Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-21 / 195. szám
1998. augusztus 21., péntek 3. oldal Berki Antal Uj fejezetéhez érkezett végtelennek tűnő szappanoperánk, a Nemzeti Színház építése körüli hercehurca. Sok új nincs a nap alatt, most is a pénzhiány — húszmilliárd forint — okozza az építkezés körüli bizonytalanságot. Nézzük, honnan lehetne pénzt szerezni a lassan kétszáz éve várt színház felépítésére: Állítólag három és fél milliárd forintra duzzadt a Gobbi Hilda féle gyűjtési akcióból befolyt adományok értéke. Ha ez igaz, és az a pénz tényleg megvan még valahol, akkor már „csak" 16 és fél milliárd forintra van szükség. Ez se semmi, ahogy mifelénk mondják, de még ezt az összeget is lehet csökkenteni, ha a főváros vezetése végre törleszti súlyos adósságát, amivel a magyar színházművészetnek tartozik. Kezdődött a József nádor féle Duna-parti telekkel. A városépítő Habsburg főherceg ezzel járult hozzá Széchenyi álmának, a Lánchíd, Nemzeti Kaszinó, Nemzeti Színház, Tudományos Akadémia négyszögének megvalósításához. A Nemzetinek szánt telket a Bach-korszakban eladták, most a Grassham-palota áll a helyén. Folytatódott a Rákóczi út-Múzeum körút sarkán lévő Grassalkovich-telekkel, amelyet a néhai főúr 1833. június 14-én adományozott az első állandó Pesti Magyar Színház építésére. A ma már csillagászati érteket képviselő területen 1913-ig színház állott, ebben működött 1842-től 1908-ig a Nemzeti, majd évtizedekig köztér volt, hogy aztán a főváros 1990-ben értékesítse. Ma csillogóvillogó üvegpalota pompázik a néhai herceg ingatlanán. S végül az egykori Népszínház. 1908 és 1964 között itt vendégeskedett(l) a Nemzeti társulata. A Fellner-Hellner-ház eltüntetése után Blaha Lujza néven köztér lett a valamikori színház helyén. Ez három telek. A cserébe kapott Erzsébet téri ingatlan nyilván nincs arányban a másik három értékével. Mi lenne, ha a főváros kártérítést fizetne az elsinkófált területek után, és akkor mindjárt nem kellene az államnak olyan mélyen a zsebébe nyúlnia. Rendőröké a pálya Nyíregyháza (KM - F. A.) — A Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Baleset-megelőzési Bizottság az Országos Baleset-megelőzési Bizottság támogatásával augusztus 28-án és 29-én Nyíregyházán rendezi meg a VI. Rendőr-motorkerékpáros és IV. Járőr-gépkocsivezető Verseny országos döntőjét. Az országos döntő előkészületei jó ütemben haladnak, hiszen egy hét múlva felbőgnek a járművek motorjai. A finálén az ország valamennyi főkapitánysága, illetve a Budapesti Rendőr-főkapitányság két motorkerékpáros járőrrel és két gépkocsivezető járőrrel képviselteti magát. Augusztus 28-án díszfelvonulás lesz a városban, majd a Kossuth térre érve 15 órakor kezdődik az ünnepélyes megnyitó. A pénteki nap az elméleti versenyeké lesz, szombaton pedig az ügyességi pályákon bizonyíthatják rátermettségüket a járőrök. A kétnapos rendezvény miatt forgalomkorlátozások várhatók a megyeszékhelyen. Pénteken egész nap és szombaton délig lezárják a Bizományi Áruház előtti parkolókat, illetve pénteken 17 órától szombaton 13 óráig a Hunyadi és Dózsa György utcákat összekötő szakaszt (mindkét oldal) a Galéria üzletház előtt. Fekszenek, de nem heverésznek Szokatlan módszerrel szedik az uborkát Nyírtass környékén az asszonyok Halk zene, kényelmes fekvőhely és jöhet az uborkaszedés Harasztosi Pál felvétele Nyírtass (KM - M. Cs.) — Fekve szedni az uborkát? Erről még öregapám sem hallott — mondja az egyik helybeli, de a másik kontrázza: pedig kint a földön az asszonyok így dolgoznak, közben pedig zenét hallgatnak. Azt nézze meg! Az emberi találékonyság nem ismer határokat: a huszonnégy helybeli asszony árnyékban, a ponyva alatt kényelmesen fekszik a traktor két oldali hatalmas csápján, alig kell lenyúlniuk, s máris a szállítószalagra tehetik a leszedett uborkát, amit hátul egy pótkocsi gyűjt. Nem kell hajlongani, nem tapossák az ültetvényt, napvédett helyen, lágy zeneszó mellett szedik az uborkát. — Tíz éve már behozták ezeket a gépeket, de akkor nem kellett senkinek, most viszont aranyat érnek — mondja kérdésemre Szakszóimé Angyal Erzsébet, a Papp-Ker Kft. nyírtassi termeltetési menedzsere. A társaság Nyírtass környékén Európa egyik legnagyobb intenzív zöldség- és gyümölcstermesztés i (uborka, paprika, meggy, szamóca) területét alakítja ki, amely eddig közel 500 milliós beruházást jelentett, a megtérülést 5-10 évre tervezik. Több mint négyszáz hektáron (18-19 aranykoronás földön) a legmodernebb termesztéstechnológiával termelik a konzervgyártáshoz szükséges alapanyag jelentős részét. Mind a sík-, mind a támrendszeres uborkát fóliatakarásos, bakhátas technológiával termesztik. A síkművelésű uborka termesztéstechnológiájához hasonló módszerrel szamócát is telepítenek. A cég 220 hektáron létesít intenzív meggyültetvényt, amelyből 50 hektár a következő évben fordul termőre. Az ültetvényeket termeltetési szerződés alapján művelésbe adták a helybeli családoknak. Szakszóimé szerint az intenzív ültetvények nagyságát az évezredig 600 hektárra lehet növelni, ehhez viszont még több kézi munkaerőre lesz szükség. Az ületvényen alkalmazott termesztéstechnológiának számos tényezője közül az öntözéstechnológia illetve a 200 helybeli és környékbeli családdal kötött termesztési szerződés a legfontosabb. Az öntözésre az utóbbi évek aszályos időjárása, illetve a tápanyag-gazdálkodás miatt van szükség. A vegetációs idő alatt a csepegtető rendszerű öntözőberendezéssel a növények számára fontos tápanyagok a területen a legegyenletesebb és a leggazdaságosabb formában juttathatók. A Papp-Ker Kft. több önállóan funkcionáló automata, félautomata és kézi vezérlésű öntözőtelepet épített a területen, amelyeket a jövőben szeretne egyetlen számítógépes rendszerben üzemeltetni. A műveléshez a gépi hátteret a Papp-Ker, a kézi munkaerőt az általában négytagú családok adják. Pénzhez jutnak a nevelőszülők Nyíregyháza (KM - K. D.) — Régóta cipeljük a hátunkon a terhet, melyekből most valamit tudunk enyhíteni: a nevelőszülői díj kérdését — kezdte szerdai sajtótájékoztatóját Együd János, a megyei közgyűlés alelnöke. Mint ismeretes, az új gyermekvédelmi törvény előírta a nevelőszülők gyerekenkénti járandóságának összegét, de ehhez nem volt meg a kellő fedezet, így januártól havonta több ezer forinttal kevesebben kapott megyénkben mintegy 1200 gyermek után 750 nevelőszülő. Most részbeni sikerrel járt a megyei önkormányzat pályázata, így augusztus végén a júliusi és augusztusi különbözeiét kifizetik, szeptembertől pedig már a törvényben meghatározott díjat folyósítják. Újabb pályázatról várhatóan szeptemberben születik döntés, a remények szerint pozitív, így a januártól júniusig terjedő időszakban felhalmozódott hátralékot is ki tudják majd fizetni az idén. Czap Lajos megyei főjegyzőtől megtudtuk azt is, az elmaradásról nem a megyei önkormányzat tehet, hiszen a támogatás összegének emelésével nem adott arányos fedezetet az állam. A jelen állás szerint még a szeptemberi vagy az októberi közgyűlésen pontot tesznek az ügyre, rendezik a problémát. Tej — ingyen Tiszavasvári (KM) — Ti- szavasvári önkormányzatának képviselő-testülete úgy döntött, hogy csatlakozik az ingyenes tej akcióhoz. 1998. december 31-éig a tej értékének 30 százalékát, 1,6 millió forintot a költségvetésből biztosítják. Sulyok József polgármester elmondta: a város bölcsődéjében, óvodáiban és általános iskoláiban összesen 2445 gyermek juthat minden tanítási napon 2 dl tejhez ingyen, így elősegítve az egészséges életmódra nevelést. A testület arról is határozott, hogy az intézményvezetőknek szeptember 30-áig értékelni és összegezni kell az ingyenes tej akció lebonyolításának tapasztalatait. Ratkóra is emlékeztek Tokaj, Nyíregyháza (KM B. I.) — Szerdán befejeződött az egyetemes magyar irodalom nyílt fóruma, a Tokaji írótábor. Az augusztus 17-19. között rendezett tábor vendégei voltak a szomszédos országok irodalmának nemzetközi hírű képviselői, így a szervezők alkalmat teremtettek a különböző nézetek, elképzelések megvitatására. A háromnapos tanácskozáson sok író szólt hozzá a „Régiók határok nélkül, forradalmak befejezetlenül” című témakörhöz. Előadást tartott — többek között — Kiss Gy. Csaba, Mircea Martin (Románia) és Karol Wla- chovsky (Szlovákia). A résztvevők szerdán fát ültettek Ratkó József emlékére, majd szabad fórumot tartottak az irodalom helyzetéről. A póráz biztonsága INAtdarat tolláról, embert bá- rátjáról... Ismerős a mondás. De alighanem kiegészíthetjük egy újabb megfigyeléssel is. Embert kutyájáról... Rögtön hozzáteszem, ezúttal nem az olykor státusz-szimbólumnak számító, drága kutyákról van szó. Csupán a kutya külsejéről, amelyről az ember másodpercek alatt felismeri a barátját, ismerősét, vagy éppen haragosát... Kinézek az ablakon, s megpillantom a hosszú fülű, „nemtudom" milyen fajtájú kutyát. De azt viszont tudom, valahol itt kell lenni az ismerősömnek is, aki szinte elválaszthatatlan a hosszú fülű kutyától. Ki is szólok barátságosan... — Szia, a kutyáról ismertelek meg... Az ismerősöm felnéz és egy kis sértődöttséget mímelve, visszadobja a labdát: — Hát rendes vagy! A kutyáról ismersz meg, nem pedig fordítva. Jól nézünk ki!... Igazában nem tudom, igaz-e a tudományosnak nem éppen nevezhető sejtés, amely szerint az emberre olykor jellemző, milyen kutyát választ magának. Az erős jellemű, kemény emberek ezek szerint a harcias, nagytestű, tekintélyt parancsoló ebeket kedvelik. A gyöngédebb lelki al- katúak inkább a szobakutyákat, vagy éppen a zsebkutyákat imádják. De ennek akár igaz lehet az ellenkezője is. Ismerek megkérgesedett, úgymond csontos jellemű embereket, akik egy maréknyi kutyával is beérik, míg egyes igen-igen gyöngéd, már-már mimózának számító személyek a harcias, mogorva, félelmetes ebekkel grasszálnak. A lélektan művelői mindenre kézenfekvő válaszokat adhatnak. Talán jellembeli, alkati sajátosságaikat akarják kiegyenlíteni a lényüktől idegennek tetsző kutyákkal. De legyen bárhogyan, abban is lehet némi igazság — sértés ne essék —, hogy némely gazdi egy idő után hasonlít a kutyájára, vagy éppen fordítva. De ez mindegy. Valószínűnek tartom, hogy nem szándékos választásról van szó, már ami a hasonlóságot illeti, hanem a véletlenek összjátéká- ról. Vagy éppen arról a jelenségről, amit a házasélettel foglalkozó szakemberek hasonlósági tesztjei igazolnak, amelyek szerint egyes házaspárok életük során egyre inkább külsőleg is hasonlítani kezdenek egymásra. Hogy ezt milyen folyamatok idézhetik elő, s egyáltalán van-e tudományos alapja az állítólag kísérletekkel is alátámasztott megfigyeléseknek, nem lehet tudni. De térjünk vissza az ebekre! Azt tapasztalom, hogy a kutyák. legalábbis az intelligensebbek, képesek hatni a gazdájukra. Mégpedig a jó tulajdonságokat erősítik bennük. Van egy nagyon ideges, már-már az idegroncsjelzőt is kiérdemlő ismerősöm, akit saját állítása szerint is a kutyája gyógyított ki a neurózisból. A kutya nyugalma, méltósága, sajátos bölcsessége hatott rá, és egy idő múlva ő is kezdte átvenni a kedvenc eb pozitív tulajdonságait. Teljesen nyugodt ember lett belőle. Csak még azon nem tudok eligazodni, ha ez így van, egy másik ismerőst, akit kilométerekről meg lehet ismerni az agresszív, minden közeledő kutyába belekötő, hangoskodó kutyájáról, az miért nem teszi ugyanilyenné a gazdáját. A törékeny asszonykát, akinek minden erejére szükség van, hogy féken tartsa a lázadó szellemű ebet, aki a nála tízszer nagyobb kutyákra is képes lenne rátámadni. Őmaga alig nagyobb egy zsebkutyánál... W ugy látszik, az apró eb nincs tisztában a társadalmi státusával, azt gondolja, nem a nagyság, a termet a fontos, hanem a támadó szellem. Persze pórázon van, így könnyű nagylegénynek lenni. De nem tudom, mi lenne, ha elengednék. Talán megnyugodna. De így? A póráz biztonsága biztonságot ad neki, így azt hiszi magáról, ő a legerősebb, a legvagányabb kutya a porondon... A Nemzeti ára Szöveg nélkül Ferter János rajza I-—•y • ................................................ ■■■■■■• V. v ■■■■■■'..■.•'.v.-v:-:-.'.— ■■ ■■. ■■ *
