Kelet-Magyarország, 1998. július (55. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-07 / 157. szám

1998. július 7., kedd 3. oldal Hiány a többletben Györke László Ot hónapja tart a munkanélküliség csök­kenése megyénkben — szól a fáma. Vagyis — számokban kifejezve — mintegy nyolce­zerrel kevesebb a nyilvántartott állástalanok száma. Akár ujjonghatnánk is, hiszen ez kö­zel négyszázalékos csökkentést jelent me­gyei szinten. A számok tehát javulást mutatnak, és ér­dekes, hogy azok között, akik munkát kap­tak, nagyobb hányaduk — mintegy hatvan százalékuk — az iparban helyezkedett el. Az is örvendetes, hogy csökkent a pályakez­dő munkanélküliek száma. Ám ezek az ada­tok nem tartalmazzák a most diplomához, bizonyítványhoz jutó fiatalokat. Az ugyanis már biztos, hogy júliusban több százan lesznek olyan pályakezdők, akik nem kap­nak tanult szakmájukban munkát. Ha a megye egészét vesszük, még akkor is magas a munkanélküliségi ráta, hiszen az meghaladja a tizenhat százalékot. Mint ahogy nagy eltérések vannak az országban régiónként, úgy a megyén belül is ez jel­lemző. Hiszen míg Nyíregyháza és Tiszavas- vári térségében csak 13-14, Csenger, Vásá- rosnamény, Fehérgyarmat és Mátészalka környékén 20-23 százalékos a munkanélkü­liségi ráta. Arról nem szól a fáma — hiszen a statisztika körzeteket jelenít meg, hogy egy-egy településen, elsősorban a közsé­gekben ez a szám bizony gyakran a fentiek­nek a két-háro'mszorosa. Érdemes még megjegyezni, hogy a mun­kát keresők 55 százaléka(l) képzett szakem­ber. És ez ugyancsak elgondolkodtató. Mert az még valahogy érthető, hogy kép­zetlenek találnak nehezebben munkát. Eb­ből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy nincs szinkronban a képzés az élet követel­ményeivel, a reális lehetőségekkel. A sem vonható kétségbe: a munkanélkü­liség csökkenése mögött az a tény áll, hogy egyre több nyugati, illetve multinacionális cég jelenik meg megyénkben. Érdekes vi­szont, hogy olykor a magas munkanélküli­ségi ráta mellett nem egyszerű feladat a munkaerő-toborzás. Nemrég egy fórumon például az olasz érdekeltségű nyírbátori ci­pőgyár vezetője tette szóvá, hogy legkomo­lyabb gondjuk a munkaerőhiány. Ugyanez elmondható az egyik nyíregyházi székhelyű német érdekeltségű autóipari cég esetében is. Úgy tűnik, az a paradox helyzet állt elő, hogy együtt jár a magas munkanélküliségi ráta és a munkaerőhiány. Ki érti ezt? Víz sodorta fecskefészkek A löszfalakba vájt üregek nagy részét megsemmisítette a hirtelen jött ár Balogh Géza Szabolcs (KM) — Micsoda bu­gyuta egy cím, zsörtölődhet az olvasó, mert ki hallott már elso­dort fecskefészkekről. Pedig ez történt a napokban a Tisza men­tén, a löszfalakba vájt partifecs- kefészkek nagy részét megsem­misítette a hirtelen jött ár. A becslések szerint mintegy tizen­öt-húszezer fészket sodort el a víz, az utóbbi idők legnagyobb veszteségét okozva az amúgy is veszélyeztetett partifecske-állo- mánynak. A Magyar Madártani Egyesü­let nyíregyházi csoportjának mo­torcsónakjában ülünk, dr. Szép Tibor, az ismert ornitológus az útikalauzunk. A nyíregyházi ta­nárképző főiskola tanára nem­zetközi szaktekintély partifecs- ke-ügyben. Tizenharmadik éve kutatja a kis madarak életét, de ezt az esztendőt valószínűleg so­ha nem fogja elfelejteni. — Nincs szerencséjük szegé­nyeknek. Telelőhelyükön, Afri­kában nagy volt a szárazság, s hozzánk csak a tavalyi állomány harminc százaléka tért vissza — mondja a kutató, miközben egy szakad parthoz irányítja a hajót. — Itt három hete még több száz fészek volt, de leomlott a fal a fészkekkel, a tojásokkal együtt. Lefelé, Tímárnak tartunk. A zalkodi oldalon valamikor egy­mást érték a fecsketelepek, most Beszállítói Célprogram Budapest (MTI) — Az ipari tár­ca az idén 700 millió forintot ad a Beszállítói Célprogram koordi­nálására kiválasztott Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapít­ványnak (MVA) — mondta Mol­nár Mihály, az MVA ügyvezető igazgatója hétfőn budapesti saj­tótájékoztatóján. A célprogram segítségével 1.500 gép- és jármű­ipari, elektrotechnikai illetve gumi- és műanyagipari kis- és középvállalkozás válhat a multi­nacionális cégek beszállítójává. Nemzetközi táncfesztivál Nyíregyháza (KM - N. I. A.) — Hétfőn magyar — amerikai tánc- művészeti fesztivál kezdődött Nyíregyházán. A tervek szerint kötetlen „ismerkedéses” feszti­vált szeretnének a szervezők, ahol a demonstációs workshop- ok mellett jut idő az egymással való beszélgetésre is. A rendezvényre két amerikai tanár érkezik, akik streching és improvizációs, valamint moder- tánc-órákat tartanak majd. Mel­lettük a magyar csoportok veze­tői is beszámolnak szakmai munkájukról. Esténkét bemutat­koznak az együttesek és a szólis­ták, s a fesztivál végén, pénte­ken, gálaest keretében lépnek a nagyközönség elé a résztvevők. A rendezvényre a VMK-ban kerül sor. Dr. Szép Tibor az egyik épen maradt fecsketelep előtt A szerző felvétele azonban simára borotvált parto­kat látni. Végre aztán mégis csak feltűnik egy kis szeglet, sza­bályos rendben sorakoznak a lyukak. Egyikük-másikuk jó arasznyi széles, a róka műve. Nem elég ugyanis az ár, a víz, a ragadozó is képes kiásni a tojást, a magatehetetlen fiókákat. Itt azonban már látni lakott fészket is. Kipottyant, elpusztult fiókákat is, meg elhagyott tojáso­kat is, de ez a telep a ritka, élet­tel teli telepek közé tartozik. Nyüzsög a sok fecske, de amikor visszafordulunk, és túl megyünk a szabolcsi kikötőn, elkerekedik a szemünk a csodálkozástól: mintha csak bogarak rajzaná- nak, tömérdek fecske kavarog egy hatalmas, sárgás löszfal előtt. És fészek, fészek hátán. Fent a magasban egy fiatal, angol doktorandus ül; előtte kis kamara, naphosszat figyeli a ma­darakat. Henry Nichols a sheffiel- di egyetemről jött, április óta ta­nulmányozza a partifecskéket. Tavaly a Magyar Madártani Egyesület nyíregyházi csoportjá­nak dán, angol professzorok is vendégei voltak, elragadtatással beszéltek a Felső-Tisza partifecs­kéiről, a folyóparti telepeikről, melyeknek Európában lassan már sehol nincs párja. A kutatók most a másodköl­tésben reménykednek. S arra ké­rik a horgászokat, a homokbá­nyák tulajdonosait, hogy a fész- kelés idején ne háborgassák a nagy út előtt álló madarakat. Kevesebb utas. Itt a nyári szünet. Sokan utaznak el pi­henni. Ezt tehetik lassan a taxisok is, hiszen a nyári uborkasze­zon ideje alatt nekik is egyre kevesebb munkájuk akad Martyn Péter felvétele Liliké álma Veszettül süt a nap! — Meg­állapítás és felkiáltás is ez egyút­tal. — Liliké, a kedves, lelkes dá­ma ül a verandán a lugas alatt és meditál. Először is megálla­pítja, hogy ez a minősítés nem illik a napra, mert a nap az élet legősibb kelléke, forrón szereti a világot, ezért a ténykedése nagyon is jó, még akkor is, ha pirosra vagy barnára süt ben­nünket. Nehéz gondolatsor ez, de Li­liké végiggondolta és ez szép teljesítmény, mert így biztosan tudja, hogy gondolkodik, tehát van. Van, van van, háromszor is van, és ez végtelen öröm. De ha van, miért egyszerű jogutó­da a Pick dámának. A város tor­nyai magasra mutatnak, a jege­nyék az út mentén nyílegyene­sen felfelé nyúlnak, a madarak is mind felfelé repülnek. Tehát mi a jelszó? Felfelé törekedni, szállni mind magasabbra, isme­retlen régiók felé. Liliké érti a dolgok logikáját és így foglalja össze: aki tud, törjön fölfelé, le­gyen szép, legyen jó és érje el a legmagasabb polcot a társada­lomban. Az arany középút meg­ingott, ma már a hősök útját járjuk. Homo justus ex fide vivit. — Az igaz ember hitből él. így mondja a latin közmondás. Lili­ké az erősen hívők közé tarto­zik. Mit hisz? Például azt, hogy ő is, egy kis üggyel, bajjal, ma­gasabb szférákba kerülhet. Szép is, jó is, akár Petőfi Szemérme- tes Erzsókja, számtalan szíveket serkent lázas dobogásra. A mai széles körű társadalmi ki mit tudban felettébb nagy teljesít­ményt tudna elérni. Mégis mi szeretne lenni? Ki lenne a törté­nelmi példaképe? Az orleansi szűz semmiképpen. Tatjána sem az Anyeginből, nemzetünk nagy asszonyait nagyra becsüli és tiszteli, nem is mer rájuk hi­vatkozni egy szemernyire sem. Mi szeretne lenni? Egyszer, egy időben, a Rákosi évek alatt volt egy nőminiszter nálunk, an­nak a példáját szeretné követni. — Miniszternő, miniszter­asszony, micsoda frappáns megszólítások ezek és illenek is rá. Minden más elődjénél job­ban megoldaná az abortuszkér­dést, őrizné a fiatal lányok tisz­taságát. Magas obeliszket állíta­na a nők dicsőségére és egyet­len nőt sem engedne alárendelt szerepre. — Hohó, megálljunk, kiáltott fel izgalmában, mi lenne a minisztériumának a címe, mi­lyen témákat ölelne magába? Közjóléti ágenda? Nem. Szív­ügyek minisztériuma? Nem. Lá­nyok, asszonyok legfelsőbb fó­ruma? Nem. Bár ez a megneve­zés már majdnem fedi a valósá­got, mégis valami más, tipikus asszonyos nevezet kellene. No­men est omen. A név előjel, de nem minden előjel igaz. Liliké balkeze a hom­lokán van, hűsíti, simogatja ma­gát, jobb keze az asztalon ma­tat, az üres cigarettásdobozt ta­gozatja, üres az előtte lévő ká­véscsésze is. Nincsen semmi­lyen idegnyugtató medicina a közelben. Liliké feje lekókad, minta locsolásra szomjazó vi­rág, Liliké elalszik mámorosán és mérgesen, akár a kotlós, ami­kor hallja a tojásban lévő kiscsi- bék csipogását. Csend van. Tombol kint a hő­ség, Liliké bent alszik. Az égen alattomos fellegek gyülekeznek, feltámad a szél és üvölteni kezd. Egyszer csak mintha ve­zényszóra történne, dörgés, vil­lámlás száguld végig a vidéken. Jaj, csak Liliké fel ne ébredjen. Védelem Budapest (MTI) — Az eddi­ginél is nagyobb biztonsá­got szeretne nyújtani a ha­zánkban élő védett mada­raknak az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) — tájékoztatta hétfőn a távira­ti irodát Heltay István, a ka­mara elnöke. Ezért még az idei vadász­szezon megkezdése előtt fel­hívással fordulunk az OMVK megyei szervezetei­hez, hogy tagjaik az eddigi­nél is jobban óvják a védett fajokat — mondta a szak­ember. A felhívás háttereként a kamarai elnök emlékezte­tett arra, hogy nemrégiben a vám- és pénzügyőrség em­berei az egyik határállomá­son nagyértékű védett ma­dárszállítmányt foglaltak le, származását nehéz bizo­nyítani, hiszen a szomszé­dos országokból is érkezhe­tett, ahol ezen fajok egy ré­sze legálisan vadászható. Ez az eset nem egyedi, mivel már az elmúlt években is többször kellett eljárniuk az illetékeseknek hasonló ügyekben. Séfet!* HÁTTÉR gpggy s ' « ■ ■■— --­ifJllimmmimmmm. Már megint bolondot csinált belő­lünk egy két ember! Ferter János rajza »»f m m »a s* f *; : p : a a,/., s □ Aktkiállítás nyílt Budapesten, a Viga­dó Galériában, amelyen szobrászok és fotó­művészek vettek részt. Megyénket hárman képviselik: Bíró Lajos, Zagyva László és Tóth Sándor. A tárlatot Jancsó Miklós filmrende­ző nyitotta meg. □ A közelmúltban Balatonföldváron rendezték meg a Civil Szerveztek Nemzetkö­zi Fesztiválját, amelyen öt alkalommal fellé­pett a Komorói Asszonykórus is. □ A nyári szünetben két csoportban szerveztek pedagógus-továbbképzést a Wesselényi Miklós Szakközépiskola és Szakis­kolában. A résztvevők az integráció pedagó­giájának gyakorlatával ismerkedhettek meg. 1 ; : i: f, :*;.') ■/,«() AOÍOUAo A A U<' AJ A

Next

/
Thumbnails
Contents