Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-15 / 191. szám

1998. augusztus 15., szombat

19. oldal

Programajanlo

□ Hárfaest. Szombaton, augusztus 15-én véget ér Nyíregyházán a Sóstói Múzeumfalu koncertsorozata. Este hat órától a kisdobro- nyi műemlék templomban Vigh Andrea hárfaművész és Gulyás Dénes operaénekes hangversenyét élvezheti a közönség. (KM)

□ Makettcsodák. Pénteken nyitották meg

V. Országos Makettkiállítást Nyíregyházán a Kölyökvárban. A látványos bemutató szombaton és vasárnap is látható. Augusztus 15- én bírálja el a zsűri a maketteket, utána 16 órától szórópisztoly-bemutatót tartanak. A gyerekeket alkalmi műhely is várja, ahol a papírmakettek készítésére tanítják majd a jelentkezőket. Vasárnap délután 15 órakor tartják az eredményhirdetést; ekkor adják át a díjakat is. Szombaton és vasárnap egész nap börze és videofilm-vetítés szórakoztatja a vendégeket.

□ Szépségverseny. A nagy halászi Júlia Centrái Discobárban augusztus 16-án — szombaton — 20 órától szépségverseny lesz.

□ Falubuli, Nyolcadik alkalommal rendezik meg augusztus 16-án — vasárnap — délután négy órától az orosi Herman Ottó Általános Iskola hatalmas sportudvarán és az intézmény „fedett helyiségeiben" a mindig soA falubulin a legkülönbözőbb versenyszámokban — pl. szkanderezésben — mérhetik össze tudásukat, erejüket a résztvevők Harasztosi Pál felvétele

kákát érdeklő falubulit. Az éjfélig tartó, változatos tartalmú programban lesz többek között — sokféle vetélkedő, játéklehetőség, ügyességi próbák, művészi bemutatók, tánc, móka, kacagás — ahogy ez már szokásos. Nem marad el a mindig nagy izgalommal várt tombola sem. Az éjszakába nyúló diszkóban pedig ki-ki vérmérséklete szerint „kimozoghatja" magát.

□ Mozi. A nyíregyházi Krúdy moziban szombaton és vasárnap a következő filmeket láthatják az érdeklődők. A Halálos fegyver 4. című színes, amerikai filmet — főszerepben Mei Gibsonnal, Dany Gloverrel és Rene Rus- sóval — délután kettőtől, negyed öttől, fél héttől és este háromnegyed kilenctől játsszák. A Mr. Magoo című színes, amerikai filmvígjátékot — főszerepben Leslie Nielsen- nel, Kelly Lynchcsel és Malcom McDowval — éjjel hármnegyed tizenegytől vetítik.

□ Fesztiválnyitány. A II. Nyíregyházi Nemzetközi Néptáncfesztivál ünnepélyes megnyitóját augusztus 17-én 18 órától tartják Nyíregyházán, a Kossuth téren. (KM)

A svéd Vallingby Folkdansgille együttes Stockholmból érkezik Nyíregyházára

KM-reprodukció

□ Orgonakoncert. Ismét komolyzenei

hangversenyre várják a közönséget Nyíregyházán, a Kossuth téri római katolikus társszékesegyházban. A koncerten — melyet augusztus 23-án este hét órától tartanak — Nagy János orgonaművész játékában gyönyörködhet a közönség. Közreműködik a Ti- szavasvári Városi Vegyeskar Gebri József vezényletével. A műsorban Bach-, C. Frank-, Gounod- és Boéllman-kompozíciók hangzanak el.

Vasútfejlesztés = gazdasági növekedés

A százéves vasútépítő kedv — és következményei • Fejlesztés helyett egész vonalak felszámolása

Margócsy József

Az első vonal megnyitása 1858- ban Debrecen-Nyíregyháza-Sze- rencs között, majd 1872-ben a Kisvárda-Ungvár irányú közlekedés megindulása hamarosan bizonyította, hogy a gazdasági fejlődés alapja a vasút. Ezért, mintegy száz évvel ezelőtt, ugrásszerűen növekszik az előmunkálati engedélyes vasútépítő társulások aktivitása.

Már 1880 táján a Nagykállón át Mátészalka felé tervezett vasútvonalról tárgyalnak. A volt megyeszékhely, Nagykálló lakossága most kapva-kap a lehetőségen. A nyírbátoriak, elsősorban Mandel Pálnak, a kerület több ciklusban országgyűlési képviselőjének vezetésével áldozatkészen csatlakoznak. Nyíregyháza képviselő-testülete szerint „gaz- dászati és kereskedelmi szempontból is közérdek” a Szatmár megyei, 1863 óta már járási székhely Mátészalkával kiépítendő 57 kilométernyi vasútvonal megnyitása. Erre 1887 nyarán kerülhetett sor.

Még 50 évvel ezelőtt is Szabolcs vármegyéhez tartozott Polgár nagyközség. A millenniumi ünnepségek idejére tervezték a 48 kilométer hosszúságú „következő” vasútvonal átadását. 1896 októberében már járhatott is a Görögszállástól kiágazó vonalon az akkoriban szokásos vegyesvonat személy- és teherkocsis szerelvénye. Ennek a vonalnak a létesítését segítették azok a megvételre került 400 korona névértékű részvények, amelyeknek egyik példánya itt is látható.

Éppen 100 évvel ezelőtt ír to- borzó cikket a Nyírvidék egy Vá- sárosnaményig vezetendő vasútvonal kiépítéséhez. A szerző érvelése figyelemre méltó: szükséges, katonailag is fontos a megvalósítás „az Oroszországgal! háború esetére”. Ehhez azonban még Beregszász-Munkács között

rad-Ady E. utca vonalától keletre feküdt a 100 holdnyi nagyvásártér. A vasútállomás ma már „Nyíregyháza külső” elnevezéssel működik. — Megjegyzendő, hogy párhuzamosan tudhatunk 1895-96-ból olyan társulásokról, amelyek Vásárosnamény-Gerge- lyi-Tákos-Csaroda-Surány-Beis kellene párhuzamos, mentesítő vasútvonal: „akár támadás, akár visszavonulás esetére”. (Nyírvidék 1898. május. 29.) — A megye támogatja a vállalkozást, a kereskedelmi miniszter inkább gátolta.

Nyíregyháza állásfoglalása sem volt egységes. A gazdatársadalom támogató szavazói kikötötték, hogy legyen az első állomás a (hajdani) vásártér kiszolgálására marharakodó-állomás is. (K:9206. 1898. szeptember 23.) 1912-ig ugyanis a mai Nagyváregszász vonal építésében gondolkodtak. (Közismert, hogy ezek a tervek eddig soha nem valósultak meg.)

A már kiépített, Nyíregyháztól sugarasan kiinduló vonalakat most már az újabb vállalkozások hálószerűén igyekeztek összekötni, újabb települések bekapcsolásával. Ilyen az 1897-ben épült Tiszalök-Büdszentmihály (Tiszavasvári) közötti 9 kilométeres szakasz. — Majd hosszas tervezgetés után az Ung megyéből induló, Szabolcs szélét érintő, Szatmár megye székhelyére érkező vasútvonal nyílhatott meg 1905 szeptemberében: Csap- Záhony-Vásárosnamény-Máté- szalka és Nagykároly között. — 1911-ben leágazás indul Nagykál- lótól Nyiradonyig, s csatlakozhat a már régebben épült Debrecen- Nyírbátor-Mátészalka közti forgalomhoz. — Ugyanebben az időben keletkezett a Kisvárdát Bak- talórántházával összekötő vonal- szakasz: ez, azonban néhány évtizede egy hirtelen támadt takarékossági kampány áldozataként megszűnt. — Szatmárban a Má- tészalka-Csenger-Szatmárnéme- ti közötti forgalomnak 1909 a megnyitási éve. Ugyancsak e század elejétől jár a vonat á Fe- hérgyarmat-Zajta-Szatmárné- meti vonalon. Közismert, hogy 1926-ban ehhez járult szükséges toldalékként, immár csak hazai tájakon, a Mátészalka-Fehér- gyarmat közötti 18 kilométeres járat.

Trianon után az új határok elmetszették a vasútvonalakat is. Később, a bécsi döntések időszakában a régi helyzet állhatott vissza — rövid időre. A napjainkban érvényes vasúti menetrendkönyvben csak arról értesülhetünk, hogy Mátészalka és Nagykároly (Cáréi) között van ugyan nemzetközi közlekedés, de kizárólag kishatárforgalom részére.

Már a második háború után nyílt meg, keskenyvágánnyal, a Jánkmajtis-Kölcse közötti vonal. Ezt nagy örvendezéssel fogadta a környék. A tervek szerint Tisza- becs lett volna a végállomás. Fejlesztés helyett azonban az egész vonalat számolták fel inkább.

Akit a kihívások éltetnek

Karádi Zsolt

Egy ember, akinek (majdnem) minden sikerült. Egy oktató, akiért rajonganak a diákjai, aki Európa nyugati felében éppoly otthonos, mint a Nyírségben. Egy kutató, aki nyelvek, kultúrák szerelmese. Egy főiskolai tanár, akinek ez év tavaszán a magyar-francia felsőoktatási és tudományos együttműködés terén kifejtett másfél évtizedes, magas szintű tevékenysége elismeréseként a Francia Köztársaság miniszterelnöke a Francia Akadémiai Pálmarend lovagi fokozata kitüntetést adományozta. S aki mindezt elérte, Mihalovics Árpád, huszonnégy, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán töltött esztendő után megválik Nyíregyházától.

— Szeptember elsejétől a Veszprémi Egyetemen létesítendő Francia Nyelv és Irodalom Tanszék szervezőjeként és vezetőjeként dolgozom — mondja a hangjában némi nosztalgiával. — Időközben meghívást kaptam a párizsi Sorbonne Nouvelle Egyetemre, ahol Per- rot professzor úr Magyar Intézetében vendégtanárként francia-magyar kontrasztív nyelvészetet, fordításstilisztikát, nyelvtipolőgiát és nyelvi szövegelemzést oktatok, illetve részt veszek a készülő francia-magyar nagyszótár munkálataiban. Az egyetemi teendők mellett, a kinn töltendő egy, esetleg két esztendőben kultúr- diplomáciai misszió is vár rám: a Francia-Magyar Egyetemközi Központ igazgatóhelyetteseként a magyarországi felsőoktatási intézmények számára új tudományos és oktatási együttműködési lehetőségek megteremtése lesz a feladatom.-- , o Egy effajta, fényes karriert

befutott személyiség esetében joggal tehető fel a kérdés: vajon elégedett-e mindazzal, amit elért?

— Nos, hogy elégedett va- gyok-e? — tűnődik főiskolai dolgozószobája foteljében hátra dőlve —, talán nyolcvan százalékban igen. S hogy miért? Elsősorban azért, mert szeretem azt a hivatást, amit fiatalon választottam. A munkámban sokat segített a családom. Kiegyensúlyozott házasságban élek. Feleségem, Alojzia, a Mezőgazdasági Főiskola Idegennyelvi Lektorátuson dolgozik orosz-német- olasz szakos nyelvtanár. s a Pécsi Tudományegyetem nyelvészeti doktori képzésének végzős hallgatója. Natália Iá- Mihalovics Árpád

nyom francia-német szakos egyetemista Debrecenben, ősztől pedig a Strasbourgi Egyetem budapesti kihelyezett tagozatán francia-német európai uniós fordító és tolmács szakos hallgatója lesz. Péter fiam most fejezte be az első gimnáziumot a győri bencéseknél. — S mindemellett számos kitűnő kollégám van. Ismerőseim gyakran mondogatták: szeret téged a jóisten, mert sok értékes baráttal áldott meg. Mindig is úgy véltem: csak a másik emberért érdemes élni. Ezt számomra Saint-Exupéry fejezi ki legtömörebben: „Egy hivatás nagysága elsősorban talán abban van, hogy egyesíti az embereket, csak egyetlen igazi fényűzés van, az emberi kapcsolatoké.”

Mihalovics Árpád e filozófia gyakorlására késztetést otthonról hozta: katolikus családban született 1949-ben. Az ózdi gyermekévek után a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett orosz-francia szakos középiskolai tanári oklevelet. Egy esztendeig Salgótarjánban tanított. 1974-ben került a tanárképző főiskolára, ahol egy évet a lektorátuson, majd 1985-ig az orosz tanszéken dolgozott. 1977-ben doktorált magyar- francia-orosz kontrasztív nyelvészetből. A megalakuló francia tanszék vezetője lett 1985-ben, a kandidátusi fokozatot 1988-ban nyerte el nyelvtipológiából ^ 1992 és 1998 kö

lőtt betol tötte a főis kola tudó

KM-reprodukció lányos és külügyi

főigazgató-helyettesi posztját is Szerencsés alkat: személyiségé ben a kutató és a menedzser ta lálkozik. Nemcsak a francia nyelv oktatását szervezte meg, hanem jórészt neki köszönhető az olasz tanszék létrejötte, miközben a nyelvi modulok kidolgozásával kivette a részét a nemzetközi kapcsolatok szak megindításából is. 1996-ban a Paris 3 Sorbonne Nouvelle Egyetemmel akkreditáltatta a nyíregyházi francia szakos képzést, s megszervezte a párizsi egyetem maitrise (egyetemi szintű) képzést a nyíregyházi tanszéken. Az itthoni tevékenységen túl maradt ideje külföldi munkára is: 1992-94 között a Trieszti Tudományegyetem Nemzetközi és Diplomáciai Tudományok Karán három alkalommal két-két hónapot vendégtanárként francia diplomáciai szaknyelvet oktatott, s tanította franciául a közép-kelet- európai régió történetét.

— A francia tanszék volt az életem — szólt a múlt summá- zata. — 1985-ben indítottuk a nyelv- és irodalom-, 1989-ben pedig a nyelvtanári szakot. Rengeteget köszönhetek kollégáimnak, barátaimnak, akik nélkül nem jutottam volna semmire. A sikerek mellett értek persze kudarcok is, de ezeken mindig hamar túltettem magam. Engem a kihívások éltetnek. Úgy alakult a sorsom, hogy az élet számos lehetőséget kínált. Most is az történt, hogy hívtak mindkét helyre, mind Veszprémbe, mind Párizsba. Nem én ajánlkoztam.

Mihalovics Árpád „gyakorló” katolikus. Eljárt a templomba akkor is, amikor ez még nem volt „divat”.

— Számomra nagyon fontos a hit. Ha nem lettem volna hívő, nehezebben éltem volna meg a kudarcokat. Gyermekeinket is ilyen szellemben neveltük. Nem kényszerítettük őket, de úgy tűnik: az ő életükben is fontos helyet foglalnak el a keresztény értékek. Az egyház tanításai közül számomra a leg- élőbb a szeretetről szóló, amit Pál apostolnak a Korinthusbeli- ekhez írott első levele szépen fejez ki. Az, hogy keresztény katolikus vagyok, meghatározó jelentőségű az életemben.

Mihalovics Árpád nem maradt meg a főiskola falai között: tíz évig volt a városi önkormányzat külügyi albizottsága francia-olasz szekciójának elnöke. — Nyíregyháza befogadott — összegzi. — Jól éreztem itt magam. Fájó szívvel megyek el, hiszen a fél életem ide köt, számtalan barátom marad a városban. Ha hozzájuk hazajövök, a fiatalságom vidékére jövök. Ezért nem búcsúzom. De „Párizs nem ereszt el...”