Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-08 / 185. szám
1998. augusztus 8., szombat 3. oldal Börze vagy büdzsé? Angyal Sándor Ismerősként csengenek a szavak, amikor „koncepciótlan ötletbörzének" nevezi Kun- cze Gábor, a jelenlegi ellenzék egyik frakcióvezetője a kormány kiszivárogtatott elképzeléseit az adópolitikáról. Mintha nem is olyan régen a most hatalomban lévők használták volna ezeket a szavakat az ellenzéki oldalról éppen Kuncze úrékkal szemben. Úgy tűnik, hogy kormányok jönnek, kormányok mennek, az ellenzéki támadás szókészlete marad. Pedig sokan élünk e hazában, akik már nem értettünk egyet május előtt sem az ilyen fellengzősen divatos kritizálással, mert akik, mondjuk, bérből és fizetésből élnek, azok sohasem a koncepciót hiányolják, hanem a pénzt, amit nem kapnak meg. Legfeljebb abban van igaza az idézett ellenzéki politikusnak, hogy a kormány immár szembe találta magát korábbi ígéreteivel és most azon kell töprengeni, hogy miként teremtsék elő a megvalósítás fedezetét. Eközben akaijuk-nem akarjuk, el kell fogadnunk a puszta tényt: koalíciós kormányzás van, ez kölcsönös kompromisszumokat feltételez. Immár a különböző kötelezettségeket és juttatásokat meghatározó törvények, jogszabályok távolról sem a kampány-időszak túlfűtött hangulatát, túllihegett álomvilágát idézik. Itt számok, százalékok néznek farkasszemet egymással s ha komolyan gondolja egy kormányzó koalíció az ország helyzetének szilárdítását, nem bocsátkozhat tíz és száz milliárdos ígéretek kalandjába. Várható volt és be is következik, hogy némely területen enyhítések, más területen pedig szigorítások, újabb tehertételek jelentkeznek. A kiszivárgott hírek szerint adókulcs-emelést nem tervez a pénzügyi kormányzat, de várható, hogy még a Bokros-félénél is keményebb lesz némelyek adócsomagja, amelyek alapján aztán kiméletlenül beszedik a sarcot. Kedvező pl., hogy csökken néhány százalékkal a munkáltatók tbjárulék kötelezettsége (4 százalék), ami arra ösztönöz. hogy bátrabban foglalkoztassanak jelenleg még munkanélkülieket. Hasonlóan kedvező, hogy több pénzt szánnak kultúrára, nagyobb támogatást élvezhetnek a családok a személyi jövedelemadó megállapításakor (ez akár 14-től 54 ezer forintot is elérhet éves szinten). Ugyanakkor várhatóan új tehertétel lesz a munkavállalókra a nyugdíjjárulék egyszázalékos emelkedése, avagy az ingatlanadó általánossá tétele (ezt a jövőben nem bíznák az önkormányzatokra). Úgyszintén forrásnövelő tényező lehet a jövedéki adó emelkedése (az élvezeti cikkeknél plusz százalékokkal is), amiként a nagyobb kiadások fedezetéül szolgálhat az eljárási illetékek növekedése (pl. bizonyos átruházások esetében). Az sem fillérekbe kerül majd, hogy elérjék, kevesebb adócsaló rejtőzködjék közöttünk, hiszen egy ellenőri hálózat fenntartása bizony költséges dolog. Koncepció, vagy amit akartok! — mondhatnánk összegzésként, annak reményében, hogy a kormány elképzelései, ha nem is teljesen, de jórészt egybeesnek azok véleményével, akik régóta vágynak egy igazságosabb közteherviselésre. Van, aki szépít, van, aki nem A környezetre költött forintok java része kidobott pénz marad Nyírbátorban is Kovács Éva Nyírbátor (KM) — Akár Kőműves Kelemenéhez hasonlíthatjuk azt a munkát, amit Nyírbátorban az utcák, terek, közterületek szépítéséért felelősök régóta végezni kénytelenek. A városszépítésre fordított soksok pénz és energia ugyanis gyakorta tűnik haszontalannak, feleslegesnek, hiszen az egyik nap elültetett fának másnap hűlt helye lesz, a még ki sem nyílott virágoknak éjszakától hajnalig már lába kél. Nem vigasz, hogy mindez nem helyi sajátosság, sajnos, országos gyakorlatnak tekinthető. — A legnehezebb körülmények között, a legnagyobb pénztelenség mellett is igyekszik a város a legnagyobb figyelmet fordítani a parkok, utcák, közterületek szépítésére. — mondja Nagy Elek, a polgármesteri hivatal környezetgazdálkodási főelőadója. Ebben az esztendőben összesen négy és fel millió forint áll rendelkezésünkre, ebből az összegből díszfákat, cserjéket, virágokat vásárolunk, s fizetjük a A város főterére nagy figyelmet fordítanak fenntartás költségeit is. Sajnos a forintok java része kidobott pénz marad, hiszen a városlakók egy része nem hogy nem becsüli, egyenesen rombolja, tönkreteszi munkánkat. Most éppen a pihenőpadokkal van a legtöbb gondunk, hiszen a parkokba kirakott ülő alkalmatosságokat a vandálok évente kétszer teszik tönkre. Épp ezért úgy döntöttünk, bizonyos helyekre egyáltalán nem rakunk ki ezek után padokat, más helyeken viszont — mint például a Fáy és a Hunyadi lakótelepeken — igen is lerakjuk azokat, hogy az itt élők, akik megbecsülik környezetüket, lakásuk közelében a szabad levegőn is üldögélhessenek. A lakótelepekre az újak mellett a Szabadság téren lévő padok egy részét visszük át, a térre pedig stílusában oda illőbbeket teszünk. A tér a város szíve, ezért is tervezzük felújítani a két szökőku- tat, melynek üzemeltetése eddig megoldatlan volt, hiszen annak idején a város vízhálózatára kötötték őket, így rengeteg pénzbe kerültek. Most viszonylag olcsó áron, vízforgató rendszerre térünk át, így kevés pénzből a két kút a város dísze lehet. Bátorban is komoly gondot okoz a parlagfű. A város vezetői helyi rendeletben szabályozták az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Jelenleg öten kaszálják folyamatosan a városon belüli részeket, s ebben az évben először a külterületeken két alkalommal vegyszerezéssel is irtják a parlagfüvet. Ugyanakkor szórólapokon tájékoztatják a lakosságot a lehetséges veszélyekről, egyben felszólítják a házak tulajdonosait, tegyenek meg mindent a megelőzés érdekében. — Minden igyekezetünk ellenére is vannak a városban állandósultnak minősíthető kritikus helyek — mondja Nagy Elek. — A vásártér és környéke, a vasúMartyn Péter felvétele tállomás környezete, a Kossuth utca és a Hunyadi utca vége, valamint a MÓL benzinkút körüli területek számítanak ide. Igyekezetünk jó ideje hiábavaló, pedig ugyancsak ebben az esztendőben vezettük be, hogy lomtalanításra, illetve gaztalanításra ingyen adjuk a nyírbátoriaknak a nyitott konténereket. Aki bejelenti a hivatalban, hogy ezekre szüksége van, minden térítés nélkül állunk rendelkezésére. A szemetelők, vandálok mellett a plakátragasztók a legnagyobb környezetszennyezők, s ellenük alig akad módszer. Hiába van a helyi köztisztasági rendelet, hiába tudják, hogy a plakátokat leszedni is azoknak kell, akik felragasztották őket, a dolog nem változik. Diszkók tulajdonosai szemrebbenés nélkül fizetik ki akár a tízezer forintos bírságot is, s ha délben fizettek, éjszaka már ragasztják is az újabb mázolmányokat. Frissítő gyümölcsüket árulják idős urak a nyíregyháza-sóstói strandfürdő bejáratánál Balázs Attila felvétele Emlékpark A várossá válás huszonötödik évfordulójára emlékparkot létesítettek, az itt elültetett fákra, bokrokra közel százezer forintot költöttek a nyírbátoriak. A közterületek fenntartását közmunkások végzik, átlagosan negyven ember dolgozik azon, hogy az itt lakók és ide látogatók minél jobban érezhessék magukat. Charlie-koncert Nyíregyháza (KM) — Charlie — Horváth Károly nyíregyházi koncertje nem július, hanem augusztus 11- én este nyolc órától lesz a nyíregyházi Szabadtéri Színpadon. Tévedésünkért elnézést kérünk! Tűzkakas-torna Nyíregyháza (KM) — Győzelmi esélyekkel utazott el Paksra a III. Túzkakas Országos Strandfoci Vándorkupa döntőjére a nyírbátoriakkal erősített nyíregyházi túzoltócsapat. Menet közben Érdeklődéssel hallgatom reggelente az utakról szóló monoton információt a rádióban. Főleg, ha utazom valahová, jó tudni, melyik utat kerüljem el, merre nem érdemes menni, mert útfelbontó vagy aszfaltozó gépek állják utamat. Az utóbbi hónapokban megtörte valami a monotonságot. Egy női hang szólalt meg, s a korábban unalomig ismételt felbontották, lezárták, elterelték, korlátozták a forgalmat kifejezések helyett nemes egyszerűséggel bejelentette: elkorlátozták. Ez aztán a nyelvújítás, s gondoltam, biztosan jönnek majd az újabb kifejezések is. Aztán eltűnt a hang a rádióból. Lehet, hogy elkorlátozták? Jó nézni, milyen szépen haladnak Nyíregyházán a Korányi utcán a — ha Sóstó felé megyünk —jobb oldal szegélyének kiépítésével. Éppen ilyen jó volt nézni ugyanezen a szakaszon — ha Sóstó felé megyünk — a bal oldalon alig két hónapja, hogy gyalulják le a dímbeket-dombo- kat, s mint zöldül ki a frissen vetett, s naponta locsolt fű az út mentén. Rossz nézni, mostanára mi lett belőle. A szegélyépítés idejére sokszor az előzéshez, sokszor az álló kocsik kikerüléséhez csentek el az autók egy-egy szeletet, ami maradt, arra meg azok álltak kocsijaikkal, akik nem tudtak a szegélyjavítás miatt beállni a házuk előtti feljáróra. Lehet hogy egyszerre bonyolult lett volna mindkét munkát végezni. De a sorrendet azért érdemes lett volna kitalálni. ▼ •V Többször is olvastam a nyáron, hogy itt, meg ott, kisebb, meg nagyobb városokban, strandok környékén repülőgéppel irtják a pihenésünket, estéinket, nyaralásunkat, alvásunkat megkeserítő vérszívókat, a szúnyogokat. Némelyik helyen többször is felszálltak már a gépmadarak, ám a szúnyogok rájuk sem hederítenek. Legalábbis a mi szúnyogjaink. Mikor a repülő fölöttünk szállt, akkor is épp úgy szívták a véremet, mint az előző, vagy az utána következő napon. így aztán tanácstalan vagyok: vagy igaz, hogy a szúnyogot nem lehet kiirtani, csak megfelelő időben lárváját lehetett volna elpusztítani, vagy ha nem, akkor a repülő puttonyában nem irtószer, hanem szúnyogtáp van. A T#T f\ választás után néhány nappal hivatalos levelet kapott az ügyintéző kormány egyik helyettes államtitkárától egy nyíregyházi intézmény. Kérdések szerepeltek a levélben, s mikor elkészültek a válaszokkal, annak rendje, s módja szerint megcímezték a választ névre szólóan a helyettes államtitkárnak. Addigra azonban az új kormány letette az esküt, s minden bizonnyal megtörténtek a névtáblacserék is a minisztériumokban. Két nap múlva visszahozta a postás a levelet, a borítékra az volt írva: a címzett ismeretlen. Fogyókúrára ítélve Ferter János karikatúrája