Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-22 / 196. szám
1998. augusztus 22., szombat 15. oldal Emelés után Az előző kormány részben megvalósította régi vágyainkat, hiszen az özvegyi járadékot húsz százalékkal emelte meg, könnyítette a nyugdíjasok utazását, s számos olyan kezdeményezést indított útjára, mely reménnyel tölthette el az időseket. Határozatban fogadta el az előző parlament a nyugdíjemelés alapelveit, ami azt jelenti, hogy 2000-ig minden évben az előző év nettó bérkiáramlásának a Statisztikai Hivatal által megállapított százalékos mértékében részesülnek nyugdíjemelésben, mégpedig úgy, hogy az év elején úgynevezett előlegszázalékot kapnak, ami '98. januárjában 19,5 százalék volt, majd az év második felében visszamenőlegesen kapják meg a teljes összeget. Tapasztalataink szerint a nyugdíjemelés és az özvegyi nyugdíj kiegészítésének ellenére is változatlanul sok a segélyek iránti kérelem a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál, a polgármesteri hivataloknál. Magas az olyan segélykérők száma, akik kevés szolgálati idővel rendelkeznek, így nyugdijuk is alacsony, de sokan vannak azok is, akik közel negyven év szolgálati idő ellenére is méltatlanul alacsony nyugdíjban részesülnek. Együttérzünk a kisnyugdíjasokkal, járadékosokkal és özvegyekkel, s igyekszünk javaslatainkkal sorsuk jobbítása érdekében az illetékeseknél eljárni. A jelenlegi nyugdíjasok nehéz körülmények között éltek, gyes és gyed nélkül nevelték gyermekeiket, felépítették az országot, jegyezték a békekölcsönt, s most olykor nyomorogni kénytelenek. Sajnos egyre több azoknak a fiataloknak a száma, akik sokallják a nyugdíjasoknak szánt támogatásokat, s szomorúan látjuk, hogy a szociális otthonokban ma már alig van üres hely. Orosz Tiborné, a Nyugdíjasok Képviseletének vezetője Memóriatorna — Hová tettem, kiment a fejemből, nem emlékszem... — milyen gyakran halljuk ezeket az idősektől. Ha a dolog egyre rosz- szabb, az esetek szaporodnak, illetve súlyosbodnak, akkor itt az ideje, hogy tegyünk valamit emlékezőképességünk javítása érdekében. Mi az amit tehetünk, amivel emlékezetünket. memóriánkat tornáztatni tudjuk? Tegyük a tárgyakat mindig ugyanarra a helyre. Amit magunkkal akarunk vinni, azonnal pakoljuk be a táskánkba. A táskát helyezzük a bejárati ajtóhoz; akár a kilincsre is akaszthatjuk. Eleinte meg se próbáljunk lényegtelen dolgokat megjegyezni (hogy is hívják abban filmben a főszereplőt?). Csak a fontos dolgokra koncentráljunk. Használjunk jegyzetfüzetet, így mindig utánanézhetünk annak, mit is akartunk csinálni. A felírtakra jobban vissza tudunk emlékezni, s esetleg már a cédula nélkül is elboldogulunk. Ha hosszú információkat kell megjegyeznünk, osszuk fel részekre. Ezeket próbáljuk sorra venni és eszünkbe vésni. Az új információkat pedig az emlékezetünkben már jól rögzült dolgokhoz kössük. Figyelmesen hallgassuk a beszélgetéseket. Ha csak fél füllel halljuk miről van szó, később csupán az elmondottak tíz százalékát tudjuk visszaidézni. Amikor igazán odafigyelünk, 90 százalékot jegyzünk meg. Mindent teljesen tudatosan jegyezzünk meg. Kirázólag arra koncentráljunk, hogy a kapott információt el akarjuk raktározni. Emlékezőképességünk nem tökéletes, de ez így is van jól. Ha mindig mindenre emlékeznénk, sosem kellene valami újat kigondolnunk. ezáltal az agy ellustulna. Minél kevesebbet aggódunk amiatt, hogy nem jut eszünkbe valami, annál könnyebben megy az emlékezés. Zarándokok Máriapócson Martyn Péter felvétele A szociális gondozási központ nyolc idősek klubját működtet Nyíregyházán. A kluboknak jelenleg összesen 205 tagja van. A város különböző részein található idősek klubjai hétfőtől péntekig reggel nyolc és délután négy óra között állnak az idősek rendelkezésére, kivételt csak a Csaló közi és az Oroson működő szállást is biztosító idősek klubja képez, amely folyamatosan nyitva tart. Az orosi úgynevezett „félút” intézmény, mely a szokványos idősek klubjától a házigondozásig vezet, illetve a házigondozás és a szociális otthon között félúton található. Ezt a szolgáltatást azok veszik igénybe, akik különböző okok miatt nem képesek naponta bejárni a klubokba, de gondozásuk, felügyeletük saját lakásukon nem oldható meg, egészségi állapotuk miatt kórházi ápolásra nem szorulnak, de szociális otthoni elhelyezést sem igényelnek. A szállásbiztosító idősek klubjában tíz ember lakhat egyszerre. A gondozók megpróbálják a hiányzó családi gondoskodást pótolni, megtenni mindent azért, hogy megkönnyítsék az idősek amúgy nem könnyű helyzetét. Napi háromszori étkezés, jó szó és tiszta környezet jut annak, aki a klubba jár. Az értelmi fogyatékosok napközi otthonában a családban élő középsúlyos értelmi fiatalok gondozását vállalták. Az intézményben nemcsak a mindennapi élethez szükséges tennivalók elsajátítását, de tanácsadást, gyógytornát, a szabadtéri sportolás lehetőségeit is megteremtik a rászorulóknak. Egyéni fejlesztő programokra épülő gyógypedagógiai foglalkozásokat szerveznek, s a szakkörökben a néptánctól a zeneterápiáig tesznek meg mindent azért, hogy az értelmi fogyatékosok is emberhez méltó életet élhessenek. A nyár a kirándulások időszaka, s a kirándulás kijár az időseknek is. Jártak már Jósvafőn, Aggteleken, a Vekeri-tónál, de élvezték a hajdúszoboszlói gyógyvizet is. Tervezik a kirándulást Bartatanyára, Harangodra, s szeptemberben az elmúlt évekhez hasonlóan részt vesznek a fővárosban rendezendő Idősek Világnapján is. Bár a december még messze van, de gondolnak a Mikulásnapra, a karácsonyra, s ha minden terveik szerint zajlik, a Kö- lyökvárban búcsúztatják majd az óévet. Csárdást járt a hetvenéves ara Az évfordulót egy hagyományos sátoros esküvő megrendezésével ünnepeltük Kovács Éva Otthon nappal és éjszaka A házigondozás több fajtája is népszerű • Kirándulások hava Tizenöt év sok, vagy kevés? Egy intézmény életében jelentős. Különösen akkor, ha látjuk, hogy ez alatt hányszor kicserélődtek a szereplők. Fennállásának másfél évtizedes évfordulóját ünnepelte augusztus 20-án a nyírteleki Idősek Otthona. Szekrényes Zoltánná, a létesítmény vezetője fáradtan, de boldogan mesél a távoli és közeli múltról. — Kezdetben klubszerűén jártak fel a tagok, majd a hétvégeket is itt töltötték. Most pedig már folyamatos ellátást nyújtó ápoló, gondozó intézményként működünk. Közben kinőttük a régi otthont, s megkaptuk a megüresedett századeleji iskolát, melynek egy része egyházi tulajdonban van. Tény, manapság egyre több a magára maradt idős ember. Ezt a fajta gondozási rendszert önként vállalta fel a település ön- kormányzata, amellett, hogy alapfeladatként ellátja a szociális étkeztetést és a házigondozást is. — Fontos dátum számunkra 1996 — folytatja a vezető. — Ekkor alakítottuk ki az épületen belül a betegellátó szobát kórházi ágyakkal és felszerelésekkel. A hétmillió forint Phare-támoga- tásnak köszönhetően egy év alatt közel hatvanan feküdtek hosszabb, rövidebb ideig nálunk. Mintegy ötmillió forintot spóroltunk meg ezzel a kórházaknak. Továbblépést jelentett, hogy létrejött az otthonápolási szakszolgálatunk. Itt a beteg nincs kiszakítva családtól, a megszokott környezetből, otthonában kapja A vidámság meghosszabbítja az életet meg a szakellátást. A tevékenységet az egészségbiztosítás finanszírozza az ÁNTSZ engedélye alapján. Eddig legalább nyolcvan személyt láttunk el így. A munka további finomítása, illetve a pályázati lehetőségek miatt ez év márciusában létrehozták a Nyírtelekért Ápolási Egyesületet. Már meg is nyerték első pályázatukat a Hospice ellátásra. Ez a haldokló betegek végső elkísérését jelenti. A feladatot önkéntes segítők végzik majd. — Magának az intézménynek jelenleg negyven lakója van — tér vissza az eredeti témához Szekrényes Zoltánné. — Néhány kivétellel valamennyien jó egészségnek örvendenek. Napjaik egyhangúságát igyekszünk különböző foglalkozásokkal, programokkal (kirándulással, egyházi és kulturális rendezvényekkel) színesebbé tenni. Jó a kapcsolatunk a házi orvosokkal és szakápolókkal, az iskolákkal, óvodásokkal és a településen működő nyugdíjas klubokkal. Most húszadikán is körülbelül százötvenen fogadták el meghívásunkat. — Az évfordulót egy hagyományos sátoros esküvő megrendezésével ünnepeltük. Volt menyasszony, vőlegény, nagyvőfély, zene, hintós felvonulás, menyasszony-, menyecsketánc és természetesen egy finom ebéd. NaAmatőr felvétel gyón örültünk, hogy a rendezvény védnökének sikerült dr. Vojnik Mária országgyűlési képviselőt megnyerni. Ha elégedettek is az eredményekkel a vezetők, nem ülnek a babérjaikon. Az eddig szerzett huszonkétmillió forint pályázati pénzből sok minden megvalósult (épületbővítés, mini-labor és egyéb felszerelések vásárlása, egy új mikrobusz), de rengeteg még a tennivaló. Ki szeretnék bővíteni az otthonápolást a fizikoterápiás és logopédus tevékenységgel. Szeptemberben kezdődik egy építkezés, mely összeköti a két különálló épületet, ahol gyógytornatermet, nővér- és betegszobát is kialakítanak. A rettegett Alzheimer A legismertebb beteg talán Ronald Reagan, de híres színésznők, közéleti emberek szomorú példája által lesz egyre ismertebb a súlyos, elsősorban az időseket támadó betegség, az Alzhei- mer-kór. Tavaly világszerte 400 millióan szenvedtek szorongásos zavaroktól, az úgynevezett mentális betegségek száma — ahová az Alzheimer is tartozik — a föld lakosai közül majd egymilli- árd embert érint. A szakemberek szerint két oka is van annak, amiért a betegség a jövőben szaporodni fog. Mindez óriási feladatok elé állítja az egészségügyet és a költségvetést. Az Alzheimer — magyarul az öregkori el- butulás — komoly anyagi kiadást jelent majd. A magyar lakosság általánosan rossz egészségi állapotának következményei ebben a korosztályban halmozottan jelentkeznek. A helyzetet súlyosbítja, hogy többnyire fizikailag leromlott, alultáplált, rossz lakáskörülmények között elszigetelten élők tömegéről van szó. Tekintve, hogy a hátrányok egymás hatását erősítik, egyenkénti megoldásuk reménytelen; csak komplex, az egészségügyi és szociális problémákat összefüggéseiben kezelő megközelítésnek van esélye. A probléma súlyosságát, a kilátások negatív voltát jelzi, hogy egy felmérés szerint a háziorvost felkeresők legalább tíz százaléka valójában depresszióban szenved. Terefere a kispadon Martyn Péter felvétele
