Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-04 / 181. szám
1998. augusztus 4., kedd 5. oldal Múltidéző A Pócs falunév 1280-ban tűnt fel először az oklevelekben. A térség Báthory-, királyi és Rákóczi-tulajdon is volt. Máriapócsot 1816- ban vásártartási joggal felruházott mezővárosnak nyilvánították, mely rangját 1872-ig megtartotta. A település országos és nemzetközi vonzását a XVIII. század elejétől búcsújáró hellyé válása alakította ki, hírnevét a bazilikában lévő Szűz Mária kegykép többszöri könnyezése hozta meg. A bazilita szerzetesek 1794-ben telepedtek le a helyiségben és építettek rendházat. A monostor a görög katolikus művelődés és iskoláztatás központjává vált. Szabolcs vármegye első tanítóképzője egy évszázadon át képzett kántortanítókat. Máriapócs az 1950-es évekig vallási központ volt, majd az utóbbi években ugrásszerűen fejlődött, 1993-ban visszanyerte városi rangját. / E Mária-kegyhely templomaival, a Szent Bazil rendi szerzetesek és nővérek rendházaival, az egyháztörténeti múzeummal, valamint az épülő zarándokházzal más településekkel szemben olyan sajátosságokkal, környezettel bír. amelyek a nyugodt, elmélyült ájtatosságnak, a hit gyakorlásának kedveznek. Örökké emlékezetes napja a településnek 1991. augusztus 18-a, II. János Pál pápa máriapócsi zarándoklata. 77 Búcsú minden augusztusi vasárnap van a városban. Az egyik legnagyobb augusztus 16-án lesz, amikor püspöki Liturgiával emlékeznek Nagy Boldog Asszony ünnepére. A legtöbb zarándok szeptember 6-án érkezik a Szűz Mária születésének emlékére. 77Máriapöcsnak a január elsejei adat szerint 2275 lakosa van. A halálozás és születési arány sajnos az előbbi felé billen. Ebben az évben eddig 15 újszülött látott napvilágot és ezzel szemben 28-án haltak meg. 77 A telefonbekötések száma az utóbbi négy évben ugrásszerűen megnövekedett. 1994-ben 226, mig ebben az évben már 350 lakás áll telefonösszeköttetésben a világgal. 77 Komiszar János állandó kiállítása rövidesen megnyílik Máriapócson. A Debrecenben élő festőművész a város szülötte, és rendszeresen támogatja szülőhelyét festményeivel. Kevesebb dohány Közel ötven családnak biztosít megélhetést a Nyírhavanna Bt. A vállakózás fő profilja a mezőgazdasági termelés. A kalászosok, gyümölcs és más termékek mellett legnagyobb arányban a dohányt termesztik Hajdú Mihály vezetésével. — A 34 hektár területen jó hete kezdtük el a törést és egyre jobban beigazolódik, hogy az időjárás ezúttal nem kedvezett a dohánynak. így jóval kevesebb termésre számítunk, mint az elmúlt évben. Itt helyben szárítjuk, osztályozzuk, majd NYIDO- FER Rt.-nek szállítjuk. Sokkal rosszabb a helyzet a kalászosoknál, 12 hektáron termelünk és óriási csapás számunkra az átvételi árak miatt előre látható jelentős ráfizetés. pedig első osztályú volt a vetőmag és a vegyvédelem is. Hat hektár almásunk van. Már a kezdetektől léalma minőségre koncentráltunk. A mennyiséggel nem lesz gond. ám a híreink szerint a tavalyitól is olcsóbban tudjuk majd értékesíteni. Napraforgót ebben az évben először termelünk. mondhatom eddig nagyon szép termés ígérkezik — summázta gazdálkodásukat a szakember. Osztályozzák, csomagolják a dohányt Az oldalt írta Fullajtár András és Pikó Gabriella, a fényképek Racskó Tibor felvételei. Mérlegen az első fél év így, nyár közepén sincs uborkaszezon a máriapócsi polgármesteri hivatalban. A dolgozók az augusztusi képviselő-testületi ülés előkészítését végzik. A tervek szerint miután a városatyák értékelik a két ülés között végzett munkát, fő napirendi pontként megtárgyalják az 1998. évi gazdálkodás első félévi végrehajtását. Részletesen szó esik a karbantartásokról. felújításokról és a fejlesztések időarányos teljesítéséről. — Nem kis gondot okozott az első félévben a belvíz és a csapadékosabb időjárás. Most érezzük igazán, hogy a meglévő belvízelvezető csatornák rendszeresebb karbantartást igényelnek, illetve szükséges a további kiépítésük — halljuk Palóczi Lajosné polgármester asszonyt, amikor az első fél év nem várt gondjairól és az önkormányzat munkájáról tájékoztatott bennünket. — Negyven közhasznú munkás foglalkoztatásával enyhítettük a vároA nyár az iskola karbantartásának is időszaka sunkban meglévő munkanélküliséget, és egyben a településen számos feladatot elvégeztettünk velük. — Többek között művelik az önkormányzati erdőket és tisztán tartják a várost. Ez pótolhatatlan lehetőség, amit a jövőben bővíteni és szélesíteni kellene. Sajnos a nyár gyorsan telik és az intézményeinknek fel kell készülni az űjabb tanév indítására. Ránk még számos felújítás és karbantartási munka vár, míg a szülőkre borsos tankönyv árak. Éppen ezért a rászoruló családok megsegítésének lehetőségét is az közelgő testületi ülésen tárgyaljuk meg. Megtudtuk még, hogy az év hátralévő részében az önkormányzat egyik legfontosabb feladata a szennyvíztisztító és szennyvízcsatorna kiépítésének a megkezdése, ami áthúzódik a következő évre. Várhatóan még ebben az évben újabb utca kap szilárd burkolatot és befejezik a belvízelvezető csatorna kivitelezését is. Lajos atya aranymiséje Lajos atya Augusztus 6-án az ünnepi Liturgián három pap, Hollós János. Pirigyi István és Kozma Lajos szentelésének 50. évfordulóját ünnepük. Közülük Kozma Lajos lelkész 1992- től Máriapócson teljesít szolgálatot, a lakosság és a zarándokok legnagyobb megelégedésére. A 77 éves Lajos atya Miskolcon született, pappá szentelése 1948. augusztus 6-án volt Nyíregyházán. Hitoktatóként kezdte papi munkáját szülővárosában, majd segédlelkészként folytatta. Rövid időre Hajdúböszörménybe került, de papi szolgálatának virágkorát Kálmánházán töltötte 1955-től 1969-ig. Nagy kihívás volt számára az 1969-től 1980-ig terjedő időszak, amikor a rákoskeresztúri parókia megszervezését elkezdte. Majd visszakerült Miskolcra, ahol 1994-ig. nyugdíjbavonu- lásáig szolgált. Öreg napjaira Máriapócsot választotta és a mai napig is aktívan dolgozik. — Mindig is vonzott Máriapócs lelki melegsége, boldog vagyok, hogy itt lehetek. Úgy érzem a hívek is elfogadtak és bizalommal vannak irántam. Eddigi pályafutásom legnagyobb sikerének tartom, hogy a hívekkel mindig sikerült jó kapcsolatot teremtenem és nem utolsó sorban a gyerekekkel és fiatalokkal hamar közös hullámhosszra jutottam — vallott munkásságáról. Lajos atya csengő hangja öregkorában is betölti a kegytemplomot, neki nincs szüksége erősítőre. Bérmunka nyugatnak Szorgos kezek dolgoznak a DI- RUVÁLL Ruházati Kft. máriapócsi varrodájában. Látogatásunkkor Pál Mihályné, a varroda vezetője fogadott minket. — Két éve nyílt meg az üzem Máriapócson - kezdte tájékoztatásunkat. — Huszonnyolcán dolgoznak itt, van, aki helybeli, de járnak át Pócspetriből és Kis- létáról is. Szállítunk belföldre, külföldre egyaránt. Külföldön főleg Németországban, Olaszországban vannak érdekeltségeink, de készítettünk ruhát már Franciaországba is. Bérmunkában dolgozunk, ami azt jelenti, hogy a megrendelő adja a modellt, az anyagot, a kiegészítőket, megadják a szériamennyiséget, mi pedig elkészítjük a kész ruhákat. Felsőruházatot gyártunk: kosztümöt, kabátot, felsőket. Az asszonyok szívesen dolgoznak itt, szinte bensőséges kapcsolat alakult ki a munkatársak között. Nemrég kerültek hozzánk frissen végzett varrónők, akiket — mondhatni — mi tanítunk be. A tervek közt szerepel, hogy az épület átalakításával bővítjük a varrodát. Remélem, minél hamarabb sor kerül a változtatásokra, mivel így mintegy tizenöt új embernek tudnánk munkát adni. ezen kívül többet tudnánk termelni. Szívesen látjuk a kezdőket is, hiszen itt tőlünk elsajátíthatják az apró fortélyokat. Nyáron sincs uborkaszezon a varrodában A kultúra központja A máriapócsi művelődési ház bár kívülről lepusztult állapotban van, annál nagyobb élet zajlik a falakon belül. Általános és középiskolások, sőt felnőttek is látogatják az intézményt, mely a kultúra központja a városban. — Mindenki számára szervezünk programokat - tudtuk meg Buzogány Bélától. az oktatási és kulturális bizottság elnökétől. — Az azonban igaz. hogy a kultúrára szánt pénz 80 százalékát a gyerekekre fordítjuk, mivel bennük látjuk a fejlődést, a jövőt. Van kézműves szakkörünk, szervezünk nyelvtanfolyamot, és újra szeretnénk indítani a zeneoktatást is. Büszkeségünk a két csöp- ös színjátszócsoport. A Csöp színházban középiskolások szerepelnek, a Csöp stúdió a kicsiké. Van internet, fax, telefon, és szeretnénk számítógépeket venni. Tősgyökeres Máripócsi vagyok, már apám is itt született. A tsz-ben dolgoztam régen, állattenyésztő voltam. Most nyugdíjas vagyok. Sajnos nagyon kevés a nyugdíjam, de ettől függetlenül szeretek itt élni. A család is nagy. öt lányom van, és tíz unokám. Amennyire lehet segítjük egymást, összetartunk, bár itt csak az egyik gyermekem él. Sorodi János nyugdíjas Vegyes érzelmeim vannak a várossal kapcsolatban. Öt éve költöztünk Máripócsra a férjemmel, ugyanis állást kaptunk az általános iskolában. Csendes, szép település ez, mondhatni tündérsziget. Sokat utazgatunk az országban, és azt tapasztaltuk. hogy kevés az ennyire tiszta, nyugalmas hely. Az egyedüli gond, hogy kevés a barátunk, de erről azt hiszem, mi is tehetünk. Lukácsné Tompa Zsuzsa tanárnő Nyírbátorban születtem, de még kisgyerek voltam, amikor ide költöztünk. Szeretek itt élni, látom, ahogy fejlődik a város. Kellemes, tiszta hely, ide köt a családom, a barátaim. Az egyedüli probléma az, hogy kevés lehetősége van a fiatalságnak a szórakozásra. Igaz, hogy szoktunk teniszezni, focizni, de egy olyan hely hiányzik, ahol össze tudunk jönni beszélgetni. szórakozni. Vincze Zoltán tanuló Nem Máriapócson születtem. Három éve költöztem ide. azóta itt dolgozom. Szeretek itt élni, kedvesek az emberek, gyönyörű a környezet. Azt hiszem elégedett lehetek, hogy egy ilyen tiszta, kellemes városban élhetek. A szabad időmet is el tudom tölteni, hiszen rengeteg érdekes programot szerveznek. Egyedüli problémám az, hogy az önkormányzat keveset foglalkozik munkahelyek teremtésével. Vonáné Pásztor Éva babysitter
