Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-11 / 187. szám

1998. augusztus 11., kedd 12. oldal Mária országa Berki Antal Lassan ezer esztendeje már, hogy Európa felé kacsingatunk. Végigtekintve ezer esz­tendős államiságunk történetét, szomorúan állapíthatjuk meg: sehonnan sehová sem ju­tottunk. Mária országa senki országa, vagy mindenkié. Hiába is fohászkodunk az égiek- hez, hiába is zeng a Boldog Asszony Anyánk, segítséget onnan nem kaphatunk. Segíts magadon és akkor talán megsegít az Isten. István király Sík Sándor drámájában nem lát olyan utódot, aki képes végigvinni a ma­gyarság európai integrációját, aki a félvad, pogány nemzetségek éppen csak megszüle­tett országát képes lenne megtartani, olyat, aki pontot tud tenni az istváni életmű végé­re. A Szűz Máriának ajánlott ország évszáza­dokra lett belviszály martaléka. Mi lett volna ha Vazul kerül István trónjára? Nem lehet tudni, mint ahogy arra sincs válasz, hogy Orseoló Pétert milyen célok vezették, ami­kor idegen fegyveresekkel próbálta megsze­rezni magának István koronáját. Sík Sándor nem is próbálja megfejteni e kérdéseket. Egy fájdalmasan ismerős helyze­tet ábrázol: olyan helyzetet, amikor válaszú­ton összefogás helyett egymásra acsarkodó, a hatalomért mindenre kész érdekcsoportok néznek farkasszemet egymással. Utoljára talán 1989-ben éltünk át hason­lót és azóta sem sokat változott a világ, mint ahogy nem változott Szent István óta sem. Szomorúan aktuális a darab. A régen volt ki­rály alakja köré mai valóságunk szereplői csoportosulnak és ma is kevesen tudnak szembenézni korunk kihívásaival, nem be­szélve arról, hogy még mindig az Európá­hoz csatlakozás problémáján rágódunk. n Fesztiválnyitány. A II. Nyíregyházi Nemzetközi Néptáncfesztivál ünnepélyes megnyitóját augusztus 17-én 18 órától tart­ják Nyíregyházán, a Kossuth téren. (KM) O Kapcsolat. A napokban jelent meg a Contact című, magyar-román közéleti és szolgáltató havilap legújabb (I. évfolyam 5.) száma. (KM) Hiperkorrekt giccs Minya Károly Ugye ismerős az a helyzet, amikor valaki úgy meg van illetődve, hogy a szódát is szoldának mondja? Aki attól való félelmé­ben, hogy véletlenül a suksük-ölés hibájá­ba esik, így szólítja meg a hallgatóságot: Hallgatjuk csak meg a következő regény- részletet! Nos, ezt a jelenséget hiperkorrek- ciónak, hiperkorrekt formának, esetleg hi- perurbanizmusnak nevezik a nyelvészet­ben, s pontosan a következőt jelenti: he­lyesnek vélt, de a valóságban szabálytalan szavak, illetve nyelvtani alakok használa­ta. S mi történik akkor, amikor egy szépíró ezt művészi eszközként használja fel? Nos, akkor születik egy kitűnő naplóregény, stí­lusjáték, amelynek az írója Parti Nagy La­jos, s a mű címe pedig Sárbogárdi Jolán ne­vében A test angyala. íme, máris mindennek bizonyságára egy példa a regényből. Egy ünnepség végén így nyugtázódnak az események: „A meleg légkör zárókőként regenerálta Edina idegrendszerét.” Gyönyörű mondat! Csak be ne gerjedjen! A modern kor képza­vara pedig imigyen testesül mondattá a le­lombozott lány tolla alatt: „Margittay Edi­na naplójára rogyva járt fel-alá...” Közbe- vetőleg ez sem akármilyen teljesítmény, de nézzük tovább! miközben fel-feltörő halk sírása gejzírként övezte orcáját a le- mosó-tonic dacára is...” Erre szokták azt mondani, aki ennél szebbet tud, festi ma­gát. Egyébiránt igen művelt a mi Edinánk, íme miként szervesül mélyről fakadó gon­dolatával Shakespeare: „Ötvenkét percen át úgy vártam reád a rendkívül hűvös tera­szon, mint testnek a kenyér!” Talán senki nem gondolta volna, hogy a képzavar, a helyesírási és nyelvhelyességi hibák teljes tárháza szépírói stílusérték szolgálatába állítható. Aki elolvassa ezt a művet, olyan csemegével találkozik, amit csak csipegetni szabad, hosszan tartóan íz­lelgetni, s nem egyszerre behabzsolni, még ha habszódia is a műfaja... Ki nem mondható világ Gádor Magda művészetében jelen van az abszurd és a destrukció Pa pp D. Tibor Mennyit ér az idegennyelv-tudás A kurrens munkahelyeken az angol a felvételi interjúnyelve Nyíregyháza — Vörös vonal fo­gadja a látogatót Gádor Magda szobrász és grafikus kiállításán a Városi Galériában. A fogadta­tást az Égtájak című Borghes ih­letésű szobor nyomatékosítja, hi­szen a különleges fejű állatalak­zatok, amelyek a művész egyik erényét képezik, a néző fantáziá­ját már a belépés pillanatában megmozdítják. Gádor Magda szobrászi pálya- választása családi indíttatású. Nem csupán a magyar képzőmű­vészet legjelesebbjeinek köré­ben, illetve műveiknek aurájá­ban eltöltött gyermekkor moti­válta, hanem a kezében levő — genetikailag determinált — plasztikai érzék is. Édesapja, Gádor István a magyar kerá­mia egyik meghatározó alakja volt. Gádor Magda a rejtőzködő művészek típusába tartozik. Mű­veiben szavakkal ki nem fejezhe­tő belső érzelmek küzdelmeit lát­juk, amely jelenségről Borisz Uszpenszkij a következőket mondja: „... az egyik esetben a szerző szándékosan külső pozíci­ót foglal el az ábrázolt esemé­nyekkel kapcsolatban (kívülálló­ként írja le őket). Másik esetben viszont olyan pozícióra helyez­kedhet, amely belsőnek számít: felveheti például az elbeszélt ese­mények valamelyik résztvevőjé­nek nézőpontját...” Gádor Magda a fenti megál­lapítás határmezsgyéjén alkot. Szobrai és grafikái olyan emberi érzelmeket közvetítenek, ame­lyek az egyes és az általános megfogalmazások harmóniáját tükrözik, s így válnak művészi alkotássá. A terembe belépve az Európa elrablója című szobor megkerülhetetlen látványa fo­gadja a nézőt. Az állatra (bika) csupán fölnagyított bordaívek utalnak, de a 80 centis monst­rum így is a korábbi mítosz-ér­telmezés mai interpretációja, a rajzok közül a Gondoskodás cí­mű inkább a szeretet börtön jel­legére utal, amelyik úgy veszi körül a szeretet tárgyát, hogy an­nak mozgáslehetősége a nullára redukálódik. A Támadás című csak egy vonallal megoldott, me­rített papírra készült rajz — ez utóbbi matéria indította el Gá­bor Magdát, hogy kibontakoztas­sa rajzi vénáját — azt mutatja, hogy a művész már a pont elin­dulásának pillanatában átengedi kezét a benne feszülő emóciók­nak. Gádor Magda művészetében jelen van az abszurd és a dest­rukció (Sokfejű, Küzdelem). Az Éjfél címmel jelzett szobor arról tanúskodik, hogy a művész pusz­tán kolorisztikus és a természet­től távol álló formai elemekkel is olyan hangulatot tud teremteni, amelynek körébe érve a befog­adó néző megérti az elhallgatott kiáltásokat. Gádor Magda Kiáltás (1994) című szobra KM-reprodukció Kállai János Nyíregyháza (KM) — Napjaink­ban — sokak szerint — a kábító­szer- és a fegyverbiznisz után a legprosperálóbb (s egyben: legjö­vedelmezőbb) üzletág az idegen- nyelv-oktatás. Milyen motívumokkal látja igazolhatónak a „nyelvi éhség” ilyenfokú megnyilvánulását Kó- derné Gömöri Anna, angol sza­kos tanár, a nyíregyházi Katedra Nyelvstúdió vezetője? — Elsősorban a társadalom igényeinek megváltozása inspi­rálja az embereket, hogy tanulja­nak idegen nyelveket. A nyelvtu­dás előnyt jelent az álláshoz ju­tásban. — A kurrens munkahelyeken az angol a felvételi beszélgetés egyik interjúnyelve. A felsőokta­tás több területén — üzlet, köz­gazdaság, vendéglátás — a szak­mai stúdiumok angol nyelvűek. Kétségtelen: akik eleve nyelvtu­Szituációs nyelvi gyakorlat dásbeli hátrányokkal indulnak (kis óraszámban, csak iskolai ke­retek között tanulják a nyelvet), a lemaradást nehezen hozzák be. Az iskolák „teljesítménye” — né­hány kivételtől eltekintve — el­marad a szülők és a társadalom elvárásaitól. De, és ezt fontos hangsúlyozni: Balázs Attila felvétele az iskolának nem feladata a nyelvvizsgára való felkészítés. A feltételei sincsenek meg hozzá: sem személyi, sem tárgyi, sem anyagi — monetáris — kondíció­kat illetően. Pontosabban: az is­kolának lehetősége van nyelv­vizsgaszintű oktatásra, de köte­lezettsége nincs. W. Shakespeare a színésztáborban A szerelem, az emóció, az érzések témakörére összpontosítanak Zalaszentgrót (LI) — Augusz­tus 7-től 15-ig tart az a tábor, amelyet három neves színész­rendező, a Színház- és Filmmű­vészeti Főiskolán is tanító Máté Gábor, Bezerédi Zoltán, valamint Máté Lajos szervez Zalaszentgró- ton. Az ország legkülönbözőbb pontjairól érkeznek ide a szín­házszerető, és jórészt a szakmát valamilyen módon művelő fiata­lok. A tábort a három művész kü- lön-külön, három téma köré cso­portosítva tartja. A legérdeke­sebbnek Máté Gábor foglalkozá­sa ígérkezik: rendezésében a résztvevők feldolgozzák W. Sha­kespeare Sok hűhó semmiért cí­mű klasszikus vígjátékát. Hujber Ferenciéi, a Színművé­szeti Főiskola negyedéves hall­gatójától — aki éppenséggel az utóbb említett rendező osztályá­ba jár — megtudtuk: az itteni alakítások nagyban befolyásol­ják a végzős színinövendékek vizsgáját, hiszen a zalaszentgróti színrevitel alapján kell majd ugyanezt a darabot az Ódry Szín­padon bemutatniuk. A hagyomá­nyosan minden évben megrende­zett tábor munkájában azonban általában a legtehetségesebbek vesznek részt, ezért nem valószí­nű, hogy ezzel az előjátékkal bár­melyik hallgató színjátéka elro­molhatna. vagy ilyesfajta ve­szélybe kerülne. A Bezerédi- és a Máté Lajos-fé- le csoportfoglalkozások is a sze­relem, az emóció, érzések téma­körére összpontosítanak. Ez va­lószínűleg azért van, mert a főis­kola az őszinte kifejezésmódot mint módszert, s nem a techni­kai tudást tekinti fő szempontjá­nak felvételi vizsgáin, és sokszor éppen ez hiányzik a jelentkezők­ből. Az eddigi tapasztalatok sze­rint, ha egy hét alatt a világot nem is váltják meg, a modoros­ság holtpontjáról sikerül kimoz­dítani az arra hajlamos, de fej­lődni szándékozó, jóképességű táborozókat. Bábaregény Nyíregyháza (N. I. A.) — Csordásáé Varga Edit és Kovács József Bábaregény című szakkönyve hallatla­nul izgalmas olvasmány. A magyar szakirodalom alig ismeri ezt a stílust, amely­ben ez a könyv íródott. Több ez, mint szakkönyv és több, mint egy regény. Ta­lán történelmi portré, törté­nelmi szociográfia egy szak­máról, a szülészetről. De több, mint egy szakma iden­titás-alakulásának szociog­ráfiája, ugyanis a szülészet orvosi gyakorlatának előz­ményeiről és napjainkról is szól. És több ez, mint tan­könyv, mert olvasmányos stílusa, tartalma szól mind­azokhoz az asszonyokhoz, akik szültek és szülni akar­nak. Jó ismerni ezt az utat, ahonnét a szülészet indult, hogy jobban megbecsülhes­sük, ahová tart — a család- központú szülészetet. Rendkívül világosan mu­tatja be azt az utat, amelyet a bábaság az ősmagyaroktól napjainkig megtett. Korhű dokumentumokkal, népraj­zi kitekintéssel tárja elénk ezt az izgalmas, ősi szak­mát, az asszonyt segítő asz- szonyt, a bábát. Főhajtás, tisztelgés is ez a könyv az elődök előtt, és talán segíti napjaink szülésznőit abban, hogy rátaláljanak hivatá­sukra, hogy értékeljék az orvosi és szülésznői mun­kát egyaránt. (A Bábaregény című kötetet a Polár Stúdió jelentette meg.) Sváb táncok Németkér (MTI) — Több száz vendéget vár a Tolna megyei kisváros, Németkér augusztus 15-16-ára, a ha­gyományosan megrendezés­re kerülő nemzetiségi na­pokra. Az országos hírű sváb tánccsoportok, kórusok és fúvószenekarok a két napig tartó mulatságon változatos programokkal várják az ér­deklődőket. A kulturális rendezvé­nyeken kívül lesz női, férfi kézilabda-bemutató, de a csúcspontot bizonyára a Fradi-Németkér öregfiúk focimérkőzés jelenti majd, amely vasárnap este hat órakor kezdődik. Schulz Nyíregyhá­za (KM — K. J.) — Harmincon felülieknek óvatosan merem ajánlani ha­zánk egyik legnépszerűbb lemezlovasának — DJ. Schulz-nak, vagyis Németh Zsoltnak, azazhogy Dán von Schulz-nak — új mixalbu- mát. A címe MixBox Vol. 1. No, és hogy miért a vigyá­zatra intés? Egyszerű a do­log: az „összekevert” tizen­három house-sláger fo- gyaszthatósága bizonyos korhatár fölött megfekszi az ember agyát, lelkét, a gyom­rát. Az összhatás mégis le­nyűgöző, esetenként sokko­ló. A mixelésből extra szü­letett. Érdemes rá odafi­gyelni. (BMG Ariola Hungary)

Next

/
Thumbnails
Contents