Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-10 / 186. szám
1998. augusztus 10., hétfő 8. oldat Mi okoznánk a rossz időt? London (MTI) — Hétfőtől péntekig ragyogó az idő és azután pontosan hétvégére megérkezik az eső. Embermilliárdok panaszkodnak az „embertelen” időjárási büntetésre, de amerikai kutatók szerint lehetséges, hogy mi, emberek okozzuk a hétvégi rossz időt. Ezt fejtette ki Randall Cer- veny és Robert Balling, az arizonai állami egyetem két kutatója a Nature című brit tudományos magazin legújabb számában, amelyet a német dpa hírügynökség idézett. A két kutató az Egyesült Államok Atlanti-óceáni partvidékén 17 éven át figyelte a heti időjárási ciklust és megállapította: a hétvégi rossz időnek valamivel nagyobb a valószínűsége, mint a jó időnek. A 17 év feljegyzései szerint a szombatok a legeső- sebb napok, átlagosan évi 658 milliméter csapadékkal. A hétfői napok ezzel szemben a legszárazabbak: az évi csapadék mennyisége mindössze 538 milliméter ezeken a napokon. Az ok a két kutató szerint nem a természetben keresendő, hanem a légszennyeződés heti ciklusában rejlik, amely a sűrűn lakott, part menti vidékekről indul ki. Cerveny és Balling megmérte például az Atlanti-óceán partvidékén lévő milliós városok légszennyeződését. Ennek értéke vasárnaptól keddig a legalacsonyabb, aztán növekedik kezd, míg csütörtökön és pénteken el nem éri a maximumot. A légszennyeződés és az esőzés közötti összefüggést a kutatók még nem tisztázták. Lehetséges, hogy a levegőben lévő szennyező részecskék befolyásolják a hőmérséklet-megoszlást a légrétegekben. Ez viszont kihat a széljárásra és a felhőképződésre. Ezen a téren még további kutatásokra van szükség. Ismeretes, hogy a szennyező részecskék párakondenzációt idéznek elő és elméletileg elképzelhető, hogy így cseppek keletkeznek, amelyekből megfelelő feltételek mellett eső keletkezik. A Floridában fellépő kínai vándorcirkusz két ifjú gumihölgye a legnehezebb pozitúrák bemutatása közben sem feledkezik meg a mosolyról AP-felvétel Ausztrál elefánt Melbourne (MTI) — Nemcsak Afrika és Ázsia, hanem Ausztrália őserdejében is honos immár az elefánt. Ausztrália vadon élő elefántállománya azonban csak egyetlen példányból áll, s az is cirkuszi „származású”. Az AP jelentése szerint Jenny, az igencsak sudár, 4 méter magas elefántasszonyság Victoria államban lépett meg a cirkusztól, miután feltehetően egy elhaladó vonat robogásától megijedt. A 34 esztendős és egy tonna két és fél mázsás állat bevette magát az erdőbe, s az első keresgélés nem vezetett a nyomára. Jenny ugyan idomított elefánt, de a jelek szerint nem a legszelídebb fajtából: a rendőrség figyelmeztette a környék lakóit, hogy ha elefántot látnak, ne merészkedjenek a közelébe, hanem értesítsék a hatóságokat. Mint minden európai nagyvárosnak, Londonnak is megvan a maga arculata és varázsa. A 12 millió lakosú világváros hangulata még ma is hűen őrzi a történelmi hagyományokat. A Tower-hid alkonyatkor Fullajtár András felvételei A Buckingham palota bejárata Victoria királynő szobra a Buckingham-palota előtt Harrods Áruház házhoz szállító hintója Royal Albert Hall (jelenleg komolyzenei koncerteket tartanak benne) Asztmásoknak cseppkőbarlang Abaliget (MTI) — Kristálytiszta cseppkőbarlangi levegőn gyógyulhatnak augusztusban a légúti betegségben szenvedő gyermekek Abaligeten. A Baranya megyei Kerpel Fró- nius Ödön Gyermekkórház pul- monológiai osztályának orvosa, Gödi Katalin az MTI-nek elmondta: az osztály egész hónapra kitelepült a Mecsek hegyei közt fekvő üdülőfaluba, amelynek híres cseppkőbarlangja kiválóan alkalmas az asztmás és allergiás légúti betegségekkel küzdő gyerekek tüneteinek enyhítésére, illetve megszüntetésére. A cseppkőbarlang 18 Celsius fokos, 90 százalékos relatív páratartalmú, por- és pollenmentes levegőjű föld alatti terében naponta kétszer alkalmaznak egyórás, gyógytornával és légzőgyakorlatokkal egybekötött klímaterápiát. Az állandó orvosi és ápolónői felügyelet mellett folytatott kúra a tapasztalatok szerint számottevően javítja a 6-14 éves betegek állapotát, enyhíti, illetve megszünteti szénanáthájukat, orrdugulásukat, allergiás és asztmás panaszaikat. Bár minden harmadik visszatérő páciens, a többiek zöme viszont gyógyultan tér haza az egyhetes terápia befejeztével. A pécsi gyermekkórház az idén már kilencedik alkalommal szervezte meg az egy hónapos barlangi klímaterápiát, amelynek keretében hetente húsz-húsz asztmás, allergiás és más légúti betegségben szenvedő gyermeket — eddig összesen több mint nyolcszázat — kezeltek. Többségük az ország egyik legszennyezettebb levegőjű városában, Pécsett él, de az idén székesfehérvári és zalaegerszegi gyerekek is érkeztek Abaligetre gyógyulni. A sokéves megfigyelés szerint a rossz városi levegő ártalmai egyre fiatalabb korosztályokat érintenek, amit a barlangkúrára jelentkezők korösszetétele és növekvő száma is tükrözi. Huligánmúzeum Budapest (MTI) — A világon egyedülálló Huligánmúzeum nyílik szeptember közepén Budapesten. A megközelítőleg ezerdarabos gyűjtemény legnagyobb részét a tőr- és késkészlet teszi ki (220 darab),amelynek legrégebbi példánya 1920- ból való. A toplista második helyén találhatók a különböző fajtájú gázspray-k, amelyekből „mindössze” száztíz darabot akartak becsempészni a rendezvényekre. Dámvad Mohinak Pozsony (MTI) — A szlovákiai Mohi Atomerőmű építésének éveiben jelentősen megzavarták a környező erdőkben élő vadállomány fejlődését, ezért a Szlovák Vadászszövetség úgy döntött, hogy Magyarországról dámvadakat telepít az erőmű körüli erdőkbe. Az erőmű építésének éveiben az ottani őz- és szarvasállomány megtizedelődött, sőt degenerálódott. A megmaradt erdei vadak genetikai állománya nem alkalmas a szaporításra, sőt a vadak húsa sem fogyasztható. A telepítéshez anyagilag az atomerőmű vezetése is hozzájárul. A kisvárdai vár Vincze Péter felvétele Londoni hangirat
