Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-03 / 180. szám
1998. augusztus 3., hétfő 3. oldal A matrica ára Sípos Béla Továbbépül az M3-as, épülnek a fizetőkapuk is. Az autópálya Gyöngyös-Füzesabony szakaszán, amelyet hamarosan átadnak, mintha mi sem történt volna, ugyanúgy állnak a kapuk, mint a már rég elkészült Bu- dapest-Hatvan szakaszon. Pedig nem is olyan régen, egy-két esztendővel ezelőtt Gödöllő polgármestere sztrájkokkal, a közlekedés megbénítását szolgáló intézkedésekkel fenyegetőzött. Ugyanis attól tartott, ha fizetni kell a sztrádán, akkor inkább a városon keresztül vezető utat választják az autósok. A májusi választási ígérgetések egyik legfőbb pontja éppen az autópályadíjak eltörlése, illetve mérséklése, a matricás rendszer bevezetése volt az akkori ellenzék részéről. Azóta valahogy nem hallani az Ígéret betartásáról, sőt, mint látható, a kapuk továbbépülnek, s talán már Gödöllőnek sem olyan fontos a dolog... Az való igaz, Európában csak néhány országban nem kell fizetni az autópálya használatáért. Ahol pedig fizetni kell, ott borsos árat kérnek — ha átszámítjuk forintra. Ige- nám, csakhogy ott másak a kereseti viszonyok, s ha értékarányosan nézzük a Győr- Hegyeshalom közötti pályaszakasz díját akkor az itteni 43 kilométeres szakaszért fizetett összegért mondjuk Franciaországban, vagy Olaszországban akár a távolság ötszörösét is megtehetik az autósok. Mit mondjak, nem mindegy. A matricás országokról nem is beszélve. Ötszáz schillingért, nyolcezer forintért január elsejétől szilveszterig autózhatnak az osztrákok a sztrádákon. Svájcban mindez negyven frankba, hatezer forintba kerül. A minap az is kiderült, hogy az egységes sztrádadlj-politika nem jelent azonos díjakat a különböző autópályákon. Mondván, az egyes sztrádákat más és más cégek építették, nem azonos koncessziós- és hitelszerződések mellett. Ugyanakkor azt is felvetette az illetékes tárca minisztere, ha a kormány a vignettás díjstruktúra mellett dönt, akkor az autópályákat használóknak olyan összegű díjat kell fizetniük, amely elegendő az utak fenntartásához, üzemeltetéséhez és még szerény fejlesztéseket is lehetővé tesznek. Most már csak az a kérdés, vajon mennyi az az összeg, amely elegendő mindezek fedezetére? Kiállítás Máriapócson Máriapócs (KM) — Megtapasztalhatjuk a tér és a forma, valamint a színek harmóniáját — olvasható a vendégkönyvben Balogh Géza kiállításán. A Máripócson született festőművész, szobrász munkái július 15-től láthatók szülővárosában. Festmények, domborművek, bronzérmek szerepelnek a tárlatban. Balogh Géza neve külföldön is ismert, hiszen Svédországban, Németországban is láthatta már műveit a közönség. Nyíregyházán a Bujtosi Szabadidő Csarnokban találkozhatunk a munkájával, ő készítette a Felhőfal nevű domborművet. Meghódítják a hazai piacot is Fejlesztéssel újabb munkahelyek • Korszerű felületkezelő üzemet építenek az idén Horányi Zsuzsa Timár (KM) — Példaértékű gyorsasággal — Hat hónap alatt — épült meg Tímáron a Rofa-Nowalis Kft. üzemcsarnoka, amelyben már megkezdték a termelést. Európa autógyáraiba szállítanak termékeket, anyagmozgatási rendszerek elemeit készítik az Audi, az Opel, és a Ford gyáraknak. Ezenkívül késztermékek raktározásához szükséges szállítórendszereket is gyártanak. Az indításkor azt tervezték, harmincötén találnak az új csarnokban munkát, ezt azonban máris túlteljesítették, hiszen több mint negyvenen dolgoznak a kis szabolcsi község fémipari üzemében. A dolgozók nagy részét a Munkaügyi Központ közvetítette a kft.-hez. A megrendelések is bőségesek, már jövő évre szóló igénybejelentések is érkeztek, idén teljesen le van kötve a kapacitásuk. Az új üzemcsarnokban május elején kezdődött meg a termelés, az azóta eltelt három hónap mérlege pozitív. A termékek színvonala továbbra is kiváló, megfelelnek a nyugat-európai elvárásoknak. A korszerű munkakörülmények hatására változott a dolgozók szemlélete is, azonosulni tudnak a problémákkal és fel- készültségüknek köszönhetően megoldják azokat. A megrendelők megelégedettségére utal, hogy ez év második felére megduplázták eddigi megAz indításkor azt tervezték, harmincötén találnak az új csarnokban munkát, ezt azonban máris túlteljesítették A szerző felvétele rendelésük nagyságát, amely meghaladja a 150 millió forintot. Új nyugati partner is megkereste a céget Belgiumból, az első referenciamunkát július utolsó hetében indították a Benelux-ál- lamba. Alig fejezték be az üzemcsarnok építését és berendezését, további fejlesztésekben gondolkodnak. Csegei László ügyvezető igazgató újabb pályázatot nyújtott be a Fejlesztési Ügynökséghez. Ha ezt a beruházást sikerül megvalósítaniuk, nemcsak a termékek végső megjelenési formája lenne színvonalasabb, hanem lehetőség nyílna létszámbővítésre, és a cég piaci helyzetének további stabilizálására. Elsősorban exportra dolgoznak, azonban termékeikkel szeretnék meghódítani a hazai piacot is. Esélyeik kedvezőek, megkezdték a tárgyalásokat itthon is, nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben Nyíregyházán is megjelennek a timári üzemben készített termékek. Házastárs vagy élettárs? Magyarországon is egyre többen választják az utóbbit Nyíregyháza (KSH - M. P. M) — Magyarországon egyre többen választják házasság helyett az élettársi kapcsolatot. Jelenleg a (házaspári és élettársi) párkapcsolatok több mint hét százaléka, közel 180 ezer alapul konszenzu- ális együttélésen. Gyakoriságuk elmarad a nyugat- és különösen az észak-európai országokra jellemzőtől, viszont jóval meghaladja a hagyományosan katolikus országokét. Ez az együttélési forma Magyar- országon inkább az idősek körében gyakori, míg azokban az országokban, ahol hagyományai vannak, főként a fiatalokra jellemző. Házastárs helyett azonban a magyar fiatalok közül is egyre többen választanak élettársat, illetve maradnak nőtlenek és hajadonok. A KSH 1996. évi mikrocenzu- sának adatai szerint az élettársi kapcsolatban élő közel 360 ezer emberből 120 ezren 30 éven aluliak, 80 ezren 30-39 év közöttiek, 160 ezren pedig ennél idősebbek voltak. Iskolázottsági színvonaluk összességében alacsonyabb a házaspárokra jellemzőtől. Mintegy felük legfeljebb nyolc általános iskolát végzett, diplomát pedig mindössze 8 százalékuk szerzett. Iskola végzettségtől függetlenül is egyre többen választják ezt az együttélési formát. A diplomások körében 1990-1996 között duplájára emelkedett az élettársi kapcsolatok száma. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében 1996-ban a 132 ezer házaspár mellett közel 7 ezer pár tartott fenn élettársi kapcsolatot, vagyis a párkapcsolatok országosnál kisebb része, 5 százaléka alapult konszenzuális együttélésen. Szenvedélyes sorok Sokak szerint napjainkban kezd kihalni az emberekből a közlési vágy. Szép lassan leszokunk a beszédről, vagy ahogyan divatosan mondják, a kommunikációról. Olykor némán, robotemberként megyünk el egymás mellett. Szakemberek szerint ez tulajdonképpen jó, mert ez az egyén önvédelmi reflexe az őt érő hatásokkal szemben. Különben másodpercenként bolondulhatnánk meg, miközben úgysem tudnánk változtatni a dolgok menetén. Szerencsére a legtöbb jelenség nem egy, hanem két pólusú. Vagyis, miközben sokan valóban leszoknak az egyik legtermészetesebb emberi igényről, a közlésről, az egymás iránti érdeklődésről, úgymond begu- bóznak a saját világukba, létezik egy másik, már-már beteges méreteket öltő igény. Ez pedig az állandó és szenvedélyes közlési vágy. Mindent mindenkivel megbeszélni, megosztani. Még ha a másik nem is biztos, hogy túlságosan igényli az effajta információ zuhatagot. Ez is egyfajtája az önvédelmi reflexnek, állapítanák meg a szakemberek bölcsen. Sokan így védekeznek az őket érő tömérdek negatív hatás ellen. Persze a dolgok lényegén ez sem sokat változtat, de egyéni terápiának nagy valószínűséggel alkalmas. Ha pedig valaki az élőszavas megoldást nem szívesen alkalmazza, fog egy darab papírt, leírja a véleményét, bedobja az érintett személy postaládájába és máris létrejön az információs lánc. Az már csak természetes, hogy e levelező megoldás leginkább nálunk, magyaroknál vert gyökeret. Kényelmes, olcsó és kockázatmentes. Több társas és bérház lakói igazolhatják, mióta felfedezték a levelező csevegéseknek ezt az új fajtáját, az emberek közelebb kerültek egymáshoz. Sőt, egymás szüleihez is. Tudok egy négyemeletes társasházról, ahol nincs olyan levelesláda, amelybe a lakók naponta ne találnának ilyen vagy olyan üzeneteket. íme néhány: „Ha legközelebb elfoglalod a kocsim helyét, behorpasztom a járgányodat." „Máskor ne csukd be az orrom előtt a lépcsőházi ajtót, te bölény" „Ne zúdítsd a szemetet a kukaedény mellé, te barbár." „Ha még egyszer az ablakon rázod ki a szőnyeged, a levesembe, rád uszítom a kutyámat." „Tudod, hogy vécéztesd a kutyádat, de nem az én ajtóm előtt, te kutyabuzi." „Hallom kire szavaztál, te kulák- ból lett bolsevista". Mondani sem kell mennyire színessé, mozgalmassá, már- már demokratikussá vált e ház lakóinak élete. Ezt a közlési játékot soha nem lehet megunni. Van annál izgalmasabb, mint amikor a család leül este vacsorázni és együttesen próbálják kitalálni, ki volt az a senkiházi, aki az aznapi sorokat írta? Eközben a senkiházi is ugyanazt teszi, mert ő is megkapta az aznapi üzenetet és már izgatottan fogalmazza a következő levelet. Állítólag egyesek már csalódottak, ha aznap nem kapnak üzenetet. Hát senki nem akarja őket a fenébe elküldeni? Már arra se méltatják őket? Hát ennyire közönyösek lettünk? Ipari park Gyarmaton Fehérgyarmat (M. K.) — Fehérgyarmaton is komoly gond a foglalkoztatás. Nemes István, a település polgármesterét arról kérdeztük: várható-e előrelépés ezen a területen? — Az ipari park cím elnyerése erre lehetőséget kínált. Így nemcsak országosan, de határainkon kívül is nyíltak lehetőségek. A minisztérium kiemelten kezeli és kiajánlja ezt a területet. Az ipari minisztériumban kezelt gazdaságfejlesztési célelőirányzatból illetve a Megyei Területfejlesztési Tanácstól is támogatásra számíthatunk. Jó esetben 70 százalékos állami támogatásra van esélyünk egy-egy beruházás megvalósításánál. Féléves előkészítő munka alapján születhetett meg a cím elnyerése. A szerződés arra kötelez bennünket, hogy az infrastruktúra kiépítése mellett, ezen a területen minimum 10 vállalkozás beinduljon. Itt újabb 500 fehérgyarmati illetve térségbeli munkába állítását is meg kell oldanunk. A fejlesztést három ütemben terveztünk. Annyiban vagyunk szerencsések, hogy a repülőtér irányító épülete létrehozásakor (a reptér része az ipariparknak) a vizet, a gázt, a villanyt odavezettük a területre. A szennyvíz illetve a telefon kapcsolódása megoldható. A repülőtér mögötti területet használjuk fel iparikereskedelmi létesítményekre. A 20 hektáros terület iránt nagy az érdeklődés. HexDomoa Ferter János rajza |
