Kelet-Magyarország, 1998. július (55. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-07 / 157. szám

1998. július 7., kedd 5. oldal A múltról Nemhiába java­solták: ha Bal- kány történeté­ről szeretnénk többet tudni, Molnár Zoltánt keressük. A 28 éves fiatalember oly magával ra- gadóan ad elő, hogy szavai nyo­mán megeleve­nedik a történe­lem. Óvodapedagógus, tanító és történelemta­nár egy személyben, hobbija a falu és isko­lái történetének kutatása. Utóbbi témáról egy éven belül kötete is megjelenik. S most ugorjunk vissza a múltba! Már a kőkorszakban lakott település, er­re utalnak az Abapusztán talált leletek (oxidián szekerce, köpüs balta). Az első írásos adat 1214-ből való: a Váradi Regest- rumban tüzesvas próbának vetik alá ide­valósiak azt a másik balkányi embert, akit édesapjuk megölésével vádolnak. A két Balkány (egyik Cibakpuszta és Ordastelek volt, a másik a mai Balkány) között húzó­dott Csörsz árka. 1221-ben már Bulcan né­ven említik, de később találkozunk a Wal- kan, Wulkan és Nyírbalkány elnevezéssel is. Az 1800-as pecsétnyomatokon már Bal­kan szerepel. A név eredetére több változat ismert. Az első szerint Báli kán besenyő vezérről kap­ta á nevét, akit csapatával Geszterédnél vert meg 1085-ben I. László királyunk, majd elfogta és itt letelepítette őket. Mások szerint török-besenyő származású szó, ki­magasló helyet jelent. A harmadik válto­zat: a bal mocsaras, lápos területet jelöl. A terület első birtokosa az 1200-as évek­ben a Gutkeled nemzetségből kivált Balká­nyi család, amely birtokai után vette fel a nevét. Ők az 1300-as évekre kihaltak, s a XVIII. századra már hetven nemesi család osztozkodik a falu területén. Csak néhány név: Bán, Désy, Finta, Gencsy, Gödény. Utóbbiak leszármazottai nemrégiben jártak itt Pitzburgból, létre is hoztak egy alapítványt az iskolának. A Désyek is tartják a kapcsolatot a település­Az évszázados mamutfenyő sei. Rengeteg látnivalóval dicsekedhet a fa­lu: az 1700-as években épült református templomban ezüst és aranyozott kegytár­gyak láthatók, a templom iskola felé néző falán pedig még az Árpád-kori építészet je­gyei is fellelhetők. Az 1700-as években épült a csodálatos Gencsy-kastély, amelyet ugyanaz az olasz építész, Salvatore Április tervezett, aki a nagykállói megyeházát. A tanyákon pedig még állnak az egykori ne­mesi kúriák. Csiffitanyán évszázados mamutfenyő ejt csodálatba. Néhány éve belécsapott a vil­lám, s 17 métert szakított le a tetejéből, így már „csak” ötven méter magas. Mentők Előrehaladott tárgyalásokat folytat a tele­pülés vezetése a megyei mentőszolgálattal két-három állásos mentőszolgálat létesíté­séről. Az önkormányzat a rá eső részt vál­lalja, már a feltételeket is megteremtette: garázst a kocsiknak, pihenőszobát az orvo­soknak. A balkányiak törekvéseit a kör­nyező települések is támogatják. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Cservenyák Katalin és Szőke Judit. A felvételeket Szőke Judit és Harasztosi Pál készítette A'-Á’ím BALKÁNY ÚJDONSÁGAI Itt vannak otthon Hatvan férőhelyes a megyei önkormányzat fenntartásában működő, de tulajdonképpen minden egyéb értelemben Bal- kányhoz tartozó nevelőotthon. Lakói között vannak olyanok, akik a környékre valók, s olyanok is, akik távolabbra mennek haza vér szerinti szü­leikhez. A nyitott, barátságos, a tehető legcsaládiasabb intéz­mény kapcsolata a település­sel nagyon jó, konfliktusok nincsenek, pedig 4-21 év közöt­ti az életkori megoszlás. Ott- jártunkkor majdnem 30 olyan gyerek hiányzott, akik Hollan­diába utaztak. Sokan már va­kációznak vagy nyári dologra adták a fejüket egy kis zseb­pénzgyűjtés céljából. A család­házban lakók közül néhányan a kertet szépítgették, a kiseb­bek játszottak. A gyerekek egyike-másika már 10-11 éve Balkányban van otthon... Legnagyobb gond a munkanélküliség Üde színfoltja a községnek a Kossuth park Ki hinné: akár Debrecennel ve­télkedhetne Balkány a távolsá­gokban. Két egymástól leg­messzebb fekvő pontja ugyanis 25 kilométerre van egymástól. Az ide érkezőnek azonban nem ez, hanem a rendezett, gon­dozott utcák, porták látványa tű­nik fel. A központ üde színfoltja a Kossuth park, amelynek zöl­dellő fái alatt vidáman játszadoz­nak a gyerekek. Dankó József polgármestertől megtudjuk: sok gondot fordítanak itt a környe­zet rendben tartására. Balkány 7010 lelkes település, lakosságának 31,5 százaléka ta­nyákon él. A huszonhárom ta­nya majd mindegyike szilárd burkolatú úton közelíthető meg, a lakosok menetrendszerű busz szállítja. Az ovisok, diákok isko­labusszal járnak, fenntartásáról az önkormányzat és iskola gon­doskodik. Két tanyán is műkö­dik óvodai csoport. A több mint nyolcszáz tanuló pedig a benti il­letve a tanyai iskolába jár. Nagy figyelmet fordítanak a településen a szociális gondok kezelésére. A legnagyobb baj, hogy a munkanélküliek száma eléri a másfél ezret. Ezért is ösz­tönöznek és támogatnak min­denkit, aki magánvállalkozásba fog. A már működő vállalkozáso­kat, társaságokat pedig a mun­kahelyteremtésben segítik. A 180 dolgozót foglalkoztató helyi ME- TÁLROLL kft. például azt a ked­vezményt élvezi, hogy az önkor­mányzat előnyben részesíti be­ruházásainál. Most például sze­metes konténerek gyártásával bízta meg. A közmunkatanácstól két pályázaton 106-106 közmun­kás foglalkoztatására nyert tá­mogatást a település. Ők vesznek részt a csatornahálózat kivitele­zési munkáiban is. Igaz, most egy kicsit megtorpant a közmun­kaprogram, mert az előző kor­mány már, az új még nem tud a kérdéssel foglalkozni, de biztos­ra vehető: a következő időszak­ban is számíthatnak a munka- nélküliek erre a megélhetési for­rásra. Valójában tűzoltómunka, átmeneti segítség ez, hosszú tá­von megoldást egy üzem létreho­zása jelentene. Ahhoz viszont előbb ki kell építeni az infrast­ruktúrát. Szomorúan mondja a polgármester: egyszer már szó volt üzem létesítéséről, de a vál­lalkozó azért fordított hátat a fa­lunak, mert hiányzott a szenny­vízcsatorna. Dankó József két éve áll a köz­ség élén. Ez idő alatt stabilizál­ták az önkormányzat gazdálko­dását, sőt: sikerült minden adós­ságot visszafizetni. A költségve­tés kiadási és bevételi oldala összhangban van, az intézmé­nyek működése biztosított, s kö­szönhetően a pályázatoknak, ko­moly fejlesztések, beruházások is folytak, folynak. A legfeszítőbb probléma, hogy nincs elég tanterem a két iskolá­ban, ugyanakkor örvendetesen emelkedik a tanulók száma a fa­luban. A benti intézményt hat tanteremmel és tornacsarnok­kal, a Béke-telepit két tanterem­mel és tornateremmel kellene bővíteni. Elképzelések már van­nak, csak pénz is kellene a meg­valósításhoz. Saját forrásból biz­tos nem fog menni. A területfej­lesztési tanácsnál pályázatukat tavaly fedezethiány miatt utasí­tották el. Most nagyon számíta­nak arra, hogy az egyházi ingat­lanokra benyújtott kártérítési igényüket méltányolni fogják, amiből a saját erőt megteremthe­tik, így nagyobb eséllyel pályáz­hatnak. erkedpusztán épít­keztünk, velünk lakik a fiam is a feleségével, de nagyon bánom, hogy nem bent van a laká­sunk. Mindenért bejá­runk, az iskolába, a boltba, az orvoshoz, a gyerek diszkózni is. Kállóba nem kell men­ni semmiért, itt min­den megvan, ami kell. Sokat fejlődött Balkány és szép is, meg lehet itt öregedni, le lehet élni békében, nyugalomban egy életet. Mák Miklósné, háziasszony Egyre jobban érzem magam Balkányban, bár sokat javítana a közérzetemen, ha rend­be tennék a főteret. Saj­nálom, hogy a telefon­hálózat és szennyvíz- csatorna nem készült el hamarabb. Szeretném, ha az önkormányzat tá­mogatna olyan cégeket, amelyek munkalehető­ségeket teremtenek helyben. Ami tetszik: a közmunkatehetőség. Régi álmom, hogy legyen kerékpárút. Járó Mihály, tanuló Pályázatszüret Beköltözik a Családsegítő Szol­gálat munkájába az ezredvég technikája! Ami azért furcsa egy kicsit, mert maga az épület, aho­vá az intézmény vezetőhelyette­se, Tóth Józsefné még mint óvo­dába járt. meglehetősen régi, a húszas években épült, felújításra szorul. A titok nyitja a 42 éves Zsadányi István, aki július 1-től a CSSSZ első embere. Pályázat útján nyerte el az állást, s Inter­net-figyelőszolgálattal kezdte — a világhálóról veszi le egymás után a különböző pályázati ki­írásokat. Hiszen a részben önál­ló, 12 dolgozót foglalkoztató in­tézménynek az az évi 12 és fél millió forint a számtalan kötele­ző és tegyük hozzá, jó érzékkel önként vállalt feladatához bi­zony kevés. Hozzájuk tartozik a falugondnoki rendszer, az idő­sekkel foglalkozás, a gyermekjó­léti feladatok jórésze, a segélyek, kérelmek megírása, továbbítása. Ez utóbbi teendőkört tovább sze­retnék bővíteni, s egy általáno­sabb, például a munkaügyi szfé­rára is kiterjedő (álláslehetősé­gek gyűjtése) szolgáltatást nyúj­tanának. Ehhez azonban jóval több infrastruktúra kell, például fénymásoló. Szeretnének a bal­kányiak ügyes-bajos dolgainak intézésében segédkezni. Pályázati pénzből szerezték a CB-t, az autókat. Zsadányi István jelenleg a helyzettel, az adottsá­gokkal ismerkedik, de máris sok mindenen töri a fejét. Hogy telje­sen tisztában legyenek a tanyás település társadalmi és szociális állapotával, rétegfelmérésre ké­szülnek — erre épülne a megelő­zés. S hogy milyen körülmények között élnek a balkányiak? Mun­kaszerető, becsületes emberek, akik sokszor erőn felül küzde­nek meg a napi megélhetésért. Nagy az átmeneti segélyben, la­kásfenntartási támogatásban ré­szesülők száma. A rendszeres ne­velési segély sorsa az iskolában dől el, az első az, hogy minden rászoruló gyerek egy nap leg­alább egyszer meleg ételhez jus­son. Eleinte szégyelltek segélyért folyamodni, de mára, mivel mu­száj, hát mennek. Tősgyökeres balká­nyi vagyok, bár Csong- rád megyében jártam középiskolába. Ismerek itt mindenkit, s úgy vé­lem, igényesek az itte­niek, csak az anyagiak korlátozzák őket. Észre­venni, mikor van fize­tésnap vagy mikor ve­szik át a szezonális munkáért járó pénzt. Aki itt megdolgozik va­lamiért, felépíti a há­zát, nehezen mozdul el innen. A gyökerek nekünk is fontosak. Békési Ágnes, kereskedő * En Újhelyi-tanyán la­kok, csak ide, a Család- segítő garázsába bejá­rok a feleségemnek és magamnak ruhát ke­resgélni. Busszal jövök be, ha muszáj. Én vi­lágéletemben itt lak­tam, nem akarok már innen el sem menni. Meg hova is mennék? Ismerem itt a fákat, a füveket, ismer itt en­gem mindenki, s köszö­nünk egymásnak, sze­retjük egymást és ez fontos. Gulyás István, tanyalakó Csatorna Még csak most kezdik szer­vezni a lakosságot, de már­is nagy az érdeklődés a szennyvízbekötési lehető­ség iránt. Sokan tudják: hosszabb távon érdekük, hogy csatornába vezessék el szennyvizüket. A hálózat építése már megkezdődött, pályázaton nyert támoga­tásból előbb a kisebb utcá­kon folyik a munka, majd következnek a nagyobbak. Háromszázmilliós költség­ről van szó. Ha minden a tervek szerint halad, októ­berre átadják a rendszert, s akkor kezdhetnek rácsatla­kozni az egyes fogyasztók. Balkányban egyébként nagyon komoly környezet- védelmi beruházásokat vé­gez az önkormányzat: már­cius 15-én adták át az új, re­gionális hulladéktelepet, amely Balkányon kívül még hét környező település szemételhelyezési gondjait oldotta meg. A négyszáz­milliós beruházásnak kö­szönhetően végre felszámol­hatták a régi telepet. : ód ÍIOOV >! ;!2i 4 A í, :< ;Uf A Cl ? .

Next

/
Thumbnails
Contents