeltem a Vígszínházban, Muskátnét játszottam Molnár Ferenc Liliom című külvá­rosi legen­dájában. J Ez volt I az első ta- I lálkozása a 1 darabbal? — Ó, nem. Miskolcon, me a pályám lege lején, Ju­likét, a női f ő - sze­szerepei közül. Amikor a József Attila színházba kerültem, vég­re Brecht-darabokban is fellép­hettem. Igazából azért is szer­ződtem Angyalföldre, mert ab­ban a színházban mindenféle műfaj otthonos volt. Szerettem volna eljátszani a Koldusoperá­ban Pollyt, de sajnos mire a da­rabbal összekerültem, eljárt fe­lettem az idő és már csak Kocsma Jennyként vehettem részt az előadásban. J Mégiscsak operett színész­nőként ismerte meg az or­szág... — Nem * voltam én a szó igazi értelmé- b e n ope­repet játszottam benne, aztán voltam Marika a Petőfi Szín­házban. Dómján Edit volt Juli- ka, Liliomot Agárdy Gábor ját­szotta, Ficsúr Tomanek Nándor volt, és az előadást Szendrő Jó­zsef rendezte, és végül Muskát- né, a szerelmeteslelkületü kör­hinta tulajdonos. Mondtam is magamban, hogy már csak Hol- landerné hiányzik a Liliom női Harasztosi Pál felvétele rettszinésznő. meg ilyen, meg olyan színésznő. Egyszerűen színész vagyok. Olyan színész, aki ha kell énekel, verset mond, táncol és prózai szerepet ját­szik. Dolgoztam a filmgyárban, a televízióban. A filmesek aztán tényleg nem énekes színész­ként számoltak velem. Az ope­rettben sem kimondottan klasszikus operetteket játszot­tam, talán a húsz év alatt kettő volt ilyen összesen. A Maya és a Cirkuszhercegnö. Ott is in­kább musical-ekben léptem fel. Kis túlzással azt is mondhatom: azok közé tartozom, akik úttö­rőként meghonosították a mű­fajt Magyarországon. West Syde Story. My fair Lady, La Mancha lovagja. Kabaré, Chica­go, Irma. te édes, aztán a leg­kedvesebb ami olyan él­ménnyel ajándékozott meg, amihez fogható valószínűleg már soha nem ér s,.inpadon: Lola Blau, és sorolhatnám a da­rabokat. amiknek főszerepeit eljátszhattam, Espresso Bon­gó... ÍJ Ez még a Petőfi Színház­ban volt? — Igen. Ma már kevesen em­lékeznek rá, hogy volt egyszer egy színház Budapesten, ahol kizárólag csak zenés darabokat játszottak. Még neve sem volt az új műfajnak, de már az ötve­nes évek végén, a hatvanas évek elején, előbb a Nagymező utcában, később az Izabella té­ren. musical-eket játszottunk. Í1 Nem okozott Önnek lelki­válságot az anyaszerepekre való áttérés? — Miért okozott volna? Ne­kem is van gyermekem. A kis­lányom 1972-ben született, volt módom hozzászokni az anyaság tudatához. Ami pedig színpadi létezeséimet illeti, ott is tudo­másul kell venni az idő múlá­sát. Ha az operettben ér a sze­repkör váltás, ha ott kellett vol­na öregasszonyokat játszanom, ahol húsz esztendőn keresztül ragyogó fiatal nőket formálhat­tam meg. akkor talán belepusz­tulok a szerepkör módosításba. Azt hiszem, jókor szerződtem Angyalföldre. Fiatalok közé ke­rültem és tudnivaló, hogy aki közöttük él és velük együtt dolgozik, az maga is fiatal ma­rad. Komiszár János állandó kiállítását a mári- apócsi polgármesteri hivatal házasságkö­tő termében tekinthetik meg az érdeklő­dők. Képünkön a művész Erdőszéle című akvarellje KM-reprodukció □ Mozi. Szombaton és vasárnap a nyíregy­házi Krúdy moziban a Godzilla című filmet vetítik. Előadások kezdete: 14, 16.30, 19 óra és 21.30. □ Irodalmi napok. A Szatmári Irodalmi Na­pok rendezvénysorozata szeptember 4-én kezdődik Fehérgyarmaton, a polgármesteri hivatal nagytermében. Délután háromne­gyed négykor Nemes István polgármester köszönti a résztvevőket. Petőfi és a „nép" címmel tart előadást — négy órától — Deb- reczeni Attila irodalomtörtémnész. Ötórai kezdettel hangzik el Dobai Péter író előadása a Csontmolnárok című regénye keletkezés- történetéről. Este fél nyolctól a Szatmárné­meti Északi Színház előadásában Tamási Áron Ősvigasztalás című színmüvét láthatja a közönség a városi művelődési központ­ban. □ Alkalmi képek. A VMK-ban a napokban adták át a Nyíregyházi Fotóklub vadonatúj galériáját. A bemutatóhelyen a klubtagok — Boros György, Füzesi Andrea, Hanuszik Zsolt, Kiss Tamás, Marssó Péter, Molnár Fe­renc, Nagy Károly Zsolt, Nagy Tamás. Síró Lajos, Soltész István — Alkalmi képek című tárlata tekinthető meg. > □ Ásványnapok. A nyíregyházi Váci Mi­hály Városi Művelődési Központ (VMK) és Gyermekcentrum és a Koch Sándor Ásvány­gyűjtő Kör közös szervezésében rendezik meg szeptember 5-én és 6-án megyeszékhe­lyünkön a XII. Nemzetközi Ásványnapokat. A nagyszabású bemutató helyszíne — a koráb­biaktól eltérően — most nem a tanárképző főiskola, hanem a VMK lesz. A két napon vá­logatott szakanyaggal mutatkozik be a Ruda- bányai Érc-és Ásványbányászati Múzeum. Margócsy József A vasútépítés hazai aranykorá­ban, 1897-re készültek el a tervek — Kállay András főispán szer­vezkedésének eredményeként — arra a 760 mm-es nyomtávú kis- vonatra, amelyik Nyíregyháza és Dombrád között, majd egy elá­gazással Bujtól Balsáig haladna. Ugyancsak 1897-ben, amikor már van a városnak önálló vil­lanytelepe, rövidebb távon, villa­mosvontatásra gondolnak: a lo­vas kaszárnyától, a vasútállo­másnál, a városháza előtt halad­va. az Ószőlőkben épült villák előtt, a fürdő alkalmatosságú Sóstóig. Egy sínpárral építenék, kilométerenkénti kitérőkkel. A városban 10, a városon kívül 24 km-es sebességgel haladhatna, — a Kossuth utca sarkától, a Bú­za tér Mező utca vonalán a vil­lanytelepig külön elágazással. (Az 1900-ban megjelent Bo- rovszky-féle monográfia térké­pén ez a vonal kvázi valóságként látható!) — Szintén ebben az idő­ben sűrűsödnek olyan elgondolá­sok. hogy a Szentmihályi (Tisza- vasvárij'úton, a bokortanyák kö­zött a nagycserkesz i kocsmáig, esetleg Szentmihályig közleked­jen. — Más elgondolások egyike a Kossuth tértől villamosvonalat szeretne az Erzsébet kórházig. — Mára már tudjuk, hogy ezekből mi valósult meg ténylegesen. A villamosra azonban még várni kellett. Csak 1905-re tisztá­zódtak, valósultak meg a rétközi kisvonat tervei is. Ezen a vona­lon motoros üzemű személy- és gőzmozdonyvontatású teherfor­galom indulhat. A nagy lovassá­gi laktanyával „szemben”, a ké­sőbbi Lehel utcán lesz a végállo­más, a kiszolgáló épületekkel A Szabolcs gyorsmotorkocsi megérkezése Nyíregyházára (7 937) együtt, a nagy és kis vonatok szállítmányainak az átrakására alkalmas sínhálózattal. Az erdőn keresztül húzódó sínek a záho­nyi vonal felett viadukt-átveze­téssel, 51 km hosszban Dotnbrá- dig épülnek: a menetidő kb. 160 perc. — Majd 1911-ben a Bujtól kiinduló (herminatanyai) elága­zás is elkészül Paszab-Tiszaber- cel vonalon Balsáig. — Érdekes­ség, hogy a szőlősgazdák kitartó kívánságára kezdettől, napi négy járat közlekedik a sóstói ál­lomástól a Betekints-csárdáig; a szőlőstelepiek hegyközségéhez. Dienes István 1965-beli térképén még feltünteti a híres kocsma „nyomát”: a mai Berenát utca és a Kemecsei út találkozásánál. —- Ezt a különvonalat, takarékossá­gi okokból 1932-ben megszüntet­ték. a síneket felszedték. Mivel a villamosközlekedés bevezetése késett, a NyVKV 1905-1911 között külön motoros­kocsikat járatott a vármegyehá­zától a Sóstóig, napi nyolc vonat­párral: a Lehel utca és a megye­háza között pedig negyedórán­ként. Ekkoriban építettek a mai Hősök terén egy forgalmi épüle­tet, a „kisállomást”, amelyben — elsőként városunkban — nyüvá- nos ülemhely is működhetett, a városi képviselő-testület kitartó kívánságára. Visszatérve a távolsági forga­lomra: 1930 őszére készült el a balsai Tisza-híd. Ezen át közle­kedhettek a szerelvények Sáros­patakig, Sátoraljaújhelyig — a zempléni Bodrogközi Gazdasági Vasút sínéin. Ennek az együtt­működésnek az eredménye, hogy az előzőleg a MÁV-nál be­vezetett Árpád-sínautó mintájá­ra. a 71 km-es útvonalon gyors­vonat 2. osztályú díjszabással Nyíregyháza és Sárospatak kö­zött, 30 utassal, két és fél órai menetidővel egy-egy Szabolcs il­letve Zemplén elnevezésű gyors­motorkocsi közlekedett 1937-től. Látva a járat népszerűségét, egy harmadik is elkészült 1940-ben, Tisza névvel. Ez „mellékkocsi- val” is járt. így kétszeres a be­fogadóképessége. A háború mi­att 1944. október 20-án szűnik meg a forgalom. A németek ap­rólékos gondossággal robbantot­ták fel a hidakat, átereszeket; a „gördülő vagyon” egy részét a honvédség vezényelte nyugatra: onnan csak évek múlva került haza a megmaradt kocsipark. — A villamosforgalom 1945. május elsejétől állt helyre, októbertől már a teljes szabolcsi hálózaton járhatnak a szerelvények. Ter­mészetesen csak Balsáig, hiszen a hidat is elpusztították. A kompforgalom megindulásától az utasok így keltek át Kenézlő­re, s utazhattak a zempléni állo­másokra. De csak 1980 novembe­réig, mert a kisvasutakat leépítő politika Zemplénben attól kezd­ve érvényesült. A Sóstóra járó egykori majális­kocsi A mi vidékünkön is többször felröppent a Nyíregyháza Vidéki Kisvasút megszüntetését riká­csoló vészmadár. Változásra azonban sor került: a villamos már kevés volt a megnőtt város­nak, a kisvonatot kitelepítették a belvárosból. 1969-ben, május 31- én éjfélkor csengett utoljára a villamos, augusztus elsejétől pe­dig már az erdőalj i környezetben hagyja el a várost a modernizált kisvonat. És továbbra is haszon­nal szolgálja a Rétköz, az ártéri települések lakosságát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents