Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-24 / 197. szám
1998. augusztus 24., hétfő 3. oldal Balogh Géza Tele vagyunk szebbnél szebb kastélyokkal, parkokkal, épületekkel, csak nem nagyon tudunk mit kezdeni velük. Általánosan elfogadott vélekedés ez megyénkről, még ha ez nekünk nem is nagyon tetszik. A mondat első felével természetesen egyetértünk, de a második felét — még ha titokban azért érezzük is igazát — már-már sértésnek vesszük. Ha a térség művészettörténeti, néprajzi, vagy természeti értékeiről beszélünk, majd minden esetben Szatmárra, Beregre gondolunk. Ha tehát becses vendégünknek el akarunk dicsekedni a szülőföld értékeivel, akkor szinte mindig a Túrnak, a Tiszának, Tákosnak, Szatmárcsekének, Tiszacsécsé- nek, Túristvándinak vesszük az irányt, s útközben legfeljebb Bátorban, vagy Namény- ban állunk meg egy pillanatra. Pedig néha nyugatra is érdemes fordítanunk a tekintetünket. A vencsellői, vagy a tiszavasvári kastélyok kertjében órák hosszat elcsodálkozhatunk, s ha még tovább megyünk, egészen Szabolcs legnyugatibb csücskébe, akkor olyan látványban lesz részünk, hogy elakad a szavunk. Az emberek többsége már csak olyan, hogy önmagában is képes elgyönyörködni egy- egy erdőben, holtágban, kastélyban, folyóban, hátha még ezek mind egyetlen helyen találhatók! S nem csupán a Rajna völgyében, vagy a Loire mentén. Hanem például Tiszadobon. Az Andrássyak kastélya minden feltételnek megfelel. Impozáns épület, gondozott park, mely öreg ártéri erdőbe megy át, széles holtág, azon túl a szőke Tisza..., a kiaknázatlan, s kigondolatlan lehetőségek tárháza a helyszín. Nemrég azonban egy nagyszerű gondolatnak köszönhetően három napig a zene magyar fővárosa volt a kastély, s a parkja. Az itt fellépő művészek közül csak egy nevet emeljünk ki, hogy jelezzük a színvonalat: Kocsis Zoltán. Érdemeit kár is volna méltatni, az igazi érdem azonban mégis a helyieké, s a zongoraművész-karmester társáé, Hauser Adrienné. A művésznő, aki maga is szabolcsi, s rendezője volt a programsorozatnak, valószínűleg hagyományt teremtett ezzel Tiszadobon. Egy másutt is követésre méltó hagyományt. Mert hál' istennek dúskálhatunk a méltó helyszínekben, kastélyokban, parkokban, melyek kínálkoznak a hasonló rendezvényekre. Reménykedjünk, minél több helyen találkozik majd a hely, s a szellem. Elnézést szomszéd, hogy megfüröd- tem, de a medencéje oly csábító... Ferter János rajza Tűzoltóünnepség Szakoly (KM) — Fennállásának hetvenéves évfordulóját ünnepelte szombaton a Szakolyi Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Stílszerűen nemzetközi versennyel ünnepeltek, hiszen a meghívottak között szerepelt az osztrák St. Polten-Viehofen tüzoltócsa- pata is. A versennyel egyidőben a tűzoltó- szertárnál dr. Sági János országos parancsnokhelyettes leleplezte Szent Flórián szobrát, majd felavatták a tűzoltószertárat. Zöld penészes lángolt kolbász Minden harmadik vevőt megkárosítják • Sok a szabálytalanság • Tíz mázsa húst elkoboztak Martyn Péter illusztrációja Lerer György Nyíregyháza (KM) — Olcsó húsnak híg a leve, tartja a mondás, ám a mai húsárak mellett olcsóságról már aligha beszélhetünk. Ennek ellenére sok szabálytalansággal találkoznak az ellenőrök a húspiacon. A Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége — a Főfelügyelőség irányelvei alapján — a közelmúltban, a Megyei Állategészségügyi és Ellenőrző Állomással (ÁÉEÁ) együtt vizsgálta a tőke-, a baromfihúsok és különböző húskészítmények forgalmazását — mondta megkeresésünkkor Iván László felügyelő. — Az ÁÉEÁ-val már tavaly is folyamatosan együtt végzett és az idei közös munkánk szorosan kapcsolódott a fekete- gazdaság felszámolására irányuló húsvizsgálathoz. A mostani ellenőrzés 24 húsboltra, illetve húst- és húskészítményt árusító üzletre terjedt ki. A felügyelőséghez és az ÁÉ- EÁ-hoz érkező jelzések, továbbá az ellenőrzések azt bizonyítják, hogy a boltok többsége nem tartja be az átvételre, a tárolásra, értékesítésre vonatkozó előírásokat. Nem látják, vagy nem érzik át — különösen a nyári időszakban — a gyorsan romló áruk forgalmazásával együtt járó veszélyeket. Húsz esetben végeztünk próbavásárlást, hét ízben tapasztaltunk fogyasztói megkárosítást, azaz minden harmadik alkalommal megkárosítják a vevőt. Ennek ellenkezője, vagyis hogy kevesebbet számoltak volna, csak ritkán fordul elő. A fogyasztói megkárosítás jellemzően továbbra is abból ered, hogy az olcsóbb húsrészt a magasabb tápértékű húshoz bontják, illetve számolják fel a fogyasztónak. A próbavásárlások során öt alkalommal nem adtak nyugtát, pedig ez a húsboltoknak is kötelező. A nyugta elmaradásával megfosztják a vevőt az ellenőrzés lehetőségétől, nem beszélve ennek a további adózási vonzatá- ról. Huszonnégyből tíz boltban nem, vagy nem megfelelően tettek eleget az ártájékoztatási kötelezettségi előírásoknak. Különösen fontos az azonosító ártájékoztatás a tőkehúsoknál, ahol a marha és sertés tőkehúsrészeknél egyébként is nehezen tud eligazodni a vásárló. Az ellenőrzések azt is bizonyítják, hogy az üzletekben rendszeresen árusítanak állatorvos által be nem vizsgált árut. Minden harmadik ellenőrzött boltban találtunk olyan húst és húskészítményt, ami állatorvosi vizsgálaton nem esett át. Közel három mázsa (134 ezer forint értékű) tőkehúst találtunk a boltokban, amin nem volt húsbélyegző. Egy csengeri húsboltban 19 kg sertés-, 27 kg borjúhús, egy fehérgyarmatiban 25 kg zsírszalonna, egy rakamaziban pedig 60 kg sertéshús volt értékesítés alatt, amelynek származását nem tudták igazolni. Különösen gyakori a lángolt kolbász, füstölt és paprikás szalonna, a zsír házilagos előállítása; egyes húsboltokban valóságos feldolgozó üzemeket alakítanak ki. Nem ritka a lejárt minőségmegőrzési idejű áruk árusítása sem, sőt egy kisvárdai élelmiszerboltban romlott, zöld penészes lángolt kolbászt kellett szabálytalan tárolás miatt az állatorvosnak elkoboznia. A tárolás egyébként sok boltban kifogásolható. A kiskereskedelemben elterjedt forma a frissen vágott baromfihús lefagyasztása, holott ez tiltott. Ennek ellenére minden második boltban tapasztaltuk a baromfihúsok mélyhűtését. A minőségmegőrzési idő jelölését az ömlesztett áruk esetében több termelő elhagyja, míg a kereskedők a jogszabályban előírt jelölések alkalmazását nem kísérik figyelemmel. A sokirányú szabálytalanságot igazolja: az ellenőrzött 24 bolthoz kapcsolódóan 31 szabálysértési eljárást kellett lefolytatni. A 23 boltban és 8 termelőnél alkalmazott szabálysértési eljárás mintegy 400 ezer forint pénzbírságot jelent, ugyanakkor 10 mázsa húst és húskészítményt kobzott el az ÁÉEÁ, egy húsbolt működését azonnali hatállyal felfüggesztette, míg 3 mázsa hús- készítmény forgalmazását feltételhez kellett kötni. Traffipaxmenetrend Nyíregyháza (KM - L. Gy.) — A héten az alábbi helyeken számíthatunk rendőrségi, traffipaxos ellenőrzésre: augusztus 24-én a fehér- gyarmati, 25-én a vásáros- naményi, 26-án a tiszavasvári, 27-én a nyíregyházi rendőrkapitányság illetékességi területén; augusztus 28-án a 4. sz. főúton; augusztus 29-én a záhonyi, 30- án a tiszavasvári, 31-én a nyíregyházi rendőrkapitányság illetékességi területén. A tervezettől a rendőrség eltérhet. Minden lehetőséget megragadnak a tiszavasvári Kabay János Általános Iskola Bokréta I táncegyüttesének tagjai, hogy közönség előtt bemutathassák tánctudásukat Elek Emil felvétele Hétköznapi Aki felnőtten nem emlékszik első tanító nénijének a nevére, annak bizonyára nincsen minden rendben az iskolához való kötődésével. Mert az első iskolai emlékek a tanító nénihez kapcsolódnak: ő simogatta meg az izgatott kisiskolás fejét, megdicsérte, amikor kellett, s összehúzta a szemöldökét, ha a rosszallását akarta kifejezni. Négy évtized távlatából ma is eleven az a rajongás, amit Ir- muska néni iránt éreztem. Ő volt gyermeki gondolkodásom mércéje, az ő szépsége, csodálatosan muzsikáló hangja a legszebb zene, amelyhez a tanyavilág szorításában élő kisember történet hozzájuthat. Később megtudtam róla és a férjéről, hogy ők voltak annak a közösségnek a szellemi vezetői, akikre az idősebb emberek is hallgattak. Elintézték, hogy áramfejlesztő gép működtesse a filmvetítő gépet, s hetenként egy alkalommal összejöhessenek a tanteremben a tanyán élők csodát látni. De volt ott bűvészest és istentisztelet, játék és vita. Minden, amit az élet kívánt. Emlékszem, hogy olyan igyekezettel lépkedtem a homokban, hátammal az iskolatáskával, mintha valaki meg akarna fosztani tőle. Nem akartam elveszíteni a tanulás egyetlen percét sem. Aztán mégis megtörtént. Ezer- kilencszázötvenhétben, amikor sok-sok alföldi parasztember cserélte fel a szántást-vetést a bányászkodással, az én apám is elment nógrádi bányásznak. Már novemberben kivettek az iskolából, mondván, hogy egy-két nap múlva költözünk. Hetek lettek belőle. Én pedig nem voltam sehol sem. Forgattam a játékot, amit búcsúzóul kaptam. Nem ajándék volt ez, inkább a megelőlegezett győzelem díja. Merthogy Irmus- ka néni a legtöbb ötöst elérő kisdiáknak szánta. Egy nyuszi forgatta a fejét s jóízűen ette a répát. Igaz, én voltam az első, de szorosan a nyomomban ott volt Kemény Pista. Egymással versenyeztünk abban az osztatlan tanyasi iskolában, ahol lehetett súgni a negyedikeseknek másodikosként, mert egy padsorban két osztály is helyet foglalhatott. Mi legyen a nyuszi sorsa, hiszen még egy hónap hátravan, s ezalatt annyi minden történhet: győzhetek, de veszíthetek is. A tizenkét kisdiák megszavazta: legyen az enyém, vigyem magammal. Kemény Pista is azt mondta, legyen csak az enyém, neki még lesz lehetősége másikat nyerni. Sokáig szorongattam a kezemben a nyulacskát, aztán a bányászváros zűrzavarában eltűnt. De Irmuska néni jóságos arcát most is látom, s ha a katedrára állok, nem jut eszembe mindig, de egészen biztos, hogy olyankor ő is megszólal bennem. Hely, s szellem
