Kelet-Magyarország, 1998. július (55. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-07 / 157. szám

1998. július 7., kedd 14. oldal ; W KULTÚRA Rabszolgák voltunk Mátészalka, Nyíregyháza (KM) — Szo­katlan formájú, fekete borítású kiadvány jelent meg a közelmúltban Mátészalkán. Veress József Rabszolgák voltunk című könyve egy hadifogság történetét idézi fel az első naptól az utolsóig. Ahogy a szerző megfogalmazza: azért „hogy maradéktalanul bemutathassam az utókornak, hogyan csinált korunk auto­matizált gazembersége egy egészséges em­berből halottat, de legalább testi, vagy lel­ki rokkantat. Bemutatok egy sorsot, ami olyan mint egy kútba esett emberé, aki lenn, a mélységben derékig jéghideg víz­ben áll, a tető elérhetetlen, kiáltása hang­ját elnyeli a mélység”. A fogság 1945. március 31-én kezdődött, valahol az osztrák határnál; az erőltetett menet a kínai hegyekig vezetett, majd vissza — Debrecenig. A beregi árnyék Mizser Lajos Népi szólásaink gyakran használnak ellen­tétes jelentést, gúnyt és iróniát. Többnyire meg is értjük, de néha meg kell kérdez­nünk, hogy mi is a valódi jelentés. A Ló- nyán ismeretes szóláshasonlatok közül mutatok be néhányat. „Kitette a beregi ár­nyékra”, azaz a tűző déli napra (a víz fel­melegedett, az étel megromlott). Ugyan­csak ellentétes értelmű: „Benkrül derül, bocskor merül”, a rím kedvéért mondják így. A rímelés tréfás értelmet is adhat: „Jövőre, ha megyünk Lövőre”, „Takaros, mint a várdi lakatos”. A környéken He- tyen község lakosait ugratták a legtöbb­ször: „Nekidúl, mint a hetyeniek a köd­nek” (előredőlve siet), „Várta, mint He- tyen a vizet” (váratlanul jött a baj), „Örül, mint a hetyeniek az árvíznek” (nem örül). Az árvízből Tivadarnak is kijutott, bár kis­sé gúnyosabb értelemben: „Nekifeszült, mint a tivadari kutya az árvíznek”. Falu- csúfolókból is alakulhatnak szólások. A barkaszóiakra fogták rá, hogy az erdőn ke- resztbevitték egykor a lábtót. így ha valaki szűk helyen akar átvinni terjedelmes tár­gyat, ezt mondják: „Mensz te is, mint a barkasziak a lábtóval”. A dobronyiakat pe­dig a szójárással csúfolják: „Dobronyban hüppen az alma”. Azaz leesik, lepottyan szavak helyett használják a dobronyiak a más falvakban szokatlan „hüppen” szót. Múlandó a fa, akár az ember Huszonöt éves megalakulását ünnepelte a beregi fafaragó tábor Nagy István Attila Vásárosnamény (KM) —A 25 éves beregi fafaragó tábor története igazából még ak­kor kezdődött, amikor az el­sős gimnazista Schmidt Sán­dor Babus Jolán tanárnővel bejárta a Bereget, közel ke­rült a népi kultúrához. 1972-ben részt vehetett Sárospa­takon az első országos szakosí­tott fafaragó táborban. Ennek alapító tagja volt, nagyon szép nyarakat töltött ott. De az élet úgy hozta, hogy még ebben az év­ben a vásárosnaményi művelő­dési központ munkatársa lett, s hozzákezdhetett a fafaragó tábor szervezéséhez. Akkoriban' első­sorban megyei amatőr alkotókra gondoltak. Majd, amikor Sáros­patakon megszűnt a tábor, átvet­te a szerepét a naményi. Ebből aztán egyenesen követ­kezett, hogy Naményba az ország minden részéből érkeztek vendé­gek, körülbelül száz-százharmin- can. Jöttek fiatalok és idősebbek. □ Az alkotó ember arra törek­szik, hogy dacoljon az idővel. A fa, akárcsak az ember, fokozottan ki van téve az elmúlásnak. Miért mégis ez a ragaszkodás éppen a fához? — A fát valóban fenyegeti az elmúlás, de ezek a tárgyak még így is sokszorosan túlélnek ben­nünket. De talán mindennél fon­tosabb, hogy az elmúlt huszonöt év alatt hatalmas kohéziója ala­kult ki a barátságnak. Együtt örültünk egymás sikereinek, s az utóbbi években együtt mentünk a temetésekre is. Nyíregyháza (KM - N.I.A.) — Érdekes előadások szövegét fog­ta össze Takács Péter szerkesztő a Rendszerváltoztatás és helyi társadalom című kötetben. A rendszerváltoztatás szó azt jelenti, hogy egy folyamatnak még csak a kezdetén vagyunk. Ennek egyik vonása, hogy „ná­lunk a lényeg hiányzik: az állam- polgárságára, hazájára, települé­sére, családjára, ennek egzisz­tenciális és közösségi teljesít­ményére méltán büszke polgár­ság. Az a polgárság, amelyik tud­ja, hogy életének, vagyonának, családjának csak a maga válasz­totta, vagy sorsa adta közösség­gel együtt van értelme. Az a pol­gár hiányzik, aki közügyei és magánügyei intézésekor a köl­csönösség bizonyosságára épít­het.” A kötetben terjedelmesebb ta­nulmányok és egyéni reflexiókat tartalmazó írások egyaránt he­lyet kaptak. Hajnal Béla Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye hely­Bécs (MTI) — „Nem akarok hí­resség lenni” — közölte a világ egyik leghíresebb embere, Mick Jagger a bécsi Kurierral, abból az alkalomból, hogy Jagger és társai július 11-én Wiener Neus- tadtban koncerteznek. A fellé­pésre körülbelül 80 ezer embert várnak, ez lesz Ausztria történe­tének egyik legnagyobb popese­ménye. A még mindig cingár és kócos, de már erősen barázdált arcú Mick Jagger nem egoista, bár kétségtelen, falat húzott igazi én­je és a nyilvános énje közé. „Ezen a falon nehéz áttörni, de ha nem uralkodnék az énem fe­lett, belebolondulnék a rockcir­kuszba. Ami a partykat illeti, nem kell két végén égetni a gyertyát, mintha a holnap nem virradna fel. Ma már felelős csa­□ Megszállottság, elkötelezett­ség. Szükség volt ezekre a tulaj­donságokra is? — A fafaragó tábor a népi kul­túra megőrzését, továbbvitelét vállalja. Ez az egyik ars poeticá­ja. A másik az, hogy a közösséget összefogja. Olyan közösséget ho­zott létre, amely képes volt a kö­zös gondolkodásra. Amikor itt vagyunk, feltöltődünk, együtt töltünk néhány napot, s aztán mindenki végzi otthon a maga munkáját. □ A művelődési központban megnyílt jubileumi tárlat kettős arcot mutat. Láthatók itt népi ih­letésű, elsősorban díszítésül szol­gáló tárgyak, másrészt használa­ti eszközök is. A napokban megjelent könyv borítója KM-reprodukció zetét vázolja fel a kilencvenes évek első felében. Tanulmányá­ban, amelyet gazdagon illuszrál statisztikai adatokkal és grafiko­nokkal, rámutat azokra a ténye­ládapa vagyok, de ha a hangulat jó, még mindig tudok olyan jól szórakozni, mint bármely roc- kos”. A Rolling Stones a Bridges To Babylon című CD-ét mutatja be a körúton, s a Kurier kérdezői azt is tudakolták Jaggertől, hogy 180 millió eladott lemez után képes-e objektiven megítélni a Bridges To Babylont. Válasz: „Mindig azt gondolom, hogy az utolsó album a legjobb, így kell gondolnom, különben el­menne a kedvem a folytatás­tól. A kész felvételeket min­dig egy szomszédos helyiségből hallgatom meg, ez nem csak fizi­kai távolságtartás, de szellemileg is bizonyos távolságból teszte­lek”. A Rolling Stones immár több mint harminc éve a popvilág sze­— Ügy gondolom: ez így ter­mészetes. Akkor él igazán a népi kultúra, ha bekerül az embe­rek mindennapjaiba. Ezen a kiál­lításon is vannak olyan próbál­kozások, amelyeknek lényege, hogy a népi motívumok díszítőe­lemek csupán, de a tárgynak használati értéke van. De a hasz­nálati tárgyak mellett megtalál­hatók azok a díszítmények, ame­lyek bekerülnek a különféle in­tézmények falaira vagy éppen kültérre. □ A kiállítás a tábor huszonöt évén kívül Schmidt Sándor eddigi életművéből is bemutat egy szele­tet. — Igen, mert alkotói munkás­ságom jórészt egybeesik a tábor zőkre, amelyek ennek a térség­nek az ország többi részéhez vi­szonyított lemaradását okozták, illetve ír azokról az eredmények­ről is, amelyek bizonyos optimiz­musra adhatnak okot. A bevezető tanulmány után szó esik a megye iparáról és ke­reskedelméről, a mezőgazdaság és erdészet jövőbeni kilátásairól. Izgalmas témát dolgoz fel Fekete Zoltán munkája, amely az önkor­mányzatok és a települések ala­kuló, formálódó viszonyát elem­zi. Ugyancsak érdekes a megye szociális helyzetét bemutató dol­gozat, mint ahogy a rendszervál­toztató folyamat sajátos területét mutatja be A szabadság sajtója című írás. A kötet önálló fejezetét alkot­ják azok az írások, amelyek a közélet fejlődését, az egyes pár­tok arculatának kialakulását elemzik. (A gyűjteményt a Periférián Alapítvány jelentette meg 1998- ban.) replője, vajon hűek maradtak-e a korábbi rajongók? Jagger szerint „természetes, hogy néhányan le- léceltek. Istenem, elmúltunk öt­venévesek. A korombeliek leg­többjének fogalma sincs a mai zenéről. Az utóbbi időben főleg fiatal rajongókat vonzottunk, te­hát még mindig jók vagyunk. Néha a koncerteken lenézek az első sorba, s azt gondolom: vajon a papa és a mama cipelte-e el a gyerekeket, vagy fordítva?” Végül is reális személy-e még a rocklegenda, Mick Jagger? A válasz majdnem sértődött: „Itt ülünk, sört iszunk és tévét né­zünk. Különbözünk talán akár­melyik normális személytől? Nem tagadom, tehetős vagyok, de lényegében nem nagyon csi­nálok mást, mint bármelyik Sto- nes-rajongó.” indulásával. Lehet, hogy szeren­csés ember vagyok, mert sike­rült egy ékrovásos technikát ki­alakítani. Erről meg lehet ismer­ni az én munkáimat. Ez a techni­ka Kalotaszeg környékéről in­dult el, a precizitás jellemzi, szükséges hozzá a körző és a vo­nalzó. Ezt kiegészítettem egy vi- rágdíszítéses ornamentikával. □ A mai pénzínséges világban különösen szép eredménynek szá­mít, hogy a tábor megérte a hu­szonöt esztendőt. — Úgy gondolom: egy-egy tele­pülésnek fel kell vállalnia egy ilyen vagy ehhez hasonló alkotói közösséget. Az arculata ezáltal lesz szebb, mert nyit a külvilág­ra. Színjátszók Zalaegerszeg (MTI) — Há­rom zalai kulturális szerve­zettel, alapítvánnyal együtt­működésben szervez szín­játszó és rendezői tábort au­gusztus 7-től, Zalaszentgró- ton a Nemzetközi Színjátszó Szövetség (AITA). Száztíz résztvevőre számítanak. A tíz napig tartó kurzus prog­ramjában — hat mai és klasszikus szerző művei se­gítségével — többek között szerepépítés, emberi kap­csolatok elemzése és gya­korlása, továbbá színészve­zetési ismeretek elsajátítá­sa szerepel. Filmcenzúra Kairó (MTI) — Cenzúrázva kerül július közepén kerül az egyiptomi mozikba a Ga­mal Abdel Nasszer elnökről készült életrajzi film. Az AFP kairói tudósítójának értesülése szerint a filmből azokat a részeket vágták ki, amelyeket „sérelmesnek tartanak a néhai elnök har­costársaira, a forradalom jelképeire nézve”. Ezek kö­zé a jelenetek közé tartozik például az illetékesek által „westernnek” minősített képsor arról, ahogy Nasz- szer és a forradalom máso­dik számú vezetője, Abdel- Hakim Amer revolverrel a kezében tör utat magának egy tiszti gyűlésre. A cenzú­ra áldozatául esett az a jele­net is, amelyben Amer mar­sall felesége, Berlanti Ab- del-Hamid színésznő „csak­nem teljesen meztelenül” jelenik meg a filmben. A cenzúra nem engedélyezte azokat a képeket sem, ame­lyeken Nasszer egy izraeli tiszttel látható 1948-ban Velünk élő történelem Érdekes a megye szociális helyzetét bemutató dolgozat A Kövek rövidesen Bécsbe gurulnak * i'l Q Szobrok és rajzok. Gábor Magda szob­rász tárlata nyílik meg július 14-én délután négy órakor a nyíregyházi Városi Galériá­ban. A Szobrok és rajzok című kiállításon Papp D. Tibor művészeti író mond bevezető gondolatokat. (KM) □ Nyári mulatságok. A Nyíregyházi Tár­saskörjúlius 14-én 18 órától tartja soron kö­vetkező összejövetelét a Magyar Honvédség Helyőrségi Klubjában. A műsor címe: Nyári mulatságok. A rendezvényre a belépés díjta­lan. (KM) □ Művésztelep. A győri Nemzetközi Mü- vésztelep fennállásának tiszteletére rendezett jubileumi kiállítás szeptember 13-ig tekinthe­tő meg Győrben, az Esterházy-palotában. Fesztiválnyitány. Lehet, hogy a képünkön látható zeneiskolás diáklány is jelen lesz a Nyírbátori Nemzetközi Zenei Fesztivál megnyitó ünnepségén, melyet július 11-én délután öt órától tartanak a város minorita templomában Elek Emil felvétele (archív) Elek Emil felvételei Schmidt Sándor és alkotása

Next

/
Thumbnails
Contents